Az olajkitermelés csökkentéséről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin elnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg – közölte szerdán honlapján a Kreml.
A moszkvai tájékoztatás szerint a felek megállapították, hogy az olajtermelés csökkentéséről elért megállapodások, valamint a nyersanyagellátás korlátozására vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalások biztosítják a globális energiapiac stabilitását. A két vezető méltatta az OPEC+ csoportban folytatott együttműködését.
„A trónörökös köszönetét fejezte ki az orosz félnek, amiért következetesen támogatta Szaúd-Arábia csatlakozását a BRICS-hez” – közölte a Kreml sajtószolgálata. Putyin gratulált Rijád csatlakozásához, és beszámolt a BRICS jövő évi orosz soros elnökségének prioritásairól.
A tárgyalópartnerek emellett megvitatták a kereskedelem és a gazdaság, a közlekedés és a logisztika, valamint a befektetés területén való együttműködés elmélyítését, és megállapodtak a legfelső szintű kommunikáció folytatásban.
Szaúd-Arábia az Egyesült Arab Emírségekkel, Iránnal, Argentínával, Egyiptommal és Etiópiával együtt hivatalos meghívást kapott a BRICS-hez való csatlakozásra a tömörülés augusztus 22-24-én Johannesburgban megtartott csúcstalálkozóján. Az új belépők teljes jogú tagsága 2024. január 1-jén kezdődik.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétette júniusi olajpiaci jelentését. Ebből kiderül, hogy összességében a világ olajpiaca kiegyensúlyozott volt, ugyanakkor az egyes szereplők helyzete változhatott.
A világ olajfogyasztása immár naponta 100 millió hordó fölötti, és még növekszik, noha egyre lassuló ütemben. Az új kereslet 70 százalékát Kína adja, miközben a többletkínálatot a nem OPEC-tagok, és a szervezettel nem is együttműködő kitermelők adják.
Változó arányok
Idén az olajkínálat átlagosan napi 1,6 millió hordóval bővült, mégpedig úgy, hogy az OPEC-től független kitermelők 1,9 millió hordóval növelik a kitermelést, az olajexportőrök szervezete és a velük együttműködő országok kitermelés csökken.
Júniusban félmillió hordóval nőtt a napi kínálat, jövőre várhatóan napi 1,2 millió hordó lesz a bővülés, amit teljes egészében az OPEC-től független kitermelők adnak, nem kis részben az USA.
Orosz bevételek
Az orosz olajexport májusról júniusra 600 ezer hordóval 7,3 millió hordóra csökkent, a becsült exportbevétel 1,5 milliárd dollárral 11,8 milliárd dollárra. Ez az összeg immár csak a fele az egy évvel ezelőttinek, ami három tényezőnek köszönhető:
az orosz exportvolumen visszaesésének, ami a szankciók hatása;
a háború kezdete után felszaladó olajár visszaesésének;
és az orosz olaj 25-30 százalékos diszkontjának a Brent típushoz képest, ami megint csak szankciós hatás.
Augusztusban Oroszország vállalása szerint újabb napi 500 ezer hordóval csökkenti az exportot az OPEC+ megegyezés szerint.
Készletek, olajár
A világ kitermelt, de még fel nem használt olajkészlete 19,4 millió hordóval nőtt májusban, a legnagyobb mértékben Kína növelte készleteit. A tengeren, hajókban tárolt mennyiség ugyanakkor 23 millió hordóval csökkent, ami már az OPEC+ kitermelés visszafogásának hatása.
Az előzetes júniusi adatok szerint további 9,2 millió hordós csökkenés következett be. A Brent típus ára átlagosan 75 dollár volt júniusban, míg egy évvel korábban 120 dollár volt az ár.
Kapacitások
Összességében még érdemi, jelenleg igénybe nem vett olyan kitermelési kapacitás van a piacon, amihez nem lenne szükség újabb beruházásra, bővítésre. Messze a legnagyobb lehetőséggel Szaúd-Arábia rendelkezik, amely napi 12,25 millió hordót tudna felszínre hozni, míg most valamivel kevesebb, mint 10 millió a kitermelés, és augusztusban ez is csökkenni fog egymillióval, hogy mérséklődjön a kínálat, és ne essen tovább az ár.
