Az élelmiszerek világpiaci árának májusi alapindexe 124,3 pont volt, ami 22,1%-kal alacsonyabb a 2022. márciusi történelmi maximumnál.
Az élelmiszerek világpiaci árai májusban az elmúlt két év legalacsonyabb szintjére estek, a gabona, a növényi olaj és tejtermékek jegyzéseinek jelentős csökkenése közepette, számolt be az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) június 2-án.
A globális élelmiszerár-index átlagosan 124,3 pontot ért el májusban, ami 2,6%-os csökkenés áprilishoz képest, és 22,1%-kal marad el a 2022. márciusi történelmi csúcstól.
A FAO gabonaárindexe 4,8%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. „A búza világpiaci ára 3,5%-kal csökkent, ami elsősorban a fekete-tengeri gabonakezdeményezés folytatásának köszönhető”, áll a közleményben.
A FAO olajárindexe májusban 8,7%-kal esett, ami átlagosan 48,2%-kal marad el a 2022-es szinttől.
A tejtermékek ára 3,2%-kal csökkent áprilishoz képest.
A cukorárindexe ugyanakkor „negyedik hónapja növekedést mutat”, áprilishoz képest 5,5%-kal nőtt, és közel 31%-kal magasabb szintet ért el az egy évvel korábbinál.
A legfrissebb adatok szerint már „csak” 3194 dollármilliárdos él a Földön. A legtöbben az Egyesült Államokban. A szűk elitklubba a legtöbben Óceániából léptek be 2022-ben.
Elkészült a legfrissebb összesítés a világ dollármilliárdosairól. A New York-i Altrata vállalat éves kimutatása szerint 2022-ben csökkent a milliárdosok száma a világon, 2021-hez képest 3,5 százalékkal kevesebben lettek, és a legszűkebb elithez már „csak” 3194 ember tartozik.
A kutatás szerint a legtöbben közülük az Egyesült Államokban élnek, itt 955 szupergazdag lakik, míg a dobogóra Kína (357 fő) és Németország (173 fő) került még fel. A legnagyobb esést a milliárdosok számában Kína könyvelhette el, ahol csaknem negyvenen kerültek ki az elitklubból egyetlen év alatt, de a megmaradt milliárdosok vagyona is nagyot zuhant, több mint tíz százalékkal lett kisebb.
Ez egyébként világszerte igaz volt a szupergazdagokra, a leggazdagabb 3194 ember összesen mintegy 11,1 ezer milliárd dollárnyi vagyonon ül.
Az utánuk következő „kasztba”, amelyet az Altrata a 30 millió és 1 milliárd dolláros vagyon közé lőtt be, 387 ezren tartoznak, míg a következő lépcső, az 5 millió és 30 millió dolláros vagyon közötti gazdagok pedig több mint 3,6 millióan vannak.
Ez a nagyjából 4 millió ember összesen 81 ezermilliárd dollárral rendelkezik. Az igazi gazdagságot a Földön egyébként mindössze tizenöten érezhetik, az ő vagyonuk fejenként meghaladja az 50 milliárd dolláros álomhatárt.
Bár az Altrata neveket nem említ, nem nehéz kitalálni, hogy a több listán is éllovasnak számító Elon Musk és Jeff Bezos is köztük van.
Érdekes módon mégsem a Musk főhadiszállásának számító és a Szilícium-völgynek is otthont adó San Francisco a milliárdosok kedvenc lakóhelye, hiszen két város is megelőzte.
A kaliforniai nagyvárosban 84 milliárdos lakik, ezzel éppen csak felkerült a dobogóra Moszkva (76 fő) és London (75 fő) elé, az első két helyen pedig New York (136 fő), illetve Hongkong (112 fő) áll.
A milliárdosok száma egyébként csak két országban nőtt, Szingapúrban és Oroszországban. Ez utóbbiban 4,7 százalékkal lett több szupergazdag, akiknek a száma így 112-re emelkedett. Ez azért különösen érdekes, mert Oroszországot súlyos gazdasági szankciók sújtják, a nemzetközi kereskedelem szinte lehetetlenné vált, és a külföldi befektetéseket is erősen korlátozták a nyugati országok. Így is több új orosz dollármilliárdos lett az elmúlt egy évben.
