A Reuters jelentése szerint orosz és kínai cégek a magas adók és vámok, valamint a nyugati szankciók elkerülése érdekében hulladéknak álcázva több ezer tonna rezet csempésztek át a határon, feltehetőleg a hatóságok együttműködésével.
A valószínűleg tavaly év végén elindított trükk a két ország vámrendszere közti különbségekre épül, amelyek segítségével a csalók minimális feldolgozási költségek mellett tetemes profitot termelhetnek, miközben a hatóságok figyelmét is elkerülik.
A rézrúdra kivetett orosz exportvám jelenleg 7 százalék, ami alacsonyabb, mint a rézhulladékra kivetett 10 százalékos vám – ezzel szemben a tiszta fém behozatala 4 százalékos adót von maga után, míg a törmelékimport nem jár pluszköltségekkel.
Emiatt a hivatalos orosz adatok alapján több ezer tonna rezet szállítottak Kínába, míg az ottani vámjelentések ugyanekkora mennyiségű ócskavasat írnak.
Ezzel szemben az orosz rézhulladék exportja, valamint a kínai tiszta fém importja elhanyagolható volt.
A rézhuzalokat a gyanú szerint Hszincsiang tartományban dolgozzák fel, ahova a szállítmányok a laza határellenőrzéseknek köszönhetően észrevétlenül jutnak el. Az itt elvégzett darabolás után már lehetetlen megkülönböztetni a rezet a fémhulladéktól, és a vámjegyzékekbe is így kerül be.
Ez a titkos kereskedelem azonban akkora méretűre duzzadt, hogy már a kormányzati adatokban is látszik. 2021-ben és 2022-ben havonta átlagosan 95,3, illetve 125 tonna orosz rézhulladékot adtak el Kínába – csak idén februárban azonban ez a mennyiség már 11 ezer tonnára ugrott.
Az adók elkerülésének pénzügyi ösztönzője mellett a felaprított fémet nehezebb azonosítani és nyomon követni, ugyanis így könnyebb eladni a kínai gyártóknak, akik attól tartanak, hogy a jövőben ezeket a termékeket is érinteni fogják nyugati szankciók. Korábban ugyanis az EU és az USA már kivetett tilalmakat kínai vállalatokra, amiért azok „az orosz hadigépezetet támogatták”.
Szankciókkal fenyegette meg az orosz háború finanszírozásában részt vevő kínai bankokat az amerikai pénzügyminiszter – írja a Bloomberg.
Janet Yellen a Moszkvához fűződő kapcsolatokra vonatkozó nyers figyelmeztetéssel fejezte be négynapos kínai útját. A kínai bankoknak és exportőröknek egyaránt üzent: ha segítenek Oroszország katonai kapacitásának megerősítésében, Washington el fog jönni önök után – fogalmazott. A vállalatok, beleértve a Kínai Népköztársaság vállalatait is, nem nyújthatnak anyagi támogatást Oroszország háborújához. Jelentős következményekkel kell szembenézniük, ha ezt megteszik – fogalmazott hétfőn az amerikai nagykövet pekingi rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján annak előkészítő anyaga szerint.
A Biden-kormányzat világszerte igyekszik leszámolni azokkal a cégekkel, amelyek segítenek Oroszországnak a szankciók megkerülésében. Bár Kína már korábban is célpontja volt a figyelmeztetéseknek, Yellen hétfői üzenete szokatlan a szankciókkal való közvetlen fenyegetés miatt – hívta fel a figyelmet a Bloomberg.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A kínai jegybank továbbra is hirdeti a devizaswapügyleteket és a monetáris együttműködés erősítését az ázsiai gazdaságokkal, hogy fenntartsa a régió pénzügyi stabilitását – közölte a bank kormányzója szerdán.
Pan Kongseng szerint a kétoldalú devizaswapügyletek a kereskedelmet és a beruházásokat is elősegítik, miközben a globális pénzügyi védőhálót is erősítik.
Az éves Boao Forum nevű rendezvényen felszólaló jegybanki vezető szerint a kétoldalú devizaswapok vészhelyzeti likviditást biztosíthatnak a nemzetközi pénzügyi viharok és bankválságok idején néhány országban – írja a Reuters.
Pan beszámolója szerint Kína világszerte 29 országgal vagy régióval kötött devizaswap-megállapodásokat, melyek értéke jelenleg mintegy 4 ezer milliárd jüan (553,49 milliárd dollár).
A kínai jegybankár szerint az ázsiai országoknak a kvóták és a szavazati joggal járó részvények reformjára kellene törekednie a Nemzetközi Valutaalapban (IMF), hogy javítsák a feltörekvő piacok kezelését.
Pan szerin a kínai kétoldalú devizaswapügyletek egyes országokkal az IMF-mentőcsomagoknak is fontos részét képezték.
Kína továbbra is strukturális foglalkoztatási problémákkal küzd, a munkahelyekre nehezedő nyomás nem enyhült, annak ellenére, hogy a munkaerőpiac idén jól indult, különösen a mesterséges intelligencia és big data területeken – közölte a kínai emberi erőforrások minisztere.
Kína foglalkoztatási kihívásokkal szembesül, amelyeket a lassuló gazdasági növekedés és a főiskolai diplomások magas száma okoz. Az emberi erőforrások minisztere, Wang Xiaoping elmondta, hogy bár az év eleje kedvező volt a munkaerőpiac számára, különösen a mesterséges intelligencia és big data területeken, az általános nyomás továbbra is fennáll. A minisztérium 32 ezer állásbörzét rendezett eddig, jelezve az állami támogatás erősítésének szándékát a fiatalok foglalkoztatása és a kis magánvállalkozások támogatása érdekében.
Az előrejelzések szerint 2024-ben Kínában 11,79 millió főiskolai diplomás kerülhet a munkaerőpiacra, ami rekordszámot jelent. A kormány gazdasági növekedési célja 5% körüli bővülést irányoz elő 2024-re, miután az előző évben 5,2%-os növekedést ért el. Ennek ellenére a statisztikák gyakran alulbecsülik a munkaerőpiacon tapasztalható feszültségeket, különösen a fiatalok között. A legfrissebb adatok szerint több mint minden ötödik 16 és 24 év közötti fiatal volt munkanélküli.
A Covid-19 világjárvány után egyre több főiskolai végzettségű ember került nehéz helyzetbe a fehérgalléros állások piacának szűkülése miatt. A hatóságok igyekeznek alternatív lehetőségeket kínálni nekik, például szakképzési és gyári állások felajánlásával. Wang hangsúlyozta a technológiai ismeretek elsajátításának és a gyárakban való munkavégzések fontosságát.
A Kongresszus vezetői által vasárnap benyújtott az amerikai kormány finanszírozási törvényjavaslata értelmében Kínának megtiltják, hogy az Egyesült Államok Stratégiai Kőolajtartalékából olajat vásároljon, közölte a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
A Stratégiai Kőolajtartalékból származó olaj eladásának kérdése azóta eszkalálódott, hogy Joe Biden elnök bejelentette, 2022-ben 180 millió hordó olajat adott el Kínának, hogy csökkentsék a benzinárakat, amelyek Oroszország teljes körű Ukrajna elleni inváziója óta az egekbe szöktek.
A Kínával szembeni szigorításra irányuló törekvés azon kevés dolgok egyike, amelyek a megosztott amerikai kongresszus mindkét felét egyesítik, és a törvényhozók több tucat törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyek célja a kínai kormánnyal való konkurencia kezelése.
2022-ben a Stratégiai Kőolajtartalékból egymillió hordót adtak el az UNIPEC America társaságnak, a kínai Sinopec egyik részlegének. 2017-ben, Donald Trump volt elnök idejében a tartalék olaj egy részét eladták a PetroChina Internationalnak, a PetroChina Co Ltd. kínai állami olajtársaság leányvállalatának.
Tavaly júliusban a demokraták által ellenőrzött szenátus 85 szavazattal, 14 ellenében elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az olaj exportját a Stratégiai Kőolajtartalékból Kínának.
Chris Murphy demokrata szenátor elmondása szerint azonban ennek csekély politikai hatása volt, és valószínűleg többet ártott, mint használ.
2022-ben az amerikai olajtársaságok 83 millió hordó olajat adtak el Kínának.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Orosz szempontból a Kínával, Törökországgal és az Egyesült Arab Emirátusokkal való pénzügyi elszámolás egyre bonyolultabb. Ennek oka, hogy az amerikaiak bekeményítettek.
