Hírszerzés: Oroszország eladja stratégiai aranytartalékát

Oroszország Központi Bankja most először tért át a tartalékaiban lévő arany közvetlen értékesítésére a belföldi piacon, megnyitva a hozzáférést a fémhez a bankok, az állami tulajdonú vállalatok és az egyéni befektetési struktúrák számára, számolt be a Külföldi Hírszerző Szolgálat honlapján.

Megjegyezték, hogy a közvetlen értékesítés kényszerű lépés a szabályozó számára, mivel az arany valójában a rubel támogatásának eszközévé válik, a vállalatok likviditásának javítására és a költségvetési igények fedezésére más erőforrások hirtelen kimerülése körülményei között.

A hírszerzés adatai szerint 2025-ig az Oroszországi Föderáció Központi Bankja nem adott el aranyat a piac kereskedelmi szereplőinek, hanem csak a Pénzügyminisztériumtól fogadta el, növelve saját tartalékait.

A szabályozó most az eladásra tér át. Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció Nemzeti Jóléti Alapja gyorsan veszít likvid eszközeiből: a 2022-es 113,5 milliárd dollárról 2025-re 51,6 milliárd dollárra. Az alap struktúrájában lévő arany mennyisége ez idő alatt 57%-kal csökkent – 405,7 tonnáról 173,1 tonnára.

A hírszerzés előrejelzése szerint 2025-ben az értékesítési volumenek elérhetik a 30 milliárd dollárt (körülbelül 230 tonna aranyat), 2026-ban pedig legalább a 15 milliárd dollárt (115 tonnát).

A Külföldi Hírszerző Szolgálat konstatálta, a tartalékok ilyen nagymértékű monetizálása felgyorsítja annak kimerülését, amelyekre már így is nyomás nehezedik a szankciók és a rendelkezésre álló valutaeszközök csökkenése miatt.

A hírszerzés megjegyezte, az arany eladásával kapcsolatos stratégia állítólag lehetővé teszi a költségvetés gyors feltöltését és a rubel stabilitásának fenntartását, de hosszú távú kockázatokat teremt: elmélyíti a likvid tartalékok hiányát, az államháztartást jobban függővé teszi az eszközeladásoktól, és korlátozza a jövőbeni beavatkozások lehetőségeit.