A világgazdaság fellendülésével kitermelésük jelentős növelésében állapodtak meg az OPEC+ csoport országainak szakminiszterei vasárnap tartott online tanácskozásukon. A döntés értelmében a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamait és szövetségeseiket, köztük Oroszországot magában foglaló, OPEC+ néven emlegetett csoport augusztustól kezdve minden hónapban napi 400 ezer hordóval növeli a kitermelést, amíg ki nem vezetik a napi 5,8 millió hordós termelési kiigazítást.
Az olajpiaci fejleményeket és az együttműködésben részt vevő országok teljesítményét decemberben tekintik át újra és értékelik a szakminiszterek. Jelenleg azt tervezik, hogy 2022 szeptemberének végéig megszüntetik a termelés kiigazítását, de mindez függ a piaci feltételek alakulásától. Ezzel együtt is a miniszterek úgy döntöttek, hogy hat hónappal, 2022. decemberig meghosszabbítják a 2016 decemberében aláírt és azóta időről-időre újra jóváhagyott együttműködési megállapodásukat. Így nagyobb mozgásterük marad arra az esetre, hogy az új koronavírus mutációi miatt megtorpan a világgazdaság fellendülése.
Az OPEC+ csoport tavaly májustól 9,7 millió hordóval fogta vissza az olajkitermelést, hogy megállítsa az árak zuhanását a kereslet meredek visszaesésének közepette.
A helyzet javulásával párhuzamosan, tavaly augusztus óta azonban fokozatosan emelték kitermelésüket, így az utóbbi hónapok közül májusban 350 ezer, júniusban további 350 ezer, júliusban pedig 400 ezer hordóval.
Az eredeti elképzelés szerint augusztus és december között havi lépésekben további napi kétmillió hordóval növelték volna a kitermelést, a korlátozásból még fennmaradó részt pedig április helyett 2022 végére vezették volna ki. Ezt a megállapodást azonban a kvótaemelést szorgalmazó Egyesült Arab Emírségek blokkolta, mivel Szaúd-Arábiával ellentétben nem támogatta a paktum április végén lejáró hatályának meghosszabbítását a jövő év végéig.
A két ország végül a hét közepén kompromisszumos megállapodásra jutott: december végéig meghosszabbítják az együttműködést, és májustól megemelik öt ország, köztük az Egyesült Arab Emírségek kitermelési kvótáját májustól.
Az OPEC honlapján található tájékoztatás szerint Irak napi 150 nap ezer hordóval 4 millió 803 ezerre, Kuvait ugyancsak 150 ezer hordóval, 2 millió 959 ezerre, az Egyesült Arab Emírségek 332 ezer hordóval, 3,5 millióra, míg Szaúd-Arábia és Oroszország egyaránt 500 ezerrel, napi 11,5 millió hordóra növelheti a kitermelést májustól.
Hosszas vajúdás után sem született meg a várt döntés az olajkitermelés korlátozásának enyhítéséről pénteken, az OPEC+ közös miniszteri monitoring bizottságának éjszakába nyúló online ülésén – közölte a fórum szóvivője Bécsben pénteken.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) Szaúd-Arábia vezetésével tárgyaló 13 tagja és az Oroszország körül tömörülő 10 szervezeten kívüli ország képviselői azonban továbbra is bíznak benne, hogy dűlőre tudnak jutni, ezért a csütörtöki és a pénteki ülés után hétfőn is megkísérlik a megállapodást.
A tét nem kicsi, hiszen a világgazdaság pandémia utáni újraindulásának sikerét alapvetően határozza meg a nyersolaj árának alakulása. A Bank of America nemrégen közzétett becslése szerint például az északi-tengeri Brent típusú kőolaj jegyzése jövőre akár 100 dollár fölé is mehet, mivel a kereslet tartósan meghaladja a kínálatot. Ezért kulcsfontosságú lenne a kínálat növelése.
Az elemzők szerint az egekbe szökő olajárak megroppanthatják például a törékeny indiai növekedést, ám az inflációs nyomás fokozódásán keresztül az amerikai és európai alapkamat-emelésekre is hatással lehetnek.
Az OPEC+ ülésén résztvevő 23 ország a kiszivárgó hírek szerint közel volt a megegyezéshez, csupán az Egyesült Arab Emírségek (EAE) egyetértése hiányzott a döntéshez szükséges teljes konszenzushoz. A többi delegáció által elvben elfogadott alku tervezete szerint augusztustól év végéig havonta napi 400 ezer hordóval növelnék a kitermelést, azaz decemberben már napi 2 millió hordó lenne a növekmény. Ezzel egyidejűleg viszont a tavaly – a koronavírusra tekintettel – elhatározott eredetileg napi 10 millió hordós termeléscsökkentésből december végéig a többszöri enyhítést követően megmaradó napi 3,8 millió hordós mínusz kivezetésének határidejét jövő áprilisról 2022 végére tolnák ki.
