Az ukrán vendégmunkásokra épít a Wizz Air

Egyre nagyobb a kereslet a légi közlekedés iránt: 2014 és 2018 között közel megduplázódott az ukrán légi utasok száma.

A Wizz Air a fapados és európai uniós társaságok közül elsőként ismerte fel az ukrán piac fontosságát. Még azelőtt, hogy Ukrajna az EU-val társulási megállapodást kötött volna, a Wizz önálló légitársaságot indított Ukrajnában. Ez kivételesnek számít, mert szinte az összes fapados az EU-ban, illetve az EU egységes légi piacához tartozó országokban működik. Egy külön jogi társaság létrehozása, más országok szabályozásának követése ugyanis jelentős költség.

A 2008-ban elindított Wizz Air Ukraine ugyan csak két repülővel működött, de jól bevezette a társaságot az ukrán piacra. A céget ugyan 2015-ben megszüntették – az EU–ukrán gazdasági nyitás után már nem volt rá szükség –, de a növekedés így is beindult: a Wizz Air 2017-es 4 százalékos piaci részesedése tavaly 6 százalékra nőtt a cég közlése szerint, bár pontos utasszámokat nem adott meg.

A legnagyobb szereplő továbbra is a 2011-ben teljes mértékben privatizált UIA, amely 8 millió utast szállított 2018-ban, de két éve folyamatosan veszteséges. A nemzeti légitársaság 35,9 százalékos piaci részesedése után a második az orosz Aeroflot volt 8,2 százalékkal, de a Wizz Air hamarosan feljöhet a második helyre a 2019 áprilisban mért 7,8 százalékának szinte borítékolható növelésével.

A Wizz Air teljes forgalmának 2,3 százalékát tehették ki az ukrajnai járatok 2017-ben, 2018-ban pedig már 3,6 százalékát.

Egyelőre a nagy európai fapados konkurensek közül az Easyjet nincs még jelen az ukrán piacon, a Ryanair pedig csak kisebb erőkkel, így jó ütemben érzett rá a magyar cég a piacbővülés lehetőségére. Különösen, hogy alig van már olyan ország a térségben, ahol nem a fapadosok a piacvezetők: ezek a Lengyelországtól Bulgáriáig terjedő térségben már mindenhol átvették az uralmat. Az EU-hoz közelítő volt szovjet tagköztársaságokban ez még nincs így, de mindegyikben gyorsan nő a Wizz részesedése a hagyományos légitársaságok kárára.

Így talán a Wizz Air az egyetlen olyan magyar nagyvállalat, amelyik ebben az évtizedben valódi keleti nyitást tudott végrehajtani.

Magyarországról is egyre több ukrán városba lehet közvetlenül repülni: Kijev és Lemberg turisztikailag is vonzó városok. Harkivbe és Zaporozzsijába azonban valószínűleg még az elvetemültebb utazók közül is csak kevesen indulnak, ezek vendégmunkás járatoknak tűnnek.

Mivel az odesszai járatok csak idén ősszel indultak el, a Kijeven kívüliek pedig csak jövőre startolnak, a kínálat bővülése miatt biztosra lehet venni a forgalom további növekedését. Pár éven belül pedig az is kiderül, hogy ezek a járatok hosszú távon mennyire életképesek.

(g7.hu)