Emellett az Egyesült Arab Emirátusok tudna napi egymillió hordót felszínre hozni a mostani 3,2 millión felül, Irán 800 ezer hordóval tudna növelni, Irak és Oroszország egyaránt nagyjából 600 ezer, Kuvait pedig 300 ezer hordóval.
Így még Oroszország nélkül is napi 5 millió tonnás kapacitás van, így hiányhelyzetet csak erős kitermelés csökkentéssel lehetne előidézni. Mindeközben az USA több mint napi 12 millió hordóval a legnagyobb kitermelő, és folyamatosan növeli a kitermelést.
Májusban közel 36 százalékkal csökkentek az orosz állam olaj- és gázbevételi az előző év azonos időszakához képest és 12 százalékkal maradtak el az előző havi értéktől – közölte az orosz pénzügyminisztérium hétfőn. Az állam adóbevételeinek mintegy felét az olaj- és gázszektor adja Oroszországban.
Oroszország szénhidrogénből származó bevétele májusban az előző évi 886 milliárd rubelről 570,7 milliárd rubelre csökkent a múlt hónapban. Az olajcégek nyereségadójából áprilisban 185,4 milliárd rubel folyt be, míg májusban a befizetések ütemezésének sajátosságai miatt ez 5,4 milliárd rubelre apadt.
A bányajáradékokból befolyó összeg éves összevetésben negyedével csökkent és 704 milliárd rubelt tett ki, az exportvámokból származó bevételek a vizsgált időszakban 74 százalékkal 66,1 milliárd rubelre csökkentek – számolt be a Reuters.
A tervezett éves deficitet már áprilisban túllépték
A háború miatt emelkedő kiadások (+26,3 százalék év/év) és a csökkenő gáz- és olajbevételek (-52,3 százalék év/év) eredőjeként az orosz költségvetés hiánya az év első négy hónapjában 3424 milliárd rubelt (42,2 milliárd dollár) tett ki, amely meghaladja az egész évre tervezett deficitet.
A bázisidőszakban még 1164 milliárd rubel többlettel zárt a büdzsé – derült ki az orosz pénzügyminisztérium oldalán található táblázatból.
Tavaly a második fél évben a drámai egyenlegromlás hatására az orosz költségvetés az ország modern kori történelmének legnagyobb hiányával, 3300 milliárd rubellel zárt.
A költségvetésből a finomító vállalatoknak az olaj fordított jövedéki adójából származó támogatások 91 milliárd rubelre emelkedtek az áprilisi 79,3 milliárd rubelről, míg a finomítóknak a „csillapítási mechanizmus” keretében történő kifizetések – amelyet azért vezettek be, hogy megakadályozzák, hogy a vállalatok tőkét kovácsoljanak a magas üzemanyag-exportárakból, és hogy megvédjék a hazai piacot – 103,5 milliárd rubelre csökkentek az áprilisi 107,2 milliárd rubelről.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők OPEC+ csoportja 2024-ben napi 40,46 millió hordó olajat fog termelni.
Erről a 23 országból álló kartell képviselői döntöttek vasárnap bécsi tanácskozásukon.
Számítások szerint ezzel napi 1,393 millió hordóval csökken a csoport napi kitermelése.
A döntést hosszadalmas tárgyalások előzték meg.
A szaúdi állami sajtó vasárnapi tájékoztatása szerint Rijád 2024 végéig meghosszabbítja korábbi kötelezettségvállalását, miszerint napi félmillió hordóval csökkenti olajtermelését. Ezen felül pedig további napi egymillió hordónyi termeléscsökkentést jelentett be júliusra, amit szükség esetén meghosszabbíthat – jelentette be a szunnita királyság energiaügyi minisztere.
Alekszandr Novak, Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettese a nap folyamán közölte, hogy Moszkva szintén 2024 végéig meghosszabbítja napi félmillió hordóval kevesebb olaj kitermelésével kapcsolatos korábbi kötelezettségvállalását.
A kartell több más tagja, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Kuvait, Irak és Algéria – szintén a termelésvisszafogás hatályának meghosszabbításáról döntött 2024 végéig.
Az OPEC+ egyes tagjai áprilisban döntöttek arról, hogy önkéntes alapon – összesen napi 1,66 millió hordóval – csökkentik olajkitermelésüket az év végéig az olajárak stabilizálása érdekében.
