Kárpátalján az árak stabilitása érdekében folyamatos ellenőrzéseket tartanak. Sznyizsana Lokesz, az Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Felügyelet megbízott vezetője elmondta, hogy a kistérségekben 15 csoport tart ellenőrzéseket.
„Számos termék árát fixáltuk: búzaliszt, makaróni, tojás, vaj, tejtermékek, zöldségek, gyógyszerek és benzin (A-92, A-95)” – közölte.Eddig az ellenőrző csoportok nem találkoztak jogsértésekkel.
2022 januárjában az élelmiszerek világpiaci ára több mint 1%-kal nőtt a decemberi mutatókhoz viszonyítva, számolt be az ESM, közölte Mind.
Az áremelkedés hátterében a növényi olaj és a tejtermékek világpiaci árának folyamatos emelkedése áll.
Az élelmiszerárak emelkedése hozzájárult az infláció hirtelen megugrásához, mivel a gazdaság elkezdett kilábalni a koronavírus-válságból, a magas kiadások viszont a szegényebb embereket fenyegetik az importfüggő gazdaságokban.
Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), amely a világ élelmiszertermékeit követi nyomon, élelmiszer árindexe 135,7 pontot ért el, ami az elmúlt tíz év legmagasabb értéke.
A növényi olaj ára januárban 4,2%-kal nőtt decemberhez képest. Az áremelkedés mindenekelőtt a munkaerőhiány, az időjárási viszonyok és az emelkedő olajárak következménye. A FAO tejárindexe 2,4%-kal emelkedett, ez az ötödik egymást követő havi emelkedés, a legnagyobb mértékben drágult a sovány tejpor és a vaj ára. A gabonaárindex januárban 0,1%-kal volt magasabb a decemberinél, és 12,5%-kal volt magasabb, mint 2021 januárjában. Némileg drágultak a húskészítmények, különösen a marhahús. A cukor 3,1%-kal csökkent decemberhez képest a legnagyobb exportáló országok javuló előrejelzései és az etanol árának csökkenése miatt.
A folyamatosan emelkedő élelmiszerárakra a kijevi kormány élelmiszerutalványok bevezetésével reagálna, amiket az alacsony jövedelmű emberek kapnának meg.
Árkorlátozást vezetett be szerdán a kormány egyes élelmiszertermékekre, 10 %-ban maximalizálva a kereskedelmi felárakat a karantén végéig terjedő időszakra – adta hírül az rbc.ua hírportál a kormányülés Youtube-közvetítése nyomán.
A tudósítás szerint az Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő által ismertetett dokumentum szerint a kereskedelmi árkorlátozás a következő élelmiszertermékekre vonatkozik: kristálycukor, legmagasabb minőségű búzaliszt, hazai gyártású tésztafélék (prémium búzalisztből készült tészta), 2,5 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej (zacskóban), napraforgóolaj, C1 kategóriájú tyúktojás, bontott baromfi, 72,5 százalékos zsírtartalmú vaj.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban korlátozta a kenyér kereskedelmi felárát. A karanténidőszak végéig a kereskedők nem számíthatnak fel 10%-nál magasabb felárat a kenyérre.
Ukrajnában újév előtt várható az ünnepi ételek elkészítéséhez használt termékek és alapanyagok drágulása, ezek a hús, a sajt, a tojás, a friss zöldségek és a citrusfélék, jelentette ki Szvitlana Litvin, az Ukrán agrárgazdasági klub elemzője, számolt be az Obozrevatel.
Egyúttal pontosította, hogy az elmúlt egy év hirtelen áremelkedése miatt 2021 végére nem várható jelentős drágulás. Ezt a tényezőt, a szakértő szerint az ukránok vásárlóereje korlátozza majd. Bevásárláskor népszerű a napraforgóolaj és cukor, amelyek korábban jelentősen drágultak, de ezúttal maradnak a régi árak, közölte az elemző, számolt be az UNIAN.
Oleh Pendzin, a Közgazdasági Vitaklub igazgatója viszont a közeljövőben nem dráguló termékek listájára hozzáadja a kenyeret. Idén már 18%-kal drágult, ára továbbra is növekedni fog, de ez nem kötődik az újévhez. Ami a húsféléket illeti, szerinte a csirkefilé a fog leginkább drágulni. Pendzin előrejelzése szerint az ünnepekhez közeledve átlagosan 116 hrivnyába kerül egy kilogramm.
