Ukrajnában tovább emelkedik az üzemanyag ára. A hírt november 14-én közölte a tsn.ua hírportál.
Elmondásuk szerint az utóbbi időben szinte hetente drágultak az üzemanyagok.
Egy liter A95-ös benzin 55 hrivnya 34 kopijkába, az A92-es 53 hrivnya 39 kopijkába, a dízel 55 hrivnya 60 kopijkába, míg az autógáz 33 hrivnya 50 kopijkába kerül. Megjegyzik azonban, hogy egyes benzinkutakon az árak ettől is magasabbak.
Ez év végére emelkedni fog a kenyér és péktermékek ára Ukrajnában – figyelmeztetett Jurij Ducsenko, a Pékek Országos Szövetségének elnöke a Delo.ua-nak adott interjújában.
Elmondása szerint az áremelés már októberben elkezdődik, és megközelítőleg 5%-os lesz. Az idei júliusi statisztikai adatok szerint a legnépszerűbb pékáruk átlagárai az alábbiak szerint alakultak:
a kiváló minőségű lisztből készült búzakenyér – 41,9 UAH (Kijevben – 62,6 UAH);
rozs, rozs-búza kenyér – 36 UAH (41,1 UAH);
cipó (500 g) – 22,4 UAH (22,7 UAH).
„Az ukrán pékek fő problémája a kenyérsütéshez használt 2. osztályú búza magas árának fenntartása, valamint a hazai piacon elérhető mennyiség. Már most elmondhatjuk, hogy a szezon végére közel 1 millió tonna 2. osztályú búzát nem kaphat meg a sütőipar” — hangsúlyozta Ducsenko. A szakértő hozzátette: a kenyér és pékáru árát az energiahordozók és az üzemanyagok drágulása is befolyásolni fogja. Ráadásul a pékek fizetése alacsony, ezért kiemelten fontos ezek megemelése, amivel megőrzik az ágazat személyi potenciálját.
Jurij Ducsenko szerint mindezen tényezők hatására a kenyér és pékáruk ára 5-10%-kal emelkedik az év végére.
Augusztus folyamán 60 hrivnya körüli benzinárakra számíthatunk a szakemberek szerint. Ennek oka az olaj világpiaci árának emelkedése, illetve az adók háború előtti szintre való visszaállítása.
A szakértők szerint, ha az olaj literenkénti ára tartósan 90 dollár fölé kerül, ősszel akár 65 hrivnyás benzinárakra is fel kell készülnünk. Szerhij Kujun, az A-95 tanácsadó csoport igazgatója elmondta, hogy egyelőre nem világos, milyen szinten áll meg az olaj ára, ezért az elkövetkezendő két hónap ebből a szempontból igencsak feszült lesz.
A fekete-tengeri gabonakezdeményezés közel egy éve aktív, és több millió tonna mezőgazdasági termék szállításához járult hozzá.
Jelentősen emelkedett a búza világpiaci ára, miután Oroszország bejelentette a gabonaszerződés felmondását. Erről a The Telegraph számolt be július 17-én, hétfőn.
A búza ára a chicagói árutőzsdén ma azonnal 6,7%-kal, 6,89 dollárra emelkedett vékánként.
Meg kell jegyezni, hogy Oroszország és Ukrajna a világ két vezető mezőgazdasági termelője, valamint a búza, az árpa, a kukorica, a repce, a repceolaj, a napraforgómag és a napraforgóolaj piacának fő szereplője. Oroszország ezenkívül a műtrágyapiacot is uralja.
Mint ismeretes, Oroszország ma bejelentette a gabonaszerződés felmondását a rá vonatkozó feltételek figyelmen kívül hagyása miatt. Moszkva mindenekelőtt vissza akarja állítani az egyik bank hozzáférését a SWIFT-hez, újra kívánja indítani a mezőgazdasági gépek és alkatrészek világpiaci szállítását, valamint feloldani a biztosítási korlátozásokat.
Egyelőre leperegnek a piacról Szaúd-Arábia és Oroszország termeléscsökkentő akciói, mivel most nem annyira a fundamentumokra, sokkal inkább a makrogazdasági kilátásokra fókuszálnak a kereskedők.
