Az orosz és az ukrán acél az európai felhasználás 20 százalékát adta. A szektor bespájzolt ugyan a háború kitörésének hírére, a készletek azonban fogyóban vannak. Alternatív beszerzési forrásokat lehet találni – jóval drágábban.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójának a kezdete előtt a mariupoli Azovsztal acélgyár északkeleti szomszédunk ipari exportjának az egyik legfontosabb szimbóluma volt, számos londoni ikonikus épület ukrán acél felhasználásával épült. A porig rombolt üzem ma az ellenállás jelképe, az objektum védői a végsőkig kitartottak.
Az Azovsztal tulajdonosa, a Metinvest legfontosabb gyárának a kiesése után máshol igyekszik beindítani a termelést. Az ukrán acélipar békeidőben félmillió embernek adott munkát, s a GDP nagyjából 10 százalékát adta. Egy másik ukrajnai acélóriás, az ország déli részén, Krivij Rihben található üzem az ArcelorMittal – a világ második legnagyobb acélkonglomerátuma – tulajdonában van. Az orosz megszállás kezdetekor itt is leállították a termelést, s a közelmúltban kezdték meg a gyártás beindításának előkészületeit. A termelés volumene azonban csak a töredéke lesz a korábbinak, és az oroszok által szétlőtt szállítási infrastruktúra, valamint a zár alá vont, elfoglalt ukrán kikötők miatt az export is erősen akadozik.
Az ukrán acél kiesése az európai piacról már most pánikot okoz néhány felhasználónál – kifogytak a készletekből. Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb acél-exportőrei közé tartozik, a két ország az európai felhasználás nagyjából 20 százalékát adta. Az öreg kontinens számos acélgyára erősen függ az ukrán alapanyagoktól, például az e fém előállításához felhasznált széntől és vasérctől. A Ferrexpo az egyik legnagyobb exportőr volt, részvényeit jegyzik a londoni tőzsdén. Ukrán acéltermékek sokaságát használta az európai építőipar – amíg lehetett. Most más beszerzési források után kell nézni – sokkal drágábban.
Jurij Rizsenkov, a Metinvest vezérigazgatója elmondta: békeidőben a társaság termelésének nagyjából a felét értékesítette az EU-nak és Nagy-Britanniának. A szakember szerint különösen nagy gond lesz Olaszországban és a briteknél, ahol az építőipar a legnagyobb arányban használta fel az ukrán félkész termékeket. Az olasz Marcegaglia egyike Európa legnagyobb fémfeldolgozó gyárainak, feldolgozandó acéllemezeinek a 60-70 százalékát importálta északkeleti szomszédunkból. „A szektorban pánikközeli helyzet alakult ki” – mondta Antonio Marcegaglia, a cég vezérigazgatója a Financial Timesnak. A kieső ukrán importot ázsiai és ausztrál beszerzésekkel tudták nagy nehezen pótolni. A hiány többek között a török acél-ipart is felértékelte, a gond azonban az, hogy az új beszerzési források lényegesen drágábbak.
A feldolgozóiparban általánosan használt melegen hengerelt acéllemez, melynek ára így egyfajta iparági benchmarkká vált, tonnánként 950 euróba került az invázió előtt. Áprilisban viszont már 1400-ra drágult, majd május elején, az ukrán acélipar újraindításának a hírére 1200-ra szelídült vissza. Egy acélpiaci elemző szerint a háború megindítása után a piaci szereplők pánikvásárlásokba kezdtek, igyekeztek minél nagyobb készleteket felhalmozni. A kínálat elapadása azonban nem volt olyan drámai, mint amilyenre sokan számítottak. Ahogy a Metinvest és a Ferrexpo újra elkezdett exportálni, és a felhasználók megtalálták az alternatív beszerzési forrásaikat, az árak is lejjebb mentek.
Egy iparági szervezet, az Eurofer arra figyelmeztetett, hogy az európai acélfogyasztás az idén 2 százalékkal csökkenhet a dráguló energia, valamint az akadozó szállítások következtében. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor az elmúlt négy évből ez lesz a harmadik, amikor csökken a kereslet az acéltermékek iránt. Az Eurofer szerint az öreg kontinens acéliparát megfektette ugyan a háború által okozott alapanyag-kiesés, de számos nagy szereplő olyan mennyiségű készletet vásárolt, amely a jelenlegi várakozások szerint elegendő lesz a fegyveres konfliktus – egyelőre nem ismert – végéig. Hasonlóan vélekedik az ArcelorMittal, amely szerint Európában 2-4 százalékkal csökken az idén az acélfelhasználás. A háború előtti előrejelzésük még 0-2 százalékos növekedést jósolt.