Az OPEC+ következő miniszteri szintű találkozóját novemberben tartják majd Bécsben.
Önkéntes alapon csökkentik olajkitermelésüket a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC), valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők (OPEC+) több tagja.
A szaúdi állami sajtó vasárnapi tájékoztatása szerint Rijád napi félmillió hordóval csökkenti olajtermelését májustól az év végéig.
Alekszandr Novak, Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettese a nap folyamán közölte, hogy Moszkva szintén napi félmillió hordóval kevesebb olajat fog kitermelni.
Az Egyesült Arab Emírségek 144 ezer, Kuvait 128 ezer, Irak 211 ezer, Omán 40 ezer, Algéria 48 ezer, Kazahsztán pedig 78 ezer hordóval mérsékli a kitermelt napi mennyiséget 2023 végéig.
A szaúdi energiaügyi minisztérium állásfoglalásában olyan óvintézkedésnek nevezte a királyság lépését, amely a globális olajpiac stabilitását hivatott szolgálni.
„Ez az önkéntes csökkentés óvintézkedésnek számít az OPEC és az OPEC+ 2022. október 5-én tartott 33. miniszteri szintű tanácskozásán elfogadott termelésredukáláson felül” – olvasható a kazah energiaügyi tárca közleményében.
A 13 OPEC-tag mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló csoport, az OPEC+ tavaly döntött arról, hogy novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a korábban bejelentett napi félmillió hordós kőolaj kitermelés csökkentésnek a februári napi 10,2 millió hordós szintről kell indulnia, a februári bejelentésen szerint a csökkentés a januári 9,8-9,9 millió hordós napi szintről indult volna – írja a Reuters.
Gyakorlatban a mostani lépés azt jelenti, hogy Oroszország napi 9,7 millió hordónyi olaj kitermelésre törekszik március és június között a termeléscsökkentés érvénybe lépését követően, ami ugyan alacsonyabb a korábban bejelentettekhez képest, azonban eredetileg csak márciusban csökkentették volna a termelést.
Az Oroszország egyik fő bevételi forrásának számító orosz olajexport a nyugati országok által kivetett szankciók, köztük az olajár plafon bevezetését követően került nyomás alá. A kialakult helyzet következtében Oroszország olyan országokba igyekezett növelni exportját, mint Kína és India, amely országok még nem vezettek be szankciókat Moszkvával szemben.
Novak elmondta, hogy a tavalyi évben Kína 67 millió tonna orosz olajat importált, ami nagyjából az összes orosz olajexport egyharmadát teszi ki. A miniszterelnök helyettes ezt követően azt is elárulta, hogy Oroszország nem kapott még semmilyen javaslatot az OPEC+ tagországoktól a termeléscsökkentési megállapodás feltételeinek megváltoztatására, jelenleg az oroszok napi félmillió hordós termeléscsökkentése az OPEC+ megállapodáson felül történik.
Az orosz olaj- és gáztermelés várhatóan csökkenni fog 2023-ban – közölte szerdán Nyikolaj Sulginov energiaügyi miniszter, mivel Moszkva a nyugati szankciók és az európai vevők hiánya miatt nyomás alá kerül.
Oroszország drasztikusan csökkentette energiaexportját azóta, hogy alig több mint egy évvel ezelőtt csapatokat küldött Ukrajnába, részben a nyugati szankciók és az orosz olajra vonatkozó nyugati árkorlátozás miatt – írja a Reuters.
Bár sikerült az olaj egy részét olyan nagy vevőkhöz, mint India és Kína, eljuttatni, Moszkva februárban közölte, hogy az árkorlátozásra válaszul napi 500 ezer hordóval csökkenti a kitermelést.
„2023-ban az olaj esetében arra számítunk, hogy a szint kissé alacsonyabb lesz, részben az önkéntes termeléscsökkentés miatt” – mondta Sulginov a parlamentben, az Állami Dumában tartott beszédében a TASZSZ hírügynökség szerint.
„A gáztermelés szintje tovább fog csökkenni, mind az európai piacról való kivonulás, mind az energiaáramlások átrendeződése miatt” – mondta.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Emelkedéssel reagált a kőolaj ára arra a bejelentésre, hogy Oroszország márciustól csökkenti olajtermelését.
Alekszandr Novak, energetikáért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes pénteken délelőtt bejelentette, hogy Oroszország napi 500 ezer hordóval csökkenti a termelését márciustól. Az illetékes szerint jelenleg minden kitermelt kőolajat sikerül eladni, de mint mondta, a korábbi ígéretéhez híven nem ad el kőolajat mostantól azoknak az országoknak, amelyek közvetlenül, vagy közvetve ragaszkodnak a február elejétől bevezetett árplafonhoz. Emiatt csökkenteni kell a termelést márciustól – mondta Alekszandr Novak, aki hangsúlyozta, hogy Oroszország a továbbiakban a piaci helyzet alakulása alapján dönt a termelésről.
Oroszország olajtermelése alig változott az elmúlt hónapokban, napi 9,8-9,9 millió hordó volt. A miniszterelnök-helyettes szerint februárban is ezen a szinten várható.
A G7-országok, Ausztrália és az EU árplafont vezetett be december 5-től az Oroszországból származó kőolajjal, illetve az EU február 5-től az olajtermékekkel szemben. A kőolaj esetében a limitár hordónként 60 dollár, a benzin és a gázolaj esetében hordónként 100 dollár, a fűtőolajnál pedig hordónként 45 dollár.
Az északi-tengeri Brent ára emelkedett Alekszandr Novak bejelentésére, majd kisebb korrekcióra került sor, de továbbra is magasabban állt a jegyzése 15 óra körül a reggeli szintekhez képest. Reggel 8 órakor a Brentet 84,31 dolláron jegyzeték hordónként, Alekszandr Novak bejelentésére 87 dollár közelébe drágult, majd 85,50 dollárra gyengült vissza 15 órára.
Az Oroszország elleni szankciók nyomán szűkülő kínálat és növekvő kereslet miatt jövőre emelkedhetnek az olajárak a világban – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet becslése szerint jövőre napi 1,7 millió hordóval, 101,6 millió hordóra nő a globális kőolajfogyasztás. Ez napi 100 ezer hordóval magasabb napi felhasználás a korábbi várakozásokhoz képest.
Az elemzés szerint az orosz kőolaj-kitermelés éves összevetésben 14 százalékkal eshet vissza 2023 első negyedévének végére, és ez megfordíthatja a nyersanyagpiacon hónapok óta tartó árcsökkenési trendet.
Az északi-tengeri Brent olajfajta határidős jegyzése a napokban 80 dollárra, a háború előtti szintekre süllyedt.
A 2023 második negyedévére várható szűkebb kínálat miatt nem zárható ki egy újabb meredek áremelkedés az olajpiacon.
Az áremelkedést elősegítheti a kitermelés visszafogása. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 13 tagja mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló OPEC+ csoport múlt heti bécsi ülésén megerősítette, hogy novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.
Az IEA jelentésében rámutattak: a szigorú kínai járványügyi korlátozások ellenére a kereslet a világ első számú kőolajimportőrének számító ázsiai országban 2022-ben a vártnál kisebb mértékben, átlagosan napi 15,4 millióra hordóra csökken az előző évi 15,8 millióról. Jövőre azonban napi egymillió hordóval nőhet a kínai felhasználás, de Indiában és a közel-keleti országokban is a kereslet bővülésével számolnak.
Egyelőre nem változtatnak eddigi kitermelési politikájukon a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők, köztük Oroszország sem – az erről szóló döntés az úgynevezett OPEC+ csoportba tartozó országok online formában tartott tanácskozásán született vasárnap.
Bécsi közlés szerint a 13 OPEC-tag mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló csoport megerősítette októberi határozatát, miszerint novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.
Az OPEC egyik szakbizottsága kéthavonta fogja felülvizsgálni a kitermelési politikát. Amennyiben a piaci helyzet azt indokolttá teszi, haladéktalanul összehívják a szervezet miniszteri szintű tanácskozását. Egyelőre azonban a következő tervbe vett, tárcavezetői szintű ülést 2023. június 4-re tűzték ki.
Az indoklás szerint jelenleg jelentős a bizonytalanság a piacon. Ennek egyik oka a hétfőn hatályba lépő, a tengeri szállítású orosz kőolajra vonatkozó uniós embargó, amely a várakozások szerint az olajárak emelkedését vonja maga után. Az Európai Unió és a G7 csoport szombaton megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról is.