Eléggé visszafogottan, alig valamivel több, mint 1 százalékkal emelkedett a kőolaj jegyzése kedden délelőtt, holott egymás után tett piacmozgató bejelentéseket Szaúd-Arábia és Oroszország. A WTI hordója 1,3 százalékkal, 70,7 dollárra, míg a Brenté 1,2 százalékkal, 75,6 dollárra drágult.
Az Öböl menti olajmonarchia augusztusig hosszabbítja meg – eredetileg csak júliusra meghirdetett – napi 1 millió hordós, önkéntes kitermeléscsökkentését, azaz a jövő hónapban is napi 9 millió hordó lesz a felső határ, míg Moszkva ugyancsak az év nyolcadik hónapjában mérsékli napi félmillió hordóval a fekete arany felszínre hozatalát.
A szaúdiak ráadásul meglebegtették, hogy az őszi hónapokra is kiterjeszthetik a kínálatszűkítést – közölte a Szaúdi Sajtóügynökség.
A kiegyensúlyozott piac biztosítására irányuló erőfeszítések részeként Oroszország augusztusban önkéntesen napi 500 ezer hordóval csökkenti olajkínálatát és –exportját – áll Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szűkszavú közleményében.
A szaúdi bejelentés nem volt egészen váratlan, az oroszok pedig csak kicsit léptek, mindössze nagyjából 5 százalékkal vágják vissza a kihozatalt, így aztán nem lesz nagyobb tűzijáték a piacon. A Financial Times szerint amúgy az orosz csatlakozás inkább csak az OPEC + olajkartell két meghatározó termelője közötti egységet volt hivatva demonstrálni.
A kereskedők mindazonáltal továbbra is meglehetősen borús hangulatban kötik az ügyleteket, hiszen a főbb fogyasztó országok, vagyis Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió felől is rendre gyengülő keresletről szóló hírek futnak be a piacra.
A fundamentumok nem befolyásolják annyira az árak irányát, mint ahogyan várnánk. Ehelyett a bizonytalan makrogazdasági kilátásokra összpontosít a piac – írta Warren Patterson, a holland ING árupiaci stratégiáért felelős vezetője befektetőknek szóló jegyzetében. Patterson szerint egyébként az, hogy a szaúdi hosszabbításra ilyen enerváltan reagál a piac, nehéz helyzetbe hozhatja a királyságot a következő hónapokban, ha ugyanis a későbbiekben meggondolatlanul emelik vissza a kitermelési szintet, akár még egy nagyobb árcsuszamlást is sikerül összehozniuk.
A háború súlyosan érintette az ukrán hústermelési ágazatot. Az állatállomány jelentős része hosszú ideig az ideiglenesen megszállás alatt lévő területeken volt, ami a háború első évében a késztermékek kínálatát is jelentősen befolyásolta. Az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2023 első felében a sertéshús 12, a baromfi 8, a marhahús ára pedig 6 százalékkal emelkedett.
Makszim Hopka, az Ukrán Agrárgazdasági Klub (UKAB) elemzője szerint a várttal ellentétben a Nova Kahovka-i gát felrobbanása nem befolyásolja jelentősen az ukrán húspiac alakulását.
A hústermelés költségének alapja a takarmány, amelynek ára az ukrán piacokon még a gátrobbanás után sem változott jelentősen. De ha a helyiek szemszögéből nézzük, a probléma az elpusztult infrastruktúra, amelyet a visszafoglalás után helyre kell állítani – fejtette ki Hopka.
Makszim Havelja dnyipropetrovszki gazda elmondta, néhány évvel ezelőtt sertést tenyésztett, ám később ez veszteségessé vált. Odáig fajult a helyzet, hogy a sertés eladási ára alig fedezte a tenyésztésre fordított kiadásokat. Most azonban szerinte, amikor a takarmány ára csökkent, a húsé pedig éppen ellenkezőleg, emelkedett, a sertéstartás fejlesztésén kellene gondolkodniuk a gazdáknak.
Ivan Sztefanisin, a Suvar vállalat mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi piacával foglalkozó tanácsadója szerint a hús ára elsősorban az állatállomány hiánya miatt emelkedik jelentősen.
Az elmúlt évben több mint 30 százalékkal drágult a sertéshús, aminek kiváltó oka az állomány hiánya. 2021 óta tapasztalható a visszaesés, leginkább a sertéspestis miatt bevezetett korlátozások miatt. Ez idő alatt az állomány mintegy 30 százaléka veszett oda – magyarázta a szakértő. Hozzátette: a háború kitörésével a sertésállomány további 15 százalékkal esett vissza.
