Az ökológia problémák a gyöngytenyésztést is veszélyeztetik

Mára körülbelül 30 ország gazdaságában vállal fontos szerepet a mesterségesen tenyésztett gyöngyök, melyek közül egyértelműen Kína vezeti a globális termelést. Azonban az elmúlt évtizedben a globális gyöngytermelés 60 százalékkal csökkent. A gyöngytermelők pedig egyre kevésbé lehetnek biztosak jövőjükben, mivel a növekvő ökológiai problémák egyre jobban érintik az iparágat.

A gyöngyhalászat főként a Perzsa-öböl környékén volt elterjedt, rengeteg család foglalkozott a tengeri gyöngyök halászatával, értékesítésével. A kedvező környezeti feltételek miatt ezen a területen rengeteg gyöngy termett. A Perzsa-öblöt körbeölelő országok régebben a globális gyöngyipar 65–80 százalékáért feleltek, vásárlóik között királyi családok és a felső tízezer tagjai voltak ott.

A XX. században a tengerfenékről kézzel kinyert gyöngyöket a tudományosan előállított váltotta fel, örökre megváltoztatva a gyöngyipart.

Természetes és mesterséges gyöngy közti különbség

Az eredeti igazgyöngy osztrigában terem a tengerben, a mesterségesen előállított pedig kagylókban és édesvízben. Létrejötte részben egy parányi szennyeződésnek köszönhető, valamint a tenyésztés során használt parányi élősködő, a nukleusznak. Ez utóbbi a kagyló héjának gömbölyűre formált részét jelenti. A kagyló gyorsabban termeli a gyöngyöt, mint az osztriga. Míg az osztrigában maximum kettő gyöngy terem egyszerre, egy édesvízi kagylóban akár 30–50 darab is létrejöhet. A mesterséges termesztés előtt főként sósvízi gyöngyöket foglaltak ékszerbe, azonban a mesterséges tenyésztés hatására az édesvízi gyöngyök kerültek előtérbe.

Kína „gyöngyfővárosában”, Zhuji-ban több, mint 2.500, gyönggyel kapcsolatos vállalkozás működik, komplett ellátási lánccal, gyöngy múzeummal, divat részleggel. A városban az online eladások értéke tavaly január és szeptember között 1,5 milliárd dollárt, azaz mintegy 450 milliárd forintot tettek ki, a regionális márkaérték pedig elérte a 8,2 milliárd dollárt.

Száz évvel az első mesterségesen előállított gyöngy után is folyamatos a kutatás az iparban, hogyan lehetne innovatívabbá tenni a hagyományos termesztést, feldolgozási módszereket és értékesítési modelleket. 2020-ban az ágazat 50 leginnovatívabb cégéből 24 kínai volt.

Az innováció pedig elkerülhetetlen, mivel a világ gyöngytermelése csökkenő tendenciát mutat. Csak Kínában 10 év alatt 3.050 tonnáról 700-ra csökkent. A kagylók ugyanis nagyon érzékenyen reagálnak mindenféle környezeti változásra, ezáltal az iparág is sérülékeny. Napjainkban pedig a klímaváltozás, túlhalászás, levegő szennyezés erősen befolyásolja a termelést. 2019-ben Japánban például 20 millió osztriga pusztult el ismeretlen okok miatt. Ugyanakkor továbbra is az ékszeripar legkedveltebb drágakövei tartoznak ezek a különös képződmények.

(origo.hu)