A NATO külügyminisztereinek helsingborg-i (Svédország) találkozóján Ukrajna és a közel-keleti háború támogatásának megerősítéséről fognak tárgyalni, jelentette ki Johann Vaddeful német külügyminiszter.
Hangsúlyozta, jelenleg Ukrajna járul hozzá a legnagyobb mértékben az európai biztonsághoz a NATO-n kívül. Ezért a svédországi csúcstalálkozón a szövetségeseknek javaslatokat kell kidolgozniuk arra vonatkozóan, hogyan tudják tovább támogatni Ukrajnát, és hogyan tudják felhasználni védelmi iparának eredményeit a Szövetségben.
Ezenkívül a találkozón a közel-keleti helyzetről is szó lesz. Vaddeful szerint az erőfeszítések a szabad hajózás biztosítására irányulnak.
„Készen állunk arra, hogy csatlakozzunk a Hormuzi-szoros biztonságának garantálására irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez” – tette hozzá.
Ukrajna felgyorsítja a harci repülőgépek fegyverzetének gyártását és szállítását – közölte az Ukrán Védelmi Minisztérium sajtószolgálata.
A tájékoztatás szerint az úgynevezett Ipari Nap keretében a védelmi ipari vállalatok képviselői és a légierő képességkoalíciójában részt vevő államok delegációi találkoztak. Az ukrán fejlesztők bemutatták saját fejlesztéseiket a repülőgépes lőszerek és csapásmérő eszközök területén.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy a fő cél a nemzetközi partnerekkel együtt a lehető legrövidebbé tenni az utat az ötlettől a harctéri alkalmazásig.
A közlemény szerint a légierő képességkoalíciója Ukrajna légterének védelmét erősíti, többek között:
az ukrán pilóták és műszaki szakemberek képzésével,
korszerű repülőgépek átadásával,
a repülőtéri infrastruktúra fejlesztésével,
valamint a kiszolgálási és karbantartási rendszer bővítésével.
Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke szerint nem érdemes újabb segélycsomagra számítani Ukrajna esetében. Brian Mast szerint Washington nem kívánja tovább finanszírozni a háborút, ennek költségeit az európai országoknak kell átvállalnia.
A képviselő szerint az Egyesült Államok továbbra is engedélyezi majd az európai szövetségeseinek, hogy fegyvereket vásároljanak és azt továbbadják Ukrajnának. Washington ugyanakkor nem kíván további pénzekkel hozzájárulni a háborúhoz – írja a Jevropejszka Pravda.
A portál szerint ezt az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a republikánus Brian Mast nemrég egy interjúban szögezte le. A képviselő szerint Európának nagyobb felelősséget kéne vállalnia a konfliktus kapcsán, miután az a hátsó udvarában zajlik.
„Nem hiszem, hogy új amerikai biztonsági segélycsomagot fognak látni Ukrajna számára – 6,60 milliárd dollárért vagy bármilyen más összegért” – fogalmazott a képviselő.
Mast szerint Washington továbbra is hírszerzési támogatást nyújt majd Ukrajnának, és engedélyezi a fegyverek eladását és átadását, „még akkor is, ha a Kongresszus nem hagy jóvá egy új, nagyszabású segélycsomagot”.
Kijelentései egyre szkeptikusabb hozzáállást tükröznek az Ukrajna támogatásával kapcsolatban a Donald Trump amerikai elnökhöz közel álló republikánusok körében, annak ellenére, hogy mindkét párt egyes politikusai újabb segélyt kérnek Kijevnek, és szigorúbb szankciókat szeretnének látni Moszkvával szemben.
Emlékeztetőül, szerdán az amerikai képviselőházban benyújtottak egy petíció, amelynek célja az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyről és az Oroszország elleni új szankciók bevezetéséről szóló szavazás kikényszerítése volt.
A kezdeményezés összegyűjtötte a szükséges 218 aláírást. A szavazásra várhatóan júniusban kerülhet sor.
Az ukrán gazdaság háttérproblémái, amelyek a háború befejezése után aktívan növekedni kezdenek, talán nem lesznek túl akutak, mivel az energiaszektor helyreállítása felgyorsul – jelentette ki hétfőn Olekszij Szobolev gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Szobolev elmondta: „Amikor véget ér a háború, gyorsabban fogunk újjáépíteni, mint most.” Ugyanakkor Ukrajnának folytatnia kell az új generációs kapacitások kiépítését – tette hozzá. „Az energiatermelés növelése és a GDP növekedése tekintetében a korreláció közel 90 %. Vagyis gyakorlatilag ugyanaz. Ezért további energiakapacitásokat kell kiépíteni” – mutatott rá.
Mint megjegyezte, a termelés növelése érdekében a kormány már leegyszerűsítette a csatlakozás és az új kapacitások építéséhez szükséges földterületek átruházásának lehetőségeit. „Sok energiatermelő erőművet kell építenünk, függetlenül attól, hogy mikor ér véget a háború. Megértjük, hogy ha véget ér a háború, a kockázatok jelentősen csökkennek, és több ilyen projekt lesz, különösen a szélerőművek terén. Bármilyen energiatermelő erőműre szükségünk van, beleértve az új atomerőműveket is, hogy a gazdaság növekedjen” – tette hozzá Olekszij Szobolev.
Jelenleg nincsenek problémák az üzemanyag-kínálattal az ukrán piacon, ugyanakkor az árhelyzet továbbra is instabil a globális események miatt – jelentette ki hétfőn Szerhij Kujun, az A-95 Tanácsadó Csoport igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott villáminterjújában.
Mint a szakértő elmondta, az üzemanyagok elérhetőségével kapcsolatos helyzet az országban jelenleg stabil. „Becsléseink szerint az ország több mint egyhavi dízelüzemanyag-készlettel, és közel kéthavi benzintartalékkal rendelkezik. Ezért nincsenek problémák az üzemanyag-kínálattal elérhetőségével” – hangsúlyozta.
Kujun szerint ugyanakkor áringadozás figyelhető meg a piacon. A múlt héten az árak először estek, majd emelkedtek. Ma ismét kismértékben emelkedtek a benzinárak – körülbelül egy hrivnyával –, de a szakértő működőképesnek nevezi ezt a helyzetet.
Az ukrán benzinkutak jövőbeli üzemanyagárai közvetlenül a világhelyzettől függnek majd. Semmit sem lehet kizárni, mivel mindenki figyelemmel kíséri az iráni, teljesen kiszámíthatatlan helyzetet. Bár úgy tűnt, hogy közeledik a megoldás, most ismét hallani lehet Donald Trump amerikai elnök harcias kijelentéseit, és senki sem tudja, ez mihez fog vezetni – mutatott rá Szerhij Kujun.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma további 1,8 milliárd dollárral növelte az ENSZ humanitárius kezdeményezésének finanszírozását. A program teljes összege 3,8 milliárd dollárra nőtt, és a kiegészítő források egy részét humanitárius projektek megvalósítására fordítják Ukrajnában, olvasható Olha Sztefanisina, Ukrajna amerikai nagykövetének közleményében
Elmondása szerint a konkrét programokat és a finanszírozás összegét az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala határozza meg az Egyesült Államok Külügyminisztériumával való egyeztetést követően.
A Külügyminisztérium megjegyezte, hogy a kiegészítő finanszírozásnak meg kell erősítenie a humanitárius programok hosszú távú támogatását, miközben erősítenie kell az ENSZ rendszerének hatékonyságára és reformjára vonatkozó követelményeket. Ukrajna mellett Banglades, Mianmar, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kolumbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Haiti, Libanon, Szudán, Szíria, Venezuela és számos más ország humanitárius alapjai is támogatásban részesülnek.
A Külügyminisztérium azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is a világ legnagyobb humanitárius donora, és felszólította a többi országot és a magánszektort, hogy növeljék pénzügyi részvételüket a humanitárius programokban.
2025 végén az Egyesült Államok és az ENSZ humanitárius ügynöksége aláírta az első megállapodást a „humanitárius támogatás újraindításáról”. Az amerikai fél adatai szerint a korábbi 2 milliárd dolláros hozzájárulás során már több mint 21 millió ember részesült elengedhetetlen támogatásban.
Ukrajnában a legalacsonyabb a minimálbér az összes európai ország közül – 8,6 ezer hrivnya, ami körülbelül 173 eurónak felel meg. Az átlagbér az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 30,3 ezer hrivnya, a „minimum” ennek az összegnek csak körülbelül 28,4%-át teszi ki. Összehasonlításképpen, még a szomszédos Moldovában is kétszer annyi a minimálbér – 319 euró.
Az OBOZ.UA kiadvány a kormány új Munka Törvénykönyv-tervezetének előkészítéséről számolt be, amely azonban nem oldja meg a minimálbér alacsony szintjének problémáját. A „minimálbér” „elegendő” szintje az átlagbér körülbelül 40%-a. Az Európai Uniónak van egy EU 2022/2041 irányelve, amely felszólítja az országokat, hogy a minimálbért az átlagbér legfeljebb 60%-ban határozzák meg a polgárok tisztességes életszínvonalának biztosítása érdekében. Ukrajna esetében ez a mutató jelenleg jelentősen alacsonyabb az ajánlott szintnél.
Darina Marcsak gazdasági miniszterhelyettes elmondta, hogy a kormány a „minimálbért” az átlagbér 50%-ára kívánja emelni, de ez a norma még nem szerepel a jelenlegi Munka Törvénykönyve tervezetében. Elmondása szerint, bár a dokumentum egy olyan mechanizmusról rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a minimálbér az ország átlagától függjön, a konkrét százalékos arány és a végrehajtási dátumok továbbra is nyitottak a további megbeszélésekre az üzleti és egyéb felekkel.
Jelenleg Ukrajna jelentősen le van maradva a többi európai országtól a minimálbér tekintetében. Íme az Eurostat adatai (euróban):
Ukrajna – 173 euró
Moldova – 319 euró
Albánia – 517 euró
Észak-Macedónia – 586 euró
Bulgária – 620 euró
Törökország – 654 euró
Montenegró – 670 euró
Szerbia – 744 euró
Lettország – 780 euró
Románia – 795 euró
Magyarország – 838 euró
Észtország – 886 euró
Szlovákia – 915 euró
Csehország – 924 euró
Málta – 994 euró
Görögország – 1027 euró
Horvátország – 1050 euró
USA – 1070 euró
Portugália – 1073 euró
Ciprus – 1088 euró
Lengyelország – 1139 euró
Litvánia – 1153 euró
Szlovénia – 1278 euró
Spanyolország – 1381 euró
Franciaország – 1823 euró
Belgium – 2112 euró
Hollandia – 2295 euró
Németország – 2343 euró
Írország – 2391 euró
Luxemburg – 2704 euró
A kiadvány megjegyezte, ha Ukrajna a „minimálbért” legalább az átlagbér 40%-ban határozta volna meg, az körülbelül 12,2 ezer hrivnyát tett volna ki. Az EU által ajánlott 60%-ra való emelés pedig körülbelül 18,2 ezer hrivnyás minimálbért jelentene. Megjegyzendő azonban, hogy a legtöbb uniós ország még nem érte el a 60%-os szintet. Az Eurostat legfrissebb, 2024-es adatai szerint a minimálbér és a mediánbér aránya az EU-ban 44%-tól (Észtország) 69%-ig (Portugália) terjed. Nyolc országnak sikerült átlépnie a 60%-os határt: Portugáliának, Lengyelországnak, Franciaországnak, Szlovéniának, Romániának, Görögországnak, Hollandiának és Luxemburgnak.
Ukrajna és a német Quantum Systems közös vállalata új dróngyártó kapacitásokat épít ki Németország területén annak érdekében, hogy az ukrán hadsereg ellátása válsághelyzetekben is biztosított maradjon – írja az Unian, a Defense Express katonai portál cikke alapján.
A projektben az ukrán Frontline Robotics is részt vesz, a gyártás pedig már az első hónapokban gyors ütemben haladt előre.
A vállalat tavaly év végén alakult meg, és már két hónappal később elkészült az első Linza 3.0 típusú drón, újabb két hónap múlva a sorozatgyártás is elindult.
A tervek szerint az év végéig akár tízezer pilóta nélküli eszközt állíthatnak elő.
A közös üzemben jelenleg több mint száz szakember dolgozik, számuk pedig az év végére megduplázódhat.
A Linza drónokba a Mosaic UXS irányítási rendszert integrálják, amely lehetővé teszi légi, szárazföldi és tengeri pilóta nélküli rendszerek összehangolt működését. A projekt egyik célja az ukrán harctéri tapasztalatok átadása a német hadiiparnak, miközben a fejlesztők más nemzetközi megrendelők számára is versenyképessé kívánják tenni a drónokat.
Az elemzők szerint a németországi gyártás ugyan jelentősen drágább az európai munkaerő és alkatrészek miatt, mégis stratégiai előnyökkel jár. Az ukrán fél így csökkentheti függőségét az ázsiai – főként kínai – beszállítóktól, miközben tartalék gyártási útvonalakat hoz létre arra az esetre, ha az ukrajnai termelést háborús vagy más rendkívüli helyzetek akadályoznák.
A kormány módosításokat készített a 2026-os állami költségvetéshez a biztonsági és védelmi szektor megerősítése érdekében – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Julija Szviridenko miniszterelnök nyilatkozatára és Rokszolana Pidlasza, a parlament költségvetési bizottsága vezetőjének levelére hivatkozva.
A jelentés szerint Szviridenko kifejtette, hogy a katonai kiadások megduplázását a 90 milliárd eurós, 2026-2027-es uniós hitel jóváhagyása tette lehetővé. „Idén 45 milliárd eurós támogatásra számítunk, amelyből 31,8 milliárd euró védelemre és állambiztonságra, további 13,2 milliárd euró a költségvetési hiány fedezésére megy el. Az első részlet már júniusban megérkezik” – mondta.
A kormányfő azt is megjegyezte, hogy további 1,56 trillió hrivnya áll rendelkezésre a biztonsági és védelmi szektor számára. Pidlasza azt mondta, hogy ez a pénz a következőkre fog menni: 1,397 trillió hrivnya az állam védelmi képességének és biztonságának növelésére (28,3 milliárd euró, amelyet Ukrajna idén az EU-s hitel keretében kap védelmi szükségleteire), 152,26 milliárd hrivnya az ukrán fegyveres erők támogatására (főként pénzbeli támogatás); 14,58 milliárd hrivnya a biztonsági és védelmi szektor tartalékának feltöltésére; 3,15 milliárd hrivnya a védelmi ipar fejlesztésére; 2,13 milliárd hrivnya az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat számára; 9,91 milliárd hrivnya a Nemzeti Gárdának (készpénz és fegyverek együtt); 6,79 milliárd hrivnya az Állami Határőrszolgálatnak (készpénz és fegyverek együtt); 4,8 milliárd hrivnya az Állami Különleges Kommunikációs Szolgálatnak (drónok); 2,47 milliárd hrivnya az SZBU-nak (többnyire készpénztámogatás); 1,83 milliárd hrivnya a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának (készpénz és fegyverek); 7,8 millió hrivnya a külső hírszerzésének.
A költségvetési bizottság vezetője hangsúlyozta, hogy a hadseregre fordított kiadások így megduplázódnak.
