Próbatételek sorával szembesül az ukrán mezőgazdaság

Ha a kedvezőtlen időjárás nem lett volna elég, az ukrán mezőgazdaság helyzetét tovább rontotta, hogy az Európai Unió visszaállította a gabonaexport-kvótákat, a kormány pedig a betakarítás kellős közepén megszüntette az agrárminisztériumot. Az ágazat szakértői szerint bár kenyérhiány nem fenyeget, az árak az év végéig érezhetően emelkedni fognak.

A gazdálkodók már a tavaszi vetés idején szembesültek a kedvezőtlen körülményekkel. Március közepén, egy korai felmelegedés után újra beköszöntött a tél, majd májusban ismét fagykárok sújtották a vetéseket. A csapadékhiány miatt több régióban újravetést kellett elrendelni, a búza helyett rövid tenyészidejű tavaszi kultúrákat vetettek, és a napraforgó-állomány is megsínylette a körülményeket. A nyár folyamán sáskajárás rontotta tovább a kilátásokat, főleg a délkeleti megyékben.

A becslések szerint a tavalyi 55 millió tonnás gabonaterméssel szemben idén legfeljebb 51-52 millió tonna kerülhet a magtárakba.

A veszteség országos szinten körülbelül 5 százalékra tehető, ám egyes térségekben ennél jóval nagyobb lehet a kiesés.

Exportkorlátok és piaci veszteségek

Az ukrán exportőröknek szintén nehézséget okoz, hogy június 6-tól az Európai Unió megszüntette az orosz inváziót követően bevezetett, vámmentes „kereskedelmi szabadkártyát”, és visszatért a 2016-os szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kvótákhoz. Bár bizonyos tételeknél a mennyiségi korlátokat növelték, a lehetőségek így is szűkülnek.

A búza esetében például a 4,7 millió tonnás exportkvóta 1,3 millió tonnára zsugorodott.

A visszarendeződés nagyarányú bevételkiesést okozhat: a kormány számításai szerint az agrárszereplők évente mintegy 3 milliárd eurótól eshetnek el. Ukrajna tavaly az EU harmadik legnagyobb élelmiszer-exportőrévé lépett elő, és 13 milliárd eurós forgalmat ért el a közösségben. Ugyanakkor az ukrán exportot számos országban kemény kritika érte a gazdák és az agrárszervezetek részéről.

Új piacokat keres az ukrán mezőgazdaság

A termelők ezért kénytelenek Ázsia és Afrika felé fordulni, ahol ugyan jelentős kereslet mutatkozik, de a logisztikai költségek magasabbak, és az értékesítési hálózat kiépítése lassabb folyamat. Az ukrán gabonaexport továbbra is elsősorban a fekete-tengeri kikötőkön – Odessza, Csornomorszk és Pivdennij – keresztül zajlik, a teljes kivitel mintegy 85-90 százaléka innen indul. A vasúti tarifák esetleges emelése azonban újabb költségnövekedést hozhat, ami kiváltképp a frontközeli északkeleti megyéket érintené érzékenyen.

Közben a lengyel–ukrán határnál évekig tartó politikai viták és blokádok átmenetileg megszűntek: a lengyel logisztikai cégek most inkább az ukrán gabona hiányára panaszkodnak, mivel a tranzit visszaesése veszteségeket okoz.

Ez jól mutatja, hogy a politikai gesztusok és a gazdasági érdekek gyakran gyorsan felülírják egymást.

Minisztériumi átszervezés az aratás közepén

A gazdák körében bizonytalanságot keltett az is, hogy júliusban a kormány megszüntette az agrárminisztériumot, és feladatait a gazdasági minisztériumhoz, illetve más tárcákhoz csoportosította át. Bár a hivatalos indoklás szerint az átalakítás a hatékonyságot szolgálja, sokan attól tartanak, hogy az agrárszektor érdekképviselete gyengül.

A szakmai szervezetek többsége ellenezte a döntést, emlékeztetve arra, hogy korábban egy hasonló összevonás már megbukott.

Az ágazat ugyanakkor szinte teljesen magánkézben van, így a kormány szerepe inkább a szabályozásban és a nemzetközi tárgyalásokon való képviseletben domborodhat ki. Hosszabb távon az új struktúra sikeressége azon múlik, mennyire képes valóban érdemi támogatást nyújtani a termelőknek.

Betakarítási kilátások

A betakarítás idén 10-15 napos késéssel indult, régiónként jelentős eltérésekkel. Az első adatok alapján a búzatermés 21 millió tonna körül alakulhat, ami 5 százalékkal elmarad a tavalyi szinttől.

Az árpa és a repce termésmennyisége szintén csökken, a kukorica állapota kedvező, és a hozamok megközelíthetik a tavalyi szintet, bár a betakarítás az időjárás miatt csúszhat.

A belső fogyasztás biztonságban van: az igény évi 6 millió tonna búza körül mozog, így az ország önellátása nem forog veszélyben. A minőségi mutatók azonban csak őszre lesznek pontosan értékelhetők, és ezek nagyban befolyásolják az exportpiacokon elérhető árat.

Kenyérárak: óvatos, de biztos emelkedés

A fogyasztók számára a legfontosabb kérdés: mennyivel kerül többe a kenyér ősszel. A szakértők egyetértenek abban, hogy a kínálat csökkenése, az energia- és szállítási költségek emelkedése, valamint a bérek rendezése miatt az árak a következő hónapokban tovább nőnek.

A búzakenyér és az úgynevezett „szociális” kenyérfélék ára az év eleje óta már így is 8-9 százalékkal drágult, éves összevetésben pedig több mint 20 százalékkal növekedett.

A várakozások szerint 2025 végéig további 10 százalékos emelkedés várható.

A legnagyobb mértékben a rozskenyér drágulhat: a rozs vetésterülete csökkent, a tavalyi évhez képest fele mennyiség termett, a hiányt már most részben lengyel és balti importra alapozzák a malmok. A rozs és a rozsliszt ára egy év alatt megduplázódott, ezért az ebből sütött kenyérfélék is jóval drágábbak, sőt egyes pékségek valószínűleg teljesen felhagynak a rozskenyér készítésével.

Megmaradt az optimizmus

A nehézségek ellenére a szakértők hangsúlyozzák: Ukrajna mezőgazdasági kapacitása továbbra is meghatározó, a termelés visszaesése kezelhető mértékű, a belső piac ellátása biztosítva van.

Az exportlehetőségek ugyan szűkülnek, de új piacok nyílnak, és a fekete-tengeri folyosó fenntartása stratégiai jelentőségű.

A kenyér ára emelkedni fog, az év végére körülbelül 10 százalékos átlagos drágulás prognosztizálható. A rozskenyér esetében a növekedés ennél is magasabb lehet. A fogyasztók havonta 40–50 hrivnyával költhetnek többet kenyérre, mint most. Bár ez a háztartási kasszákra érzékelhető terhet ró, ellátási válság nem várható.

(vg.hu)