Az árak konszolidációjához az Európai Bizottság és az USA egyaránt azt javasolta, hogy függesszék fel egy évre az ukrán acélra kivetett importvámokat. A nagy kérdés azonban az, hogy szétrombolt háttérrendszerrel északkeleti szomszédunk ipara mikor lesz képes nagyobb volumenben termelni és exportálni. „Minden a vasúti infrastruktúrától függ. Vasércet és szenet Lengyelországból is tudunk vásárolni, vasércet még Ausztráliából vagy Brazíliából. Viszont elsődleges prioritásunk az ukrán import – már ameddig ez működik” – nyilatkozta egy nagy európai acélgyár vezérigazgatója.
A Metinvest is keményen dolgozik a szállítási útvonalak átstrukturálásán. Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül egyaránt szállítanak, egy algériai megrendelést például a romániai Konstanca kikötőjén keresztül teljesítettek. A gyár a termékszerkezetét is átalakította – elkezdtek például golyóálló mellényekhez szükséges acélbetéteket, valamint tankcsapdákat gyártani az ukrán hadsereg számára. A cég pénzügyi helyzete egyelőre viszonylag stabil. A Fitch hitelminősítő ügynökség nemrég közölte: szerintük a Metinvest képes lesz kifizetni egy 2023 áprilisában lejáró 176 millió dolláros kötvény esedékes kamatait.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke közölte, 12 milliárd hrivnya hiányzik a lakosság kommunális támogatásai kifizetéséhez. A rendelkezésre álló pénzeszköz csak a fűtési szezon kezdetéig elég, jelentette ki a kormányfő szeptember 14-i sajtótájékoztatóján.
További pénzeszközöket az ukrán Parlamentnek kell elkülönítenie, az erre vonatkozó kérelmet a kormány benyújtotta.
Smihal elmondása szerint jelenleg a költségvetés 104%-kal van túlteljesítve, ami több mint 28 milliárd hrivnya, ebből az összegből javasolják a támogatásokhoz szükséges pénz elkülönítését.
Az ukrán kormányfő elmondása szerint Ukrajnában mintegy hárommillió személy jogosult támogatásra, közelmúltban végezték el az elektronikus nyilvántartás ellenőrzését, amely során a támogatást igénylők 10-15%-át személyesen azonosították.
Általánosságban elmondható, hogy az ukrán gazdaság meglehetősen jól viseli a koronavírus okozta válságot. Az export-import egyenleg pozitív, a bankok nem mennek csődbe, a külföldön dolgozók átutalásai ősszel még nagyobbak lettek, mint tavaly. Az államháztartás azonban gyenge láncszemnek bizonyult, a hiány majdnem 300 milliárd UAH. Egyébként Ukrajna jövő évi teljes költségvetése mintegy 1,1 billió bevétel és 1,3 billió kiadás.
Nyilvánvaló, hogy a költségvetésben keletkezett rést egy IMF-részlet segítségével tervezték pótolni. Viszont a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködés megszüntetése azonban megfosztotta Ukrajnát az EU pénzügyi intézményei és a Világbank finanszírozásától valamint az eurókötvény-piacokhoz való hozzáféréstől.
November végétől az Államkincstár már nem finanszírozza a nem védett kiadásokat. Mit jelent ez? Még nem kell pánikba esni, mert minden nyugdíj, szociális juttatás, a közszféra alkalmazottainak fizetése és a kórházi finanszírozás védett kiadás, és azt legalábbis az év végéig finanszírozzák. A nem védett kiadások magukban foglalják az építkezéseket, a még nem megkezdett programokat és a még nem működő intézmények kiadásait.
Az Ekonomicsna Pravda szerint a költségvetési források hiánya az alábbi kiadások felfüggesztését jelenti:
utak felújítása és építése
Pénzügyi Vizsgálati Iroda
Szerencsejáték-szabályozási Bizottság
Dnyipro repülőtér rekonstrukciója
sportkomplexumok rekonstrukciója
harkivi metróállomás építése
kulturális létesítmények építése
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló program
környezetvédelmi program
lakásépítés az Ukrajnán belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára
Harkiv megyei Onkológiai Központ
Ungvári Szülészeti és Nőgyógyászati Központ
angiográfok beszerzése
Miért alakult ki a költségvetési válság?
