Noha az OPEC+ csak minimálisan, napi 100 ezer hordóval növelte kitermelési kvótáit, az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) legfrissebb adatai mégis lejtőre küldték az olajárakat – írja a Reuters.
A hírek hatására az északi-tengeri Brent ára 96,78 dolláros szinten zárt, míg az amerikai WTI árak 90 dollár környékére, február vége óta nem látott szintekre süllyedtek.
A következő havi Brent szállítások és a hathónapos határidős ügyletek közötti prémium is három hónapja nem látott szintre süllyedt, az ellátással kapcsolatos aggodalmak halványulását jelezve.
A WTI esetében ugyanez a prémium négy hónapja volt ennyire csekély. Az amerikai olajkészletek váratlan emelkedését a kivitel csökkenése és finomítók alacsonyabb kibocsátása hajtotta, de a benzinkészletek is nőttek a csökkenő igény hatására.
Az elmúlt héten az EIA szerint 4,5 millió hordóval nőttek az olajkészletek, miközben az elemzők 600 ezer hordós csökkenést vártak. A benzin esetében 200 ezer hordós növekedés áll szemben a szakértők által becsült 1,6 millió hordós csökkenéssel. Ugyanakkor az olajkartell és szövetségesei, mint például Oroszország által létrehozott OPEC+ napi 100 ezer hordóval tervez többet termelni.
Az OPEC+ napi 200 ezer hordóval, napi 800 ezer hordóra csökkentette a kínálat és a kereslet közötti különbséget. Az árakat valószínűleg lefelé húzta az is, hogy iráni és amerikai tisztviselők jelezték, Bécsbe utaznak, hogy ismét tárgyaljanak a perzsa ország atomprogramjáról.
Az irániak a kőolaj árát kénytelenek voltak csökkenteni, hogy az orosz Ural olajjal is versenyezni tudjanak. Azért kényszerültek erre a lépésre, mert a legfontosabb szövetségesük, Oroszország egyre nagyobb teret hódít a kínai piacon.
Már egy hónapja is megírtuk, hogy Kína az orosz olaj fontos célpontjává vált, mivel az oroszoknak kiemelten fontos az energiahordozók eladásából származó bevétel szinten tartása. Ezzel viszont fokozott versenyre készteti Iránt, mely a kőolaj árának csökkentésével a kínai piacon megpróbálja felvenni a versenyt az olcsó orosz olajjal – írta meg a Bloomberg.
Mint emlékezhetünk rá, Oroszország ellen az Európai Unió május 31-én fogadta el az olajembargóról szóló szankciós csomagot. Ennek hatására az Európai Unióba irányuló orosz olajszállítás jelentős mértékben fog csökkenni. A több hónapon keresztüli huzavona hatására az oroszok azonban erre már felkészülhettek, hiszen mindössze néhány hónap alatt sikerült alternatív vevőkört kialakítaniuk.
A Kínába irányuló orosz export rekordszintre emelkedett májusban, így Kína a világ legnagyobb olajimportőreként májusban már több olajat kapott az oroszoktól, mint Szaúd-Arábiától, ezzel pedig Oroszország Kína legnagyobb olajbeszállítójává vált. Irán pedig pont azért csökkentette a kőolaj árát, hogy a kínai piacon versenyképes tudjon maradni. Valószínűleg részben a növekvő kereslet is közrejátszhatott ebben, hiszen mostanra már Kína is a szigorú víruskorlátozások enyhítése mellett döntött.
Az iráni és az orosz olaj között verseny bontakozott ki Kínában, ez pedig teljes mértékben Kína hasznára válik. A helyzet valószínűleg az Öböl menti kőolaj-kitermelőket is nyugtalanná teszi, hogy nagyra értékelt piacaikat elárasztja a túlságosan leárazott kőolaj – mondta Vandana Hari, a szingapúri Vanda Insights alapítója.
A J.P. Morgan elemzői szerint az olaj világpiaci ára elérheti a 380 dolláros hordónkénti jegyzést, ha az amerikai és európai szankciók miatt Oroszország megtorlásként még jobban visszafogja kitermelést.
