Az orosz és az ukrán acél az európai felhasználás 20 százalékát adta. A szektor bespájzolt ugyan a háború kitörésének hírére, a készletek azonban fogyóban vannak. Alternatív beszerzési forrásokat lehet találni – jóval drágábban.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójának a kezdete előtt a mariupoli Azovsztal acélgyár északkeleti szomszédunk ipari exportjának az egyik legfontosabb szimbóluma volt, számos londoni ikonikus épület ukrán acél felhasználásával épült. A porig rombolt üzem ma az ellenállás jelképe, az objektum védői a végsőkig kitartottak.
Az Azovsztal tulajdonosa, a Metinvest legfontosabb gyárának a kiesése után máshol igyekszik beindítani a termelést. Az ukrán acélipar békeidőben félmillió embernek adott munkát, s a GDP nagyjából 10 százalékát adta. Egy másik ukrajnai acélóriás, az ország déli részén, Krivij Rihben található üzem az ArcelorMittal – a világ második legnagyobb acélkonglomerátuma – tulajdonában van. Az orosz megszállás kezdetekor itt is leállították a termelést, s a közelmúltban kezdték meg a gyártás beindításának előkészületeit. A termelés volumene azonban csak a töredéke lesz a korábbinak, és az oroszok által szétlőtt szállítási infrastruktúra, valamint a zár alá vont, elfoglalt ukrán kikötők miatt az export is erősen akadozik.
Az ukrán acél kiesése az európai piacról már most pánikot okoz néhány felhasználónál – kifogytak a készletekből. Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb acél-exportőrei közé tartozik, a két ország az európai felhasználás nagyjából 20 százalékát adta. Az öreg kontinens számos acélgyára erősen függ az ukrán alapanyagoktól, például az e fém előállításához felhasznált széntől és vasérctől. A Ferrexpo az egyik legnagyobb exportőr volt, részvényeit jegyzik a londoni tőzsdén. Ukrán acéltermékek sokaságát használta az európai építőipar – amíg lehetett. Most más beszerzési források után kell nézni – sokkal drágábban.
Jurij Rizsenkov, a Metinvest vezérigazgatója elmondta: békeidőben a társaság termelésének nagyjából a felét értékesítette az EU-nak és Nagy-Britanniának. A szakember szerint különösen nagy gond lesz Olaszországban és a briteknél, ahol az építőipar a legnagyobb arányban használta fel az ukrán félkész termékeket. Az olasz Marcegaglia egyike Európa legnagyobb fémfeldolgozó gyárainak, feldolgozandó acéllemezeinek a 60-70 százalékát importálta északkeleti szomszédunkból. „A szektorban pánikközeli helyzet alakult ki” – mondta Antonio Marcegaglia, a cég vezérigazgatója a Financial Timesnak. A kieső ukrán importot ázsiai és ausztrál beszerzésekkel tudták nagy nehezen pótolni. A hiány többek között a török acél-ipart is felértékelte, a gond azonban az, hogy az új beszerzési források lényegesen drágábbak.
A feldolgozóiparban általánosan használt melegen hengerelt acéllemez, melynek ára így egyfajta iparági benchmarkká vált, tonnánként 950 euróba került az invázió előtt. Áprilisban viszont már 1400-ra drágult, majd május elején, az ukrán acélipar újraindításának a hírére 1200-ra szelídült vissza. Egy acélpiaci elemző szerint a háború megindítása után a piaci szereplők pánikvásárlásokba kezdtek, igyekeztek minél nagyobb készleteket felhalmozni. A kínálat elapadása azonban nem volt olyan drámai, mint amilyenre sokan számítottak. Ahogy a Metinvest és a Ferrexpo újra elkezdett exportálni, és a felhasználók megtalálták az alternatív beszerzési forrásaikat, az árak is lejjebb mentek.
Egy iparági szervezet, az Eurofer arra figyelmeztetett, hogy az európai acélfogyasztás az idén 2 százalékkal csökkenhet a dráguló energia, valamint az akadozó szállítások következtében. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor az elmúlt négy évből ez lesz a harmadik, amikor csökken a kereslet az acéltermékek iránt. Az Eurofer szerint az öreg kontinens acéliparát megfektette ugyan a háború által okozott alapanyag-kiesés, de számos nagy szereplő olyan mennyiségű készletet vásárolt, amely a jelenlegi várakozások szerint elegendő lesz a fegyveres konfliktus – egyelőre nem ismert – végéig. Hasonlóan vélekedik az ArcelorMittal, amely szerint Európában 2-4 százalékkal csökken az idén az acélfelhasználás. A háború előtti előrejelzésük még 0-2 százalékos növekedést jósolt.
Az árak konszolidációjához az Európai Bizottság és az USA egyaránt azt javasolta, hogy függesszék fel egy évre az ukrán acélra kivetett importvámokat. A nagy kérdés azonban az, hogy szétrombolt háttérrendszerrel északkeleti szomszédunk ipara mikor lesz képes nagyobb volumenben termelni és exportálni. „Minden a vasúti infrastruktúrától függ. Vasércet és szenet Lengyelországból is tudunk vásárolni, vasércet még Ausztráliából vagy Brazíliából. Viszont elsődleges prioritásunk az ukrán import – már ameddig ez működik” – nyilatkozta egy nagy európai acélgyár vezérigazgatója.
A Metinvest is keményen dolgozik a szállítási útvonalak átstrukturálásán. Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül egyaránt szállítanak, egy algériai megrendelést például a romániai Konstanca kikötőjén keresztül teljesítettek. A gyár a termékszerkezetét is átalakította – elkezdtek például golyóálló mellényekhez szükséges acélbetéteket, valamint tankcsapdákat gyártani az ukrán hadsereg számára. A cég pénzügyi helyzete egyelőre viszonylag stabil. A Fitch hitelminősítő ügynökség nemrég közölte: szerintük a Metinvest képes lesz kifizetni egy 2023 áprilisában lejáró 176 millió dolláros kötvény esedékes kamatait.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Az Egyesült Államok egy évre felfüggeszti az ukrán acélra kivetett vámterheket – jelentette be hétfőn az amerikai kereskedelmi minisztérium az orosz hadművelet által ukrajnai iparnak okozott károkra hivatkozva.
Donald Trump volt elnök 2018-ban 25 százalékos vámtételt szabott ki acélimportokra, a többi között Ukrajnából is. A republikánus és demokrata párti képviselők most egyaránt azt sürgették, hogy Joe Biden elnök függessze fel ezeket a vámtarifákat.
Ukrajna a világ 13. legnagyobb acéltermelője és termelése mintegy 80 százalékát exportálja. A múlt hónapban az Európai Unió tett javaslatot azon ukrán termékek vámtarifáinak egyéves felfüggesztésére, amelyekre eddig még nem terjedt ki a meglévő szabadkereskedelmi egyezmény.
Az amerikai iparkamara szerint az Egyesült Államok tavaly 1,9 milliárd dollár értékű ukrán terméket importált. Ez az Egyesült Államok importjának alig 0,1 százaléka, viszont Ukrajna teljes exportjának 2,8 százaléka. Az említett ukrán import nagyjából felét különböző fémipari termékek tették ki.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium fontosnak tartotta kiemelni, hogy az acélipar biztosítja az ukrán munkahelyek jelentős részét.