A készenléti programnak (stand by) megfelelően idén Ukrajna három részletre számított az IMF-től, azonban csak egy, 2,1 milliárd dolláros részletet kapott. A hatóságok arra számítottak, hogy ősszel megkapják a következő részleteket. A Nemzetközi Valutaalap azonban felfüggesztette az együttműködést Ukrajnával, miután az Alkotmánybíróság intézkedései eltörölték a korrupcióellenes reform minden eredményét – közölte az Ukrinform. Az IMF-nek Szmolij, a Nemzeti Bank elnökének felmentése sem valamint a jövő évi, nyilvánvalóan hiányos költségvetés sem tetszik.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondta, Ukrajna az IMF 10 követelményéből csupán 4-et teljesített, míg Volodimir Zelenszkij elnök november 17-én Kristalina Georgieva IMF-ügyvezető igazgatónak bejelentette, hogy Ukrajna teljesítette az IMF összes strukturális követelményét.
Miért fontos Ukrajna számára az IMF?
Szerhij Fursza, a Dragon Capital befektetési bank igazgatója elmondta, az IMF finanszírozása nagyon fontos, mivel azt közvetlenül a költségvetésbe folyik be. Ez pozitív jel lenne a befektetők és nemzetközi partnerek számára. Ukrajna számára nincs alternatív megoldás, mert nincs lehetősége hitel felvételére a tőzsdén. Az IMF-fel való együttműködés nélkül a befektetők nem bíznak Ukrajnában. Vagyis senki sem akar kölcsönadni Ukrajnának. Annak ellenére, hogy rengeteg pénz van a világon, és rekord alacsonyak a kamatlábak.
Milyen lehetőségei vannak a Pénzügyminisztériumnak ebben a helyzetben?
Első – a hazai államkötvények eladása, amelyért az állam körülbelül évi 11%-ot fizet. Azonban nincsenek sokan, aki hajlandóak pénzt kölcsönözni az államnak, a legutóbbi aukción csak 2,5 milliárd UAH-t sikerült összegyűjteni. Ezért nőnek kamatlábak, az ilyen fajta hitelek törlesztése egyre többe kerül.
Második – az emisszió. Április óta az Ukrán Nemzeti Bank, a hosszú távú refinanszírozás keretein belül 50 milliárd hrivnya értékben bocsátott ki bankókat. Ha a pénznyomtató gépet újra bekapcsolják, annak negatív következményei lesznek a gazdaságra nézve, mert a hrivnya leértékelődik, az infláció emelkedni fog. Ez pedig elsősorban a ukrán lakosság jövedelmét sújtja.
A helyzetet még jobban bonyolítja a koronavírus járvány és a korlátozó intézkedések. A hétvégi karantén keményen lesújtott a vállalkozók jövedelmére, és így csökkentette a tervezett adóbevételeket. A januári teljes zárlat meg jobban súlyosbítja az államháztartás nehézségeit. Ezért a jövő év még nehezebbnek ígérkezik, mint 2020.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
Mivel Ukrajna még nem kapta meg a költségvetésbe betervezett hiteleket, az év végéig a költségvetésből még hiányzik 3 milliárd dollár. A hírt Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter közölte a BBC-nek adott interjújában.
A miniszter leszögezte, hogy a helyzet bár nem könnyű, mindent az ellenőrzésük alatt tartanak, s van B-tervük. „Nem ülök rózsaszín szemüvegben, nem beszélek zagyvaságokat és nem is akarok senkit becsapni. Nem minden olyan egyszerű nálunk. Vannak késések, nehézségek… Gondolkodunk azon, miként zárjuk le ezt a hónapot és miként finanszírozzuk a következőt. A helyzet nem könnyű, abszolút nem könnyű. Nem akarok átverni senkit, csak elmondom, hogy egyszerűen úgy alakult, hogy a tervezett költségek egy jelentős része még most sem érkezett meg. Több mint három milliárd dollárról van szó, mely be volt tervezve a költségvetésbe” – mondta el.
