A 2026-os állami költségvetés elfogadása mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programja további két előzetes intézkedést tartalmaz, amelyek teljesítésének elmulasztása lelassítja az új ukrán hitelprogram jóváhagyását – írta pénteken az rbc.ua hírportál elemző írásában.
Az IMF első feltétele az áfa bevezetése az 1 millió hrivnya feletti árbevétellel rendelkező egyéni vállalkozók számára. De egyelőre a feltétel nem kötelez az adó közvetlen bevezetésére. A program jóváhagyásához csak a vonatkozó törvényjavaslatot kell elkészíteni és benyújtani a Legfelső Tanácsnak.
Kormányzati források szerint ez a feltétel a közeljövőben teljesíthető. Az egységes adófizetők áfájának bevezetésének részleteit a program következő felülvizsgálatai során határozzák meg. Egy másik korábbi intézkedés a digitális platformokon nyújtott szolgáltatások adóztatásával kapcsolatos – az úgynevezett OLX-adóval –, valamint az online áruházakban történő vásárláskor minden csomag megadóztatásának bevezetésével, értéktől függetlenül.
A kormány még nyáron jóváhagyta az OLX-adóról szóló törvényjavaslatot. Ha elfogadják, 2026-tól kezdődően az ukránok internetes értékesítésből vagy szolgáltatásokból származó jövedelmét 10 %-os adókulccsal adóztatják majd.
A tervek szerint az adóhatóságok hozzáférhetnek a banki információkhoz, és fokozott ellenőrzést vezetnek be a kereskedelmi tranzakciók felett. Az ilyen adóból származó költségvetési bevételek akár a 14 milliárd hrivnyát is elérhetik.
Az előzetes információk szerint Ukrajna beleegyezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új követeléseibe, beleértve számos adókedvezmény eltörlését, a postai küldemények megadóztatását, hogy újabb hitelrészletet kaphasson az IMF-től – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség forrásai arról számoltak be, hogy Ukrajna már korábban beleegyezett számos adókedvezmény visszavonásába. A hitelnyújtási megállapodás feltétele az volt, hogy Ukrajna az IMF-től új, körülbelül 8 milliárd dolláros hitelt kapjon. Ezért Kijev beleegyezett abba, hogy felgyorsítja az adócsalás és az adóelkerülés megakadályozására irányuló erőfeszítéseket. Az adóalap így jelentősen bővülni fog.
„A Kijevtől megkövetelt úgynevezett előzetes intézkedések között szerepel számos adókedvezmény eltörlése a vállalkozások és a háztartások számára – közölték a megállapodást ismerő források” – írta a Bloomberg.
További adót vezetnek be az egyéni vállalkozók számára, akik évi egymillió hrivnyánál nagyobb bevételt vallanak be. Feltehetően kénytelenek lesznek hozzáadottérték-adót (ÁFA) fizetni. A nagy ukrán vállalatok és étteremláncok széles körben használják az üzleti tevékenység egyéni vállalkozásokon keresztüli „szétszórásának” kiskaput – ez lehetővé teszi számukra az „adófizetés minimalizálását”.
További megszorítás, hogy a külföldről rendelt küldemények adómentessége megszűnik. Jelenleg a 150 eurónál kisebb értékű csomagok nem adókötelesek. Ukrajnának a lehető leghamarabb jóvá kell hagynia a jövő évi kiegyensúlyozott költségvetést. Csak akkor hoz döntést az IMF igazgatótanácsa az új hitelrészletről, ha minden feltétel teljesül. De van egy másik árnyalatnyi különbség is. „A megállapodás sorsa attól függ, hogy az Európai Unió folytatja-e az orosz jegybank zárolt eszközeinek felhasználására vonatkozó terv végrehajtását. A döntés várhatóan a jövő hónapban születik meg. A kudarc veszélyeztetheti az IMF hitelnyújtását Ukrajnának” – összegezte a Bloombrg.