A három legnagyobb kínai bank beszüntette a fizetések elfogadását orosz pénzügyi szervezetektől – erről az Izvesztyija számolt be. Az orosz lapnak Alekszej Porosin, a First Group JSC vezérigazgatója, illetve Alekszej Razumovszkij, az Impaya Rus kereskedelmi igazgatója és Alekszandr Linnikov, a Nemzeti Fizetési Tanács igazgatótanácsának elnöke nyilatkozott a témában.
A cikk szerint a lépés súlyos, ugyanis olyan kínai bankok tiltották be a dolláralapú orosz utalásokat, mint az
Industrial and Commercial Bank of China (ICBC),
a China Construction Bank (CCB)
és a Bank of China.
A nemzeti valuta alapú elszámolások a hírek szerint még zavartalanok, de úgy tűnik, további kínai bankok is szankciókat vezetnek be. Például a Zhejiang Chouzhou Commercial Bank bejelentette, hogy blokkolja az orosz tranzakciókat.
Miért vetettek ki szankciót kínai bankok Oroszországra?
Bankóriásokról van szó, amelyek ott vannak Kína legnagyobb pénzintézetei között. Ezek már 2024 eleje óta nem fogadnak be fizetési ügyleteket orosz hitelintézetektől, amelyeket nyugati szankciók érintenek. Ennek oka, hogy 2023 decemberének második felében hatályba lépett az Oroszországi Föderáció elleni 12. szankciócsomag. Ezt követően pedig megerősödött az amerikai hatóságok ellenőrzése. A kínaiak attól félnek, hogy amennyiben nem szankcionálják az orosz bankokat, az USA rájuk nézve is tiltásokat vezethet be, mivel továbbra is kapcsolatban állnak tiltólistás orosz bankokkal és oroszországi vállalatokkal. Kína logikusan a kisebbik rosszat választotta, miután a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi mérleg jócskán meghaladja a Kína és Oroszország között fennálló volument.
A kínai bankok által alkalmazott gyakorlat totális.
Az ICBC, a CCB és a Bank of China is elutasítja az összes orosz szankcionált pénzintézettől kapott kifizetést, függetlenül attól, hogy azok melyik pénzügyi rendszeren mennek keresztül: az európai SWIFT-en, az orosz SPFS-en vagy a kínai CIPS-en.
Egyre nehezebb Oroszországból utalni
Ennek hatása jelentős, ugyanis az Oroszországból érkező kifizetések közel 40 százalékát jelenleg Kínába, valamint Törökországba indítják. Tavaly december óta a török bankok szinte teljesen beszüntették az érintett orosz pénzintézeti műveletek elfogadását. Hasonló lépések történtek az Egyesült Arab Emírségek bankjainál is, ezek már meg is kezdték cégek és magánszemélyek számláinak lezárását.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy más orosz és kínai bankokon keresztül egyelőre továbbra is lebonyolíthatók az utalások. Ráadásul néhány nagy orosz bank már megnyitotta irodáit Kínában, ami nagyban megkönnyíti a tranzakciók teljesítését. Az is igaz viszont, hogy orosz szempontból a Kínával, Törökországgal és az Egyesült Arab Emirátusokkal való pénzügyi elszámolás egyre bonyolultabb, ha maradtak is még fenn fizetési lehetőségek.
A kínai Chouzhou Commercial bank tájékoztatta ügyfeleit az Oroszországgal és Fehéroroszországgal folytatott tevékenységének felfüggesztéséről – számolt be az orosz RBK.
Megjegyezték, az egyik szervezet tulajdonosa arra panaszkodott, hogy a működés felfüggesztése miatt már több üzlet meghiúsult. A kiadvány megjegyezte, a döntés február 10-én született.
A Chouzhou Commercial az orosz importőrök egyik fő elszámoló központjává vált a viszonylag szigorú előírások betartása és a földrajzi elhelyezkedése miatt, központja Yiwuban található. Ez a Kínából Oroszországba irányuló export egyik fő logisztikai központja” – áll a közleményben.
