A világ 500 leggazdagabb embere 208 milliárd dollárt veszített egy nap alatt, miután Donald Trump amerikai elnök új vámokat vezetett be, számolt be a Bloomberg.
A kiadvány rámutat, hogy ez a negyedik legnagyobb egynapos esés a Bloomberg Billionaires Index 13 éves történetében, és a legnagyobb a Covid–19 világjárvány kezdete óta.
Közölték, a rangsorban szereplő milliárdosok több mint fele elvesztette vagyona egy részét, átlagosan 3,3%-kal. A legnagyobb veszteségeket az amerikai üzletemberek, köztük Mark Zuckerberg és Jeff Bezos szenvedték el.
Carlos Slim, Mexikó leggazdagabb embere ezzel szemben mintegy 4%-kal, 85,5 milliárd dollárra növelte vagyonát, mivel Mexikó nem került fel azon országok listájára, amelyekkel szemben az USA új vámokat vezetett be. Mexikó piaca (Mexican Bolsa) 0,5%-kal nőtt. A Közel-Kelet lett az egyetlen régió, ahol nem csökkent a milliárdosok vagyona.
Egy nap legnagyobb veszteségei:
Mark Zuckerberg
A veszteségek terén a Meta alapítója került az élre, 17,9 milliárd dollárt (a vagyon 9%-át) veszítette el. A cég részvényei 9%-ot estek, folytatva a február közepe óta tartó csökkenést az év eleji erőteljes növekedési időszak után.
Jeff Bezos
Az Amazon részvényei 9%-ot veszítettek, ami 15,9 milliárd dollárjába került a cég alapítójának. Ez az Amazon legnagyobb csökkenése 2022 áprilisa óta.
Elon Musk
A Tesla vezetője egy nap alatt 11 milliárd dollárt veszített, az év eleje óta pedig összesen 110 milliárd dollárt. A Tesla részvényei 5,5%-ot estek az új tarifák bejelentése után, bár korábban azt jósolták, hogy a vállalat kevésbé lesz érintett, mint más autógyártók.
Ernest Garcia III
A CEO Carvana vezérigazgatója 1,4 milliárd dollárt veszített a cég részvényeinek 20%-os csökkenése miatt. Bár a társaság részvényei február közepéig 425%-ot erősödtek, azóta 36%-ot veszítettek értékükből.
Toby Lutke
A kanadai Shopify vezetője 1,5 milliárd dollárt (vagyonának 17%-a) veszített. A Shopify részvényei 20%-ot estek, ami az S&P/TSX Composite indexének legnagyobb esése 2020 márciusa óta.
Bernard Arnault
Európa leggazdagabb embere 6 milliárd dollárt veszített, mivel a Christian Dior és a Bulgari márkákat magában foglaló LVMH konszern részvényei zuhantak. Az EU új, 20%-os amerikai vámokra készül, amelyek negatívan érintik a luxuscikkek exportját.
Zhang Cunyuan
A kínai cipőgyártó Huali Industrial Group alapítója 1,2 milliárd dollárt (vagyonának 13%-a) veszített, miután az Egyesült Államok további 34%-os vámot jelentett be a kínai árukra. Veszteségeket szenvedtek el az amerikai és európai Nike, Adidas és Lululemon cégek is, amelyek részvényei több mint 10%-ot estek.
Bizonytalanság alakult ki a tőzsdéken az új amerikai elnök beiktatását követő első napokban. Donald Trump politikája többek között az ukrán gazdaság jövője miatt keltett aggodalmat, mivel lényegében gazdasági konfrontációba kezdett számos országgal.
A bizonytalanság és a csökkenő indexek
Trump elismerte, hogy lépései nemcsak a partnereket, hanem az amerikai gazdaságot is negatívan érinthetik. Elkerülte az esetleges recessziós jóslatait, és csak „átmeneti időszakokat” jelentett be. Ilyen körülmények között a tőzsdék meredek esésbe kezdtek.
