Az Ukrán Nemzeti Bank nem vei el az új adózási kezdeményezések bevezetését abban az esetben, ha újabb forrásokra lesz szüksége a költségvetésnek – áll az Ukrán Nemzeti Bank 2024. októberi jelentésében, írta a Jevropejszka Pravda.
A makro-előrejelzés becsléseinek alapja az egyes adók (többek között a hadiadó, a bankok és nem banki pénzügyi intézmények nyereségadója stb.) kulcsának emelésére vonatkozó jogszabályi, és a jövedéki adókulcsok felülvizsgálatával kapcsolatos módosítások.
A jelentés adatai szerint a többletköltségvetési igények esetén ezek fedezetének forrása a jelenlegi kulcsok emelése vagy új adók bevezetése lehet.
A Nemzeti Bank adatai szerint az ilyen kezdeményezések paramétereiktől függően eltérő hatással lehetnek az inflációra.
A Nemzeti Bank megjegyezte, hogy a közvetlen adók többnyire semleges hatásúak, mivel a magasabb költségvetési kiadások inflációt elősegítő hatása kompenzálja a lakossági fogyasztás korlátozását.
Több mint 40 milliárd font éves többletbevételt irányoz elő adó- és járulékemelések révén a brit pénzügyminiszter által szerdán beterjesztett költségvetési tervezet.
Rachel Reeves, aki a londoni alsóházban ismertette a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány első költségvetési indítványát, úgy fogalmazott: nem szabad alábecsülni az előző, konzervatív párti kormánytól örökölt közfinanszírozási helyzet súlyosságát.
Reeves már a választások után nem sokkal bejelentette, hogy a 14 évi kormányzás után ellenzékbe került konzervatívok 22 milliárd font fedezetlen közfinanszírozási köztelezettségekkel adták át az államkasszát, és ezért hatalmas mértékben emelni kell a költségvetés bevételeit.
A szerdán ismertetett, a piacokon és az elemzői közösségen belül feszült figyelemmel várt költségvetési tervezet éves átlagban 41,1 milliárd font adó- és járulékemelést tartalmaz a 2029–2030-ig terjedő előrejelzési időszakra.
A bevételnövelő intézkedéscsomag legnagyobb egyedi eleme a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítás 1,2 százalékpontos emelése.
A kormány egyedül ettől a lépéstől évi 25 milliárd font többletbevételt vár a jövő áprilisban kezdődő következő pénzügyi évtől.
Az értékpapírforgalmazás nyereségére kivetett tőkejövedelmi adó 20 százalékról 24 százalékra emelkedik, a dohánytermékek jövedéki illetéke az aktuális inflációs ütemet 2 százalékponttal meghaladó mértékben növekszik.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is leszögezte, hogy a költségvetésben „fájdalmas” intézkedésekre lesz szükség a konzervatív párti kormánytól örökölt több tízmilliárd fontos finanszírozási hiány felszámolására.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi kimutatása szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósságráta 100 százalék közvetlen közelében jár. Az ONS hangsúlyozta, hogy legutóbb az 1960-as évek elején volt hasonló szinteken a közfinanszírozási szektor adósságterhe.
A brit kormány számára hivatalos makrogazdasági és közfinanszírozási előrejelzéseket készítő független elemzőműhely (Office for Budget Responsibility, OBR) nemrégiben összeállított, modellszámításokra alapuló tanulmányában közölte: ha nem történik jelentős korrekció az államháztartási politikában, a GDP-arányos brit államadósságráta a következő évtized végéig 274 százalékra, az utána következő időszakban 300 százalék fölé emelkedne.
Az ukrán vezetés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) elfogadott szándéknyilatkozatban kijelentette, hogy szükség esetén kész a hozzáadottérték-adó (ÁFA) emelésére, amit az IMF a költségvetési többletbevételek fő forrásának tekint – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A dokumentum szerint: „Készen állunk további adóintézkedések gyors megtételére, ha szükséges” Amint a memorandum hangsúlyozza, ebben a szakaszban az ukrán hatóságok mozgástere a jelenlegi forráscsomag keretein belül szigorúan korlátozott.
„Ezért a költségvetés teljesítése érdekében a bevételkiesésekre vagy az új kiadási igényekre adóemeléssel fogunk reagálni. Jelenleg az ÁFA alapkulcsának emelését látjuk a leghatékonyabb lehetséges többletbevételi forrásnak, és ez a központi kérdés készenléti tervünkhöz” – tette hozzá az ukrán kormány.
A Legfelső Tanács elutasította mind a 13 határozatot, amely megakadályozta az adóemelésről szóló №11416-д számú kormánytörvénytervezet aláírását, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
Ezt követően Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke aláírhatja a törvényt, azt követően Volodimir Zelenszkij elnök.