„A többi termék ára többé-kevésbé stabil marad, a potenciális növekedés nem haladja meg az 1-2 százalékot. Hasonló helyzet lesz megfigyelhető a sertéshúsnál is – a drágább termékeknél, például a bélszínnél 3-5%-kal is emelkedhet az ár. Valószínűleg az összes többi termék ára változatlan marad, vagy minimális lesz a drágulás” – jósolja a szakértő.
A kemény sajtok ára jelentéktelen mértékben – kilogrammonként 276-ról körülbelül 285 hrivnyára – nőhet, csakúgy, mint a tojásé. Egy tucatért 38-40 hrivnyára emelkedhetnek. Az uborka és paradicsom a szakértő becslése szerint 10%-kal lesz drágább.
Szvitlana Litvin a mandarin árának jelentős növekedésére hívja fel a figyelmet, ami 20%-kal – kilogrammonként átlagosan 45 hrivnyával – emelkedhet. „Azonban meg kell jegyezni, hogy a hirtelen áremelkedések jobb minőségű termékeket eredményeznek” – magyarázta.
2021-ben egy négytagú család számára körülbelül 1844,74 hrivnyába kerül majd az újévi ünnepi menü, mely 8%-kal több, mint egy évvel ezelőtt.
Az értékeléshez a hagyományosnak számító ételeket vették figyelembe: saláták, hús- és haltermékek, zöldségek, gyümölcsök, pékáruk, édesség, italok stb. Ha csak a franciasalátát vesszük, annak elkészítése 24,6%-kal drágult az elmúlt évhez viszonyítva.
A hústermékek ára 10–26%-kal, a tejtermékeké 14–30%-kal, a kenyér pedig 24,95%-kal nőtt.
Megszakadt szállítási láncok és a globális infláció – fő okai élelmiszerek világmértékű drágulásának, közölte Andrij Jarmak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) befektetési osztályának közgazdásza az „Ukrajinszke Ragyio” adásában.
„Ha az élelmiszerárak világszintű emelkedésének okairól beszélünk, a fő ok – a globális infláció. A világ tele van pénzzel, amelyet folyamatosan újranyomtatnak, és ez inflációt von maga után, ami ennek megfelelően áremelkedéshez vezet. Természetesen nem minden ország engedheti meg magának a pénznyomást, csak azok az országok, amelyek tartalékvalutával rendelkeznek: amerikai dollár, euró vagy kínai jüan” – magyarázta a szakértő.
Jarmak az úgynevezett „megszakadt szállítási láncokat” tartja a növekvő élelmiszerárak okának. Az a helyzet, hogy a termékek szállítási költsége többszörösére nőtt, és a gyártók manapság több hónapra is lefoglalják a szállítókat, ugyanis konténer és hajó hiány van.
A szakértő szerint a következő ok – a koronavírus-járvány, amely sok országot „bezárásra” kényszerít, jelentősen korlátozva az élelmiszerimport lehetőségeit.
Az éghajlatváltozás is befolyásolja az árakat, mivel gyakran mezőgazdasági terméskieséshez vezet.
„A világ népessége növekszik, egyre több pénz jut azokhoz, akik elköltik, többek között élelmiszert. Ez alakítja a fogyasztói keresletet, és ennek megfelelően az áremelkedést” – összegezte a szakértő.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Kínában minden héten emelkedtek az élelmiszerárak októberben, a kereslet pedig nőni fog, miután a kormány készletek felhalmozására szólított fel.
Októberben minden héten emelkedtek az élelmiszerárak Kínában – derült ki a pekingi kereskedelmi minisztérium internetes oldalára feltett adatokból. A harminc zöldségféléből álló kosár ára a hónap végére elérte kilónként az 5,99 jüant (egy jüan kb. 4 hrivnya), ami 6,6 százalékos növekedést jelent egyetlen hét alatt. Szeptember végén pedig ugyanez a kosár még csak 4,39 jüanba került. A spenót ára szeptemberhez képest 45, az uborkáé 80 százalékkal nőtt. Bár az adatokat a CNBC beszámolója szerint a tárca honlapjáról másnapra magyarázat nélkül levették, a kommunista párt lapja is beszámolt arról, hogy a múlt héten az élelmiszerárak 3,7 százalékkal emelkedtek az előző 4,3 után. Ezen belül a sertéshús 10,6, a tojás 6,4 százalékkal drágult hét nap alatt.
