Ukrán gabonaparadoxon: növekedett a globális szerepe, ugyanakkor súlyosbodtak a belföldi problémák

Ukrajna agrárszektora 2024-ben kettős kihívással nézett szembe: növekedett a globális szerepe, ugyanakkor egyre súlyosabbak a belföldi problémák. Az ország rekordszintű gabonaexportot ért el, ám a munkaerőhiány, az infrastrukturális veszteségek és a logisztikai nehézségek súlyosan rontották az ukrán mezőgazdaság fenntarthatóságát.

Az ukrán mezőgazdaság a gazdasági minisztérium adatai szerint 73,6 millió tonna gabona- és olajosmag-termést regisztrált, ebből 24,2 millió tonna a kukorica, 22,4 millió tonna a búza. A belföldi fogyasztás 25 millió tonnát tett ki, így a termés közel 66 százalékát exportálták.

Oleh Homenko, az Ukrán Agrár Üzleti Klub (UKAB) vezérigazgatója szerint ez az eredmény a háborús állapotok ellenére is a szektor kiemelkedő teljesítményét tükrözi. A legjelentősebb hozamokat

• Odessza (4,6 millió tonna),
• Csernyihiv (4,5 millió tonna) és
• Poltava (4,2 millió tonna) megyében jegyezték fel,

miközben a legmagasabb termésátlagokat

• Hmelnickij (77 centner/hektár), (1 centner kb. 50 kilogramm),
• Csernyihiv (70 centner/hektár) és
• Ternopil (68 centner/hektár) megye produkálta.

Az ukrán mezőgazdaság az egyik legnagyobb globális szállító maradt

Ezek az eredmények részben a klímaváltozás kedvező hatásainak köszönhetők, amelyek növelték a kukorica mint az ország fő exportcikke terméshozamát. Az exportorientált ukrán agrárszektor fő piaci célpontjai közé továbbra is az Európai Unió és a Globális Dél országai tartoztak. A napraforgóolaj esetében Ukrajna az egyik legjelentősebb globális szállító maradt, miközben az EU prémiumpiacain is sikeresen megőrizte pozícióját. Azonban az exportált termékek logisztikai költségei több mint 20 százalékkal magasabbak, mint a háború előtt voltak, ami erős hatást gyakorolt a versenyképességre. A tengeri szállítmányok esetében a fuvarköltségek 38–44 dollárra csökkentek tonnánként, ám még mindig jócskán meghaladták a konfliktus előtti szinteket.

Ukrajna rekordszintű gabonaexportot ért el, ugyanakkor a munkaerőhiány, az infrastrukturális veszteségek és a logisztikai nehézségek súlyosan rontották az ország mezőgazdasági fenntarthatóságát.

A gazdasági minisztérium adatai szerint 73,6 millió tonna gabona- és olajosmag-termést regisztrált, ebből 24,2 millió tonna  a kukorica, 22,4 milló tonna a búza.

A legjelentősebb hozamokat Odessza, és Poltava megyékben jegyezték fel, miközben a legmagasabb termésátlagokat Hmelnickij, Csernyihiv és Ternopil megyék produkálták.

Hiányzik a munkaerő és a tárolókapacitás

Ukrajna nemzetközi sikerei nem fedhetik el a hazai szektor súlyos nehézségeit. Az orosz katonai támadások során megsemmisült tárolókapacitások miatt a gazdák sok helyen improvizáltak a megoldásokat illetően.

Több ezer tonna gabonát kellett a szabadban tárolni, ami súlyos veszteségekhez vezetett – nyilatkozta Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács helyettes vezetője. A tárolóhelyek hiánya mellett az esőzések és a kedvezőtlen időjárás további veszteségeket okoztak a betakarított gabonákban.

A munkaerőhiány is fontos kérdés maradt. Marcsuk szerint a háború és a migráció miatt az agrárszektorban a dolgozók 20 százaléka hiányzik.

A termelés egyéves ciklusra épül. Ha nincs elegendő munkaerő a betakarításra, nincs értelme vetni – mondta. Hozzátette, hogy a munkaerő-utánpótlás problémáit csak részben oldotta meg a szakképzetlen munkaerő bevonása, ami hosszabb távon az agrártermelés minőségét is befolyásolja.

Az infrastruktúra hiányosságai között a tönkrement utak, a vasúti szállítmányok késése, valamint az energiaellátás bizonytalansága is további kihívásokat jelentettek. Az ukrán kormány ugyan több segélyprogramot indított a tároló- és szállítmányi kapacitások helyreállítására, de ezek kivitelezése akadozik.

Az adóemelések rontották a versenyképességet

A tavalyi adóemelések és az üzemanyagokra kivetett jövedéki többletterhek szintén nagyban növelték a kiadásokat. Az üzemanyag a termelési költségek 15 százalékát teszi ki, az adóemelések pedig tovább rontották a gazdálkodók helyzetét. Oleh Homenko szerint ezek a terhek jelentősen rontották az ukrán termékek versenyképességét a nemzetközi piacokon. Ezzel párhuzamosan az EU-val való egyre szorosabb integráció további kihívásokat jelentett. Az uniós szabályozásoknak való megfelelés magas költségeket jelent az ukrán gazdák számára.

A biológiai sokféleség védelme és az organikus műtrágyák használata az európai gazdák számára döntően dotációkkal valósul meg. Ukrajnának ilyen támogatás nélkül kell versenyeznie – hívta fel a figyelmet Denisz Marcsuk.

(vg.hu)