A japán kormány 2 millió eurós adományt jelentett be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (IAEA) az orosz agresszió által érintett ukrán atomerőművek védelméért tett erőfeszítéseihez.
Hozzátették, hogy finanszírozzák az IAEA szakértőinek Ukrajnába való utazását is, leszögezték, hogy az atomerőművek elleni támadások abszolút elfogadhatatlanok és Japán határozottan elítéli ezeket a lépéseket.
Leállította az oroszországi olajvásárlását Japán legnagyobb olajvállalata, az Eneos Holdings az orosz–ukrán háború miatt. Erről a cég elnöke beszélt pénteken. „Még azelőtt, hogy a kormány bejelentette volna az orosz olaj behozatalának tilalmát, a hírnevünket fenyegető kockázatok miatt felhagytunk a vásárlással” – idézték Takesi Szajtót a híradások.
Az elnök szerint az Eneos olajimportjának kevesebb mint 5 százalékát tette ki az orosz olaj, amiből az utolsó szállítmány még áprilisban érkezett. A hiányzó mennyiséget elsősorban közel-keleti forrásokból pótolják majd.
Az Eneoson kívül egy másik nagy japán olajvállalat, az Idemicu Koszan is közölte, hogy le fogják állítani, a náluk 4 százalékos arányt képviselő orosz olaj importját – adta hírül a japán közmédia híroldala, az Nhk.org.
A japán miniszterelnök május 9-én, a G7-csúcsot követően jelentette be, hogy Tokió megtartja részesedését a Szahalin-1 és Szahalin-2 projektekben, de fokozatosan megszünteti az olajimportot e projektek keretében.
A G7-országok (Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Kanada, Franciaország, Japán és az Egyesült Államok) ígéretet tettek arra, hogy fokozatosan csökkentik az orosz energiahordozóktól való függőségüket, többek között az olajimport fokozatos megszüntetésével vagy betiltásával.
Japán kibővítette azon csúcstechnológiák listáját, melyeket tilos Oroszországba szállítani. A listán 3D-nyomtatók és kvantumszámítógépek is szerepelnek.
A tilalmat a kormány már jóváhagyta, és május 20-án lép hatályba. A listán a következő termékek szerepelnek:
kvantumszámítógépek
mikroszkópok
3D-nyomtatók
LED-gyártásra szolgáló berendezések
hidrogén üzemanyag gyártásához szükséges berendezések
vákuumszivattyúk
rendkívül alacsony hőmérsékletre tervezett hűtőberendezés
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Fumio Kisida japán miniszterelnök csütörtöki bejelentése, miszerint nem hagynak fel a hatalmas orosz gázprojekttel, már hetekkel ezelőtt eldőlt, amikor a magas rangú tisztviselőknek négyszemközt elmondta, hogy soha nem kockáztatná országa energiabiztonságát.
A március eleji találkozókon Kisida biztosította kereskedelmi és gazdasági miniszterét, Koichi Hagiudát és más tisztségviselőit, hogy maradnak a Szahalin-2 cseppfolyósított földgáz (LNG) projektben, mert a projekt megszakítása veszélyeztetné a gazdaságot.
A találkozók részletei, valamint a Kisida és más kormányzati tisztviselők nyilvános beszédei segítenek megérteni azt a nehéz egyensúlyt, amelyet Japán próbál megtartani az orosz invázióval kapcsolatban. Noha egyetért a szankciókkal az orosz bankok és oligarchák ellen, Japánnak kisebb mozgástere van, mint szövetségeseinek, hogy megszakítsa kapcsolatait az orosz gázzal, hiszen a 2011-es fukusimai katasztrófa utáni atomreaktorok leállítása óta nagymértékben támaszkodik az importra.