Zseleznyak becslése szerint ez az elkövetkezendő napokban meg fog történni. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az ukrán parlament október 10-én támogatta az „Ukrajna adótörvénykönyvének és más ukrajnai törvényeknek, a hadiállapot idején az adózás sajátosságaira vonatkozó módosításáról” szóló törvénytervezetet, amelytől idén a költségvetési bevételek 21,2 milliárd összegű, jövőre pedig 141 milliárd hrivnya növekedését várja el ‒ számolt be a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata október 10-én, csütörtökön.
A törvényjavaslat az állami költségvetésbe források befolyását irányozza elő:
magánszemélyek számára a katonai illeték 1,5%-ról 5%-ra való emelése, emellett a honvédség, a Biztonsági Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága, a Nemzeti Gárda, az Állami Határőrszolgálat, az Állambiztonsági Főosztály, az Állami Hírközlési és Információvédelmi Szakszolgálat, az Állami Közlekedési Különleges Szolgálat alkalmazottai számára a hadiadó mértéke 1,5% marad;
katonai illeték mértéke az 1., 2. és 4. csoportba tartozó vállalkozók számára a minimálbér 10%-a;
1%-os katonai illetéket állapít meg a 3. csoportba tartozó, egységes adót fizető vállalkozók számára;
a pénzügyi társaságok jövedelemadó-kulcsának 25%-ra emelése 2025-től;
üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó adózók számára havi jövedelemadó- és személyi jövedelemadó előleget ír elő (töltőállomásonként);
a bankok nyereségadó 2024-ben 50%; Ezen túlmenően az elfogadott dokumentum a személyi jövedelemadó bevallások negyedévi benyújtását havi jellegűvé módosítja.
A költségvetés a módosítások 2024-ben 21,6 milliárd hrivnyával, 2025-ben pedig 141,1 milliárd hrivnyával bővül.
A honvédség finanszírozási többletigénye ugyanakkor – amint azt a szaktárca is megjegyezte – közel 500 milliárdot tesz ki, hozzátéve, hogy a védelmi szükségletek fedezetének fő forrása a nem adójellegű forrás.
Míg az összes nem katonai kiadást – a szociális juttatásokat, a gazdasági támogatási programokat, a pedagógusbéreket, kizárólag nemzetközi partnerek támogatásával finanszírozzák.
A Legfelső Tanács jóváhagyta az adóemelésekről szóló törvénytervezetet. 247 képviselő szavazott igennel, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
Az egyik módosítás: a honvédek számára a katonai illetéket 1,5%-ban határozta meg (5%-ot javasoltak). A törvénytervezet a szakbizottság utáni változatban:
a katonai illetéket 1,5%-ról 5%-ra emeli
katonai illetéket kiterjeszti a vállalkozókra is
előírja, hogy a bankok az idei nyereség 50%-át fizessék be növeli a földekre vonatkozó minimális adókötelezettséget
előírja, hogy a pénzügyi intézmények a nyereség 25%-át fizessék be
bevezeti a havi adatszolgáltatást a személyi jövedelemadóról (2025 januárjától) – korábban azt mondták, hogy ez szükséges a „gazdasági alapon való felmentéshez a katonai szolgálat alól”
növeli a zúzottkő kibányászásának bérleti díját
mentesíti a cash back-et, a pénzvisszatérítést az adózás alól.
A „Nép szolgái” közül 192 képviselő szavazott igennel, a „Platformok az életért és a békéért” – 18-an , egy voks a „Holosz” frakcióból, 13-an az „Ukrajna helyreállítása”, négyen a „Jövőért” és 15 szavazat a „Dovira”képviselőitől.
Jaroszlav Goncsarenko népképviselő felvetette, hogy a törvényt újra meg lehetne szavazni, mert az egyik „elvert” módosítás körülbelül tíz oldalnyi szöveg.
Jaroszlav Honcsarenko parlamenti képviselő felvetette, hogy a törvényt újraszavazhatják, mert az egyik „elutasított” módosítás körülbelül tíz oldalnyi szöveg.
A Nova Posta jelentősen késleltetheti a csomagok kézbesítését. Ennek oka az a szándék, hogy Ukrajnában új adókat vezetnek be a nemzetközi szállítmányokra.
Az esetleges problémákról Volodimir Poperesnyuk, a vállalat társtulajdonosa számolt be. „Jelenleg csak a csomagok 2 százalékát vámoljuk, bár minden csomag vámeljáráson megy keresztül, így az időveszteség közel egy nap is lehet. Nem kell látnoknak lenni ahhoz, hogy lássuk a logisztikai összeomlást és a kézbesítési késéseket, ha minden csomag vámadó alá esik” – hangsúlyozta Poperesnyuk a Facebookon.