Ukrajna beleegyezett, hogy felgyorsítja az adócsalás megakadályozására irányuló erőfeszítéseit az IMF-finanszírozás biztosítása érdekében.
Ukrajna beleegyezett számos adókedvezmény megszüntetésébe, hogy új finanszírozást biztosítson a Nemzetközi Valutaalaptól. Az új hitelcsomag attól függ, hogy a szövetségesek beleegyeznek-e a befagyasztott orosz eszközök felhasználásába – jelentette a Bloomberg hírügynökség névtelen forrásokra hivatkozva.
Az IMF november 26-án bejelentette, hogy személyzeti szintű megállapodást kötött egy négyéves, körülbelül 8 milliárd dollár értékű programról, ami pozitív jelzés Ukrajna szövetségesei számára. Az alap igazgatótanácsa várhatóan jóváhagyja a programot, amint Kijev végrehajt egy sor kiadási intézkedést.
Ukrajna beleegyezett, hogy felgyorsítja az adócsalás és az adó befizetésének elkerülését megakadályozó erőfeszítéseit, és szélesíti adóalapját. A Kijevtől elvárt úgynevezett előzetes intézkedések között szerepel számos adókedvezmény eltörlése a vállalkozások és a háztartások számára – írta az újság a megállapodást ismerő forrásokra hivatkozva.
A kormány hozzáadottérték-adó bevezetését tervezi azokra az egyéni vállalkozókra, akik évi 1 millió hrivnyát meghaladó jövedelmet vallanak be. Ezt a kiskaput széles körben használták, különösen a nagy ukrán vállalatok és étteremláncok, az adófizetés minimalizálására. A hatóságok a külföldről rendelt csomagok kedvezményeinek megszüntetését is tervezik. Jelenleg a legfeljebb 150 euró értékű csomagok mentesülnek az importvám alól.
Az ukrán törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk a 2026-os kiegyensúlyozott költségvetést is ahhoz, hogy elnyerjék az IMF igazgatótanácsának jóváhagyását.
Kijevre nyomás nehezedik az IMF követelményeinek teljesítése érdekében az idei évben elszenvedett számos kudarc, köztük a harctéri veszteségek és egy súlyos korrupciós botrány után.
A megállapodás sorsa attól függ, hogy az Európai Unió folytatja-e a befagyasztott orosz eszközök felhasználására vonatkozó tervet. A döntések a jövő hónapban esedékesek. Ennek elmulasztása veszélyeztetheti az IMF finanszírozását.
A Kreml a korábbi ígéretek ellenére 2 százalékpontos áfaemelésre készül, és az egészért a Nyugatot hibáztatja, ráadásul ugyanezt várja el a médiumoktól is – tudta meg a Financial Times.
A fő cél, hogy megóvják Vlagyimir Putyint azoktól a kritikáktól, hogy a háborús gazdaság már a mindennapi oroszokat is sújtja. Putyin legfőbb tisztviselői – köztük a belpolitikai ügyekért felelős vezető, Szergej Kirijenko – arról egyeztettek, miként hárítsák el a felelősséget az adóemelés intézkedéséért. A megbeszélések az új költségvetési törvény benyújtása előtt zajlottak.
A javaslatot szeptember végén nyújtották be, és csütörtökön ment át a harmadik olvasaton – közölte két, az egyeztetésekre rálátó forrás.
A költségvetés szerint januártól 20-ról 22 százalékra nő az áfa kulcsa Oroszországban. Ez szembemegy Putyin korábbi ígéretével, miszerint 2030 előtt nem lesz újabb adóemelés.
Az egyik, a közvélemény kezeléséről szóló megbeszélésen a kormányzati befolyás alatt álló médiumok képviselői is részt vettek. Iránymutatást kaptak, amelyet a Financial Times is látott. Az útmutató előírja, hogy a sajtó a Nyugatot tegye felelőssé az adóemelésért, arra hivatkozva, hogy „nem érdekelt az ukrajnai háború békés rendezésében”. A javasolt fordulatok között olyanok szerepelnek, mint „A pénzed vagy az életed?” és a „Semmi sem fontosabb a biztonságnál”.
