Újraosztják az orosz gazdaságot

500 milliárd dolláros közvetlen tőkebefektetéssel dicsekedett Oroszország a háború kezdete előtt. Ennek nagyrésze nyugati tőke volt, amely gyors ütemben távozott orosz földről. A Yale egyetem tanára, Jeffery Sonnenfeld tanulmányt írt erről, és ebből kiderül, hogy több mint 1400 cégről van szó, amely csökkentette szerepét Oroszországban vagy végképp kivonult onnan. Igaz, nem mindegyik: Sonnenfeldet mindenesetre ezt követően Putyin kitiltotta Oroszországból.

A legérdekesebb az olaj és gázkitermelés, hiszen itt van a legnagyobb üzlet. Ezek általában vegyesvállalatok, olyan orosz óriásokkal közös vállalkozások, mint a Rosznyeft vagy a Gazprom. A BP példája jól mutatja, hogy milyen komplex folyamatról van szó: a Rosznyeft 19,75%-a volt a brit cégé. Ennek értéke a háború előtt 14 milliárd dollár volt. A britolaj óriás azonnal közölte, hogy kiszáll az üzletből, de a gyakorlatban a folyamat csak az év végén fejeződött be.

A BP kénytelen volt leírni 25,5 milliárd dollárt – számolt be a New York Times. Ennek ellenére kedden rekordprofitot jelentett be: az energiaválság minden eddiginél többet hozott a konyhára. A tavalyi év profitja 40 milliárd dollár volt, míg az előző évben ez csak 12,8 milliárd dollár.

A Shell Szahalin szigetén levő érdekeltségét egészen egyszerűen elkobozta az orosz állam. Hogy megy ez a gyakorlatban? Úgy, hogy az orosz menedzserek nevére írják a céget, illetve a részvénypakettet – írja a Project Syndicate oldalon Aslund professzor, aki korábban tanácsadója volt az orosz kormánynak, tehát jól ismeri a helyzetet. Anders Aslund néhány éve könyvet adott ki ezzel a sokatmondó címmel: Haveri kapitalizmus Oroszországban a piacgazdaságtól a kleptokráciáig. Ebben rámutat arra, hogy a kleptokrácia, mely egyre inkább jellemzi Putyin rendszerét, mennyire hátrányos az orosz gazdaság modernizálódása szempontjából. Ez a negatív folyamat azóta csak felgyorsult.

(hvg.hu)