IMF: „A közel-keleti konfliktus felpörgetheti az európai inflációt”

A Nemzetközi Valutaalap európai osztályának igazgatója egy brüsszeli konferencián az eurózóna technikai recessziójának lehetőségéről szólva azt mondta, hogy várhatóan attól nem kell tartani.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztet, hogy a Hamász és Izrael háborúja felpörgeti az inflációt, miközben a központi bankok folytatják a küzdelmet annak leállításáért. Az IMF európai osztályának igazgatója, Alfred Kammer beszélt erről egy brüsszeli médiakonferencián, amelyen az Euronews a lehetséges gazdasági hatásokról – beleértve az európai olaj- és gázárakat is – kérdezte a szakembert.

November 7-én, a Brent kőolaj hordónkénti ára 3,05 százalékkal 82 dollárra, míg az amerikai nyersolaj hordónkénti ára 3,17 százalékkal 78 dollárra esett, messze elmaradva a 2022 februári és márciusi – az ukrajnai háború kezdete utáni – 100 dolláros szinttől.

Az olajárakra gyakorolt kezdeti hatás mostanra teljesen megfordult. A földgáz ára 10 százalékkal emelkedett. Árak szempontjából a konfliktus eddig korlátozott hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a további hatás pedig a közel-keleti konfliktus időtartamától és intenzitásától függ
Alfred Kammer, az IMF európai osztályának igazgatója
A brüsszeli találkozón Alfred Kammer az eurózóna technikai recessziójának lehetőségéről szólva úgy fogalmazott, hogy az IMF előrejelzése szerint nem kell ettől tartani.

2023-ban egyenletes növekedés, 2024-ben halvány fellendülés várható.

Az IMF-igazgató beszélt arról is, hogy a gazdasági növekedést többek közt a geogazdasági széttagoltság és a magas energiaárak hátráltatják.

„Ezek erősítik az alacsony szintű termelékenység-növekedés, illetve a munkaerő elöregedése miatt korábban fellépő ellenhatást. A zöld és a digitális átállás további kihívásokat jelent” – mondta Kammer azzal kapcsolatban is, hogy az IMF szerdán közzétette az európai regionális gazdaságokra vonatkozó előrejelzését.

Regionális gazdasági kilátások Európában
Az IMF jelentése szerint Európában az infláció várhatóan fokozatosan csökken. A fejlett európai gazdaságokon belül a szolgáltatásorientált gazdaságok gyorsabban talpra állnak, mint a viszonylag nagyobb feldolgozóipari ágazatokkal rendelkezők, amelyeknek szembe kell nézniük a külső kereslet visszaesésével, és jobban ki vannak téve a magas energiaáraknak is.

A feltörekvő európai piacgazdaságokban 2024-ben enyhe fellendülés várható, ennek mértéke azonban országonként eltérő lesz a termelés energiaintenzitásától, a szolgáltatási szektor orientációjától és – különösen a legkeletibb országok esetében – attól függően, hogy milyen mértékben szakadnak meg a kereskedelmi kapcsolatok Oroszországgal.

A jelentés 2023-ra mérsékelt költségvetési konszolidációt prognosztizál, ami 2024-ben élénkül.

„Bár a robusztus amerikai gazdaság fontos hátteret jelent a globális kereslet számára, a gyengébb kínai aktivitás, a további nyersanyagár-sokkok és a pénzügyi stabilitási kockázatok megvalósulása fontos lefelé mutató kockázatok a növekedésre nézve.”-részlet az IMF előrejelzéséből-
Az IMF jelentése szerint a szigorúbb monetáris politika megemelte a hitelköltségeket és gyengítette a háztartások, valamint a vállalati ingatlanok mérlegét. Annak ellenére, hogy a bankok tőkepufferei egészségesek, kedvezőtlen forgatókönyv esetén feszültté válhatnak. A reáljövedelmek előre jelzett fellendülése és a „még mindig erős munkaerőpiacok” lassítani fogják a dezinfláció ütemét. A legtöbb ország várhatóan nem éri el az inflációs célokat 2025 előtt.

Forrás