A marhahús-ellátottság sem jobb. Sztefanisin szerint Ukrajnában nem létezik marhahúspiac. A tenyésztés lényegében a piac 1-2 százalékát fedi le, a szarvasmarhák száma pedig folyamatosan csökken.
Fogyasztói attitűdök
Továbbra is csökken a húsfogyasztás Ukrajnában: az eladók becslései szerint a háború alatt a lakosság 9-10 százalékkal kevesebb húst vásárol. Főleg a megdrágult készítmények iránt csökken a kereslet.
Általánosságban elmondható, hogy a nagykereskedelmi piacon az értékesítés 46 százalékát a baromfi alkotja, 34 százalék a sertéshús, 8,6 százalék a marhahús aránya – értékelte a helyzetet Ivan Sztefanisin.
A húsvásárlás csökkenése az ATB áruházláncban is megfigyelhető.
Az utóbbi közel másfél évben a lakosság kevesebb húst vásárol, mint a háború előtti időszakban. Csökken a sertéshús iránti kereslet, mindez a drágulás számlájára írható – jegyezte meg a társaság.
Ugyanakkor elmondták, hogy a nyár beköszöntével és a grillszezon kezdetével a korábban parkolópályára került rablóhús és kolbász is egyre népszerűbb árucikké válik, és megközelíti a háború előtti eladási szintet.
Az árak tovább emelkednek
A hús ára jelenleg az állatállomány mennyiségétől, a logisztikai és feldolgozási költségektől, valamint az adott régió fogyasztói keresletének szintjétől függ. A Svynars of Ukraine egyesület elemzőinek számításai szerint májusban a sertéshúsból készült hűtött félkész termékek kilogrammonkénti átlagára 202,5 hrivnya volt, ami 3,8 százalékkal haladja meg az áprilisi átlagot.
Áprilisban ugyanakkor lényegesen nagyobb, 8,4 százalékos volt az áremelkedés.
Az ukrán pénzügyminisztérium honlapján közzétett információk szerint június végén a sertéslapocka átlagosan 195, a nyak 240 hrivnyába került. Ugyanakkor olcsóbb volt a tarja és a rablóhús.
Amint azt Makszim Hopka, az UKAB elemzője megjegyezte, az importból származó sertéshús jelenleg 15-20 százalékkal drágább, mint az ukrajnai.
Olekszandr Hmelevszkij gazdasági szakértő azt jósolja, hogy a következő jelentősebb áremelkedés már ősszel várható.
A jelenlegi árak bizonyos stabilizálódását látjuk. Ősszel viszont felgyorsul az infláció. Az áram, a takarmány és az üzemanyag drágulása miatt a hús is többe fog kerülni. Átlagosan 15 százalékos emelkedésre számítunk – mondta a közgazdász.
Ami a kínálatot illeti, a szakemberek megnyugtatnak: lesz elegendő termék. Az ukránok tömeges külföldre távozása és az országon belüli fogyasztás általános csökkenése biztosítja a folyamatos készletet. A többi csak a vásárlók pénztárcáján múlik.
Ukrajnában június 30-tól új árakat vezettek be az áramszolgáltatás terén a vállalatok számára, az árak csaknem a duplái az eddigi tarifáknak.
A vállalkozások számára a villamos energia új limitárai előírják, hogy június 30-tól az esti fogyasztási csúcsidőszakban, 19:00-23:00-ig a felső határár ezentúl 7200 UAH/MWh lesz, ami 80%-kal drágább a jelenleginél.
Éjjel, 00:00-tól 7:00-ig és 23:00-tól 00:00-ig a villamos energia árának felső határa 50%-kal emelkedik, 2000-ről 3000 UAH/MWh-ra.
A nappali órákra a Nemzeti Szabályozó 25%-kal – 4000 UAH-ról 5000 UAH/MWh-ra emelte a tarifát reggel 7 óráról este 7 óráig.
Ukrajnában július 1-től nőnek a kommunális szolgáltatások díjai, emelkedik a benzin ára az adó visszavezetése miatt, és megérkeznek a megdrágult áram első számlái – írta vasárnap az rbc.ua hírportál.
