Már a németek is hajlanak a befagyasztott orosz vagyon profitjának felhasználására

Már a németek is hajlanak a befagyasztott orosz vagyon profitjának felhasználására

16:30 Május 22, 2024

Gazdaság 2199 7 хвилин

Módosult a német álláspont, Berlin immár hajlandó támogatni az amerikai tervet, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó profitot Ukrajna megsegítésére fordítsák – értesült a Bloomberg. A németek beleegyezése a portál szerint kulcsfontosságú, és közelebb vihet ahhoz, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás eredményétől függetlenül biztosítsák a támogatást Kijevnek.

A kérdés nagy súllyal szerepel majd a legfejlettebb ipari államok, a G7 csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek csütörtökön kezdődő egyeztetésén az olaszországi Stresában.

Német illetékesek azonban nem számítanak végső megegyezésre a G7 június 13. és 15. között tartandó csúcstalálkozója előtt, valamint arra sem, hogy az intézkedés még az idén életbe lépjen.

A tét Ukrajna pénzügyi életképessége

A tét az ukrán kormány pénzügyi életképességének fenntartása jövőre és azon túl is. Egyelőre semmi jele, hogy csillapodnának a harcok, ellenkezőleg, az orosz offenzíva eredményeként újabb területeket foglalnak el. Ukrajna leghűségesebb támogatói ezért szeretnének középtávú finanszírozást biztosítani Kijevnek, és egyúttal üzenetet küldeni Moszkvának, hogy nem lankad a támogatás a G7-ek körében – emlékeztetett a portál.

A befagyasztott orosz vagyon felhasználása a novemberi amerikai választásokat övező bizonytalanság miatt egyre sürgetőbb. A politikai megosztottság Washingtonban már így is megnehezítette Joe Biden elnök számára, hogy több segítséget nyújtson Ukrajnának, kihívója, Donald Trump volt elnök pedig enyhén szólva szkeptikus Kijev támogatását illetően.

A csoport az ukrajnai invázióra válaszul fagyasztott be mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz vagyont, amelynek a többsége Európában, a belga Euroclear kezelésében van.

Többféle opció

Washington hónapok óta nyomást gyakorol európai szövetségeseire, hogy ezt a pénzt használják Ukrajna támogatására. Többféle opció napirendre került a vagyon elkobzásától és Kijevnek adásától kezdve kötvénykibocsátás fedezeteként való felhasználásig. Több európai országban, például Franciaországban és Németországban azonban szkeptikusan fogadták ezeket a javaslatokat, félnek ugyanis attól, hogy milyen hatásuk lenne az ilyen lépéseknek a pénzügyi stabilitásra és az euró tartalékvaluta-státuszára. Nem biztosak a döntések jogszerűségében sem.

A legutóbbi amerikai javaslatot azért fogadták pozitívabban az európai országokban, köztük Berlinben is, mert az csupán az eszközök által termelt profit felhasználásáról szólna, a tőkét nem foglalnák le.

Az Európai Unió már megállapodott, hogy közel 100 százalékos adót vetnek ki a bevételre, és a befolyó összeget évente kétszer átutalják Ukrajnának. Ezt váltaná fel a G7-ek megállapodása. A döntést az uniós nagykövetek május elején, az európaügyi miniszterek kedden támogatták.

Hitelként előre megkapja Ukrajna

A befagyasztott eszközök becslések szerint évi ötmilliárd eurót generálnak. A javaslat szerint a hét vezető ipari állam meg fogja becsülni, hogy mennyi profit termelődik adott idő alatt, és ezt az összeget előre átadják Kijevnek hitelként. Bár sok a bizonytalanság, az átutalt összeg elérheti az 50 milliárd eurót. Ki kell még dolgozni olyan részleteket is, hogy hogyan és ki kezeli majd a pénzt.

Washington abban bízik, hogy minden G7-tagállam beszáll a hitel finanszírozásba, de egyedül is hajlandó állni a cechet, ha az EU garanciát vállal rá, hogy az orosz vagyon befagyasztva marad, és visszafizetik a kölcsönt.

Oroszország visszavág

Maradnak azonban jócskán bizonytalanságok. Mi történik például abban az egyelőre igen kevéssé valószínűnek tűnő esetben, hogy véget ér a háború, és Oroszország kész finanszírozni Ukrajna újjáépítését? Az Európai Központi Bank (EKB) és az uniós tagállamok meg akarják védeni az Eurocleart is a pénzügyi kockázatoktól, például arra az esetre, ha Oroszország perel vagy ellenintézkedést hoz, ami borítékolható.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház, a duma elnöke többször nyilvánosan kijelentette, hogy Moszkva elkobozza az uniós vagyont, ha Brüsszel „ellopja” az övékét, és Ukrajna megsegítésére vagy újjáépítésére használja. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még tovább ment, egy december végi sajtótájékoztatón bejelentette: már készen is van egy orosz lista az amerikai, európai és egyéb külföldi vagyonokról, amelyeket elkoboznak válaszképpen. Az állami hírügynökség, a RIA szerint az országban lévő nyugati cégek vagyona 288 milliárd dollár értékű lehet, vagyis majdnem akkora érték, mint a lefoglalt orosz vagyon.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha az EU-nak szankcióként kell végrehajtania a megállapodást, mert akkor hathavonta meg kell újítania a vagyonbefagyasztásról szóló határozatát, ami egyhangú döntést igényel. Vagyis fennáll annak a veszélye, hogy egyetlen uniós tagállam kétségessé teheti a hitelek visszafizetését azzal, hogy megakadályozza ezt.

(vg.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei