A Pentagon csaknem nyolcadával, rekordszintre növelné az Egyesült Államok védelmi költségvetését az októberben kezdődő 2026-os pénzügyi évre. A részleteket a szenátus bizottságainak tagjai előtt ismertette Pete Hegseth védelmi miniszter szerdán.
Az Egyesült Államok védelmi kiadásaira több mint 961 milliárd dollár jóváhagyását kéri a Pentagon a Kongresszustól, ami mintegy 113 milliárd dollárral haladja meg a 2025-ös év költségvetését.
Pete Hegseth miniszter indoklása szerint a növeléssel szüntethető meg az elmúlt négy évben kialakult „krónikus alulfinanszírozottság”.
Hozzátette, hogy a közvetlen védelmi költségvetés a további nemzetbiztonsági kiadásokkal kiegészítve összesen meghaladná az 1000 milliárd dollárt – számol be róla az MTI.
A miniszter az amerikai hadsereg újjáépítését ígérte a növekvő költségvetésből, valamint azt, hogy helyreállítják a 25 évvel korábban még megkérdőjelezhetetlen amerikai katonai erőt.
Hozzátette, hogy a hadsereg újjáépítésének része a védelmi ipar újjáélesztése, a védelmi minisztérium beszerzési folyamatának reformja, az új technológiák fokozott beemelése, és a harcoló erők számára új fegyverzet biztosítása.
A tervezetben 62 milliárd dollár szerepel az Egyesült Államok nukleáris katonai erejének modernizációjára és fenntartására, amit a növekvő „nukleáris fenyegetettséggel” indokolt Pete Hegseth.
A meghallgatáson több demokrata szenátor a katonaság és Nemzeti Gárda Los Angeles-i mozgósításáról kérdezte a minisztert, és megkérdőjelezte a haderő kivezénylésének szükségességét az Egyesült Államok belső területén a zavargások kezelésében.
A miniszter válaszában többi között büszkeségének adott hangot, hogy a Nemzeti Gárda és a tengerészgyalogság egységei ott vannak Los Angeles utcáin, hogy védelmezzék a bevándorlási hatóság embereit.
A meghallgatáson szóba került Európa katonai védelmének kérdése is, amellyel kapcsolatban az amerikai miniszter a költségvetés szerkezetével összefüggésben kijelentette, hogy Európának sokkal komolyabban kell fellépnie „saját kontinensének védelmében”.
A Számvevőszék közzétette az ukrán állami költségvetésről szóló 2025-ös törvény végrehajtásának elemzését az első negyedévben, amely szerint a védelmi kiadások jelentősen megnőttek – számolt be az rbc.ua hírportál a Számvevőszék sajtószolgálatára hivatkozva.
Amint a jelentésben szerepel, a költségvetést nemzetközi partnerektől származó kölcsönökből és támogatásokból dotálták. Ezeknek a teljes külső bevételen belüli részesedése 9 %-ról 27 %-ra nőtt. A költségvetési bevételek 2025 első negyedévében 926,2 milliárd hrivnyát tettek ki – ez 284,1 milliárd hrivnyás (44,3 %-os) növekedést jelent 2024 első negyedévéhez képest. Ez elsősorban a költségvetési intézmények, elsősorban a Védelmi Minisztérium ellenőrzése alá tartozó intézmények saját bevételei 2,2-szeres (292,5 milliárd hrivnyára) növekedésének köszönhető.
Az intézmények saját bevételei a költségvetési bevételek közel harmadát tették ki, míg az adóbevételek aránya 10 százalékponttal csökkent. Az állami költségvetés kiadásai 2025 első negyedévében 1,2 trillió hrivnyát tettek ki – ez 38,5 %-kal több, mint 2024 azonos időszakában. A növekedés elsősorban a védelemre és az állambiztonságra fordított kiadások növekedésének köszönhető – a teljes kiadás 73,5 %-ára.
A Védelmi Minisztérium kiadásainak legnagyobb részét fegyverek, katonai felszerelések, eszközök és felszerelések beszerzésére, korszerűsítésére és javítására fordítják. Ugyanakkor a 2025 október-decemberi tervezett bérköltségvetésből (174,8 milliárd hrivnya) jelentős összegű kiadásokat csoportosítottak át védelmi eszközök beszerzésére – jelentette a Számvevőszék.
Az ukrán 2025. évi állami költségvetésről szóló törvény első negyedéves végrehajtása elemzésének eredményei alapján a Számvevőszék olyan kockázatokat azonosított, amelyek negatívan befolyásolhatják a gazdasági mutatókat. Köztük: a helyi költségvetések és a társadalombiztosítási alapok bevételeinek csökkenése a regisztrált egyéni vállalkozók számának csökkenése, a valutaárfolyam és a pénzügyi instabilitás, valamint a fokozott inflációs nyomás miatt.
Ezenkívül január-márciusban a reál GDP mindössze 0,5 % volt, a 2025-re előrejelzett 2,7 %-os növekedéssel. „Ez magában hordozza annak a kockázatát, hogy nem érkezik meg az idei évre tervezett bevétel” – áll a jelentésben. A GDP növekedését visszatartó egyik fő tényező az export 8,7 %-os csökkenése volt. Először is, az élelmiszerek és az előállításukhoz szükséges alapanyagok, valamint a vasérc exportja csökkent a tavalyi alacsony gabonatermés és a vasérc alacsonyabb világpiaci árai miatt.
Petteri Orpo finn miniszterelnök közölte, hogy Finnország jelentős mértékben emelni fogja védelmi költségvetését az Oroszország jelentette tartós fenyegetés miatt – számolt be róla az Ekonomicsna Pravda nyomán az Index.
Örömét fejezte ki, hogy ebben a kérdésben szinte teljes az egyetértés a finnországi pártok között. A finn miniszterelnök szerint a védelmi kiadások finanszírozásának egyetlen fenntartható módja a gazdasági növekedés felgyorsítása és a foglalkoztatás növelése. Ugyanakkor elismerte, hogy ez nehézségekkel jár.
Emlékeztetett arra, hogy a védelmi költségvetés növelésének ütemtervét 2032-ig számítják, így a jövőbeli kormányoknak finanszírozási megoldásokat kell találniuk. A finn kormány már most azt tervezi, hogy 2029-re a GDP három százalékára emeli a védelmi kiadásokat, ami évi 1,5-2 milliárd eurós költségvetési növekedést jelent. A többletforrásokat elsősorban a szárazföldi erőkre, a keleti határvédelemre és a légvédelemre fordítják majd.
Ukrajna a háború harmadik teljes évében próbálja fenntartani gazdasági stabilitását. Ugyanakkor egyre élesebben rajzolódik ki az a pénzügyi realitás, amely szerint a védelemre szánt kiadások teljesen felboríthatják az ukrán költségvetés egyensúlyát.
A védelmi minisztérium túlköltekezése, az amerikai támogatások bizonytalansága és a saját forrásokra való fokozott támaszkodás következményeként egy újabb, 200–500 milliárd hrivnya közötti lyuk tátonghat az ukrán költségvetés egyenlegében. Ez az összeg a GDP 5-11 százalékát is kiteheti.
A helyzet súlyosságára már áprilisban figyelmeztetett Jaroszlav Zseleznyak, az ukrán parlament költségvetési bizottságának egyik tagja, aki szerint a kormány gyakorlatilag előre hozza az év végi kiadásokat, hogy ki tudja fizetni a katonák bérét és biztosítani tudja az alapvető hadi ellátást.
Messze a tervezett fölött a védelmi kiadások összege
A védelmi minisztérium kiadásai messze meghaladják a tervezett kereteket. A kabinet döntése alapján a 2025-re jóváhagyott költségvetésből március végéig több mint 900 milliárd hrivnyát használtak fel, és ennek 64 százaléka a védelemre ment – derül ki az Ukrán Költségvetési Monitoring Központ jelentéséből.
Az amerikai katonai segélyek körüli bizonytalanság csak súlyosbítja a helyzetet. Okszana Markarova, Ukrajna washingtoni nagykövete többször is jelezte, hogy az ukrán kormány nem tekintheti garantáltnak a külföldi támogatásokat, és ezzel párhuzamosan növelnie kell saját katonai finanszírozását.
Ez azt is jelenti, hogy az ország egyre több fegyvert, lőszert és logisztikai eszközt vásárol hazai forrásból, amely eddig elsősorban bérekre és szociális kiadásokra szolgált volna.
Szakértők szerint belső átcsoportosítás és új hitel lehet a megoldás
Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukraine ügyvezető igazgatója az Ukrinform kérdésére kifejtette: „a költségvetési bevételek túlteljesítése valóban látványos, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e.
Az első negyedévben 46 milliárd hrivnyával haladta meg a bevétel a tervezettet, áprilisban újabb 10,4 milliárddal nőtt ez az összeg.
Ez alapvetően kedvező folyamat, de ha a hiány 500 milliárd is lehet, akkor önmagában kevés lesz.”
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
az első öt hónapban 84,2 milliárd hrivnya nyereséget utalt a költségvetésbe,
az évre előirányzott cél csak 63,9 milliárd volt.
Ez a pozitív fejlemény azonban részben egyszeri tétel, figyelmeztetett Andrij Pisnij, az NBU elnöke. Szerinte nem lehet minden évben extraprofitra számítani, az NBU-nak is egyre nagyobb kockázatokkal kell szembenéznie.
Az állampolgárok is beszálltak az ukrán költségvetés finanszírozásába
A belső állampapírpiac is kulcsszerepet játszik a hiány fedezésében. Tarasz Kozak, az Univer Capital elnöke szerint a lakossági kereslet ugrásszerűen nőtt: „az emberek már 92 milliárd hrivnya értékben vásároltak államkötvényt (OVDP), és a nyárra ez a szám elérheti a 100 milliárdot.”
A hozam vonzó: a hrivnyában kibocsátott kötvények 16-17 százalékos éves kamatot kínálnak, és a lakosság adómentesen juthat hozzá a bevételhez.
Azonban Kozak figyelmeztetett, hogy „ezt a tempót nem biztos, hogy a végtelenségig fenn lehet tartani, és a bankok túlzott megadóztatása is ronthatja a befektetési klímát.”
2023-ban és 2024-ben az ukrán állam 50 százalékos társasági adóval sújtotta a bankok profitját, amit ugyan egyszeri intézkedésnek szántak, de 2025-ben is napirenden van. A Center for Economic Strategy (CES) becslései szerint ez a lépés 60-70 milliárd hrivnya extra bevételt hozhat idén.
A gazdaság kifehérítése: sokat várnak tőle, de nem azonnal
A Global Shadow Economy Report 2025 (Ernst & Young) becslése szerint Ukrajna árnyékgazdaságának mérete jelenleg a GDP 19,3 százaléka; a háború előtt 30 százalék felett volt. A pozitív tendencia a logisztika, a posta és a csomagküldés területén látható leginkább, míg a dohány- és szerencsejáték-ipar továbbra is jelentős kockázatot jelent.
Dmitro Bojarcsuk szerint a kifehérítés nem csak adóellenőrzést jelenthet. Mint kifejtette, ha a legális működés sokkal drágább, mint a szürkezóna, akkor a vállalkozók egy része visszamenekül oda. A valódi megoldás a szabályozási terhek csökkentése lenne.
Jöhet az adóemelés?
Az IMF elemzői szerint az áfa 1 százalékpontos emelése évi 30-40 milliárd hrivnya pluszbevételt jelentene, de ez politikailag rendkívül kényes lépés. Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint „sem ebben a parlamenti ciklusban, sem 2025-ben nem lesz adóemelés. Előbb a hatékonysági és korrupciós problémákat kell megoldani, különösen a vámhatóságnál és a gazdasági bűnüldözésben.”
Az IMF azonban nem zárja ki az adóemelés szükségességét 2026-tól, főleg ha a háborús helyzet elhúzódik.
A költségvetési tanácsadó testület szerint „az Ukrajnára nehezedő pénzügyi nyomás strukturálisan is új adópolitikát igényelhet a következő évekre.”
Ukrajna költségvetési helyzete tehát a 2025-ös év közepére stabilnak tűnik, ám a felszín alatt óriási feszültségek húzódnak. A védelemre fordított kiadások messze meghaladják a tervezettet, és a hiányzó összegek előteremtése rendkívüli erőfeszítéseket kíván. Szakértők szerint az eddig megtett lépések nem elegendőek, külső hitelekre és hosszú távú adóreformokra is szükség lesz. Ha pedig a háború tovább húzódik, akár egy jelentős adóemelés sem kerülhető el.
Kína a tavalyi szinthez hasonlóan az idén is 7,2 százalékkal emeli a védelmi kiadásokat, annak ellenére, hogy a gazdaság növekedése már harmadik éve lassul.
A védelmi kiadások növekedésének üteme ismét meghaladja a gazdaságét, az utóbbit a kormány a tavalyi évhez hasonlóan az idén is 5 százalék körülire tűzte ki a 14. Országos Népi Gyűlés harmadik ülésének megnyitóján előterjesztett jelentés szerint – emlékeztetett tudósításában a Reuters.
Elemzők pontosan erre számítottak, mert várható volt, hogy a geopolitikai kihívásokra válaszul Peking tovább folytatja majd a hadsereg modernizálását.
Kína több mint egy évtizede fejleszti gyors ütemben a hadsereget
Hiszi Csin-ping kínai elnök több mint egy évtizedes irányítása alatt a 2013-as 720 milliárdról 1780 milliárd jüanra hízott az ország védelmi költségvetése. (Egy jüan kb. 5,11 hr.) Arányaiban azonban ez nem olyan jelentős, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint tavaly a GDP mindössze 1,7 százalékát tette ki, ami messze elmarad a globális átlagtól.
A Világbank adatai szerint a védelmi költségvetés globális átlaga 2023-ban a GDP 2,4 százaléka volt, az Egyesült Államoké 3,4 százalék.
A 2025-ös pénzügyi évre előirányzott kínai védelmi kiadás 244,99 milliárd dollárnak felel meg, ami a CNBC összehasonlítása szerint eltörpül az amerikaiak 850 milliárd dollárt meghaladó büdzséje, de még az Európai Bizottság által kedden bejelentett 800 milliárd eurós védelmi csomaghoz képest is. Igaz, ez csak a hivatalos kínai védelmi költségvetés, elemzők szerint az ország jóval többet költhet a fegyveres erőkre.
A növekedés azonban valójában két számjegyű, 10–15 százalék között lehet éves összevetésben, mert a védelmi büdzsé nem tartalmazza a katonai kutatást és fejlesztést, a beszerzések egy részét, valamint a félkatonai erőkre és a parti őrségre fordított összegeket sem.
A kínai katonai költségvetés mindenesetre a második legnagyobb a világon az Egyesült Államoké mögött, és máris az ország rendelkezik a leghatalmasabb hadiflottával a földkerekségen – emlékeztetett az AP amerikai hírügynökség.
A cél: a hadsereg teljes modernizálása
Hszi célja 2035-re teljesen befejezni a kínai hadsereg modernizálását, ami magában foglalja új rakéták, hadihajók, tengeralattjárók és hírszerzési technológiák fejlesztését, valamint a harckészültség erősítését.
Megfigyelők szerint ez utóbbi azt jelenti, hogy még intenzívebb hadgyakorlatok és bevetések várhatók Tajvan körül és a tágabb délkelet-ázsiai régióban. A kínai haditengerészet februárban már példátlan éleslövészeti gyakorlatot tartott a Tasmán-tengeren, ami miatt át kellett irányítani a légtérből a kereskedelmi repülőgépeket.
A Global Times című kínai lap a költségvetéssel kapcsolatban azokat az eredményeket emelte ki, amelyeket az ország tavaly elért:
májusban megkezdték a harmadik kínai repülőgép-hordozó, az elektromágneses katapultokkal felszerelt Fujian éles tesztelését,
decemberben elkészült a világ első szintén elektromágneses katapultokkal felszerelt kétéltű támadóhajója, a Sichuan 2024 decemberében futott be,
az Airshow China légi bemutatón pedig debütált Kína második lopakodó vadászrepülőgépe, a J-35A.
A francia kormány tervei szerint nem a vállalatok, hanem a gazdagok adózása biztosíthatja, hogy növelje a védelmi kiadásokat az egyre duzzadó költségvetési deficit és a magasabb hitelköltségek ellenére. Az ötletet még az előző, Michel Barnier vezette kabinet vetette fel, és az elnyerte Eric Lombard pénzügyminiszter „érdeklődését” is.
„Állandósítani kívánjuk ezt az adót, de mindenekelőtt olyan hozzájárulást szeretnénk, amely küzd az úgynevezett költségvetési túloptimalizálás ellen” – nyilatkozta kedden a Franceinfo rádiónak. „Azoknak az embereknek, akiknek jelentős megtakarításaik vannak, hozzá kell járulniuk az adóhoz. Ezt fontolgatjuk” – ismerte el a Bloomberg tudósítása szerint.
Lombard azt is megerősítette, hogy nem akarja megemelni a vállalatok adóját, mivel ez a lépés munkahelyeket veszélyeztetne.
A francia kormány vizsgálja, hogyan növelhetné védelmi kiadásait az európai erőfeszítések részeként, hogy kevésbé támaszkodjon az Egyesült Államokra Donald Trump újraválasztási után és tovább támogassa Ukrajnát az Oroszország elleni harcban.
A gazdagok adózása a megoldás?
A növekvő deficit és a magas hitelköltségek miatt azonban csekély tere van a manőverezésre. Az eurózóna második legnagyobb gazdasága évente több mint 50 milliárd eurónyi kamatot fizet a hitelezőinek – nagyjából ugyanakkor összeget, mint amennyit a védelemre fordít, emlékeztetett Lombard.
Franciaországnak azonban többet kell költenie a védelemre, méghozzá sürgősen.
„Messzebb és gyorsabban kell mennünk” – emelte ki a Reuters a rádiónak adott nyilatkozatából.
A pénzügyminiszter azonban a szociális ellátáshoz nem óhajt hozzányúlni. „Fenn kell tartanunk a francia szociális védelmi rendszert. Ez feltétlenül szükséges. A megoldás az lesz, hogy más módot találjunk” – tette hozzá.
Franciaország és az EU is keresi az utat
A miniszter szerint a megoldás része lehet, hogy átalakítanak katonai termelésre bizonyos ipari létesítményeket, amelyeket be kellett zárni, vagy amelyeknek a működése veszélyben van.
Franciaország mellett Brüsszel is keresi a megoldásokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden jelentette be, hogy Európai Unió 150 milliárd euró összegű hitelkeret létrehozását javasolja a védelmi kiadások növelésére, miután évtizedeken át alulfinanszírozás jellemezte a szektort.
Közölte azt is, hogy a tagállamok dönthetnek arról, hogy az uniós kohéziós forrásokat a védelmi kiadások növelésére fordítják.
Sürgeti a védelmi kiadások emelését Emmanuel Macron francia elnök is, aki az európai vezetők vasárnapi londoni találkozóján felszólította a kollégáit, hogy növeljék a GDP 3 százaléka fölé az erre a célra fordított összegeket. Ehhez Párizsnak is nagyot kell lépnie előre, mert egyelőre 2,1 százaléknál tart, vagyis éppen csak teljesíti a jelenleg érvényben lévő NATO-előirányzatot. A 2 százalékot is csak tavaly érte el.
Tavaly a globális átlagot jelentősen meghaladó mértékben, csaknem 12 százalékkal emelkedtek az európai NATO-tagországok védelmi kiadásai, de így sem érték el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát – áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) szerdán ismertetett éves világjelentésében.
A világ egyik legnagyobb hadászati-védelmi kutatóműhelye által a globális védelmi kapacitásokról és a katonai egyensúlyi helyzetről 66. alkalommal összeállított elemzés (Military Balance 2025) kiemeli: Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, és 50 százalékkal többet, mint tíz évvel korábban.
A NATO teljes katonai költségvetése ugyanakkor 2024-ben 1440 milliárd dollár volt, vagyis az európai országok ennek nem egészen az egyharmadát költötték védelmi célokra – áll az 530 oldalas idei IISS-jelentésben.
A tanulmány szerint a globális védelmi kiadások tavaly elérték a 2460 milliárd dollárt. Reálértéken ez 7,4 százalékos emelkedésnek felelt meg éves összevetésben.
Ez azt is jelenti, hogy a világ katonai kiadásai gyorsuló ütemben nőnek: 2023-ban 6,5, 2022-ben 3,5 százalékkal bővült a globális védelmi ráfordítások értéke.
A hazai össztermékhez (GDP) mért globális katonai kiadások 2024-ben 1,94 százalékra emelkedtek az előző évi 1,8, illetve a 2022-ben mért 1,59 százalékról – áll az IISS szerdán bemutatott éves világjelentésében.
Az intézet számításai szerint ha az észak-atlanti szövetség európai tagországai egységesen a GDP 3 százalékára emelnék védelmi ráfordításaikat, az 250 milliárd dollárnak megfelelő kiadási többletet jelentene, ha viszont 5 százalékra növelnék GDP-arányos katonai költségvetésüket – ahogy ezt Donald Trump amerikai elnök nemrégiben felvetette –, az csaknem 750 milliárd dollárral bővítené az európai katonai kiadásokat.
Az IISS ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a cél jelenleg politikai és költségvetési okokból elérhetetlen, különös tekintettel arra, hogy több európai ország már most költségvetésen kívüli forrásokat használ védelmi kiadásainak növelésére.
Az intézet adatai szerint Oroszország viszont tavaly reálértéken 41,9 százalékkal növelte katonai költségvetését, amely piaci árfolyamon elérte a 145,9 milliárd dollárt.
Vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva – vagyis az eltérő árszinteket figyelembe véve és kiegyenlítve – azonban az orosz védelmi kiadások 2024-ben 461,6 milliárd dollárnak feleltek meg, vagyis ezen a mércén meghaladták az európai NATO-tagállamok együttes katonai kiadásait – hangsúlyozza szerdán ismertetett idei világjelentésében a londoni stratégiai kutatóközpont.
Az IISS szerint Oroszország bővülő védelmi költségvetésének makrogazdasági hatásai is vannak, mivel az ebből eredő keresleti többlet felhajtja az inflációt, és nyomást gyakorol a szociális szektor – például az oktatás és az egészségügy – kiadásaira.
Az orosz gazdaság azonban ellenállóképes, mivel az energiaszektoron kívüli forrásokból eredő bevételek lehetővé teszik a kiadások növelését mérsékelt államháztartási hiány fenntartása mellett – áll az IISS tanulmányában.
Az intézet közölte: saját becslése szerint az orosz hadsereg tavaly 1400 harckocsit vesztett az ukrán hadszíntéren. A beszerezhető bizonyítékok azonban arra vallanak, hogy – jóllehet Ukrajna titkosítja a veszteségadatokat – az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvedtek, és számos szárazföldi egységük hiányos ütőképességű – fogalmaz az IISS éves jelentése.
Az európai NATO-tagországok és Kanada védelmi kiadásai 2024-ben 20%-kal haladták meg az előző évit, jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár – írta a Ragyio Szvoboda.
„Türelmetlenül várom a NATO védelmi minisztereinek jövő heti találkozóját, ahol arról fogunk beszélni, hogyan lehet jobban és többet fektetni a védelembe”, közölte Rutte a legfrissebb adatokról szóló indítványra válaszolva. „Kiszámoltuk költségeket. Növekednek. Valójában az európai és kanadai kiadások 20%-kal növekednek 2024-ben, így az elmúlt évek teljes többletberuházása 640 milliárd dollárról 700 milliárd dollárra emelkedik.”
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 3,7 százalékára kell emelni. Ezen mutató felett jelenleg csak Lengyelország áll. A védelmi kiadások jelenlegi célja a GDP 2 százaléka, amit a legtöbb tag 2024-ben elért vagy meghaladt. Rutte arra is felszólította Európát, hogy fektessen be többet a védelembe, növelje a fegyvergyártást, és vállaljon nagyobb részt Kijev támogatásának költségeiből.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Dánia további 2,05 milliárd dollárt fog költeni az Északi-sark biztonságának növelésére, partnerségben a saját autonóm területeivel, Grönlanddal és a Feröer-szigetekkel. Erről a Dán Védelmi Minisztérium tájékoztatott.
A megállapodás három új sarkvidéki hajót, új, hosszú hatótávolságú drónokat és erősebb műholdas rendszereket is magában foglal.
„Be kell látnunk, hogy komoly biztonsági és védelmi kihívásokkal kell szembenéznünk az Északi-sark és az Észak-Atlanti térségben”
– emelte ki Troels Lund Poulsen, Dánia védelmi minisztere.
Az ukrán állami költségvetés biztonsági és védelmi kiadásai idén január és november között 1,8 billió ukrán hrivnyát, átszámolva mintegy 42,88 milliárd amerikai dollárt tettek ki – közölte pénteken Ukrajna pénzügyminisztériumának sajtószolgálata.
A tárca megjegyezte, hogy ez az állami költségvetés általános alapjának 58,6 százaléka. Költöttek többek között:
a katonai állomány, a rangidős és vezető tisztek, valamint a rendőrtisztek fizetésére;
katonai/speciális felszerelések, fegyverek, lőszerek, védelmi eszközök, védőfelszerelések, üzem- és kenőanyagok, valamint élelmiszerek vásárlására;
egészségügyi ellátásra;
valamint az érintett szervek és alakulatok tevékenységének támogatására szolgáló egyéb kiadásokra.
A pénzügyminisztérium hozzátette, hogy a biztonság és a védelem továbbra is az állami költségvetés legnagyobb kiadási tétele.
