Ukrajna munkaképes lakosságának az aránya 40 százalékkal csökkent, az újjáépítést migránsokkal kell végeztetni – Suljak

A nagy háború következtében kialakult demográfiai válság miatt Ukrajna külföldi migránsokat – más országok lakosait – használhatja fel az újjáépítésre, mert jelenleg az ország munkaképes lakosságának aránya 40 %-kal csökkent a háború előtti szinthez képest – jelentette ki pénteken Olena Suljak, a Legfelső Tanács államszervezési, helyi önkormányzati, területfejlesztési és várostervezési bizottságának vezetője a felszólalásában, számolt be az rbc.ua hírportál.

A jelentés szerint Suljak elmondta, hogy jelenleg hozzávetőleg 31,1 millió ember él az Ukrajna által ellenőrzött területeken, míg a teljes körű invázió előtt 37,3 millió ember volt. Közel 6 millió fő tartózkodik külföldön menekültként. Ezek többnyire fiatal nők és gyerekek, és nyilvánvaló, hogy nem mindenki tér majd haza. „Ez nemcsak az újjáépítés, hanem az ország működésének alapelvei számára is kihívás. Az új valósághoz alkalmazkodnia kell a gazdaságnak, az infrastruktúrának, a munkaerőpiacnak, az állami politikának stb. Ezért a lakosság helyreállítása érdekében minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetni, elsősorban az állam erőfeszítéseit a külföldről érkező ukránok hazatérésére kell irányítani. Józanul kell azonban felmérnünk az esélyeket, és figyelembe kell vennünk annak lehetőségét, hogy külföldi migránsokat kell behoznunk az újjáépítési projektek megvalósításához” – mutatott rá.

A parlamenti képviselő kifejtette: sok fejlett ország, azon belül is az Európai Unió így oldja meg a népesség elöregedésének és a munkaerőhiánynak a problémáját. Ha Ukrajnára valóban erőteljes háború utáni fellendülés vár, akkor ennek a folyamatnak valójában nincs alternatívája. A kulcskérdés a sikeres migrációs politika megválasztása, amely lehetővé teszi más országok hibáinak elkerülését – jegyezte meg. Egy ilyen politikának elsősorban a szükséges szakterületek szakembereinek bevonzására kell irányulnia – magyarázta.

„A migránsok bevonzása az egyik lehetőség a jelentős munkaerőpiaci hiány leküzdésére. Románia már alkalmazza ezt a megközelítést. Az EU-tagság megszerzése és a lakosság aktív részének nyugati országokba távozása után az alacsony képzettséget igénylő munkák felé kezdte vonzani az ázsiai országok lakosait. Izrael egy időben Nepálból stb. vonzott be munkavállalókat a mezőgazdasági munkára. Nincs ebben semmi meglepő – az uniós országokban a munkaerő-migránsok ma már a teljes munkaképes lakosság több mint 12 %-át teszik ki” – vélte a képviselő. Mostanra 40 %-kal csökkent a munkaképes lakosság aránya a háború előtti szinthez képest – tette hozzá. A szakképzett munkaerő hiánya egyre súlyosabb, mindenekelőtt olyan területeken, mint az építőipar és az ipar – jegyezte meg.

Suljak szerint a demográfiai válság és a megfelelő számú munkaerő hiánya különösen az építőiparban jelentkezik. Az ilyen irányú munkaerőhiány meghaladja a 30 %-ot. Ennek eredményeként a nagy háború kezdete óta az afrikai és ázsiai országok állampolgárait bevonták az építési munkálatokba, különösen Nepálról, Indiáról, Bangladesről, Pakisztánról és a Fülöp-szigetekről van szó – jelezte.

„A munkaadók 60 %-a számára a szakemberek megtalálása jelenti a legnagyobb kihívást. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a legnagyobb keresletet a szolgáltató szektorban és a munkás szakmákban, például sofőrökben, rakodókban és lakatosokban tartja nyilván. Az újjáépítés során a probléma csak súlyosbodik” – hangsúlyozta a parlamenti képviselő. Szerinte fontos az új gazdasági igényeknek megfelelő átképzés. Például a nők egyre inkább elsajátítják a hagyományosan férfi szakmákat. A 4,6 millió belső menekült nagy része kénytelen új szakterületeket elsajátítani. A veteránok, akik közül 1,2 millióan már hivatalosan is regisztráltak, szintén gyakran szorulnak majd átképzésre – jósolta.

„Az ország újjáépítéséhez és fejlődéséhez leginkább szükséges szakterületeken oktatási programok és szakmai gyakorlatok fejlesztésére kell koncentrálnunk. Ebbe a folyamatba lehetőség szerint be kell vonni vezető ukrán és külföldi oktatási intézményeket, magánoktatási intézményeket, nemzetközi szervezeteket stb.” – foglalta össze Olena Suljak.

(vb/rbc.ua)