Adóemelés, ezt követően áremelés. Miért tesz ilyen lépéseket a kormány?

A kormány július 18-án jóváhagyta az állami költségvetést és az Adótörvénykönyvet módosító törvénytervezetet. A kormány a jelenlegi költségvetés kiadásainak 500 milliárd hrivnyával történő növelését javasolja, amelynek nagy részét a honvédség finanszírozására fordítják. Ezeket a forrásokat hazai piaci hitelfelvétellel és adóemeléssel tervezik előteremteni.

Az Ekonomicsna Pravda cikke szerint a 2024-es költségvetés tervezése során 2023 őszén a kormány folyamatos katonai segítséget remélt az Egyesült Államoktól. Az USA Kongresszusa azonban csak 2024. április végén hozott erre vonatkozó határozatot a kérdés túlpolitizáltsága miatt.

Mivel Ukrajna több mint fél évig nem kapott segélyt az Egyesült Államoktól, a kormány 2024 elején kénytelen volt növelni a fegyverek és lőszerek vásárlására fordított kiadásait. Ezt az idei év végére tervezett költségek felhasználásával történt meg. A honvédség további forrásigénye is felmerült a dinamikus harctéri helyzet és a mozgósítási folyamatok megerősítése miatt.

Honnan lesznek források?

A félbillió hrivnyás hiány fedezésére több finanszírozási forrást terveznek.

Az első forrás – a jelenlegi költségvetési bevételi terv 75,8 milliárd hrivnyával  való túlteljesítése, amely az import volumenének növekedésével és a dollár árfolyamának növekedésével függ össze. További bevételek származnak a jövedelemadóból (a bankok emelt kulcsának köszönhetően) és az importáruk áfájából is.

A második forrás – a kiadások 65,7 milliárd UAH-val való csökkentése. A kormány javasolja az „Államadósság kezelése” program kiadásainak csökkentését, valamint az olyan adósságkötelezettségek kifizetését, amelyekre az állam kezesként lép fel.

A harmadik forrás – állami hitelfelvétel a hazai piacon. A tervek szerint 2024-re 220 milliárd UAH-val növelik a kizárólag a hazai tőzsdén forgalomba hozott állampapírok kiadását.

A hadiadó emelése

Az Adótörvénykönyv módosításai között szerepel az áfaemelés helyett a katonai illeték adóalapjának bővítése és kulcsának emelése. A javaslat szerint a magánszemélyek hadidóját 1,5%-ról 5%-ra emeljék, a vállalkozók különböző csoportjai számára a jövedelem vagy a minimálbér 1%-ának megfelelő hadiadót vezessenek be.

Az adók módosításai közé tartozik az üzemanyag-értékesítő vállalkozások jövedelemadó-előlegének bevezetése, valamint az adóhivatal tisztviselői jelenléti joga a leltározás során.

A kormány azt is javasolja, hogy a nemzetközi csomagok behozatali áfája adóküszöbét 150 euróról 45 euróra csökkentsék, és az édesített italokra 0,1 eurós jövedéki adót vezessenek be 100 gramm cukor vagy egyéb édesítőszer után literenként.

A törvényjavaslatot még jóvá kell hagynia a Legfelső Tanácsnak, az erre vonatkozó döntéseket valószínűleg augusztus végén vitatják meg. Addig a képviselők szabadságukat töltik. Ezért az ukránok nagy valószínűséggel legkorábban ősszel fogják érezni a megemelt adók okozta kellemetlenségeket.

A szakértők nem örülnek a kormány döntésének

Számos szakértő úgy véli, hogy a korábban tárgyalt áfakulcs-emelés jobb megoldás lenne a jelenlegi kormányzati kezdeményezésekhez képest. Jurij Hajdaj, a Gazdaságstratégiai Központ vezető közgazdásza egy komoly problémára hívja fel a figyelmet a tervezett adóemelésben – az figyelmen kívül hagyja az ország jelentős méretű árnyékgazdaságát, az úgynevezett „elkerülőket”. Alternatív megoldást javasolt a közvetett adók emelése, vagyis a végső fogyasztás megadóztatása formájában.

Oleh Hetman, a Gazdasági Szakértői Platform szakértői csoportjainak koordinátora, a CASE Ukraine társszakértője az iparűzési adót tartja a legkárosabbnak a tervezett változtatások közül. Alternatívaként javasolja az adóigazgatás javítását, a föld- és ingatlanadók emelését, különösen a nagyvállalkozások számára. Támogatja az áfakulcs átmeneti emelését is, megjegyezve, hogy kerülni kell a társasági forgalmi adó és az állampolgárok jövedelmét terhelő hadiadó emelését.

Mihajlo Nepran, a Kereskedelmi és Iparkamara első alelnöke osztja ezeket a nézeteket, és úgy véli, hogy a jelenlegi ukrajnai helyzetben jobb 1-1,5%-kal emelni az áfát. Hangsúlyozza, hogy ez az adó érthető és már kipróbált a gyakorlatban.

Az Ukrán iparosok és vállalkozók szervezete arra figyelmeztet, hogy a vállalkozókat terhelő adóemelés a jogi személyeket fogja leginkább sújtani, és megnehezíti tevékenységüket. Az állampolgárok számára az adó- és jövedékiadó-emelés az áruk és szolgáltatások árának növekedését, a vásárlóerő csökkenését jelenti, és arra ösztönözheti az embereket, hogy adóelkerülést vagy hamisított termékeket vásároljanak. Az üzemanyagok jövedéki adójának emelése a közlekedési szolgáltatások költségének emelkedését vonja maga után, ami tovább érinti a gazdaságot, írta az RBC-Ukrajina.

Emellett nőnek a lakás- és új autók beszerzési költségei, ami hozzájárul a használt autók behozatalának növekedéséhez. Általánosságban elmondható, hogy minden adóemelés negatívan hat az üzleti életre, és az állam csak extrém esetekben teszi meg ezt a lépést. Ukrajna most szembesült azzal, hogy ilyen döntéseket kell hoznia.

OKSZANA CSOPAK