Az iránymutatás azt is rögzíti, hogy az áfáról szóló hírekben kerülni kell Putyin személyes említését. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni a költségvetési törvény egyéb, „pozitív” adóváltozásait, például a szerencsejáték-társaságokat érintő magasabb kulcsokat.
Az Orosz Pénzügyminisztérium elkészítette a 2026-os költségvetési tervezet, aminek nem biztos, hogy örülni fognak az állam polgárai – közölte a Meduza.
Hihetetlen sebességgel emelik a tétet az oroszok
A 2027–2028-as tervezési időszakra a hozzáadottérték-adó (HÉA) általános kulcsának 20 százalékról 22 százalékra történő emelését terjesztették elő. Az áfa fogyasztási adót Oroszországban legutóbb 2019 januárjában emelték 18 százalékról 20 százalékra.
A hozzáadottérték-adó emelése révén befolyó bevételeket elsősorban a védelem és a biztonság finanszírozására fordítják – közölte a pénzügyminisztérium. Az emelés nagy változást fog hozni a hadiiparban is, mivel Moszkva teljes katonai költekezése tavaly reálértéken 42 százalékkal, 445 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, és ennek a növekedésnek a többszörösét remélik a következő években.
Míg Oroszország és Ukrajna is nyitottnak állítja be magát a béketárgyalások iránt, mindketten csak olyan feltételeket tudnak szabni, amelyeket a másik fél nem fogad el. A háttérben azonban a háború miatt egyre több gazdasági probléma halmozódik fel.
Az IISS kutatóintézet előrejelzése szerint csak 2025-ben az orosz védelmi kiadások várhatóan 13,7 százalékkal nőnek meg, ami 160 milliárd euróval növeli a hadikasszát. A 10 százalékos kedvezményes hozzáadottérték-adó mértéke minden társadalmi szempontból jelentős árucikkre – élelmiszerekre, gyógyszerekre és orvosi termékekre, gyermekárukra és egyebekre – továbbra is érvényben marad.
Eltűnő és felbukkanó extra költségek
A Pénzügyminisztérium által javasolt egyéb kiegészítő költségvetési források közé tartozik az ideiglenes, koronavírus-ellenes biztosítási járulékkedvezmények megszüntetése, az egyszerűsített rendszerben az áfafizetők jövedelemküszöbének 60 millió rubelről 10 millió rubelre történő csökkentése, a bukmékerirodák adóztatásának módosítása és a legnagyobb állami vállalatok privatizálása – hívja fel a figyelmet az RBC.
A tervek szerint az Oroszországi Föderáció adótörvénykönyvének módosításai, amelyek többek között az áfa emelését is pedzegetik, 2026. január 1-jétől lépnek hatályba. A kormány elé terjesztett költségvetési csomagot szeptember végéig benyújtják az Állami Duma elé is.
A The Bell becslése szerint a HÉA emelése körülbelül 0,5 százalék GDP-vel, vagyis 1000 milliárd rubellel növelheti a költségvetés bevételeit évente. Ugyanakkor a lap megjegyzi, hogy az adóemelés megállíthatja az infláció lassulását, amely ellen éppen erősen küzd a központi bank, illetve csökkentheti a fogyasztást, és tovább lassíthatja a GDP növekedését.
2024-ben az áfa és a kitermelési adó együttesen az Oroszországi Föderáció szövetségi költségvetési bevételeinek 70 százalékát biztosította.
Ukrajnának több védelmi kiadásra lesz szüksége. A tavalyi évvel ellentétben ebben az évben nem terveznek adóemelést, közölte Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának elnöke.
„Nem tervezünk adóemelést. Egyértelműen”, mondta a Nép Szolgája parlamenti képviselője.