Források szerint decemberben a Chouzhou Commercial bejelentette a kifizetések felfüggesztését egy bizonyos árulistára vonatkozóan, amelyek Oroszországba való behozatalát nemzetközi szankciók tiltják. Néhány héttel később azonban a bank arról számolt be, hogy terméktől és fizetési pénznemtől függetlenül minden elszámolást felfüggesztettek Oroszországgal.
Az oroszországi nyugati gázmezőket Mongólián keresztül Kínával összekötő Power of Siberia 2 gázvezeték építése valószínűleg jelentős késésben van– figyelmeztetett Luvsannamsrain Oyun-Erdene mongol miniszterelnök. A vezeték több mint egy évtizede kiemelt beruházás Moszkva számára, ráadásul egyre fontosabb miután Európa a 2022-es ukrajnai invázióra válaszul csökkentette orosz gázimportját.
Oyun-Erdene a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette, hogy az eredetileg 2024-re tervezett építkezést elhalaszthatják, mivel a hatalmas projekt kritikus részleteiről még nem született megállapodás Oroszország és Kína között. A gázárak elmúlt két évben tapasztalt globális emelkedése tovább bonyolította a tárgyalásokat, mindkét fél részletes gazdasági tanulmányokat készít a megtérülésről.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy az építkezés ütemezését a kínai partnerekkel kötött kötelező érvényű megállapodások aláírása után véglegesítik. Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozói ellenére Peking feltűnően hallgat a gázvezeték megépítéséről.
A Power of Siberia 2 gázvezeték célja, hogy további 50 milliárd köbméter gázt szállítson Kínába a nyugat-szibériai Jamal-félszigetről, így kiváltva Európát, mint Oroszország elsődleges gázexportpiacát. A 2019 óta működő első Power of Siberia vezeték már most szállít gázt Kínába Kelet-Oroszországból. Az orosz Gazprom, amely a Power of Siberia 2 2030-ig történő befejezését várja, a 2014-ben aláírt eredeti szerződéshez képest jobb pénzügyi feltételeket remél a jelenlegi gazdasági környezetben.
Elemzők szerint Oroszország a globális gázpiac változó dinamikájának megfelelni igyekezve tárgyalhat a jobb feltételekről. Mongólia, a Kína és Oroszország között fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország, szintén azon dolgozik, hogy diverzifikálja gazdaságát más országok befektetéseinek ösztönzésével. A gázvezeték építésének esetleges késedelme tovább bonyolítja Oroszország azon erőfeszítéseit, hogy a változó geopolitikai és gazdasági környezet közepette új piacot biztosítson a földgázszállítmányai számára.
Tavaly Oroszország lett Kína legnagyobb olajbeszállítója, 107,02 millió tonna nyersolajat adott el rekordmennyiségben – derül ki a Reuters által megvizsgált kínai vámadatokból.
A teljes mennyiség napi 2,14 millió hordónyi importnak felelt meg, messze megelőzve Szaúd-Arábiát, amelynek Kínába irányuló olajexportja tavaly napi átlagban mintegy 1,7 millió hordóra esett vissza. A Kínába irányuló orosz export 2023 júniusában érte el minden idők legmagasabb, napi 2,57 millió hordóját.
Ebben a fejleményben nagy szerepe volt az orosz nyersolajra vonatkozó nyugati szankcióknak. A szankciók – a külföldre irányuló orosz olajszállításokra vonatkozó árkorlátozás formájában – arra késztették a korábbi vásárlókat, hogy kerüljék az orosz olajat, de Kína és India szívesen fogadott be többet. A szankciók okozta árengedmény nagyban hozzájárult ehhez, bár idővel csökkent, mivel az orosz olaj ára a világpiaci árakkal szinkronban kezdett mozogni.
Ugyanezek a fejlemények tették Kínát tavaly Oroszország legnagyobb olajvásárlójává. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a hónap elején azt mondta, hogy Oroszország nyersolajexportjának fele Kínába ment, ami az orosz olaj legnagyobb vásárlójává tette.
„A jelenlegi helyzetben a fő partnerek Kína, amelynek részesedése körülbelül 45–50 százalékra nőtt, és természetesen India” – mondta Novak, akit a VOA News idézett. Hozzátette: „korábban lényegében nem voltak szállítások Indiába, azonban két év alatt az Indiába irányuló orosz export teljes részesedése elérte a 40 százalékot.”