Abu-Dzabi a termelés növelésével egyetért, azonban a fennmaradó termeléscsökkentés meghosszabbításától elzárkózott. Álláspontja szerint tavaly indokolatlanul alacsonyan határozták meg termelési kapacitását, azaz azt a szintet, amelyhez képest a ráeső termeléscsökkentést ki kell számolni. Ugyan anno ezt elfogadta, de csakis a korlátozás jövő áprilisi kivezetésre tekintettel.
Így aztán előállt az a helyzet, hogy bár minden olajexportáló ország egyetért a termelés növelésével, annak megvalósításáról mégsem tudnak megállapodni. A tudósítások szerint amúgy az oroszok támogatták a leginkább a kínálat bővítését, a szaúdiak viszont a járvány negyedik hullámától tartva jóval óvatosabbak voltak.
Az orosz álláspont mögött főként az a megfontolás rejlik, hogy nem akarják tovább rángatni az oroszlán bajszát, vagyis attól tartanak, hogy a 2019-es napi 13 millió hordós csúcstermeléséhez képest egyelőre napi 2 millió hordóval kevesebb nyersolajat előállító Egyesült Államokban újra fellendül a palaolaj-bányászat, és akkor lőttek a termelői szempontból kedvező áraknak. A folyamat egyébként, ha a vártnál lassabban is, de már megkezdődött, mivel az idén eddig 124 fúrókutat állítottak vissza a termelésbe, így Texasban már 222, az Egyesült Államok többi részén pedig 253 kút működik.
A jelenlegi helyzet kialakulásában a washingtoni politikai változásoknak is szerepük van – mondta a napokban a Royal Bank of Canada (RBC) vezető árupiaci stratégája, Helima Croft a CNBC stúdiójában. A zölddfordulat miatt elbizonytalanodó olajbányász-cégek befektetőik megtartása érdekében inkább osztalékot fizettek, illetve adósságuk csökkentésére törekedtek, a fejlesztéseket pedig mellőzték. Ezért reagálnak lassan a piaci helyzet változására, annak ellenére, hogy elemzők szerint 50 dolláros olajárnál már nyereségesen működhetnének.
A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta az első alkalommal csökkent tavaly az előző évihez képest és a 2011-es szintre esett vissza az orosz olajtermelés az OPEC+ keretében vállalt termeléskorlátozás és a koronavírus-válság okán bekövetkezett keresletcsökkenés miatt – írja a Világgazdaság.
A moszkvai energiaügyi minisztérium Interfax hírügynökség által idézett adatai alapján Oroszország tavaly napi 10,27 millió hordó kőolajat és hordó-egyenérték gázkondezátumot termelt ki a 2019-es napi 11,25 millió hordó után.
Tonnában kifejezve a termelés 512,68 millió tonnára csökkent 560,2 millió tonnáról, ami a Szovjetunió felbomlása utáni rekordnak számított.
A 2020-ban kitermelt 512,68 millió tonna nyersolaj és gázkondenzátum a legkisebb tétel a 2011-es 511,42 millió tonna óta és az első éves termeléscsökkenés a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság által okozott kereslet- és árcsökkenés hatása óta.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelő országok informális közössége, az OPEC+ tavaly áprilisban a termelés napi 9,7 millió hordós, a globális kereslet mintegy 10 százalékát kitevő csökkentésében állapodott meg. Oroszországra ebből napi mintegy 2 millió hordós csökkentés jutott. A korlátozási keretet augusztustól decemberig fokozatosan napi 7,7 millió hordóra csökkentették.
Az OPEC+ januárban a piaci várakozások szerint napi 500 ezer hordóval csökkenti a korlátozási keretet, azaz növeli a kitermelést.
Oroszországra ebből napi 125 ezer hordós termelésnövelés jut. Az OPEC+ februártól további napi 500 ezer hordóval növeli a kitermelést.
(vg.hu)
[type] => post
[excerpt] => A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta az első alkalommal csökkent tavaly az előző évihez képest és a 2011-es szintre esett vissza az orosz olajtermelés az OPEC+ keretében vállalt termeléskorlátozás és a koronavírus-válság okán bekövetkezett ker...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1609676040
[modified] => 1609618750
)
[title] => Egy évtizeddel korábbi szintre vetette vissza az orosz olajtermelést a járvány
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=9291&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 9291
[uk] => 9315
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 9292
[image] => Array
(
[id] => 9292
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[original_lng] => 78950
[original_w] => 810
[original_h] => 548
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo-768x520.jpg
[width] => 768
[height] => 520
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1609747309:2
[_thumbnail_id] => 9292
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 5462
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b7b87f99ee59e036e5b79bf3e0f76053] =>
[_oembed_time_b7b87f99ee59e036e5b79bf3e0f76053] => 1612576196
[_oembed_d9af959e02ed8bcf471ece99437b7836] =>
[_oembed_time_d9af959e02ed8bcf471ece99437b7836] => 1646998268
[_oembed_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] =>
[_oembed_time_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] => 1653057775
[_oembed_88327963e8d1cba034572232dc82744c] =>
[_oembed_time_88327963e8d1cba034572232dc82744c] => 1678384285
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] =>
These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