Az adatokból az is kiderült, hogy bár a szupergazdagok közül a legtöbben már igen fiatalon elindították saját vállalkozásaikat, első dollármilliárdjukra igencsak sokat kellett várniuk, de többségükben, 64 százalékban saját erőből gazdagodtak meg. Negyven évnél fiatalabbak igazából csak öröklés útján kerültek be a listába. Az ötven évnél fiatalabb szupergazdagok száma mindössze 9,5 százalék, a 70 évnél idősebbek pedig 42,2 százalékot tesznek ki.
A szupergazdagok egyébként a felmérés szerint nemcsak vagyont gyűjteni, de adni is szeretnek. A legkedveltebb hobbinak a jótékonykodás, különböző alapítványok kezelése számít a körükben, ezt követik a sportok, a repülés, a művészet és az utazás, illetve a politika. Elsősorban az oktatásra fordítják a vagyonukat, de a szociális és egészségügyi fejlesztések, valamint a kultúra és a környezetvédelem is kiemelt területnek számít – olvasható a Világgazdaságban.
Az euró nemzetközi fizetésekben való felhasználása áprilisban az elmúlt három év legalacsonyabb szintjére esett, miközben az amerikai dollár felhasználása nőtt – írja a Bloomberg a SWIFT adataira hivatkozva.
A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications (SWIFT) adatai szerint az euróval kapcsolatos határokon átnyúló tranzakciók aránya a márciusi 32,64%-ról áprilisban 31,74%-ra csökkent. A dollár használata tovább emelkedett, 41,74%-ról 42,71%-ra.
A visszaesés ellenére az euró még mindig a második helyen áll a SWIFT-en keresztüli fizetésekben. A japán jen részesedése a fizetésekben a márciusi kiugrás után megfordult. A jelentés szerint áprilisban 3,51% volt a márciusi 4,78% után. Kitérnek arra is, hogy a kínai jüan aránya az elmúlt öt hónap legmagasabb szintjére emelkedett.
Az Ukrajna elleni agresszív háború kezdete óta jelentősen csökkentett Oroszország fontossága a német külkereskedelem számára – számolt be a Jevropejszka Pravda a Tagesschau-ra hivatkozva.
Idén februárban az Oroszországi Föderációból Németországba importált összes áru havi értéke mindössze mintegy 300 millió eurót tett ki, ami 91%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – írta a wiesbadeni Szövetségi Statisztikai Hivatal.
Többek között az orosz energiahordozók szállításai csökkentek, amelyek a háború 2022. február 24-i kezdete előtt fontos szerepet játszottak a két ország közötti kereskedelemben.
Az orosz olaj- és földgázimport a 2022 februári 2,2 milliárd euróról egy évvel később már 4,2 millió euróra csökkent (99,8%-os visszaesés).
A koksz és a finomított kőolajtermékek importja 353 millió euróról 30 millió euróra esett vissza (mínusz 91,4%).
A szénimport 92,5%-kal 26 millió euróra csökkent.
Elmondható, hogy Oroszország a 11. helyről a 46. helyre esett vissza a Németországba irányuló legfontosabb áruszállítók között.
Ukrajna hazai összterméke (GDP) 29,2 százalékkal csökkent tavaly – közölte az ukrán gazdasági minisztérium nem végleges adatai alapján.
A gazdaság teljesítményének zsugorodását az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a lakossági fogyasztásban, valamint a beruházási aktivitásban bekövetkezett visszaesés, továbbá az export és az import esése okozta.
Nagyobb visszaesésre számítottak
Az ukrán kormány januárban nagyobb, 30,4 százalékos GDP-csökkenést becsült. Ezt az adatot annak a hatására korrigálták kedden, hogy a negyedik negyedévi GDP-visszaesés a vártnál kisebb, éves szinten 31,4 százalék volt.
A gazdasági minisztérium március elején 1 százalékra fogta vissza az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábban becsült 3,2 százalékról.
