Felfegyverzett spanyol armada indul a lengyel tenger meghódítására

Aki eddig kizárólag a szenes erőműveivel küzdő, lemaradó európai szereplőt látta Lengyelországban, igencsak meglepődhet: az Európai Unió legmozgalmasabb zöldenergiás beruházásainak helyszínévé válik a balti tengeri terület. És ebből a hódításból az Iberdola biztosan nem akar kimaradni.

A spanyol multinacionális energetikai társaság, az Iberdola bejelentette: megállapodást kötött Lengyelországgal, hogy a legnagyobb tengeri szél (offshore) áramtermelő projektjének válik központi szereplőjévé. A hírt a napokban a Power Engineering International tette közzé. E szerint a spanyolok 50 százalékos részesedést szereztek abban a Sea Wind nevű fejlesztői projektben, melynek végén akár 7300 MW szélenergiatermelő potenciált is a lengyel áramhálózathoz csatlakoztathatnak majd.

Az elképzelés összesen hét építési tervet tartalmaz, és a végleges formája még – ahogy mondani szokás – „alakulóban van”, de az Iberdola nem akart kimaradni belőle. A német, a brit, az amerikai, a francia, a japán és a svéd offshore hódításainak sorába így azonban már a lengyel partvidéket is felvette. Amellett, hogy a cég a további növekedésének is kellően nagy területű, és jelentős növekedési lehetőséggel kecsegtető területre talált, Lengyelország éppen azt reméli a spanyoloktól, hogy a beruházásaikkal belátható időn belül, drámai módon elősegítik majd a zöldenergiás üzletágak erősödését az országban.

Lengyelország, ahol hagyományosan arról szóltak eddig az energetikai-energiapolitikai hírek, hogy az ország a végsőkig kitart-e a szénbányái és szénerőművei mellett, hogy lehe-e minden előzmény nélkül Lengyelországban akár hat reaktroblokkból álló atomerőművet építeni, az utóbbi fél évben az is kiderült, hogy a 40 milliós lakosú országban is felrobbant a napelempiac olyannyira, hogy tavaly év végén, hónapok alatt képessé váltak arra is, hogy az egész éves magyaroroszági napelemes termelési potenciálnövekedést felülmúlják. A napelemek terjedése mellett azonban – éppen a méret, a teljesítmény és a diverzifikáltság okán – a szél munkára fogása is központi témává vált. Az EU által megkívánt károsanyag kibocsátási szintek elérése, és az áramtermelési technológiaváltás szükségessége ugyanis a szélenergia negligálását nem is teszi lehetővé.

Lengyelország energetikai dekarbonizációs stratégiája 2030-ig legfeljebb 8 GW offshore szélkapacitás megépítését tartalmazza, ám az utóbbi időben a lengyeleknél is előfordult, hogy korábbi céldátumokat és célszámokat is felülvizsgáltak. Ahogyan az tavaly év végén kiderült: akár öt évvel közelebb húzhatják magukhoz a napelemes céldátumukat, úgy a befogott szélkapacitások nagysága is változhat. Pláne, hogy a 93 gigawattnyi Balti-tenger tengeri szélenergia-potenciálból 28 GW a lengyel vizeken található.

Az Iberdrola, mely éppen azon dolgozik, hogy 2022-re megépítse az első 10 MW teljesítményű tengeri szélturbináját, és ezzel megnyithassák az utat a 40 eurós egységárnál olcsóbban termelni képes konstrukciók előtt, a nemzeközi vizeken jelenleg összesen több mint 20 GW offshore „flottát” birtokol és üzemeltet. A lengyel megállapodás ezt jelentősen megnöveli majd, ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a Balti-tengeren létrehozzanak egy tengeri szélcsomópontot, amely a cég német, lengyel és svéd területen működő offshore projektjeit hangolja össze az optimálisabb szolgáltatás érdekében.

Forrás: napi.hu