Fémtolvajok miatt drágul a réz Németországban

A rézlopás tavaly csak a német állami vasúttársaságnak, a Deutsche Bahnnak 6,6 millió eurós kárt okozott, az idén pedig szeptember végégig 2644 vonat összesen több mint hétszáz órás késését okozta a Handelsblatt gazdasági napilap szerint. A tolvajok fennakadásokat okoznak az ellátási láncokban, a több százezer érintett utas pedig egyre frusztráltabb a vonatközlekedés megbízhatatlansága miatt.

De nem csupán a Deutsche Bahnnak okoz egyre nagyobb gondot és kárt a rézlopás: az értékes fémet tartalmazó kábeleknek és csöveknek építkezésekről is nyoma vész, sőt, még a régi templomok rézteteje sincsen többé biztonságban a bűnözőktől.

A bűnbandák ráadásul egyre merészebbek és nagyobb tételben játszanak: a leglátványosabb lopásról augusztusban szereztek tudomást, amikor kiderült, hogy könyvelési manőveren keresztül eltűnt 188,7 millió euró értékű fém Európa legnagyobb rézgyártójának, a hamburgi Aurubisnak az üzeméből. Az Aurubis bűnszövetkezetet gyanúsít a lopással, és jelezte, hogy a készleteiben mutatkozó „jelentős eltérések” miatt nem lesz képes elérni az idénre tervezett bevételi előirányzatot.

A réz kulcsfontosságú anyag, de nincs belőle elég

A réz ugyan nem nemesfém, de jó elektromos vezetőképessége miatt számos helyen használják, egész iparágak számára kulcsfontosságú a szén-dioxid-semlegesség felé történő átállásban, hangsúlyozta a Deutsche Wellének Joachim Berlenbach, az Earth Resource Investment (ERI) tanácsadó cég alapítója és vezérigazgatója. Kétsége sincs afelől, tette hozzá, hogy „a réz iránti kereslet a jövőben masszívan növekedni fog”.

 „Gondoljunk csak a szélturbinára, amely úgy termel áramot, hogy egy rézspirált forgat mágneses mezőben. Minden megawatt szélenergia előállításához öt-kilenc tonna rézre van szükség, attól függően, hogy a turbina szárazföldi vagy tengeri-e” – magyarázta Berlenbach.

Szerinte az árak tovább fognak emelkedni, mert „egyszerűen nincs elég ebből a kritikus nyersanyagból a dekarbonizációs céljaink eléréséhez. Ezt gyakran figyelmen kívül hagyják az energiaátállás szószólói”.

A gazdasági fejlődés is hajtja a rézárakat

A réz árát a szakértő szerint tovább emeli majd az olyan feltörekvő országok gazdasági fejlődése, mint Kína és India, ahol az életszínvonal javulása következtében „több autót vásárolnak majd, több légkondicionálót szereltetnek be, és több lakóházat építenek modernebb elektromos vezetékrendszerekkel”.

Az ERI vezérigazgatója szerint az emberiség eddig mintegy hétszáz millió tonna rezet bányászott ki – de a cég számításai szerint ugyanennyire lesz szükségünk a következő harminc évben is.

Közben azonban egyre nehezebb új rézlelőhelyeket feltárni és a fémet ott kibányászni, ezek ugyanis főként magas geopolitikai kockázatú országokban találhatóak, mint például Chile és a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK), ahol a vállalatok csak akkor fognak befektetni, „ha gazdaságilag megéri”.

Hová lett az ellopott réz?

A lopott rezet nem könnyű értékesíteni, mert a szigorúan szabályozzák az európai újrahasznosítási piacot, magyarázta a Tagesspiegel című német napilapnak Ralf Schmitz a Német Fémkereskedők és Újrahasznosítók Szövetségétől (Verband Deutscher Metallhändler – VDM). Minden üzletkötést vagy szállítást regisztrálni kell, vagyis a kereskedők tudják, ha lopott holmiról van szó. Ugyanez igaz Németország mellett Lengyelországra is, ahol hasonló rendszer működik.

Schmitz ezért azt gyanítja, hogy a fémtolvajok elsősorban Németországon kívül adják el a csempészárut, mert a nyitott határok megkönnyítik az illegális szállításokat. Valószínűbb azonban, hogy az áru még messzebbre is eljut.

A lopott fémek nagy részét már nem Európában értékesítik. Elméletem szerint az anyag nagy része konténerekben a tengerentúlra kerül – állítja a szakértő.

A rezet nem lehet mással helyettesíteni

A réz világpiaci ára ugyan a héten éppen csökkent, csütörtökön a londoni fémtőzsdén tonnánként 7916 dolláron jegyezték, de ez csak ideiglenes jelenség. Ahogy pedig emelkedik a réz és a többi fém ára, úgy válnak egyre jobban szervezetté és könyörtelenebbé a lopásukkal foglalkozó bűnszövetkezetek. Az Aurubis ügyében nyomozó német rendőrök például lőfegyvereket és lőszert is lefoglaltak jó néhány autóval és több mint kétszázezer euró készpénzzel együtt.

Berlenbach emlékeztetett, hogy a németországihoz hasonlóan drámai mértéket ölt la rézlopás Dél-Afrikában is, ahol korábban élt. „Előfordult, hogy egyszerre lopták el a rezet Johannesburgban a környék összes telefonvezetékéből. Ilyesmire kizárólag jól szervezett bűnszövetkezet képes, amelynek vannak kapcsolatai hivatalos vásárlókkal”, vélekedett.

Az ERI vezérigazgatójának azonban ötlete sincs, milyen hatékony módszerrel lehetne megvédeni a kritikus infrastruktúrát, a vasutat és a villamos hálózatot a fémtolvajoktól. „Sajnos nem lehet mással helyettesíteni a rézkábeleket, ilyen a fizika.”

(vg.hu)