Moratórium az üzleti élet egységei ellenőrzéseire: mi változik a vállalkozók számára?

A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata, amely korlátozza az állami ellenőrzést a vállalkozások tevékenységek felett, hatályba lépett Ukrajnában.

Július 24-én a Minisztertanács jóváhagyta a határozat végrehajtására vonatkozó tervet, amely egyéves moratóriumot ír elő a rendvédelmi, adó-, vám- és egyéb szabályozó hatóságok által a vállalkozások ellen indított megalapozatlan ellenőrzésekre, jelentette be Julija Szviridenko első miniszterelnökhelyettes és gazdasági miniszter, írta az Ekonomicsna Pravda.

A moratórium nem minden vállalkozási kategóriára vonatkozik. Az ellenőrzések továbbra is megmaradtak a magas kockázatúnak minősülő területeken, különösen a jövedéki termékek forgalmazásában. Az alacsony kockázatú vállalatok esetében az ellenőrzések jelentősen korlátozottak lesznek.

Mit helyez kilátásba az új politika?

A kormány terve nemcsak az ellenőrzések korlátozását tartalmazza, hanem jogszabályi változtatásokat is. Többek között az ukrán BTK módosítását javasolják, amely arra kötelezi a bűnüldöző szerveket, hogy kizárólag a főügyésztől vagy a regionális ügyészség vezetésétől kérjenek engedélyt a vállalkozások elleni eljárások megindítására. A kormány utasította az Állami Szabályozó Szolgálatot és a minisztériumokat, hogy egy hónapon belül nyújtsanak be javaslatokat a deregulációra és az engedélyek és licencek számának csökkentésére. Ezenkívül október 21-ig a bűnüldöző szerveknek össze kell hangolniuk intézkedéseiket a szankciók hatálya alá tartozó vagyon azonosítása és az állami költségvetésbe történő visszajuttatásuk biztosítása érdekében a védelem és az újjáépítés finanszírozására.

A reform egy másik iránya egy digitális ellenőrzési rendszer bevezetése. Egy ilyen rendszernek ki kell küszöbölnie a tisztviselők manuális beavatkozását a felügyeleti folyamatokba, és lehetővé kell tennie a kockázatalapú megközelítésen alapuló automatizált ellenőrzést. Emellett előírja a bevezetett megoldások hatékonyságának negyedéves felülvizsgálatát is.

Ez már működik?

Olekszandr Csumak, a „Magánmunkáltatók Szövetsége” társadalmi szervezet elnöke szerint a moratórium valódi hatása csak a kormány végrehajtó és törvényhozó ágainak összes döntésének végrehajtása után válik észrevehetővé. A parlamentnek többek között legalább hét, a kormány által benyújtott törvénytervezetet kell elfogadnia. A moratórium jogilag létezik, de a gyakorlatban még folyamatban van a végrehajtása, írta a Szuszpilne.

Szviridenko megjegyezte, hogy a megfelelő indokok nélküli, a vállalkozók ellen már folyamatban lévő eljárások egy részét – az ellenőrzés eredményei alapján – lezárták. Ez az esetek körülbelül egyharmada. Ugyanakkor elismerte, hogy ahol valóban magasak a kockázatok, ott folytatódnak az ellenőrzések, de az új digitális rendszer keretében.

Hogyan reagál az üzleti élet?

Az ukrán vállalkozók vegyes érzelmekkel viseltetnek a kezdeményezéssel kapcsolatban. Többek között Oleh Averjanov, a „Pozsmasina” társaság igazgatója, akinek cége tűzoltófelszerelések gyártására specializálódott és együttműködik az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálattal úgy véli, hogy a moratórium szükséges, mivel ma még az átlátható vállalkozások tevékenységét is gyakran kísérik a bűnüldöző szervek büntetőeljárásai. Példákat hozott fel olyan helyzetekre, amikor a felszerelések szállítása az állami struktúrák számára automatikusan eljárás megindításához vezet. Ugyanakkor szkeptikus a moratórium hatásával kapcsolatban, mivel azt „féllépésnek” tartja –egyértelmű végrehajtási terv nélkül. Hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés sikere attól függ, hogy a kormányzat minden ága betartja-e a tervet, és hogy a közöttük lévő koordináció hogyan működik.

Szakértők álláspontja

A „Szuszpilnij” által megkérdezett szakértőknek sincs egységes véleménye. Anna Derevjanko, az Európai Üzleti Szövetség ügyvezető igazgatója emlékeztet arra, hogy hasonló moratóriumokat már alkalmaztak válságidőszakokban – a COVID-19 világjárvány idején és a teljes körű invázió kezdetén. Szerinte akkor nem csökkentek az adóbevételek, ezért a becsületes vállalkozások a nyomás ellenére továbbra is fizetik az adókat. Hangsúlyozza azonban, hogy a kulcskérdés nem az ellenőrzések száma, hanem az árnyékgazdaság elleni küzdelem. Elmondása szerint itt koncentrálódnak a fő költségvetési veszteségek.

Roman Vascsuk business-ombudsman úgy véli, hogy a moratórium átmeneti „pihenőt” jelent a vállalkozások számára, de nem helyettesítheti a rendszerszintű reformot. Hangsúlyozza, fontos, hogy ezt az évet felhasználják az állami szervek munkájának átalakítására, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb moratóriumokra. Vascsuk felhívja a figyelmet arra a kockázatra is, hogy a tisztviselők más, elkerülő módszereket találhatnak a vállalkozók befolyásolására, ha nincs egyértelműen meghatározva, hogy pontosan kire vonatkozik az ellenőrzések tilalma.

A moratórium egy forgókapu

Julija Szirko parlamenti képviselő a moratóriumot egy forgókapuhoz hasonlítja: az intézkedés átmeneti és szükséges, amikor „vérzik” a rendszer. De a lényeg, elmondása szerint nem az, hogy szorosabbra húzzuk a „hurkot”, hanem hogy gyorsan térjünk át a reformokra: megtanítsuk a szabályozó szervek munkatársait a törvények betartására, és hagyjunk fel az alaptalan ügyek megindításának gyakorlatával.

Véleménye szerint azok a kisvállalkozások szenvednek a legjobban az önkényes ellenőrzésektől, amelyek nem rendelkeznek az önvédelemhez szükséges jogi eszközökkel. Ezért minden állami kezdeményezésnek nemcsak a nyomás csökkentésére, hanem a tisztességes verseny feltételeinek megteremtésére is irányulnia kell.

Okszana CSOPAK