Csökkent a mezőgazdasági földterületek értéke Ukrajnában. A hektáronkénti átlagár az ukrán földeken 2024 júniusában 49 143 hrivnya volt.
Az év elején a földárak jelentősen emelkedtek, májusról júniusra viszont csökkenést mutattak a statisztikák.
Kiemelték: az idei legmagasabb értéket márciusban regisztrálták – 50 239 hrivnyát hektáronként. A legolcsóbbat pedig, amikor egy hektárt 43 809 hrivnyáért vesztegettek az ukrán földtulajdonosok.
A legmagasabb árat Ivano-Frankivszk megyében jegyezték: hektáronként 136 730 hrivnyáért. Ezt
Kijev 116 706,
Lemberg 84 798,
Ternopil megye 60 346 hrivnyával
követi.
A legalacsonyabb ellenértéken Szumi megyében kínálták a termőföldet – 29 953 hrivnyáért.
A többi régióban így alakultak az árak:
Mikolajiv – 30 836 hrivnya/hektár
Donyeck – 34 294 hrivnya/hektár
Harkov – 35 281 hrivnya/hektár
Herszon – 35 569 hrivnya/hektár
Dnyipropetrivszk – 35 893 hrivnya/hektár.
Ukrajnában 41 millió hektár termőföld van, sokszorosan több mint Magyarországon (nálunk 5 millió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt), sőt ez a szám összeurópai összehasonlításban is kimagasló. Az ukránok egymagukban akkora területtel rendelkeznek, mint a teljes Európai Unió összes termőföldjeinek mintegy 30 százaléka – mutat az Agrokép. Ez az óriási terület egyúttal kiváló talajadottságokkal is párosul, hiszen jelentős részben úgynevezett csernozjom talajon, magyarul feketeföldön zajlik a termelés, amely nagy százalékban tartalmaz humuszt, foszforsavat, foszfort és ammóniát.
Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőttig szigorú szabályokkal tiltották meg a földek eladását, melynek stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy ez a terület 400 millió ember élelmiszerellátását képes biztosítani.
Kiürült a gazdálkodók pénztárcája, mivel a jövedelmük jelentősen csökkent az export nehézségei miatt az elmúlt két évben. Az agrárminiszter szerint az ukrán gabona gyengébb minőségű lehet idén, sőt, a vetés területe is csökkenhet.
Ukrajna arra számít, hogy a 2024-es tavaszi vetésterülete a tavalyival megegyező lesz, bár a legrosszabb forgatókönyv szerint némi csökkenés is előfordulhat – mondta Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter pénteken a Reuters hírügynökségnek. Ez az első hivatalos előrejelzés a vetéssel és az ukrán gabona mennyiségével kapcsolatosan.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabona- és olajosmag-termelője, de termésmennyisége csökkent, mióta Oroszország megtámadta és jelentős területeket foglalt el Kelet-Ukrajnában. A háború felhajtotta a gabona világpiaci árát és megzavarta a szállításokat.
Mennyit vetettek el eddig idei aratásra a gazdálkodók?
Az ukrán gazdálkodók tavaly tavasszal összesen 12,75 millió hektáron vetettek, amiből 5,7 millió hektár gabona. A vetésterületbe 4 millió hektár kukorica, 5,3 millió hektár napraforgó és 1,78 millió hektár szójabab tartozott. Őszi búzát azonban kisebb területen vetettek a gazdálkodók a rossz időjárás miatt: 4,2 millió hektáron az egy évvel korábbi 4,4 millió hektár helyett. Ukrajna tavaly 280 ezer hektáron vetett tavaszi búzát, amit idén meg kell növelni, hogy az év során ugyanannyit arathassanak, mint tavaly.
A miniszter elmondta, hogy a szója vetésterületét növelnék, ám a jó minőségű szójavetőmagok hiánya komoly akadályt jelenthet, mivel a napraforgómag viszonylag alacsony ára és a kötelező vetésforgó megakadályozhatja a napraforgó vetésterületének jövőbeni növelését.