Volodimir Popersnyuk károsnak és értelmetlennek nevezte a szállítmányok megadóztatásának gondolatát.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Október 1-től valószínűleg új adókat vezetnek be Ukrajnában. Az ezekre a változtatásokra vonatkozó törvénytervezetet a tervek szerint október közepén fogadják el, ami azt jelenti, hogy az újítások „visszamenőleg” is hatályba léphetnek – írta Ruszlan Kiszljak az RBC-Ukrajina kiadványban.
Kik és milyen adót lesznek kénytelenek befizetni az új feltételek mellett, és ez hogyan érinti az ukránok anyagi helyzetét.
A fegyveres erők finanszírozását szolgáló jelentős forráshiány miatt az állami hatóságok októbertől bizonyos adók emelését tervezik. A parlament szeptember 17-én első olvasatban elfogadta a 11416-д számú törvénytervezetet. A dokumentumot várhatóan október közepén vitatják meg második olvasatban, jóváhagyása esetén pedig október 1-jétől léphetnek életbe az új adószabályok.
Ezzel a lépéssel 2024-ben további 58 milliárd hrivnya, 2025-ben pedig további 137 milliárd hrivnya beszedése a cél. A fő bevételi forrás az állampolgárok jövedelmére kivetett katonai illeték 1,5%-ról 5%-ra történő emelése lesz. A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint ez 2024-ben 27,3 milliárd hrivnyát, 2025-ben pedig 107,7 milliárd hrivnyát hoz a kasszába.
Milyen költségeket kell viselniük az ukránoknak?
A katonai illeték emelése azt jelenti, hogy 3,5 százalékponttal emelkednek az alkalmazottak hivatalos fizetéséből származó adólevonások. A személyi jövedelemadó továbbra is 18% marad. Nem tervezik az egyszeri társadalombiztosítási járulék emelését, ami ma 22%. Így a fizetés minden ezer hrivnyájából az adó 23%, vagyis 230 hrivnyát kell befizetni. A megemelt katonai illeték a betétek kamatjövedelmére is vonatkozik, ami 19,5%-ról 23%-ra emeli az adókulcsot.
Októbertől 1%-os katonai illetéket vezettek be azon vállalkozók számára, akik a harmadik csoportba tartoznak és egységes adót fizetnek. Ez azt jelenti, hogy ezek a vállalkozók bevételük további 1%-át befizetik. A jövőben az egységes adó 5%-át befizetve minden ezer hrivnyából 50 helyett 60 hrivnyát fizetnek be.
Ezenkívül a minimálbér 10%-ának megfelelő katonai illetéket vezetnek be az első, második és negyedik csoport tartozó vállalkozók számára, ami havi 800 hrivnya lesz.
Ezekkel a változtatásokkal a tervek szerint 2024-ben további 1,7 milliárd hrivnya, 2025-ben pedig 7,8 milliárd hrivnya kerül a költségvetésbe.
2024-ben 50%-os nyereségadót állapítanak meg a bankok számára. A határozat célja, hogy 27 milliárd hrivnya összegű többletbevételt biztosítson az állami költségvetésnek. Még mindig nem tudni, hogy ez hogyan érinti majd az átlagpolgárokat. Ez mindenekelőtt a bankok a bevételeit érinti, amelyek 25% helyett 50% jövedelemadót kötelesek befizetni, ami a bankok tarifáinak és kamatpolitikájának változásához vezethet, beleértve a betétek után járó jutalékot, a betéti kamatot, hiteleket. Ez viszont már közvetlenül érinti a lakosság adókötelezettségeit és jövedelmeit.
Újítás lesz az üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások havi jövedelemadó-előleg befizetése. Ezzel 2024-ben 1 milliárd hrivnya, 2025-ben 4,3 milliárd hrivnya állhat a költségvetés rendelkezésére. Ez az adózási mód lehetővé teszi a költségvetési bevételek ellenőrzését, bár a lakosság jövedelmét nem érinti. Egyes benzinkutak ugyanakkor emelhetik az üzemanyagárakat, ami a fogyasztói árak növekedéséhez vezethet, bár pontos előrejelzést jelenleg nehéz megnevezni.
A jövedelemelszámolás havi időszakára való átállás is várható, ami a gazdasági felmentés megvalósításához szükséges. Ez nem lesz közvetlen hatással az ukránok adókötelezettségére vagy jövedelmére, de bonyolítja az adók adminisztrálásának folyamatát, mivel a könyvelőknek havonta kell majd jelentéseket benyújtaniuk az Adószolgálatnak.
Jelentősen emelkedik 2025-ben a cigaretták jövedéki adója Ukrajnában, ráadásul az árakat nem hrivnyában, hanem euróban rögzítik – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a 2025-ös 12000 számú költségvetési törvénytervezet indokolására hivatkozva.