A Pidlasza arról számolt be, hogy a parlament első olvasatban már jóváhagyta a védelmi kiadások 412 milliárd hrivnyával történő növelését. A plusz igény a csökkenő nemzetközi segélyek és a harci cselekmények fokozódása miatt merült fel.
A Költségvetési Bizottság elnöke kijelentette, hogy a költségvetési módosításokat második olvasatban augusztus 19-20-án fogadják el.
Pidlasza kételkedik abban, hogy 2025-ben újabb növekedés várható a védelmi kiadásokban, mivel irreális megtalálni rá a forrásokat.
Ukrajna 2025-ös állami költségvetése 2,223 billió hrivnya védelmi kiadást tartalmaz. Az első negyedévben Ukrajna védelmi és biztonsági kiadásai a teljes állami költségvetés 73,5%-ára nőttek.
A kormány korábban többször is bejelentette a katonai kiadások növelésére vonatkozó terveit. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter azonban hangsúlyozta, hogy a lakosság számára az adók nem fognak emelkedni. Tavaly az őszi kiadásnövekedést többek között az adók emelése (többek között a katonai illeték 1,5%-ról 5%-ra való emelése) okozta.
Az Európai Bizottság akár 139 százalékkal is megemelné a cigaretták, míg több mint 1000 százalékkal a szivarok adóját.
Évente hétszázezer uniós állampolgár veszti életét a dohányzás következtében, ami határozott lépésekre készteti az Európai Bizottságot. Az Euractiv által ismertetett belső dokumentum szerint ugyanis átfogó adóemelési terv van készülőben, amely jelentősen átrajzolhatja az európai dohánypiac jelenlegi képét.
A legsúlyosabb adóteher a szivarokat és szivarkákat érintené, ahol az emelés mértéke meghaladná az ezer százalékot. A hagyományos cigaretták esetében 139 százalékos növekedéssel számolnak, míg a sodort dohány adója 258 százalékkal emelkedne. Az elektromos cigarettáknál a nikotintartalom alapján határoznák meg az új adómértéket.
Franciaország és Hollandia már nemzeti szinten is szigorított a dohánytermékek adóztatásán, és aktívan támogatják az uniós szintű szabályozást. A két ország különösen aggályosnak tartja, hogy a dohányipar az alternatív termékeket kevésbé károsként próbálja feltüntetni, miközben ezek hosszú távú egészségügyi hatásai még ismeretlenek.
A tagállamok között azonban nincs teljes egyetértés. Bár tizenöt ország sürgeti az új intézkedéseket, a döntéshez egyhangú szavazás szükséges. Többen azt kérik, hogy az alternatív megoldásokat, például a hevített dohánytermékeket, enyhébb adóteher sújtsa, mint a hagyományos cigarettákat.
Az új szabályozás hatása országonként eltérő lehet, mivel a tervezet figyelembe veszi a különböző vásárlóerő-indexeket és a már meglévő nemzeti szabályozásokat.
Az ukrán Üzemanyag- és Energiai Üzleti Szövetség friss elemzése szerint jelenleg a piac bevételeinek 50,3 százaléka mindössze 17 nagyvállalat kezében összpontosul, míg a fennmaradó 49,7 százalékon több száz kisebb piaci szereplő osztozik. Ez a látszólagos egyensúly azonban gyorsan megbillenhet.
Ha kizárólag autógázzal kereskednek, havi 30 ezer hrivnyát,
vegyes értékesítés esetén – amennyiben az autógáz eladásának részesedése meghaladja az 50 százalékot – 45 ezer hrivnyát,
más esetekben pedig 60 ezer hrivnyát kell teljesíteniük.
Ez a szabályozás különösen a kisvállalkozásokat sújtja: a bevezetés előtti időszakban csupán három vállalat fizetett ilyen összegű adót. A változás hatására az üzemanyag-kiskereskedelmi engedélyek száma mindössze két hónap alatt 7,8 százalékkal csökkent, és több mint 70 vállalkozás nem tudta teljesíteni az új kötelezettségeket.