Nemrég azonban jó hír érkezett az ukrán gazdaság számára, ugyanis egy fontos kereskedelmi megállapodás meghosszabbítása mellett döntött az orosz külügyminisztérium, ami érinti az ukrán gabonaexportot.
A bevétel mértékét illetően a ranglistát a PrivatBank, az Ukrszibbank és a Raiffeisen Bank vezeti – közölte az ukrán Nemzeti Bank.
Az ukrán bankok nyeresége 2022-ben 24,7 milliárd hrivnya volt, ami 3,1-szer kevesebb, mint 2021-ben, számolt be a Nemzeti Bank sajtószolgálata. többek között decemberben a bankok nyeresége 5,3 milliárd hrivnya volt, ami 40,9%-kal kevesebb, mint egy hónappal korábban (8,9 milliárd hrivnya). A decemberi bevételek 11%-kal, a kiadások 9,9%-kal nőttek.
Ugyanakkor a 2022-es év bevételei 30,5%-kal nőttek a tavalyi évhez képest – az összeg 357,488 milliárd hrivnya. Ugyanakkor a jutalékból befolyt összeg 8,2%-kal, 85,568 milliárd hrivnyára csökkent.
Az átértékelésből és az adásvételi műveletekből származó eredmény pozitív volt, 43,525 milliárd hrivnya, míg az előző év azonos időszakában negatív volt a mutató, az összeg csupán 77 millió hrivnya volt.
Ugyanakkor a bankrendszer 2022. évi kiadásai 1,7-szeresére nőttek 2021-es mutatóhoz képest – 332,673 milliárd hrivnyára, beleértve a tartalékba való levonásokat. Ugyanakkor a jutalékkal kapcsolatos kiadások 0,7%-kal, 35,421 milliárd hrivnyára nőttek.
Az állami tulajdonú PrivatBank 30,2 milliárd hrivnya nyereséget mutatott. Őt a külföldi bankcsoportok bankjai – az Ukrszibbank (3,5 milliárd), a Raiffeisen Bank (2,8 milliárd) és a Citibank (2,4 milliárd) követik a listán.
A jegybank adatai szerint 67 bankból 46 45,560 milliárd hrivnya nyereséget termelt, 21 bank pedig 20,844 milliárd hrivnya veszteséget mutatott fel.
A Sense Bank (korábban Alfa-bank) mutatta a legnagyobb veszteséget – 6,9 milliárd UAH. A következő az állami tulajdonú Ukreximbank (6,8 milliárd hrivnya) és az Ukrgasbank (2,7 milliárd hrivnya).
Az ukrán mezőgazdasági minisztérium szerint januárban 1,3 millió tonnával visszaesett Ukrajna gabonaexportja az előző hónaphoz képest.
A Kyiv Independent szerint összesen 5,5 millió tonnát exportáltak. A csökkenés azzal magyarázható, hogy tengeri úton csökkent a szállítás volumene, mivel az oroszok nem engedték át az összes hajójukat.
Oroszország és Ukrajna tavaly augusztusban kötött megállapodást az export kérdésében, azóta összesen 39,2 millió tonna gabonát exportáltak Ukrajnából.
Harmadik hónapja csökkent az orosz szolgáltatóipar beszerzésimenedzser-indexe (bmi) decemberben. Az S&P Global gazdaságkutató intézet pénteken ismertetett felmérése szerint az oroszországi szolgáltatási szektor üzleti aktivitása decemberben 45,9 pontra süllyedt a novemberi 48,3 pontról.
Az S&P Global index 50 pont alatti értéke az üzleti aktivitás csökkenését, az 50 feletti pedig növekedését jelzi. A decemberi mutató azt jelzi, hogy múlt hónapban gyorsult a visszaesés novemberhez képest.
A gazdaságkutató szerint a szolgáltatási ágazat decemberi termelés-visszaesésének fő okozója az új megrendelések – május óta legnagyobb mértékű – csökkenése volt, amit a gazdasági bizonytalanság és az ügyfelek alacsony vásárlóereje váltott ki az inflációs nyomás mellett. Az új megrendelések általános visszaeséséhez az MTI szerint hozzájárult az is, hogy a külföldi ügyfelek kereslete már a tizedik egymást követő hónapban zsugorodott decemberben.