A jelentés szerint 2025-ben a füstszűrős és füstszűrő anélküli cigaretták fajlagos jövedéki adója 23,4 %-kal 47-ről 58 euróra emelkedik 1000 darabonként. Ezenkívül 23,9 %-kal 63,45 euróról 78 euróra emelkedik a jövedéki adó fizetési kötelezettségének minimuma 1000 egységenként. Ráadásul 2024. október 1-től nem hrivnyában, hanem euróban történik a számítás.
Az alkohol és a sör jövedéki adója változatlan marad. Amint a dokumentumban szerepel, az ukrán adótörvénykönyvnek a dohánytermékekre kivetett jövedéki adókulcsok felülvizsgálatára vonatkozó módosításai 27,1 milliárd hrivnya többletbevételt irányoznak elő (a dohánytermékek jövedékiadó-kulcsának emelése – 22,6 milliárd hrivnya; hozzáadottérték-adó az adóalap emeléséből (jövedéki kulcs) – 4,5 milliárd hrivnya).
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint 2024 augusztusában: a vodka ára 3,8 %-kal 118,3 hrivnyára csökkent 0,5 literes palackonként, az ukrán márkájú asztali borok 0,8 %-kal drágultak 121,0 hrivnyára 0,7 literes palackonként, a sör ára 0,3 %-kal 31,5 hrivnyára csökkent 0,5 literes palackonként, a prémium cigaretták 1,5 %-kal 108,3 hrivnyára drágultak csomagonként.
Ukrán tisztviselők arra számítanak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezen a héten arra kényszeríti az országot, hogy gyorsabban értékelje le a nemzeti valutáját, csökkentse a kamatlábakat, és fokozza az adóbehajtási erőfeszítéseket az ország költségvetési hiányának fedezésére – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint névtelenséget kérő ukrán tisztviselők az amerikai hírszolgálattal azt közölték, hogy az IMF-misszió tagjai várhatóan nyomást fognak gyakorolni Ukrajnára, hogy folytassa ezeket a lépéseket, hogy továbbra is pénzügyi támogatásban részesülhessen.
A ma kezdődő kijevi misszió 1,1 milliárd dollár Ukrajna számára történő kiutalását eredményezheti, ha az alap munkatársai megállapítják, hogy Ukrajna teljesíti a program céljait, és elegendő forrással és képességekkel rendelkezik pénzügyi szükségleteinek kielégítésére.
A Bloomberg azonban megjegyezte: az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nem akarja, hogy a hrivnya még jobban gyengüljön. A valuta már több mint 10 %-ot veszített az értékéből tavaly október óta, amikor az orosz teljes körű invázió után bevezetett rögzített árfolyamot eltörölték. A lépés megkérdőjelezi a jegybank árstabilitás fenntartására való képességét – mondták a források. Az emelkedő dollár az adóemelésekkel együtt politikailag is megviseli az embereket, mivel a lakosság az Oroszországgal vívott háború következményeivel küzd.
Az ukrán kormány pénzügyeit mintegy 122 milliárd eurós nemzetközi támogatás segítette ki az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól és más szövetségesektől, valamint az IMF-től. De Denisz Smihal miniszterelnök legfrissebb becslései szerint az országnak jövőre 15 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal kell szembenéznie, amelyet még nem fedeztek az adományozók pénzügyi kötelezettségvállalásai.
A lyuk betömésének elősegítése érdekében az IMF azt tervezi, hogy felszólítja az ukrán jegybankot a hrivnya gyorsabb leértékelésére és a monetáris politika enyhítésére a mérsékelt infláció közepette. Ezeknek a lépéseknek az a célja, hogy Ukrajna költségvetési bevételeit növeljék nemzeti valutában, és olcsóbbá tegyék a pénzügyminisztérium hitelfelvételét.
A héten a misszió előtti megbeszéléseken az IMF is bírálta az ukrán kormány azon tervét, hogy egy sor adót túlságosan enyhén emeljen, és felszólította Volodimir Zelenszkij kormányát, hogy fontolja meg az adók szélesebb körének emelését. Az egyik lehetséges javaslat az ÁFA emelése a jelenlegi 20 %-ról – közölték a források.
Kedden az ukrán parlament nem fogadta el azt a törvényt, amely 1,5 %-ról 5 %-ra emelte volna a magánszemélyek jövedelmére kivetett katonai illetéket, és kiterjesztette volna azt az egyéni vállalkozókra is, ami tükrözi az ilyen intézkedések népszerűtlenségét az állampolgárok körében, akik háborús mozgósítást élnek át, és aggódnak a kormányon belüli korrupció, a légicsapások miatti rendszeres áramszünetek és a magas áramárak miatt.