A G7 már kidolgozott egy bonyolult mechanizmust az olaj árának korlátozására, hogy ezzel fojtsa el Vlagyimir Putyin hadi gépezetének finanszírozási forrásait. A Bloomber azt írja, hogy Moszkva a jelenlegi költségvetési helyzetében akár azt is megteheti, hogy napi 5 millió hordóval csökkentse a kőolajtermelését anélkül, hogy túlzottan károsítaná a gazdaságát ezt a J.P. Morgan elemzői, köztük Natasha Kaneva is jelezte. Ez a lépés viszont világviszonylatban katasztrofális eredménnyel járna. A napi termelés 3 millió hordós csökkentése 190 dollári tornázná fel a nyersolaj londoni irányadó jegyzését.
A legrosszabb 5 millió hordós forgatókönyv viszont akár 380 dolláros olajárat is jelenthet.
Az árplafon legnyilvánvalóbb és legvalószínűbb kockázata az, hogy Oroszország úgy dönt, hogy nem vesz részt a nyugat játékában és ehelyett az export csökkentésével reagál az újabb szankciókra – írták az elemzők. Hozzátették, hogy az orosz kormány könnyen visszavághat Európa lépéseire, ami nagyon nagy fájdalmat okozhat a nyugati országoknak. A globális piaci helyzet mindenképpen Oroszországnak kedvez.
A nyugati szankciós tervek
A héten Németországban ülésező G7 vezetők megállapodtak róla, hogy megvitatják az oroszolaj árának a korlátozására vonatkozó lehetőséget, beleértve a szolgáltatások betiltását. Ilyen a kőolaj- és kőolajtermékek szállításához szükséges biztosítás tiltása, abban az esetben, ha a terméket nem a megállapodás szerinti áron, vagy az alatt vásárolták. Az Európai Unió nagykövetei szerint ez a mechanizmus a közeljövőben biztosan nem fog megvalósulni.
Vannak uniós tagállamok, amik további szankciók kivetéséért lobbiznak, például az orosz gáz embargójáért. A közösség döntő többsége viszont nem hajlik ilyen merészebb lépésekre, hiszen már most is energiakrízissel kell szembenéznie a kontinensnek.
Valószínűleg a következő időszakban inkább a már meglévő intézkedések, például a technológiai export korlátozása és az orosz iparmágnások és mogulok elleni szankciók fokozása és kiterjesztése lesz a középpontban. Az ügyet ismerők szerint az uniós országok eddig nagyjából 14 milliárd euró értékben fagyasztották be a szankcionált személyek vagyonát.
Az eredeti tervekhez képest a kitermelés fokozását fontolgatja a megemelkedett kereslet miatt az olajkartell és erről is születhet döntés a jövő héten – írja belső forrásokra hivatkozva a Reuters.
Az OPEC+ (az olajtermelő országokat tömörítő OPEC Oroszországgal kibővített szövetsége) júliusban döntött róla, hogy napi 400 ezer hordóval növeli kitermelését. A Reutersnek szivárogtató források szerint viszont jövő héten arról születhet döntés, hogy ezt a szintet megemelik.
Az olaj iránt a világgazdaság kilábalásával rendkívül megnőtt a kereslet, ami súrlódásokat okozott, hiszen az olajkartell 2020 áprilisában visszafogta a termelést, és a kereslet robbanására lassan reagáltak. Az olaj ára így elszállt, gondot okozva az importőr országoknak.
India például arról panaszkodott, hogy amennyiben nem növelik a termelést a helyzet megoldása érdekében, az gyorsítani fogja az átmenetet a zöld energiafelhasználás irányába. India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre.
A Reuters forrása szerint akár 800 ezer hordóval is növelhetik a napi termelést, de azt sem lehet kizárni, hogy a kartell végül az eredeti menetrendhez ragaszkodik. Amennyiben úgy dönt az OPEC+, hogy fokozza a kibocsátást, annak leghamarabb novemberben lehet hatása, az októberi kitermelésről ugyanis már döntöttek.
Megnövekedett hétfőn a kőolaj világpiaci ára, miután a Sally nevű trópusi vihar egyre erősebb a Mexikói-öbölben. Ezzel pedig néhány héten belül már a második komolyabb vihar fenyegeti az amerikai olajkitermelést.
Az amerikai WTI és a nemzetközi Brent típusú olaj is drágulással indította a hetet, miután az elmúlt két hét során mindkét jegyzés csökkenéssel zárt. A mostani emelkedés hátterében az áll, hogy vasárnap tovább erősödött a Mexikói-öbölben a Sally nevű trópusi vihar, amely hamarosan 2-es fokozatú hurrikánná nőheti ki magát.
Ráadásul néhány héten belül Sally már a második vihar, amely fenyegeti a térség olajkitermelését, miután a Laura nevű hurrikán végigsöpört a térségben – írja a Reuters.
Az olajár azonban egyelőre inkább csak figyelmeztető jelzést adott, ugyanis közép-európai idő szerint hétfő kora délután már némi csökkenést mutattak az árfolyamok.
Az olyan nagyvállalatok, mint a BP és az Equinor vasárnap evakuálták a dolgozóikat a térségből, miután szombaton ugyanígy tet a Chevron és a Murphy Oil is.
A vihar és az olajár úgy függ össze, hogy a nyersanyag ára tipikusan emelkedik, amikor veszélybe kerül a kitermelés, vagyis a kínálati oldal.
Most azonban igen különleges helyzetben van a piac, mert a koronavírus-járvány miatt jelentősen megcsappant a globális olajkereslet, vagyis egyelőre nem világos, mennyire lehet tartós az olajár emelkedése.
Az Egyesült Államok egyébként napjainkban a legnagyobb olajkitermelő és -fogyasztó egyszerre.
Mindeközben nemrég derült ki, hogy Líbiában feloldják az olajüzemek hónapok óta tartó blokádját, ami elvileg felpörgetheti a kínálatot. Az elemzők azonban hangsúlyozzák, egyelőre nem világos, hogy ez a gyakorlatban is a kitermelés újraindítását jelenti-e a közeljövőben.
Tovább bonyolítja viszont a helyzetet, hogy a líbiai olajkitermelés esetleges megugrása fejfájást okozhat az OPEC tagországoknak, és külsős szövetségeseiknek. Az OPEC+ szeptember 17-én tanácskozik legközelebb, hogy megtárgyalják a kitermelés-csökkentést, noha a piaci szakértők nem számítanak további vágásra.
A WTI típusú olaj hordónkénti árfolyamának alakulása (Forrás: Investing.com)
Mindazonáltal egyes tagok korábban sem tudták teljesíteni a kitermelés-csökkentési kvótát, és tekintve az elmúlt időszakban tapasztalt olajpiaci eladási hullámot, ezeken az államokon feltehetőleg erősödni fog a nyomás.
Az olajpiaci helyzet tehát igen összetett, mert a kínálati és a keresleti oldalon is egyaránt nehézségek vannak. Amíg ugyanis a közlekedési szektor olajkereslete nem áll talpra, addig a keresleti oldal gyengélkedni fog. A jelenlegi elemzői vélemények szerint csak a jövő év negyedik negyedévében érheti el a szektor kereslete a tavaszi járvány előtti szintet. Mindeközben pedig a kínálati oldal is igen komoly kilengéseket mutat, vagyis az OPEC-nek nem lesz könnyű dolga, ha meg akarja jósolni a piac jövőjét.
A Laura és Marco névre keresztelt hurrikánok közeledtére a Mexikói-öbölnek az Egyesült Államokhoz tartozó területén már leállították az olajtermelés csaknem 60 százalékát.
Röviddel 16.30 óra előtt az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 58 cent (1,29 százalék) emelkedéssel, 45,51 dolláron állt. Ugyanekkor a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta 41 centtel (0,97 százalékkal) 42,75 dollárra drágult.
A múlt héten a Brent ára egy százalékkal csökkent, a WTI jegyzése pedig 0,1 százalékkal emelkedett.
[type] => post
[excerpt] => Arra a hírre, hogy a Mexikói-öbölben egyszerre két hurrikán tart az Egyesült Államok keleti partvidéke felé, hétfőn emelkedni kezdett a kőolaj ára. Az előrejelzések szerint a hurrikánok akár több milliárd dolláros kárt is okozhatnak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1598393400
[modified] => 1598311197
)
[title] => Emelkedik az olaj ára két hurrikán miatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=6441&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 6441
[uk] => 6477
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 4646
[image] => Array
(
[id] => 4646
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/olajkutak.jpg
[original_lng] => 43025
[original_w] => 600
[original_h] => 330
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/olajkutak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/olajkutak-300x165.jpg
[width] => 300
[height] => 165
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/olajkutak.jpg
[width] => 600
[height] => 330
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/olajkutak.jpg
[width] => 600
[height] => 330
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/olajkutak.jpg
[width] => 600
[height] => 330
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/olajkutak.jpg
[width] => 600
[height] => 330
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/olajkutak.jpg
[width] => 600
[height] => 330
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1598440953:3
[_thumbnail_id] => 4646
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 7295
[_oembed_aeac4123435e4110ecb0c84abbe47690] =>
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