Amikor Ukrajna idén júniusban több mint 2 milliárd dollárt kapott az IMF készenléti programjának első részleteként, azt remélték, hogy még idén megkapják a további két részletet. Ez azonban még nem történt meg.
Ezermilliárd euróhoz közeli szintre emelkedhet a 19 euróövezeti ország idei együtt költségvetési hiánya a koronavírus-járvány miatt megugrott kiadások miatt – írja a Kitekintő a Financial Times hétfői írása alapján.
Az euróövezeti országoknak az Európai Bizottság honlapjára felkerült költségvetési tervei alapján a lap kiszámította, hogy az együttes hiány 976 milliárd euró lesz, ami a hazai összetermék (GDP) 8,9 százaléka. Ez mintegy tízszer nagyobb a múlt évinél, és ugyancsak ennyivel múlja felül a bizottság idei évre vonatkozó eredeti becslését.
A Európai Központi Bank (EKB) adatai szerint az euróövezeti országok eddigi együttes GDP-arányos költségvetési hiány-rekordja 2010-ben volt, 6,6 százalékkal.
A szakértők szerint mindazonáltal a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos állami kiadásnövekedések miatt megugró költségvetési hiány a jelen körülmények között elfogadható. Christine Lagarde, az EKB elnöke vasárnap egy banki fórumon azt mondta, hogy „hosszan fenn kell tartani a fiskális és a monetáris támogatást, ellenkező esetben azt veszélyeztetjük, hogy csak korlátozottan áll talpra a munkaerőpiac, tovább gyengülnek az életképes vállalkozások, és tovább nő a társadalmi egyenlőtlenség”.
Az IMF és a Világbank hét végén befejeződött őszi ülésén sem merült fel ellenvetés a költségvetési hiányok emelkedése kapcsán. Carmen Reinhart, a Világbank alelnöke és egyben vezető közgazdásza úgy fogalmazott, hogy „most a legfontosabb, hogy megnyerjük a háborút, a kiadások rendezésének mikéntjéről elég majd az után gondolkodni”.
Európa egy évtizeden belül olajhiánnyal nézhet szembe, ahogy a kontinensen gyorsabban csökken a kitermelés, mint ahogy az országok átállnak más energiaforrások fogyasztására – derül ki egy friss jelentésből. Európa olajfüggése így évről évre egyre nagyobb kockázatot jelent.
Európa nem tudja elég gyorsan leépíteni az olajfüggőségét, miközben a kitermelés és a készletek egyre lendületesebben csökkennek. Ez pedig tíz éven belül olajhiányhoz vezethet a kontinensen – derül ki a francia Shift Project elemzéséből. Mindez azt jelenti, hogy fennáll a kockázata annak, hogy Európa az előtt éri el az olajkínálati csúcspontot, hogy a kontinens vezető gazdaságai átállnának tisztább energiaforrásokra.
Az elemzés a Rystad Energy norvég tanácsadócég adatai alapján rámutatott, hogy Oroszország (és a volt szovjet tagállamok) olajkitermelése már a szisztematikus csökkenés időszakába lépett, márpedig ebből a térségből származik az Európai Unió teljes olajkészleteinek több mint 40 százaléka.
Az afrikai olajkitermelés szintén jelentős csökkenést mutathat a következő évtizedben, miközben az EU olajkészleteinek több mint 10 százaléka innen származik. Ráadásul a koronavírus-járvány még további kockázatot jelent az olajkitermelésre nézve, mivel a gazdasági leállások miatt számos beruházást lefújtak vagy elhalasztottak, ami szintén arra utal, hogy könnyedén kínálati hiány alakulhat ki a 2020-as években.
Ahogy pedig a nagy olajcégek az idei évre tervezett beruházásaikat mintegy negyedével (nagyjából 40 milliárd dollárral) vághatják vissza, a Rystad Energy úgy számol, hogy a világ olajkeresleti csúcsa 2027-ben jöhet el a korábban várt 2030 helyett. Ezt követően tehát folyamatosan csökkenhet az olajkereslet.
Mindazonáltal a kereslet és a kínálat változásának egyensúlytalansága azt jelentheti, hogy idővel jelentős olajár-emelkedésekre lehet számítani, még akkor is, ha a kereslet fokozatosan csökken. A jelentés szerint az olajár még a következő két évben relatíve nyomott maradhat, ahogy a világgazdaság talpra áll a járványból és az abból adódó gazdasági megrázkódtatásokból.