Árrés nélkül – árháború és márkahűség az ukrán piacon
A piaci koncentrációt fokozza a nagy hálózatok árképzési előnye is. A multinacionális vagy országos vállalatok tömegesen, olcsóbban tudják beszerezni az üzemanyagot, és ehhez társulnak hűségprogramjaik, marketingkampányaik, partnerségi kedvezményeik is. Egy átlagos kisvállalkozás mindezzel nem tud lépést tartani, sok esetben csupán minimális haszonnal dolgoznak, vagy kénytelenek lehúzni a rolót. A versenyképesség elvesztése tehát nem csupán gazdasági, hanem strukturális kérdés is: a kis kutak nem férnek hozzá azokhoz az eszközökhöz és piaci volumenhez, amelyek a túléléshez szükségesek.
Egyre nagyobb szeletet hasít ki a feketepiac
A hivatalos statisztika szerint az ukrán üzemanyagpiac legalább 10 százalékát illegálisan működő kutak teszik ki.
Ezek sokszor engedély nélkül üzemelnek, és nem fizetik be az államnak járó adókat, közben azonban kiszolgálják a keresletet – gyakran alacsonyabb árakon. Ez jelentős versenyhátrányt okoz a törvényesen működő kisvállalkozásoknak, akik viszont viselik a teljes pénzügyi és adminisztratív terheket. Az illegális szereplők térnyerése ráadásul közvetlen reakció a szigorú adópolitikára: azok a vállalkozók, akik nem tudják teljesíteni az új követelményeket, vagy megszűnnek, vagy „szürkezónába” vonulnak vissza.
Tetyana Dumenkova, az Üzemanyag- és Energiai Üzleti Szövetség alelnöke szerint az állami szabályozás nem biztosít egyenlő versenyfeltételeket.
A regionális hálózatoknak egyszerre kellene versenyezniük a nemzetközi óriáscégekkel és a szabályozatlan feketepiaccal. Ha az állam nem vezet be rugalmasabb, célzott támogatási mechanizmusokat, akkor rövid időn belül szinte az összes helyi töltőállomás eltűnhet – fogalmazott.
Van még visszaút?
A jelenlegi kihívásokra adott válaszok között több lehetséges irány is kirajzolódik, amelyek enyhíthetik a kis- és középvállalkozásokra nehezedő nyomást az üzemanyag-kiskereskedelemben. Ezek közé tartozik:
az előlegalapú adófizetési rendszer felülvizsgálata és forgalomhoz igazítása,
az illegális kutak felszámolásának fokozása, hatékonyabb ellenőrzési mechanizmusokkal,
a kisvállalkozások közötti együttműködések, közös beszerzési rendszerek ösztönzése,
valamint a szolgáltatási portfólió bővítése: autómosók, éttermek, csomagküldő pontok integrálása a kutak mellé.
A 2025-ös év sorsfordító lehet az ukrán kis- és középvállalkozások számára az üzemanyag-kereskedelemben. Amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak és nem történik érdemi kormányzati beavatkozás, a piac további monopolizációja szinte elkerülhetetlennek látszik. A fogyasztók jelenleg még élvezhetik a verseny okozta árkedvezményeket, a jövőben az árak és a választék szempontjából is szűkülhet a mozgástér – ami végső soron senkinek sem kedvez.
Ukrajna kormánya nem hagy fel az egyszerűsített adórendszer megreformálására vonatkozó terveivel. Az egyéni vállalkozók feltételeinek felülvizsgálata és az adóteher esetleges emelése várható, számolt be az RBC-Ukrajina a Pénzügyminisztériumnak a Nemzeti Bevételi Stratégia végrehajtásáról szóló jelentésére hivatkozva, ezen változtatásokat a Stratégia 4.2.3(b) szakaszban szereplő kulcsfontosságú intézkedések végrehajtását követő szakaszban helyezik kilátásba.