A kiadvány szerint 2023. június 1-je óta jelentősen megnőtt az áram ára. Az ukránok júliusban fogják érezni az áremelkedést, amikor megkapják az előző hónap számláit. Az áram ára most 2,64 hrivnya/kWh. Az új tarifa nem függ a fogyasztás mennyiségétől, mint korábban. Csak az éjszakai tarifás villanyórával rendelkező fogyasztói tudnak valamennyit spórolni. Számukra a szolgáltatások költsége a napszaktól függően a következő: 23:00 és 07:00 óra között 1,32 hrivnya/kWh, 07:00 és 23:00 óra között 2,64 hrivnya/kWh.
A lakossági fogyasztói tarifákkal együtt a vállalkozások áramszolgáltatásának árai is emelkedhetnek júliusban. A Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottság június 26-i ülésén felülvizsgálja a villamos energia maximális piaci árát (árplafon), mivel a jelenlegi tarifák hatálya június 30-án lejárnak. A határozattervezet az árak következő megszabását javasolja: 00:00 és 07:00, valamint 23:00 és 24:00 óra között minimális terhelés esetén 2714,00 hrivnya/MWh (2000 hrivnya/MWh helyett), a maximális terhelési órákban (07:00 és 23:00 óra között) 5428,00 hrivnya/MWh (4000 hrivnya/MWh helyett).
2023. június 30-án lejárnak a háború elején bevezetett benzin, gázolaj és cseppfolyós gáz adókedvezményei. Így július 1-től emelkednek a motorüzemanyagok árai, ugyanis az összes kőolajtermék áfája 7%-ról 20%-ra emelkedik. A benzin jövedéki kulcsa ezerliterenként 213 euró, a gázolajé 139,5 euró, az autógázé pedig 52 euró szinten marad.
Hennagyij Rjabcev, a Psyche speciális projekt igazgatója az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva azt jósolta, hogy a kedvezmények törlése miatt a benzin ára a töltőállomásokon átlagosan 12 hrivnyával emelkedik literenként, a gázolaj ára pedig 10 hrivnyával, az autógázé pedig 5 hrivnyával. Szerinte a benzin ára átlagosan 57 hrivnyára, a gázolajé 54 hrivnyára, az autógázé pedig 27 hrivnyára emelkedhet literenként.
A szakember ugyanakkor úgy vélte, hogy az üzemanyagár-emelkedés nem lesz meredek és egyforma lesz minden benzinkúthálózat esetében. Emellett fennáll annak a lehetősége, hogy a parlament megtagadja a háború előtti adók visszaállítását, mivel ebben a kérdésben még nincs konszenzus.
Az élősúlyú sertéshús felvásárlási ára 2023 elején nem változott, áprilisban azonban több mint 20%-kal emelkedett, de várhatóan már a jelenlegi szinten marad – adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál a KSG Agro holding sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az első negyedévben 67,76 hrivnya/kg volt a vágósertés átlagára, de áprilisban már 79,95 hrivnya/kg, az utolsó héten pedig 83,06 hrivnya/kg volt. „Az első negyedévi árzuhanás után, a tavasz kezdetével megfigyelhettük a sertéshús-felvásárlást növelő beszerzők aktivitását, többek között a húsvét előtti időszakban megnövekedett keresletre számítva. A minőségi kondicionált sertéshús a háborús időszakban visszafogott volt és maradt. Ennek eredménye a felvásárlási árak növekedése lett” – emlékeztetett Szerhij Kaszjanov, a KSG Agro holding igazgatóságának elnöke.
A vezető szerint „jelenleg a sertéshús kereslete alacsonyabb a kínálatnál. Ugyanakkor a hazai sertéshústermelők nem tudják maradéktalanul kielégíteni a keresletet, mert a beszerzők húsvét előtti tevékenysége során a sertéshúst élőben értékesítették a lehető legnagyobb súlyban, és néhányan a tervezettnél korábban, azaz kisebb súllyal adták el a sertéseket.” Szerihij Kaszjanov úgy vélte, hogy a közeljövőben az élősúlyú sertés ára 75–85 hrivnya/kg között lesz.
Az Ukrajnai Sertéstenyésztők Szövetségének adatai szerint a vágósertés átlagos felvásárlási ára 2023. január–márciusban 67,76 hrivnya/kg volt, ami 0,6%-kal alacsonyabb, mint 2022 negyedik negyedévében volt.