Ezt követően viszont, a 2020-as évek közepétől, gyorsan felpattanhat az árfolyam, ha a kereslet felülmúlja kínálatot.
Következésképpen, az elemzők szerint az országoknak egyre erőteljesebben kell dolgozniuk az olajfüggőségül leépítésén. Emellett hozzátették, az elektromos járművekbe és más új technológiákba és erőforrásokba irányuló beruházások megkönnyítik az olajimportőr országok helyzetét, amennyiben az olajár lendületesen emelkedni kezd.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Az ukrán miniszterelnöki kabinet javaslatot
nyújtott be a parlamentbe a 2020-as állami költségvetés kiadási részének
módosítására vonatkozóan. Ezt bizonyítják a költségvetésben a kabinet által végrehajtott
korrigált számítások, közölte Telegram csatornáján Olekszij Honcsarenko,
parlamenti képviselő. Elmondása szerint a kormány azt javasolja, hogy csökkentsék
a költségvetés bevételeit 115 milliárd UAH-val, a kiadásokat viszont 96
milliárd UAH-val növeljék.
„A hiány fedezésére (javasoljuk – a
szerk.) a hazai hitelfelvételt 147 milliárd UAH-val, míg a külsőt 131 milliárd
UAH-val kell növelni” – jegyezte meg a parlamenti képviselő. A kormány 124
milliárd UAH összegű Stabilizációs Alap létrehozását javasolja, amelyet a
kabinet „szinte kézi üzemmódban” fog kezelni, írja Honcsarenko.
Mit javasol a kormány?
A parlament teljes mértékben csökkentse
a tanárok szociális bérpótlékának költségeit,
valamint csökkentse az kistérségek fejlesztésére szánt szubvenciót, a helyi
költségvetéseknek a modern szakképzés képzési és gyakorlati központjainak
létrehozására (a 2020-as költségvetésben 259 millió UAH-t irányoztak elő)
nyújtandó támogatások teljes összegének csökkentését.
Előreláthatóan a kormány a minőségi,
modern és hozzáférhető általános középfokú oktatás „Új ukrán iskola” nyújtására
nyújtott támogatás teljes összegének csökkentését (ennek költségvetése 1,42
milliárd UAH-t nyújtott) is tervezi. Ezenkívül a középfokú oktatási intézmények
bizonyos kategóriájú pedagógusainak szociális bérpótlék kifizetését (erre a
költségvetésben 1,553 milliárd UAH-t különítettek el) is eltörlik.
A kormány a költségvetés kiadási
részében végzett módosításai azt mutatják, hogy a „Jobb iskolát a jobb eredményekért”
programhoz nyújtott támogatás teljes összegét csökkenteni kívánják. A program iskolák
építését, a meglévők rekonstrukcióját
írja elő, erre a 2020-as költségvetésben 1,5 milliárd UAH-t terveztek. A
kormány javasolja az Állami Fejlesztési Alap (7,5 milliárd UAH) költségeinek átirányítását
a koronavírus megelőzésére és terjedésének megakadályozására a megyékben.
Csökkennek a kistérségek fejlesztésére
valamint egyes területek társadalmi-gazdasági fejlődéséhez nyújtott
támogatásokat is. Ezen felül várhatóan teljes mértékben csökkentik az
Energiahatékonysági Alap költségeit (erre 1,6 milliárd UAH-t különítettek el a
költségvetésben).
„És mint hab a tortán” (szerk.) a
kormány teljesen lenullázná a 2020-as helyi választások finanszírozását. „Töröljük
az idén október 25-re kiírt a helyhatósági választásokat?” – jegyezte meg
Honcsarenko.
A Legfelső Tanács valamennyi parlamenti
frakciójának és képviselőcsoportjának képviselői már kritizálták a
Minisztertanács által javasolt költségvetési törvénymódosításokat, a költségvetést
és a stabilizációs alap létrehozását. Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz frakció helyettes
vezetője kihangsúlyozta, hogy a kormány által javasolt mutatók „nem reálisak, egyszerűen
lehetetlen csökkenteni a helyi költségvetés tételeinek számát, valamint
megengedhetetlen az oktatás és az egészségügy költségeinek csökkentése”. A frakció
alelnöke hozzátette, hogy a javasolt törvényjavaslatok számos rendelkezése
semmiképp sem kapcsolható a koronavírus járvány leküzdéséhez.