Ukrajna tavaly a kukoricának csak egy részét takarította be, mintegy 28,7 millió tonnát.
Szolszkij szerint a pénzhiány és az export nehézségei miatt kénytelenek spórolni és gyengébb minőségű búzavetőmagot használni a gazdálkodók.
Spórolnak a gazdálkodók, rosszabb lesz az ukrán gabona minősége
A tárcavezető elmondta, hogy az őszi búza eddig komolyabb károsodás nélkül vészelte át a telet, de a jövőbeli termés minősége nem egyértelmű.
A vetőmagjaink egyre rosszabbak – sajnálkozott a miniszter.
Az ukrán gazdálkodók jövedelme jelentősen csökkent az elmúlt két évben az export nehézségei miatt.
Oroszország inváziója előtt Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonatermelője volt, és értékben kifejezve az áru az ukrán export felét tette ki.
Ukrajna a háború előtt közel 110 millió tonna gabonát és olajos magot takarított be, de 2023-ra az összesített termés alig több mint 81 millió tonnára csökkent, mivel a terület nagy részét megszállták.
Ukrajnában több mint 5000 ezer hektár szántóföld nincs kihasználva az Oroszországgal vívott háború miatt.
Általánosságban elmondható, hogy 2022. február 24-én Ukrajna megművelt területének 19,3%-át veszítette el. Ezt bizonyítja az Ukrán Győzelem Nemzetközi Központja és az ANTS Nemzeti Érdekvédelmi Hálózat tanulmányának eredményei az orosz agressziónak a világ élelmezésbiztonságára gyakorolt hatásáról.
A mezőgazdasági szektorban a legsúlyosabb problémákat a területek aláaknázása, a Kahovkai gát felrobbantása, az ukrán kikötőkön keresztüli korlátozott export, valamint az infrastruktúra és a berendezések megsemmisítése jelenti.
„Jelenleg Ukrajna a legjobban elaknásított ország a világon. A szántóföldek tele vannak fel nem robbant lőszerekkel és aknákkal. A legnagyobb elaknásított terület délen és keleten található (Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Szumi, Harkiv, Zaporizzsja, Herszon)” – olvasható a tanulmányban.
A megsemmisült ukrán magtárak összkapacitása 8,2 millió tonna, a sérülteké 3,25 millió tonna. A kárt 1,33 milliárd dollárra becsülik.
Vinnicja, Voliny, Kijev, Poltava, Ternopil megye és Bukovina mezőgazdászai már befejezték az őszi gabonanövények vetését.
A gazdák aktívan folytatják a vetést, a tervezett terület 94%-át sikerült bevetni. A hírt az Agrárpolitikai Minisztérium közölte november 22-én.
A hivatal becslése szerint búzából 3,8 millió hektárt (94%), árpából 613 ezer hektárt (91%), rozsból 79,2 ezer hektárt (93%) vetettek. Csupán az előző héten 61 ezer hektár téli vetést fejeztek be.
Ukrajna elvesztette szántóterületeinek negyedét a teljes körű orosz invázió miatt, elsősorban a déli és keleti régiókban – közölte Tarasz Viszockij mezőgazdasági miniszter-helyettes egy lapinterjúban, adta hírül kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Viszockij a The Guardian című brit lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Ukrajna lakosságának élelmezésbiztonságát közvetlenül semmi nem fenyegeti. „A szántóterületek 25%-ának elvesztése ellenére az idei termés több mint elegendő lesz, a vetésterületek jelenlegi állapota olyan, hogy nincs veszélyben Ukrajna élelmezésbiztonsága” – mutatott rá. „Az ukrán gazdálkodóknak sikerült viszonylag jól felkészülniük a vetésre a háború ellenére” – tette hozzá.
„Ráadásul Ukrajnában csökkent a belső fogyasztás szintje a háború miatti tömeges menekülés és emigráció következtében” – jelezte Tarasz Viszockij.