A júliusi országos választások előtt Kisida el akarja kerülni az üzemanyagszámlák megugrását és az áramkimaradások kockázatát. Az Oroszország által „különleges hadműveletnek” nevezett inváziót követően Japán eleinte hangsúlyozta, hogy párhuzamosan kell haladni a G7-ekkel, miközben meg kell őrizni a stabil energiaellátást.
A G7-ek eddig csak abban állapodtak meg, hogy csökkentik az orosz energiától való függést, nem pedig az energiavásárlás azonnali leállítását. Azonban ahogy nő a felháborodás Ukrajnával kapcsolatban, más G7-országok is rákényszeríthetik Kisidát az orosz gáz leállítására.
Ha a G7 többi tagja úgy dönt, hogy betiltja az orosz energiaimportot, akkor Japánnak is ezt kell tennie. Ha a G7 úgy dönt, hogy nem, akkor Japán bármit elkerülhet – mondta Takayuki Homma, a Sumitomo Global Research közgazdásza.
Az energiaszegény Japán több mint egy évtizede csapolja az orosz gázt, hogy csökkentse közel-keleti olajfüggőségét, és pótolja a kieső nukleáris kapacitást. Amennyiben kénytelen lenne lecserélni az orosz LNG-t más, piacon vásárolt gázra, akár 25 milliárd dollár többletköltséggel is kellene számolnia a magas azonnali árak (másnapi vagy következő hónapra leszállítandó gáz árak) miatt.
„Még ha sikerül is biztosítani az ellátást, a gáz ára rendkívüli mértékben meg fog emelkedni” – mondta Ken Koyama, az Energiagazdasági Intézet igazgatója.
Fumio Kishida japán kormányfő 100 millió dolláros kölcsönt ajánlott fel Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során a japán kormány vezetője az összeget sürgősségi kölcsön formájában ajánlotta fel, számolt be a The Japan Times.
Megjegyzendő, Kishida kijelentette, támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Egyben hozzátette, Japán nem fogad el semmilyen egyoldalú status quo változtatást. A japán kormányfő az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciókat is megvitatta Zelenszkijjel.
„A G7-partnerekkel és a nemzetközi közösséggel együttműködve fogunk reagálni, attól függően, hogy mi történik. Fő álláspontunk – a nemzetközi közösséggel való együttműködés, nem feledve a nemzeti érdekeinket” – emelte ki Kishida.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
A japán kormány a következő 15 évben teljesen le szeretne számolni a benzines autókkal – írja a Reuters. Az országot 2050-re teljesen karbonsemlegessé tennék.
Japán ezzel párhuzamosan úgy nevezett zöld növekedési programot indított: ennek keretében 2050-ig évente 2 ezer milliárd dollárnyi növekedést szeretnének elérni zöld iparágakban. Főleg autóiparba és a hidrogéniparba fogják önteni a pénzt.
A japán kormány az elektromos-, illetve hibrid autókra átállást azzal is igyekszik segíteni, hogy célul tűzték ki az akkumulátorok árának felére csökkentését.
Akio Toyoda, a Toyota 64 éves elnöke a japán autógyártók szövetségének rendezvényén bírálta a szerinte túlzott felhajtással övezett elektromosautó-gyártást. Úgy vélte, a legtöbben egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy a járművek működtetéséhez szükséges áramot milyen forrásból nyerjük.
A The Wall Street Journalon megjelent beszámoló szerint az elnök azért szólalt fel, mert Japán a 2030-as évek közepétől csak elektromos hajtású autók forgalomba hozatalát engedélyezné az országban. Aiko Toyoda szerint ettől egész egyszerűen leállna az áramszolgáltatás az országban. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen lépni, az áramellátási-infrastruktúra minimálisan 14–37 milliárd jenes (40–100 ezer milliárd forintos) fejlesztésére van szükség. Kijelentette azt is, hogy minél több az elektromos autó, annál jobban megugrik CO2-kibocsátás, mert Japán villamosenergia-ellátásának nagy részét még szénerőművek szolgálják ki.
„A politikusok kijelenthetik, hogy szabaduljunk meg minden benzines autótól, de értik, amit mondanak?” – kérdezte Toyoda. Ha az átállás ilyen vehemenciával folytatódik, akkor egész egyszerűen a jelenlegi üzleti modell, ami az autóipart működteti, össze fog omlani, és milliónyi ember megélhetése kerül veszélybe.
Mindeközben a Toyota is változtatott eddig irányvonalán, mert bár vezető szerepet tölt be a hibrid hajtású autók gyártásában, a cég eddig nem tekintette kiemelt fontosságúnak a tisztán elektromos autók fejlesztését. Ugyanakkor éppen a múlt héten jelentették be, hogy változatnak eddigi termékpalettájukon, és hamarosan megjelenik egy elektromos autójuk, egy városi szabadidő-autó. A cég 13 milliárd dollárt költ elektromos modellek fejlesztésére, és céljuk, hogy 4,3 millió hibrid és egymillió teljesen elektromos járművet gyártsanak éves szinten 2030-ra.
Szuga Josihide, japán kormányfő december 4-én bejelentette, 2 billió jent (19 milliárd dollár) különít el egy környezetvédelmi alap számára a környezetvédelmi vállalkozások és az innováció előmozdítása céljából annak érdekében, hogy 2050-re elérjék a nulla szén-dioxid-kibocsátást – közölte a helyi sajtó.
Szuga Josihide, aki szeptember közepe óta Japán kormányfője, az éghajlatváltozást politikájának egyik fő célkitűzésként jelölte meg a japán társadalom digitális átalakulásának elősegítése mellett – ezek mindazok a problémák, amelyeket elődje, Abe Sindzó hagyott rá, aki rossz egészségi állapota miatt kénytelen volt lemondani.
„Az Alap feladata, hogy befektetőket vonzzon be a környezetvédelmi ágazatba, mivel arra törekszünk, hogy világelsők legyünk ezen a területen” – mondta.
Még októberi beszédében azt ígérte, hogy 2050-ig Japán eléri szén-dioxid-semlegességét, bár ez a feladat komoly problémát jelent, tekintve Japán jelentős függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól.
A beiktatása pillanatától a december 4-én megtartott első teljes értékű sajtókonferenciáján Japán miniszterelnöke bejelentette, hogy kormánya a jövő hétre tervezi a gazdasági csomag elfogadását, amely 1 billió jent (9,5 milliárd dollárt) foglal magában az ország digitális átalakulásának támogatására mintegy hiánypótlásként, amit Japán most ismert fel, amikor a vállalatok megengedhették volna alkalmazottaiknak, hogy otthon dolgozhassanak világjárvány miatt, sok japán ezt nem tudta megtenni.
Bár Szuga Josihide, mint politikus, a cél elérése pragmatikus megközelítéséről híres, van-e elegendő politikai súlya a „haszon érdekek” leküzdéséhez, hogy a forrásokban szegény országot leszoktassa az olaj- és gázimporttól való közvetlen függőségről.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy Japánnak világelsőnek kell lennie a szén-dioxid-semlegesség elérésében, és a környezetvédelmi beruházások – a fejlődés lehetősége, nem pedig „teher”.
Szuga Josihide megismételte, hogy Japán és az Egyesült Államok közötti szövetség elmélyítését tervezi, és előmozdítja a „szabad és nyitott Indiai-Csendes-óceáni térség” tervét, hogy ellent lehessen állni Kína egyre növekvő befolyásának a régiójukban.
Megemlítette a koronavírus problémáját is. „Jelenleg, amikor országszerte próbálunk megbirkózni a Covid-19 esetekkel, az egyensúly fenntartása a világjárvány és a gazdaság védelmének felügyelete között továbbra is elsődleges feladata a kormánynak… Mindazonáltal mindaddig, amíg koronavírus fertőzéses esetekkel szembesülünk, a legfontosabb a számunkra a biztonságérzet és a jövő reményének helyreállítása” – konstatálta Szuga Josihide.
A japán hatóságok szerdán engedélyezték a 2011-es pusztító földrengésben és szökőárban megrongálódott egyik atomreaktor újraindítását.
A Mijagi prefektúrában működő és a Tohuku Áramszolgáltatóhoz tartozó Onagava erőmű kettes blokkja az első a katasztrófa sújtotta erőművek közül, amely helyi belegyezéssel végleges jóváhagyást kapott, hogy újból működhessen.
A központi kormányzat támogatta a reaktor újraindítását a stabil áramellátás biztosítása érdekében, Kadzsijama Hirosi kereskedelmi miniszter márciusban a helyi prefektúra beleegyezését kérte ehhez.
Murai Josihiro, Mijagi prefektusa, valamint Onagava és Isinomaki polgármestere is hozzájárulását adta az újraindításhoz, miután az erőmű februárban átment a japán atomenergia-hivatal biztonsági átvilágításán. Ez a második olyan megrongálódott reaktor, amely a fukusimai katasztrófa óta megfelelt a hatóság szigorított előírásainak.
Hétfőn Mijagi több településének vezetői megállapodtak, hogy támogatják Onagava és Isinomaki döntését. Egyes helyi lakosok azonban úgy vélik, hogy a jóváhagyást elsiették, mert kételkednek az evakuálási tervek megvalósíthatóságában egy esetleges újabb nukleáris baleset esetén.
A Tohuku Áramszolgáltató szerint az Onagava erőmű kettes blokkjában legkorábban 2022-ben indulhat újra az áramtermelés, miután befejeződtek a biztonsági és katasztrófavédelmi intézkedések. Felhúznak egy 800 méter hosszú, 29 méter magas védőgátat a létesítmény és a mellette hullámzó tenger között.
A 2011-es pusztító földrengés és szökőár a legsúlyosabban Mijagi, Fukusima és Ivate prefektúrát érintette, az általa okozott nukleáris baleset pedig a mai napig a második legsúlyosabb nukleáris balesetnek számít a csernobili után.
A tokiói tőzsdén 1999 óta kizárólag elektronikus kereskedés zajlik, amit viszont most egy az adatátvitelt akadályozó rendszerhiba miatt egész napra le kellett állítani. Az intézkedésre egy olyan napon került sor, amikor hagyományosan kiemelkedő forgalom szokott lenni. Október elsején ugyanis új negyedév kezdődik és gyakori, hogy a befektetési cégek ehhez a dátumhoz időzítik a portfóliójuk bejelentését vagy módosítását.
A műszaki hiba nem csupán a tokiói tőzsdét, hanem más japán városok tőzsdéit is érintette. Ezzel szemben az oszakai tőzsdén ugyanakkor zökkenőmentesen zajlott a kereskedés, mert ott egy teljesen más rendszert használnak. A probléma ismertté válásakor a Japan Exchange Group úgy döntött, hogy a nap további részére felfüggeszti a kereskedést. Ez volt a legnagyobb hasonló jellegű fennakadás 2005 óta, amikor szintén a tokiói tőzsde forgalma bénult meg három órára.
Ugyan az okokat még csak találgatják a szakemberek, de azt már kizárták, hogy kibertámadást hajtottak végre a rendszer ellen, amelyet a Financial Times értesülései alapján a Fujitsu fejlesztett ki. Könnyen elképzelhető viszont, hogy a hiba nem a Fujitsu által készített infrastruktúrarészben következett be, hanem egy másik adatmenedzselő modulban. Oki Matsumoto, Japán harmadik legnagyobb online brókercégének, a Monexnek az ügyvezető igazgatója azt közölte, hogy a tokiói tőzsde vezetői jó döntést hoztak, amikor nem indították újra a kereskedést, mert az csak bonyolultabbá tette volna a helyzetet.