A Bloomberg adatai szerint hétfőn aktívan értékesítették a részvényeket, a főbb részvényindexek idei legalacsonyabb értéküket érték el. A Nasdaq 100 3,8%-ot, az S&P 500 2,7%-ot esett. A technológiai szektor 2022 óta a legnagyobb hanyatlását élte meg, mivel a befektetők elvesztették a piac stabilitásába vetett bizalmukat. Február közepe óta az S&P 500 több mint 8%-ot veszített, ami körülbelül 4 billió dollárnak felel meg.
Tömeges elbocsátások az Egyesült Államokban
Újabb csapást jelentett a köztisztviselők létszámának csökkentése az Elon Musk által meghirdetett reformok keretében, aki a Kormányzati Hatékonysági Minisztériumban (DOGE) kapott vezető szerepet. Az Energiaügyi Minisztériumban februárban 2000 alkalmazottat bocsátottak el, köztük a Nukleáris Biztonsági Igazgatóság munkatársait is. A belügyminisztériumban, a mezőgazdasági és egészségügyi minisztériumban is leépítések voltak. Musk új jelentéstételi követelményeket vezetett be, elbocsátással fenyegetve azokat, akik nem számolnak be az elvégzett munkáról.
A válság előfeltételei
Elemzők véleménye szerint továbbra is instabil a helyzet a piacokon a kereskedelmi háborúk és a bizonytalanság miatt. „Ezek a tényezők miatt felfüggesztik az ügyleteket, ami negatív hatással van a gazdaságra” – jegyezte meg Szerhij Fursza, a Dragon Capital munkatársa. A magas infláció megakadályozza, hogy csökkentsék a kamatlábakat, ami gazdasági recessziót válthat ki.
Olekszandr Martinenko az arany és más nemesfémek iránti kereslet növekedésére mutat rá a megnövekedett kockázati szint miatt. Eközben az energiaárak esnek, mivel az OPEC növeli az olajtermelést és csökken a globális kereslet.
Olekszandr Parascsij, a Concorde Capital elemzési osztályának vezetője megjegyezte, hogy Trump döntéseinek kaotikus jellege csak növeli a bizonytalanságot. „A piacok biztonságosabb eszközöket keresnek, ami a részvényindexek eséséhez és a dollár gyengüléséhez vezet”, jegyezte meg.
Egyre nagyobb lendületűek a kereskedelmi háborúk
Trump kormányzása kezdetén 25%-os vámot vetett ki a mexikói és kanadai árukra, valamint 10%-os vámot a kínai importra. Januárban hasonló intézkedéseket alkalmaztak Kolumbiában, ami tükörszankciókat váltott ki. Később az uniós országok is kereskedelmi korlátozások alá kerültek.
„Számos ország évek óta kirabolja Amerikát tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és illegális kábítószer-kereskedelemmel. Megállítjuk ezt!”, jelentette ki Trump.
Ezek a lépések azonnal reakciót váltottak ki a nemzetközi közösségből, ami a globális gazdaság további destabilizálódásához vezethet.
Ukrajna és a globális válság veszélye
Jelenleg a globális részvénypiacok esése nem jelent közvetlen veszélyt Ukrajnára. Egy globális válság esetén azonban nehéz lesz elkerülni a negatív következményeket – jegyzik meg a szakértők.
„A jelenlegi folyamatoknak nincs közvetlen hatása Ukrajnára, mert nincs fejlett tőzsdénk, nincs szabad tőkemozgásunk, így jelentős tőkekiáramlásunk. Ha azonban nagyszabású válság kezdődik, a partnerországok saját gazdaságuk megmentésére fognak összpontosítani, ami csökkenti a pénzügyi segítségnyújtás elérhetőségét Ukrajna számára”, magyarázza Olekszandr Parascsij közgazdász.