A hírportál emlékeztetett rá, Denisz Smihal miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy az előzetes adatok szerint Ukrajnában akár 10-15 millió tonna termés is betakaríthatnak az idén. Októberben azonban raktározási problémák adódhatnak a raktározási lehetőségek hiánya miatt – figyelmeztetett. Mint hangsúlyozta, Oroszország szándékosan rombolja a mezőgazdasági létesítményeket, így Ukrajna második legnagyobb gabonaterminálját Mikolajivban.
A teljes körű orosz invázió miatt akár 40%-kal is csökkenhet az idei termés Ukrajnában.
A mai adatok szerint Ukrajna szántóföldjeinek 25%-át veszítette el – közölte Tarasz Viszockij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterének első helyettese a CNN-nek adott interjújában.
„Termőföldjeink 25%-át elvesztettük. Arra számítunk, hogy a betakarított termés mintegy 35%-kal lesz kevesebb, mint az előző években, azaz körülbelül 30 millió tonnával, 35-40%-kal kevesebb lesz, ami csaknem a fele a tavalyi termésnek” – mondta Viszockij.
Elmondása szerint Oroszország mintegy 500 ezer tonna gabonát tulajdonított el a megszállt területekről.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Korábban három módszer szerint állapították meg a földterület értékét. A kormány jóváhagyta a földterületek új, egységes normatív pénzbeli felértékelésének módszertanát. Az erre vonatkozó határozatot a kormányülésen fogadták el, számolt be az UNIAN tudósítója.
A határozathoz fűzött értelmező dokumentum szerint Ukrajnában három értékelési módszer van hatályban – a települések földjeire, a nem mezőgazdasági célú földekre valamint a mezőgazdasági célú földekre. A most elfogadott rendelet egységes módszertan határoz meg.
„Az új egységes módszer olyan együtthatókat határoz meg, amelyek a földterület elhelyezkedésének regionális és övezeti tényezőit jellemzik, a földterület rendeltetésszerű felhasználásának sajátosságait, a földterület kategóriabeli hovatartozását, valamint a telek normatív pénzbeli értékelésének indexálását az aktivált bérleti díj normájának jóváhagyásától az értékelés időpontjáig”, áll az értelmező dokumentumban.
A földpiac megnyitása Ukrajnában
Mint arról az UNIAN korábban beszámolt, július 1-jén hivatalosan megnyílt a mezőgazdasági földterületek piaca Ukrajnában.
2024-ig kizárólag Ukrajna állampolgárai vásárolhatnak termőföldet, maximum 100 hektárt.
A földpiacról szóló törvény tiltja, hogy külföldiek, többek között az agresszor ország állampolgárai földet vásároljanak. A hontalanok és külföldiek részére történő földértékesítés kérdését országos népszavazás döntheti el.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség arra szólítja fel az érintetteket, hogy rendezzék termőföldjeik tulajdonjogát.
Berki Marianna jogász kiemelte: ha nem rendelkezik a földterület kataszteri számmal, akkor nincs benne az online adatbázisban, így az online térképen is szabadon igényelhetőként van feltüntetve. Az ilyen földterületek tulajdonjoga január 1-e után kétségessé válik, hangsúlyozza a jogász. A kárpátaljai magyarság jelentős része falvakban él, és mezőgazdasággal foglalkozik, így fontos odafigyelni a termőföldekkel kapcsolatos jogi kérdésekre, hangsúlyozza Berki Marianna.
A múlt évi helyhatósági választások után megújult a beregszászi kistérség képviselő testülete. Jelenleg a legnagyobb frakciója a KMKSZ Ukrajnai Magyar Pártnak van, akik koalíciót alkotnak az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt képviselő csoportjával. Most a földkérdés van napirenden, hiszen a közigazgatási reform után nagyobb területért felel a kistérség.
Ukrajnában a földpiac megnyitását követő első száz nap során összesen 28 ezer földvásárlási eljárás történt. Ebből Kárpátalján 472 adásvételi szerződés lett megkötve. A szakértők felmérése szerint megyénk fél millió hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkezik, amelyből 170 ezer hektárt lehet értékesíteni.