Decemberben markánsan megfordult az orosz szolgáltatók hangulata, és újraéledt a borúlátás a következő 12 hónap termelési kilátásaival kapcsolatban a magasabb árszintek, valamint a gazdasági bizonytalanság hatására.
A felmérés szerint a munkaerő immár ötödik hónapja csökkent decemberben az alacsonyabb kereslet és a visszaeső új megrendelések miatt. A szolgáltatóipari és a csütörtökön ismertetett feldolgozóipari adatok összesítésével képzett decemberi kompozit-bmi 48 pontra csökkent a novemberi 50 pontról.
Görögországban harminc százalékkal kellett csökkenteni a gyapottermelést. Az uniós országokat sújtó energiaválság, valamint a növekvő infláció miatt az emberek egyre kevesebbet költenek ruhára, így jelentősen visszaesett a textiltermékek iránti kereslet. Görögország a legnagyobb gyapottermelő az Európai Unióban – derült ki az M1 Híradójából.
Az egyik közép-görögországi gyapottisztító és fonó üzemben 1970 óta állítanak elő textilgyártáshoz szükséges alapanyagokat. A mediterrán ország gyapottermő vidékének központjából a megtermelt mennyiség mintegy 80 százalékát észak-európai textilgyártókhoz exportálják. A gyár vezetője az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy Németországból, Hollandiából és Svédországból is visszaesett a megrendelés, az ottani gyárak nem rendelnek annyit, mint korábban.
„A folyamatosan növekvő energiaárak mellett még az is kérdésessé válhat, hogy egyáltalán működtetni tudják-e az üzemeiket” – magyarázta a gyár vezérigazgatója.
Az energiaválság és a térséget sújtó magas infláció miatt a fogyasztók leginkább csak a létfontosságú termékekre költenek. Így a kereslet drasztikus visszaesése miatt idén már 30 százalékkal kellett csökkenteni a termelést.
A magas energiaárak és a kiszámíthatatlan kereslet miatt a hosszú távú szerződések helyett már csak rövid távú megállapodásokat kötnek az ügyfeleikkel. Ez jelentős bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot eredményez az üzem életében.
A vezérigazgató számításai szerint kérdésessé válhat a 150 alkalmazott sorsa is. Elképzelhető, hogy csökkenteniük kell a létszámot is, de az országot jelenleg is sújtó megélhetési válság miatt ezt egyelőre igyekeznek elkerülni.
Görögország a legnagyobb gyapottermelő az Európai Unióban. A görög kormány tavaly szeptember óta több mint 9 milliárd eurót költött energiatámogatásokra, hogy enyhítse a vállalkozások, a gazdák és a háztartások növekvő energiaköltségét. Emellett ígéretet tett arra is, hogy jövőre megemeli a nyugdíjakat, és növeli a minimálbért.
Londoni makrogazdasági elemzők szerdán ismertetett új alapeseti előrejelzése szerint az idén 40 százalékot megközelítő mértékben zuhanhat az ukrán hazai össztermék (GDP), de a helyzet bizonytalansága miatt több alternatív forgatókönyv is elképzelhető.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató konglomerátum feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábja 25 oldalas helyzetértékelésében közölte: központi prognózisa elhúzódó, de idővel gyengülő intenzitású konfliktust valószínűsít.
Ez az előrejelzési forgatókönyv azt is feltételezi, hogy Oroszországnak egyetlen nagyobb ukrajnai várost sem sikerül elfoglalnia, de drasztikusan megváltozik az ukrán gazdaság szerkezete: az ukrán üzleti vállalkozások az ország biztonságosabb nyugati térségeibe húzódnak át, és a gazdaság alapvetően a háborús szükségletek kiszolgálására áll át.
A Morgan Stanley e forgatókönyv-változata azzal számol, hogy az ukrán GDP-érték 2022-ben 39 százalékkal zuhan.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE