Az Európai Unió pénteken átutalt másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
Svájc – amely nem az Európai Unió tagja – azonban úgy döntött, hogy nem követi az EU példáját, és nem utalja át a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajnának. Ezt a gazdasági ügyekért felelős államtitkárság (a svájci gazdasági minisztérium egyik részlege) jelentette be szombaton a Swissinfo szerint.
A tisztviselők közölték, hogy Svájc a svájci törvények és nemzetközi kötelezettségek értelmében nem jogosult arra, hogy az orosz központi banki pénzekkel kapcsolatban külön jövedelemhez jusson, így egyszerűen nincs mit átutalni.
Az orosz jegybank pénzeszközeit a Moszkvára az ukrajnai háború miatt kirótt uniós szankciók részeként fagyasztották be, amelynek túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből. Az Európai Bizottság szerint összesen mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az unióban.
Módosult a német álláspont, Berlin immár hajlandó támogatni az amerikai tervet, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó profitot Ukrajna megsegítésére fordítsák – értesült a Bloomberg. A németek beleegyezése a portál szerint kulcsfontosságú, és közelebb vihet ahhoz, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás eredményétől függetlenül biztosítsák a támogatást Kijevnek.
A kérdés nagy súllyal szerepel majd a legfejlettebb ipari államok, a G7 csoport pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek csütörtökön kezdődő egyeztetésén az olaszországi Stresában.
Német illetékesek azonban nem számítanak végső megegyezésre a G7 június 13. és 15. között tartandó csúcstalálkozója előtt, valamint arra sem, hogy az intézkedés még az idén életbe lépjen.
A tét Ukrajna pénzügyi életképessége
A tét az ukrán kormány pénzügyi életképességének fenntartása jövőre és azon túl is. Egyelőre semmi jele, hogy csillapodnának a harcok, ellenkezőleg, az orosz offenzíva eredményeként újabb területeket foglalnak el. Ukrajna leghűségesebb támogatói ezért szeretnének középtávú finanszírozást biztosítani Kijevnek, és egyúttal üzenetet küldeni Moszkvának, hogy nem lankad a támogatás a G7-ek körében – emlékeztetett a portál.
A befagyasztott orosz vagyon felhasználása a novemberi amerikai választásokat övező bizonytalanság miatt egyre sürgetőbb. A politikai megosztottság Washingtonban már így is megnehezítette Joe Biden elnök számára, hogy több segítséget nyújtson Ukrajnának, kihívója, Donald Trump volt elnök pedig enyhén szólva szkeptikus Kijev támogatását illetően.
A csoport az ukrajnai invázióra válaszul fagyasztott be mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz vagyont, amelynek a többsége Európában, a belga Euroclear kezelésében van.
Többféle opció
Washington hónapok óta nyomást gyakorol európai szövetségeseire, hogy ezt a pénzt használják Ukrajna támogatására. Többféle opció napirendre került a vagyon elkobzásától és Kijevnek adásától kezdve kötvénykibocsátás fedezeteként való felhasználásig. Több európai országban, például Franciaországban és Németországban azonban szkeptikusan fogadták ezeket a javaslatokat, félnek ugyanis attól, hogy milyen hatásuk lenne az ilyen lépéseknek a pénzügyi stabilitásra és az euró tartalékvaluta-státuszára. Nem biztosak a döntések jogszerűségében sem.
A legutóbbi amerikai javaslatot azért fogadták pozitívabban az európai országokban, köztük Berlinben is, mert az csupán az eszközök által termelt profit felhasználásáról szólna, a tőkét nem foglalnák le.
Az Európai Unió már megállapodott, hogy közel 100 százalékos adót vetnek ki a bevételre, és a befolyó összeget évente kétszer átutalják Ukrajnának. Ezt váltaná fel a G7-ek megállapodása. A döntést az uniós nagykövetek május elején, az európaügyi miniszterek kedden támogatták.
Hitelként előre megkapja Ukrajna
A befagyasztott eszközök becslések szerint évi ötmilliárd eurót generálnak. A javaslat szerint a hét vezető ipari állam meg fogja becsülni, hogy mennyi profit termelődik adott idő alatt, és ezt az összeget előre átadják Kijevnek hitelként. Bár sok a bizonytalanság, az átutalt összeg elérheti az 50 milliárd eurót. Ki kell még dolgozni olyan részleteket is, hogy hogyan és ki kezeli majd a pénzt.
Washington abban bízik, hogy minden G7-tagállam beszáll a hitel finanszírozásba, de egyedül is hajlandó állni a cechet, ha az EU garanciát vállal rá, hogy az orosz vagyon befagyasztva marad, és visszafizetik a kölcsönt.