India volt a másik ország, amelynek tavaly Oroszország a legnagyobb olajbeszállítójává vált, miközben Európa részesedése az orosz olajimportban 45 százalék körüli értékről 4–5 százalékra csökkent, mivel az Európai Unió 2022 decemberében és 2023 februárjában embargót rendelt el az orosz olaj- és kőolajtermék-vásárlásokra.
Kína és India együttesen az orosz olajexport mintegy 90 százalékát importálta 2023-ban.
A kínai Dongfeng által fejlesztett új típusú elektromos autó, a Nammi 01 EV ára 74 800 jüan, vagyis mai árfolyamon 3,64 millió forint, miközben a mindenféle extrákkal felszerelt típusért is csupán 104 800 jüant, azaz 5,1 millió forintot kell fizetni. Hiába azonban az olcsó előállítás, a távolság és az autószállító hajók hiánya miatt mégis drágák lehetnek ezek a járművek Európában is.
Új villanyautót dobott a piacra a Dongfeng: a Nammi 01 EV első példányai a napokban gördültek le a gyártósorról. Az ázsiai márka nem a legnagyobb elektromos járművet akarta megalkotni, erről pedig a méretei is árulkodnak: 4,03 méter hosszú, 1,81 méter széles, 1,57 méter magas, míg a tengelytávja 2,66 méter – írja az autónavigátor.hu. A portál jellemzése szerint a kocsi utasterében a kor szellemének megfelelően digitális műszeregységet találni, amelynek átmérője 5 col, bár ez eltörpül a 12,8 colos multimédiás kijelző mellett. A modell kétféle színkombinációban rendelhető: fekete-fehér vagy fekete-szürke kiosztásban. De van hangulatvilágítása, amely 32 árnyalatban képes pompázni, és akad olyan feláras extra is, mint a vezeték nélküli telefontöltő pad. A 94 lóerős Nammi 160 newtonmétert képes magából kipréselni, a végsebessége 140 kilométer/óra.
Ez az e-autó 31,45 kilowattórás akkumulátorral 330, míg a 42,3 kilowattórással 430 kilométert tehet meg két töltés között a kínai CLTC ciklus szerint, az pedig különösen érdekes, hogy 30 perc alatt 30-ról 80 százalékra lehet feltölteni, noha időszűkében 8 perc alatt is belemegy 200 kilométernyi hatótáv. Ahogy arra az Autónavigátor rámutat, a belépő modell ebből a típusból 74 800 jüan, vagyis mai árfolyamon 3,64 millió forint, miközben a mindenféle extrákkal felszereltért is csupán 104 800 jüant, azaz 5,1 millió forintot kell fizetni.
Kína szívesen exportálna még több villanyos kocsit Európába, de nincs mivel. Az iparág ugyanis hiába próbálja utolérni a keresletet, és ezért tavaly nyolcvan új autószállító hajóra adott le rendelést, ezek csak mintegy három év múlva lehetnek készen. Az óceánjárók bérlése ráadásul napi 115 ezer dollárba került tavaly, ami 10 százalékkal drágább a 2022-es, míg hétszerese a 2019-es árnak.
Tehát
hiába az olcsó előállítás,
a távolság és szállítóeszközök hiánya miatt mégis drágák lehetnek Európában ezek a járművek.
Az európai piacon egyre nagyobb részesedést szerző kínai márkák szeptemberről októberre főként a hajózási gondok miatt nem tudták eladásaikat tovább növelni, nem meglepő tehát, hogy egyre több gyártó gondolkodik európai üzemek felhúzásán. Közülük a Build Your Dreams (BYD) decemberben jelentette be, hogy Szegeden építi meg első gyárát a kontinensen . A tavaly szeptemberig több mint 20 ezermilliárd forintnyi bevételt elérő, nagyjából 630 ezer embernek munkát adó BYD nem akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fog előállítani Magyarországon.
Jelenleg a legolcsóbb új elektromos autó itthon a Smart EQ Fortwo, amely 7,44 millió forintba kerül.
A 17,6 kilowattórás akkumulátorral rendelkező kocsi 155-160 km hatótávra és 130 kilométer/óra végsebességre képes.