Szerhij Fursza támogatja ezt a véleményt, hozzátéve, hogy Ukrajnát a kohászati termékek árának csökkenése fenyegetheti egy globális recesszió esetén, ami kihat az exportra. Egy nagyszabású válság emellett megnehezítheti az európai országok pénzügyi támogatásának elosztását. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az EU jelenleg az Ukrajnának nyújtott segítségre fordított kiadások jelentős emelését tervezi, többek között a befagyasztott orosz vagyon rovására.
További kockázatot jelent – Ukrajna helyreállítása a harcok befejezése után. „Befektetések szükségesek a háború utáni újjáépítéshez, de globális válság esetében nem biztos, hogy megérkeznek”, jegyezte meg Fursza.
Olekszandr Parascsij hangsúlyozza, hogy a befektetések bevonása mindenképpen nehéz folyamat lesz. A befektetők számítanak befektetéseik jövedelmezőségére, és csak megfelelő garanciák és kedvező üzleti környezet mellett fektetnek be.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok a vámok kivetése után új kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat köthet az országokkal, számolt be a Reuters.
Rubio biztosított arról, hogy az amerikai vámok globálisak, és „nem Kanada ellen, nem Mexikó ellen, nem az EU ellen, hanem mindenki ellen irányulnak”. Később azonban, a vámok bevezetése után Washington új kereskedelmi megállapodásokat köthet partnereivel.
„Az igazságosság és a kölcsönösség ezen új alapja alapján kétoldalú tárgyalásokat kezdhetünk a világ országaival olyan új kereskedelmi megállapodásokról, amelyek mindkét fél számára hasznosak” – mondta Rubio.
Az államtitkár ugyanakkor nem árult el részleteket arról, hogy milyenek lehetnek az új megállapodások. Elmondása szerint az Egyesült Államok arra törekszik, hogy az iránta való igazságos viszonyulás érdekében „eltörölje az alapvonalat”.
„Nem szeretjük a status quo-t. Új status quo-t alakítunk ki, aztán megbeszélhetünk valamit, ha ők (más országok) is akarják. Ami most van, az nem folytatódhat”, jelentette ki Rubio.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök közölte, hogy Mexikó vámokat vet ki az amerikai árukra válaszul az Egyesült Államok 25 százalékos vámtarifájára, számolt be az AP.
Sheinbaum közölte, hogy az új tarifák hatálya alá tartozó áruk listáját március 9-én teszik közzé Mexikóváros központi terén.
Kína, aki ellen az USA szintén megemelte a vámot, azonnal válaszlépést vezetett be, Kanada pedig 21 napon belül vet ki vámot.
Sheinbaum hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ezen lépésének nincs alapja, és felháborodott Washington azon vádjain, hogy a mexikói kábítószer-kereskedők továbbra is működnek a „mexikói kormánnyal fennálló elviselhetetlen kapcsolatok miatt”.
Az államfő úgy véli, az Egyesült Államokban szintén felelősséget kell vállalnia az USA-ban sok halálesetet okozó ópiumfogyasztásért.
Sheinbaum hangsúlyozta, hogy a mexikói vámok bevezetésének célja „semmiképpen sem a gazdasági vagy kereskedelmi konfrontáció elindítása, ami sajnos és sajnálatos módon az ellenkezője annak, amit tennünk kellene”.
„Lehetetlen, hogy ne gondoljanak arra, milyen károkat okoz ez az Egyesült Államok polgárainak és vállalkozásainak az országunkban előállított áruk drágulása miatt. És arról is, hogy milyen károkat fog okozni, ha mindkét államban leáll a munkahelyteremtés. Senkinek nem származik előnye ezen a döntésből”, fogalmazott Sheinbaum.
Donald Trump elnök ma a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón nyilatkozott a vámokkal kapcsolatban, és aláírta azt az memorandumot, amely a kölcsönös vámrendszer bevezetését célozza meg. Az elnök szerint ez a lépés annak érdekében történik, hogy „kiegyensúlyozott versenypályát” teremtsenek.
Donald Trump az Ovális irodában jelentette be, hogy kölcsönös vámrendszert léptet életbe az egyesült államok.
A kölcsönös vámrendszer értelmében azokat az országokat, amelyek vámot vetnek ki az amerikai árukra, ugyanezzel a mértékkel érinthetik saját termékeiket az USA piacán. A Fehér Ház szerint ez megerősíti a gazdaságot és a nemzetbiztonságot.
Trump hangsúlyozta, hogy az autóipart és a gyógyszeripart is érintik a vámok. Az elnök szavai szerint már a közeljövőben várhatóak lesznek olyan vámok, amelyek célja ezen ágazatok védelme, illetve a versenyfeltételek kiegyensúlyozása.
A Fehér Ház egyik tisztviselője kifejtette, hogy a Trump-kormány „heteken belül” megkezdheti a vámok kivetését.
Először azokra az országokra, amelyek a legnagyobb amerikai kereskedelmi többlettel rendelkeznek az Egyesült Államokkal szemben.
Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára az a stratégia, amikor az árut más országokon keresztül szállítják, hogy megkerüljék a vámterheket, egyszerűen nem elfogadható. Az elnök hangsúlyozta, hogy az új, kölcsönös vámrendszer keretében nem lesz lehetőség semmiféle kivételre vagy mentességre.
„Az Egyesült Államok az olyan országokat, amelyek az áfa-rendszert alkalmazzák – ez sokkal büntetőbb, mint a vám –, ugyanúgy kezeli, mintha vámtarifát alkalmaznának” – mondta Trump.
Az USA úgy érvel, hogy az olyan országokban, amelyek magas áfát alkalmaznak, versenyképtelenebbek lehetnek az USA termékei, mintha explicit módon protekcionista, vámintézkedéseket alkalmaznának. Ezt azonban a legtöbb közgazdász vitatja: az áfa elsősorban egy fogyasztáshoz kapcsolat adó, amely nem kereskedelempolitikai intézkedés, míg a vámtarifa az importot terheli.
Trump szerint az amerikai piacra érkező áruk esetében a vámterhek elkerülésére irányuló kísérletek nemcsak az Egyesült Államok gazdasági érdekeit sértik, hanem a verseny torzításához is vezetnek.
Ezért a kormányzat szigorú ellenőrzéseket és intézkedéseket fog bevezetni annak érdekében, hogy az ilyen jellegű kereskedelmi praktikák ne terjedhessenek el.
A vámok részleteit a következő időszakban dolgozzák ki. A Trump-kormányzat több lehetséges forgatókönyvet mérlegel.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Hongkong panaszt fog benyújtani a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) a városra nemrégiben kivetett amerikai vámok miatt, miután az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta Hongkong önálló vámterületi státuszát – közölte a város főtitkára.
Eric Chan, az ázsiai pénzügyi központ főtitkára szerint ez egyáltalán nincs összhangban a WTO szabályaival, mivel Washington teljesen figyelmen kívül hagyta azt, hogy Hongkong önálló vámterület.
Hongkong régóta nyitott kereskedelmi csomópontként ismert, de Kína 2020-ban bevezetett átfogó nemzetbiztonsági törvénye bírálatokat váltott ki az Egyesült Államokból, amely ezután megszüntette az egykori brit gyarmat amerikai jog szerinti különleges státuszát. Ezt követően az amerikai kormány előírta, hogy az Egyesült Államokba érkező, Hongkongban gyártott árukat Kínában gyártottként kell megjelölni.
Érdemes megemlíteni: múlt héten az amerikai posta azt közölte, hogy ideiglenesen felfüggeszti a Kínából és Hongkongból érkező nemzetközi csomagküldemények kézbesítését, miután Donald Trump elnök lépése magában foglalta a 800 dollárnál kisebb értékű csomagok de minimis vámmentességének megszüntetését is.
Az amerikai posta nem sokkal később visszavonta döntését, mivel több millió kis csomag kézbesítése torpant volna meg. Az amerikai vám- és határvédelem naponta több mint 4 millió kis értékű szállítmányt dolgoz fel. Egy 2023-as kongresszusi különbizottsági jelentés becslése szerint ezeknek a csomagoknak mintegy 30 százalékát a Temu és a Shein küldte.
Donald Trump az egész világot megadóztatná, bejelentette, hogy minden országra kivet vámokat, a legtöbbnél kölcsönös mértékben. Donald Trump egyoldalú és viszonzott amerikai vámokat is bejelent a héten.
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy a fémekre vonatkozó már meglévő vámokon felül újabb 25 százalékos vámokat vezet be az Egyesült Államokba irányuló valamennyi acél- és alumíniumimportra. Az amerikai elnök hétfőn pontosítja bejelentését. Trump ezután a héten olyan azonnal hatályba lépő vámokat is bejelent, amelyek minden országra érvényesek lesznek, a mértékük pedig az egyes országok által kivetett vámtételekhez igazodik – tudta meg a Reuters.
Az amerikai acélimport legnagyobb forrásai Kanada, Brazília és Mexikó, őket követi Dél-Korea és Vietnám a kormány és az Amerikai Vas- és Acélipari Intézet adatai szerint.
„A kanadai acél és alumínium támogatja az Egyesült Államok kulcsfontosságú iparágait a védelmi, a hajóépítési és az autóiparban” – írta Francois-Philippe Champagne kanadai innovációs miniszter az X-en.
Trump első ciklusa alatt 25 százalékos vámot vetett ki az acélra és 10 százalékos vámot az alumíniumra, de később több kereskedelmi partnerének vámmentességet adott, köztük Kanadának, Mexikónak és Brazíliának. Mexikó az alumíniumhulladék és az alumíniumötvözet egyik fő szállítója.
Donald Trump időnként első elnöki ciklusa alatt is felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, azonban kevesen vették komolyan. Most megismételte szándékát, és már komoly fenyegetésekkel próbálja Dániát „jobb belátásra bírni”. Képes lenne az apró ország visszavágni Amerikának?
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke időnként még arra is utalt, hogy akár erőszakkal is hajlandó elfoglalni a dán koronához tartozó területet. Annak ellenére, hogy nem rendelkezik számottevő hadsereggel és haditengerészettel, Dánia nem szűkölködik gazdasági befolyásra használható eszközökben, amelyekkel megpróbálhatja meggyőzni az amerikai elnököt – vagy akár nyomást gyakorolni rá.
Számos olyan dán multinacionális vállalat van, amelynek termékei és szolgáltatásai hiányát az amerikaiak azonnal megéreznék.
A Trump és Mette Frederiksen dán miniszterelnök közötti január 15-i telefonbeszélgetésből a Financial Times közölt részleteket. A lap szerint heves, 45 perces beszélgetést folytattak, amelyben Trump – akit akkor még be sem iktattak – „agresszív és konfrontatív” volt. A feszültség abból származott, hogy Fredriksen elutasította Grönland eladását az Egyesült Államoknak.
Dánia elkötelezett és közkedvelt NATO-tag, de ez nem változtat azon a tényen, hogy lakossága alig éri el a hatmilliót, és fegyveres erői csupán mintegy húszezer aktív állományú katonát számlálnak.
Ha Trump komolyan gondolja Grönland megszerzését, Dánia még akkor sem tudna komoly harcot vívni szövetségese ellen, ha akarna – bár Washington öregedő jégtörő flottája arra még alkalmas, hogy komoly kihívássá tegyék a sarkvidéki haditengerészeti műveleteket. Úgy tűnik, a grönlandiak akarata másodlagos szempont Washingtonban.
Mindez tovább bonyolítja a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat, és bizonytalanságot kelt a jövőbeni együttműködés terén. Dánia saját magában is léphet, például Grönland státuszának újragondolásával vagy kulcsfontosságú vállalatainak mozgósításával, de a tényleges gazdasági ellensúlyhoz az Európai Unióval közös fellépése szükséges. Ha Trump komoly nyomást gyakorolna, az EU nem maradhatna tétlen, mivel az amerikai intézkedések az egész európai piacot érintenék. Dánia és más EU-tagállamok ugyanakkor jelentős amerikai befektetésekkel rendelkeznek, az uniós válaszlépések tehát az amerikai exportőröket is súlyosan érintenék. Így
Egy vámháború vagy az esetleges szankciók az amerikai autóipar, gyógyszeripar és technológiai szektor cégeit, például az Apple-t, a Boeinget és a Teslát is sújtanák.
Az Európai Bizottság többször jelezte, hogy kész koordinált fellépéssel megvédeni Dániát. Egy biztos: az amerikai nyomásra reagálva Dánia felülvizsgálta védelmi garanciáit, és 2025-ben rekordgyorsasággal növeli a Grönland körüli védelmi kiadásokat – közölte lapunk kérdésére Papp Zanett Gréta, Grönlanddal foglalkozó geopolitikai szakértő.
Aduászok Dánia kezében
Dánia azonban nem tehetetlen. Éppen ellenkezőleg, több adu is van a kezében. A skandináv ország ad otthont a Maersknek, amely a rakománykapacitás alapján a világ második legnagyobb konténerszállító vállalata. A világkereskedelemben a nem folyékony rakomány túlnyomó részét konténerekben szállítják, és 2023-ban a dán hajózási vállalat 672 hajója mintegy 24 millió darabot szállított le belőlük. A Maersk olyan nagy játékos, hogy becslések szerint a cég hajói a globális konténerhajó-flotta 14,3 százalékát teszik ki – írja a Foreign Policy.
A Maersk az Egyesült Államok huszonegy kikötőjébe szállít árut. Jelenleg a világ nagy hajózási társaságai majdnem teljes kapacitáson üzemelnek. Ha bármelyikük hirtelen leállítaná az Egyesült Államokba irányuló vagy onnan induló forgalmat, a többi fuvarozó a hiánynak csak egy kis részét tudná betölteni.
Ezzel szemben Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense lapunknak elmondta, véleménye szerint a konténerhajózásban akkora a verseny, hogy egy ilyen lépéssel a cég beáldozná a piaci részesedését. A szakértő szerint kizárni semmit nem lehet, de a fenti forgatókönyv felettébb valószínűtlen. Trumppal most kezd szembejönni a valóság, és Grönland kérdése valószínűleg háttérbe szorul.
Ha azonban a dán kormány megtiltaná a Maersknek, hogy az amerikai kikötőkbe hajózzon, akkor az amerikai vállalkozások és fogyasztók azonnal megéreznék ennek fájdalmas következményeit.
És ha már a fájdalomnál tartunk, amerikaiak milliói szó szerint, fizikailag éreznék meg, ha Frederiksen megtiltaná a Novo Nordisk egészségügyi vállalatnak, hogy az Egyesült Államokba exportáljon.
Beindulhat a gyógyszeripari blokád
A dán gyógyszeripari óriás gyártja ugyanis a szemaglutidot – az Ozempic és a Wegovy hatóanyagát. Ez a szer forradalmasította az elhízás és a cukorbetegség elleni kezelést az Egyesült Államokban. A vállalat Dániában állítja elő a szemaglutidot, és a gyógyszergyárak számos próbálkozása ellenére az Ozempicet még nem lehet kiváltani Egyesült Államokban.
Egy tanulmány szerint 2021 és 2023 között mintegy 400 százalékkal ugrott meg az Ozempicet biztosító receptek száma az országban. A Barclays Research felmérése szerint 2023 májusában több mint félmillió amerikai szedett Wegovyt.
A Maerskhez hasonlóan a Novo Nordisk is nagy összegeket keres Amerikában. Ha azonban a dán kormány arra a következtetésre jutna, hogy Donald Trump fenyegetései veszélyeztetik az ország biztonságát, akkor elrendelhetné, hogy a Novo Nordisk szüntesse be üzleti tevékenységét az Egyesült Államokban. Ez pedig azonnal feltűnne az ottani választóknak.
A gyerekek is megéreznék a kereskedelmi háborút
Ha Dánia a visszavágás mellett dönt, akkor az amerikai fogyasztóknak hirtelen feltűnhet, hogy hiányoznak a dán luxusbútorok, a gyerekek pedig a legújabb Legók elvesztését fájlalhatják. Ma az Amerikában kapható Legokészleteket Mexikóban gyártják, bár a cég Virginiában épít egy üzemet, amely az ottani piacra gyárt. Ez várhatóan több mint 1700 embert foglalkoztat majd.
Egy Amerika-ellenes dán blokád drámai lépés lenne, és Frederiksen nyilván nem szívesen hirdetné azt meg. De nem szabadna elfelejtenie, hogy Trump védjegyének számít a fenyegetés, és olyan nyelven kellene visszaszólnia neki, amit megért.
Az informális EU-csúcson is kiemelt téma volt Grönland
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő este hangsúlyozta, hogy a blokk és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok „a legjelentősebb kapcsolataink” részét képezik. „Alapvető fontosságú a béke, a biztonság és a jólét előmozdítása szempontjából” – írta meg az AP hírügynökség.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy „egyértelműen új kihívásokat és növekvő bizonytalanságokat látunk”, és az EU készen áll arra, hogy megvédje magát. Ha tisztességtelenül vagy önkényesen támadják, az Európai Unió határozottan reagálni fog – mondta von der Leyen a találkozót követően.
Eközben Dánia miniszterelnöke ismét kitartott amellett, hogy Grönland nem eladó, és határozott választ kért az EU-tól arra az esetre, hogy mit tenne, ha az Egyesült Államok folytatja a sziget feletti ellenőrzés átvételével kapcsolatos fenyegetéseit.
„Soha nem fogom támogatni a szövetségesek elleni harc gondolatát. De természetesen, ha az Egyesült Államok kemény feltételeket támaszt Európával szemben, akkor kollektív és erőteljes válaszra van szükségünk” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök újságírók előtt.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Donald Trump legalább harminc napos haladékot adott a Kanadára és Mexikóra kivetni tervezett új vámok bevezetésére, ezzel ideiglenesen felfüggesztve a két ország elleni kereskedelmi konfliktus folytatását, amely még elnöksége idején kezdődött – számolt be a Guardianra hivatkozva a Telex.
Az új, átfogó amerikai vámok értelmében Kanada esetében a Kanadából az Egyesült Államokba érkező legtöbb árura 25 százalék vámot kellene fizetni, a kanadai energiatermékekre pedig 10 százalékot (erre válaszul Kanada is 25 százalékos vámot vezetett be Amerikára korábban). A mexikói termékekre Trump hasonlóan 25 százalékos vámot vetett volna ki, emellett 10 százalékos vámmal sújtotta a kínai termékeket is. Kína, Mexikó és Kanada együttesen az USA-ba irányuló import több mint 40 százalékát tette ki tavaly.
A Fehér Ház a vámok bejelentésekor azzal vádolta a mexikói kormányt, hogy szövetségre léptek a mexikói kábítószer-kereskedő szervezetekkel. Claudia Sheinbaum mexikói elnök rágalomnak nevezte Donald Trump erre vonatkozó állításait, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy lépjenek fel az illegális fegyveráramlás ellen, ami a kartellek felfegyverzését célozza. Kína esetében Trump a kelet-ázsiai országból származó fentanil előállítása elleni elégtelen kínai hatósági fellépéssel indokolta az ország ellen kivetett vámokat.
A megemelt vámok miatt szinte biztosan emelkednének az árak az Egyesült Államokban, a dollár pedig erősödhet, utóbbi folyamat már el is kezdődött a január 31-i bejelentés után. Fontos szempont, hogy az Egyesült Államok nyersolaj-importjának két legnagyobb forrása Kanada és Mexikó. Trump vámháborúja ezért a benzinárakon is meglátszódna, ha mégis bevezetné a most felfüggesztett vámokat.
A belengetett vámok ellenére két héten belül már ez a harmadik eset, amikor Trump elhalasztja a vámok bevezetését Mexikóval és Kanadával szemben. Justin Trudeau közösségi oldalán most arról írt, hogy Kanada intézkedéseket vezet majd be, hogy megerősítse az Egyesült Államok és Kanada határát. Trudeau egy fentanillal foglalkozó megbízottat is kinevez a határra, külön fókuszálva emellett a kábítószer-csempészetre és a pénzmosásra is. Donald Trump hétfőn arról számolt be, hogy Trudeau mellett Claudia Sheinbaum mexikói elnökkel is pozitívan zárult a vámszabályokról szóló tárgyalása.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Nagyon úgy tűnik, hogy sikerült ideiglenes megoldást nyélbe ütnie északi szomszédjával a közép-amerikai országnak a felizzott vámháborúval kapcsolatosan.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök hétfőn Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy az Egyesült Államok egy hónappal elhalasztja a Mexikóra kivetett vámokat – számolt be a Bloomberg.
„Jó beszélgetést folytattunk Trumppal” – jelentette ki a közösségi médiában közzétett bejegyzésében az elnökasszony, aki szerint egy sor ügyben dűlőre jutottak a telefonhívás során.
A lap szerint a mexikói peso ledolgozta jegyzésében a veszteségeket, és előbb 0,3, majd 0,8 százalékkal erősödött a latin-amerikai politikus megjegyzéseire reagálva.
A New York Times arról adott hírt, hogy az amerikai államfő megerősítette a megállapodás létrejöttét.
Trump kijelentette, hogy egy hónapra felfüggeszti a Mexikóra kiszabott vámokat, de hozzáfűzte, a Kanadára és Kínára kivetett adók még kedden hatályba lépnek.
Jól alakult a politikai eszmecsere
Claudia Sheinbaum azt is elmondta, hogy beszélt Trumpnak a mexikói kormány új plakátkampányáról, amelynek célja, hogy eltántorítsa az embereket az egyik legerősebb szintetikus fájdalomcsillapító, a fentanil használatától.
Claudia Sheinbaum mosolyogva idézte fel, hogy Trump a kampányra úgy reagált, vélhetően annak részleteivel kapcsolatban: küldje el nekem.
Mexikó a Plan Mexico névre keresztelt importhelyettesítési terv kiterjesztésére is összpontosít majd – vetítette előre Sheinbaum a sajtótájékoztatón. A program lényegében arra törekszik, hogy visszafogja az olyan országokból származó importot, mint Kína, és elkezdje előállítani ezeket az árukat a spanyol nyelvű országban, és megerősítse a mexikói iparágakat.
Az elnökasszony elmondása szerint a cél az volt, hogy újjáélesszék a „Made in Mexico” címkét a különféle termékeken.
Sostuvimos una buena conversación con el presidente Trump con mucho respeto a nuestra relación y la soberanía; llegamos a una serie de acuerdos:
1.México reforzará la frontera norte con 10 mil elementos de la Guardia Nacional de forma inmediata, para evitar el tráfico de drogas…
Ugyancsak a Bloomberg írja, hogy Donald Trump a saját platformján leírtak szerint várakozással tekint a további tárgyalási körök elé. Emellett maga is úgy látja, barátságos beszélgetést bonyolítottak le.
Újonnan megkötött megállapodásuk értelmében mindkét ország elkezd dolgozni a kereskedelem és a biztonság terén. Mexikó elnöke közölte, hogy kormánya 10 ezer nemzeti gárdistával erősíti meg az Egyesült Államokkal közös határát.
A friss megegyezés azt is magában foglalja, hogy együttműködnek a kábítószerek Amerikába és a fegyverek Mexikóba áramlásának megfékezésében.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