Oroszország visszavág
Maradnak azonban jócskán bizonytalanságok. Mi történik például abban az egyelőre igen kevéssé valószínűnek tűnő esetben, hogy véget ér a háború, és Oroszország kész finanszírozni Ukrajna újjáépítését? Az Európai Központi Bank (EKB) és az uniós tagállamok meg akarják védeni az Eurocleart is a pénzügyi kockázatoktól, például arra az esetre, ha Oroszország perel vagy ellenintézkedést hoz, ami borítékolható.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház, a duma elnöke többször nyilvánosan kijelentette, hogy Moszkva elkobozza az uniós vagyont, ha Brüsszel „ellopja” az övékét, és Ukrajna megsegítésére vagy újjáépítésére használja. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még tovább ment, egy december végi sajtótájékoztatón bejelentette: már készen is van egy orosz lista az amerikai, európai és egyéb külföldi vagyonokról, amelyeket elkoboznak válaszképpen. Az állami hírügynökség, a RIA szerint az országban lévő nyugati cégek vagyona 288 milliárd dollár értékű lehet, vagyis majdnem akkora érték, mint a lefoglalt orosz vagyon.
Tovább bonyolítja a helyzetet, ha az EU-nak szankcióként kell végrehajtania a megállapodást, mert akkor hathavonta meg kell újítania a vagyonbefagyasztásról szóló határozatát, ami egyhangú döntést igényel. Vagyis fennáll annak a veszélye, hogy egyetlen uniós tagállam kétségessé teheti a hitelek visszafizetését azzal, hogy megakadályozza ezt.
Nem tekinthetők fizetésképtelennek azon országok, amelyek államkötvényeit Oroszország vásárolta meg, ha a nyugati kormányok úgy döntenek, hogy elkobozzák a befagyasztott orosz tartalékokat 300 milliárd dollár értékben – közölte a Moody’s és az S&P Global hitelminősítő intézet. A Fitch nem adott ki kommentárt.
Az ügy előzménye, hogy 2022 júniusában az Egyesült Államok és a Moody’s úgy ítélte meg, hogy Oroszország nem teljesítette kötvénytartozásait, amikor a nemzetközi szankciók megakadályozták, hogy Moszkva kifizetéseket teljesítsen a kötvénytulajdonosoknak. Akkor ezt az értelmezést Moszkva elutasította, mondván, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és más szuverének szintén fizetésképtelenné válnának, ha az Oroszország által birtokolt kötvényeiket elkoboznák, s ezért Oroszország nem kapná meg az esedékes kifizetéseket.
Most amerikai és brit tisztviselők azért lobbiznak a G7-ben, hogy lefoglalják és Ukrajna támogatására használják az európai országokban zárolt orosz eszközöket, ezért újra felmerült, hogy milyen következményei lennének például a kötvények elkobzásának.
Minősítéseink jellemzően nem tükrözik a tulajdonosspecifikus megfontolásokat, ezért ezekben az országokban nem kezelnénk alapértelmezettként a forgatókönyvet – mondta Thorsten Nestmann, a Moody’s Investors Service alelnöke a Reutersnek. Frank Gill, az S&P Global EMEA Sovereign Ratings szektorvezetője úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy valószínűleg nem tekintik nemteljesítésnek, mivel a kamatfizetéseket fizetési ügynökön keresztül teljesítik, így továbbra is folyósítják azokat más hitelezőknek.
A Reuters emlékeztet, hogy Oroszország befagyasztott tartalékainak nagy része készpénz, valamint francia, német, brit, osztrák és kanadai államkötvény.
Egyes európai illetékesek attól is tartanak, hogy bármilyen vagyonelkobzás aggasztó precedenst teremthet, amelynek alapján más országok kártérítést követelhetnek a nyugati országok múltbeli katonai akcióiért.
Andrej Rjabinin, a Delcredere orosz ügyvédi iroda partnere azt mondta, szinte biztos abban, hogy a kötelezettségek elmulasztása ilyen körülmények között nem minősül mulasztásnak, mivel a tájékoztatók valószínűleg kivételeket tartalmaznak a szankciók életbe lépése esetén.
Mélyen legbelül már mindenki elbúcsúzott a tartalékoktól – mondta a Reutersnek az egyik orosz kormányzati forrás. Más orosz források szerint Moszkva valószínűleg nem lesz képes megakadályozni az elkobzást, de megtorlással fenyegethet, például elkobozhatja az Oroszországban rekedt nyugati vagyont, vagy megszakíthatja diplomáciai kapcsolatait a barátságtalannak ítélt külföldi hatalmakkal.
Az orosz külügyminisztérium 21. századi kalózkodásnak nevezte a vagyon elkobzására vonatkozó tervet. A Kreml szerint Európának elkerülhetetlen jogi következményekkel kell szembenéznie. Például az orosz központi bank ideiglenes intézkedéseket kérhet az EU bíróságától, hogy vagyonát a befagyasztott számlákon tartsa.