A hivatalos inflációs jelentést ugyan csak november 10-én teszik közzé, a fogyasztói árindex valószínűleg a duplájára, 1,5 százalékra emelkedett szeptemberben az éves bázison mért 0,7-ről, elsősorban az élelmiszerek drágulása miatt, írta csütörtöki jelentésében Robin Xing, a Morgan Stanley közgazdásza. Ez az infláció azonban még így is viszonylag alacsony a „visszafogott” kereslet miatt. A szeptemberi inflációt egyébként éppen az élelmiszerárak nyomták le, amelyek abban a hónapban 5,2 százalékkal csökkentek éves összehasonlításban.
A kormányzathoz közel álló Global Times beszámolója szerint a nagy kínai élelmiszergyártó vállalatok mindegyike emelte októberben az árait, egyes esetekben akár 15 százalékkal is. A lap ezt olyan globális faktorokkal magyarázza, mint az ellátási láncokban állandósulni látszó zavarok, az emelkedő költségek, a koronavírus-járvány és a magas olajárak. Úgy vélik azonban, hogy ennek ellenére a fogyasztói infláció stabil marad az év fennmaradó részében a megfelelő belső ellátásnak, a tartalékoknak, a kormányzat erőfeszítéseinek és az alacsony kikötői költségeknek köszönhetően. A lap emlékeztetett arra is, hogy az ország jelentős mennyiségű élelmiszert importált, miközben visszafogta a kivitelt. Li Csang-an, a Nemzetközi Üzleti és Gazdaságtudományi Egyetem professzora szerint ezért, bár a fogyasztói árindex a negyedik negyedévben elérheti a két százalékot, a teljes évet tekintve nem fogja meghaladni a hármat.
Az élelmiszerek iránti kereslet ugyan októberben még talán visszafogott volt, novemberben azonban valószínűleg nem lesz az. A kereskedelmi minisztérium ugyanis a hét elején felszólította a helyi kormányzatokat, hogy biztassák az embereket készletek felhalmozására a „napi szükségleti cikkekből”, így zöldségfélékből, étolajból, csirkehúsból, amely kitart tavaszig. Bár a hatóságok konkrét magyarázatot nem adtak a figyelmeztetésre, az sok helyen pánikvásárlásra sarkallta az embereket, mivel az idei szélsőséges időjárás jelentős károkat okozott a mezőgazdaságnak. Legutóbb október elején tönkretette például a termést az ország egyik legnagyobb zöldségtermelő vidékén, a keleti Santung tartományban. A heves esőzések miatt paradicsomból mintegy 25 százalékkal kevesebb termett, mint tavaly. A harmadik legnépesebb tartományban, Honanban a három hónapig tartó esőzés miatt víz alá került a termőterület legnagyobb része. „Az idén semmi sincs. Minden tönkrement, nincs mit betakarítani” – mondta egy gazdálkodó a brit Daily Mailnek.
Ukrajna fogyasztói piacán az infláció 2021 augusztusában, akárcsak júliusban, éves szinten 10,2% volt. Ez a legmagasabb adat 2018 májusa óta, áll az Állami Statisztikai Bizottság közzétett adataiban.
2021 júliusához képest a fogyasztói piac az augusztusban szokásos 0,2%-os árcsökkenést jegyzett az új termésnek köszönhetően. Az elmúlt hónapban a zöldségek ára 18,3%-kal, a gyümölcsöké 5,0%-kal esett vissza. Az étolaj ára 1%-kal csökkent, de így is 75%-kal drágább, mint egy évvel ezelőtt.
Ugyanakkor az Állami Statisztikai Szolgálat hirtelen – 18,0%-os – drágulást jegyzett a tojás ára kapcsán. A cukor, a hús és húskészítmények, a tej, a tejföl, a kenyér, a vaj, a tejtermékek és a hal ára is emelkedett. 2021 elejétől az infláció 8,7%volt.
Emlékeztetőül, a Nemzeti Bank úgy véli, hogy Ukrajnában az infláció még néhány hónapig emelkedni fog, és a harmadik negyedév végén eléri a 11%-ot.