A dokumentum szerint az egyszerűsített adórendszer reformja a pénzügyi adatok felhasználását ellenőrző és az adózás átláthatóságát biztosító mechanizmusok bevezetése után kezdődik el.
Többek között az adófizetők pénzforgalmára vonatkozó információkhoz való biztonságos hozzáférést célzó intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról van szó. A tervek szerint olyan adatkezelési és -tárolási koncepciót készítenek elő, amely lehetővé teszi az adóhatóságok számára, hogy személyre szabott és anonimizált információkat használjanak fel a vállalkozók jövedelmét illetően.
2024-ig a stratégia ezen szakasza még nem valósult meg, ami befolyásolhatja az adóreform időzítését.
Nemzeti Bevételi Stratégia
2023 decemberében a Miniszteri Kabinet jóváhagyta a 2024-2030 közötti időszakra szóló Nemzeti Bevételi Stratégiát, amely Ukrajna IMF-fel szembeni kötelezettségvállalásainak részét képezi.
A dokumentum előírja az egyéni vállalkozók adórendszerének reformját és a differenciált adókulcs bevezetését.
A tervek szerint visszatérnek a progresszív személyi jövedelemadó-táblázathoz is, amely felváltja a 2016 óta érvényben lévő átalánytáblázatot. A Nemzeti Stratégia operatív terve 2030-ig 207 intézkedés végrehajtását irányozza elő, többek között:
104 adóadminisztrációs intézkedés,
70 adópolitikai intézkedés,
21 vámadminisztrációs intézkedés,
12 vámpolitikai intézkedés.
Ezen intézkedések némelyike ismétlődő, és 2030-ig fokozatosan kerül végrehajtásra.
Az egyszerűsített adórendszer reformja
A Nemzeti Bevételi Stratégiával értelmében az alábbi változtatásokat tervezik az egyszerűsített adózási rendszer működésében:
A hároméves átmeneti időszakban a harmadik csoportba tartozó jogi személyek egységes adókulcsai fokozatosan az általános jövedelemadó mértékére (18%) emelkednek. Ezen időszak lejárta után a jogi személyek nem használhatják az egyszerűsített rendszert.
Az egyéni vállalkozók második és harmadik csoportját egyesítik, és az adókulcsokat differenciálják: a kereskedelmi minimális kulcs 3%, egyes szolgáltatások esetében pedig maximum 17% lehet.
A vállalkozók első csoportja számára engedélyezett tevékenységek listáját felülvizsgálják, kizárva a magas fedezetű vállalkozásokat. A fix adó megszűnik, az adózás a ténylegesen befolyt jövedelem alapján történik.
Az egyéni vállalkozók összevont második csoportja köteles elszámolási tranzakció-nyilvántartót (pénztárgépet) használni.
A kötelező áfa-nyilvántartás korlátja az egyszerűsített rendszerben minden vállalkozóra vonatkozik.
Bővül a farmergazdaságok (negyedik csoport) adóalapja.
A mezőgazdasági termelők (jogi személyek) esetében az egységes adókulcsokat három éven belül az általános jövedelemadó mértékére emelik.
Megszűnnek azok a kivételek, amelyek lehetővé tették a vállalkozók számára, hogy nyilvántartások vezetése és az áruk származásának igazolása nélkül végezzenek üzleti tevékenységet.
Egyéni vállalkozók statisztikája
A Pénzügyminisztérium adatai szerint 2025. január 1-jén az egyszerűsített adózási rendszerben részt vevő egyéni vállalkozók száma elérte az 1,625 millió főt, ami 52,5 ezer fős növekedést jelent. több mint egy évvel korábban.
Csoportonként:
első csoport – 194,9 ezer. fő (2023-ra -7,4%), 12%.
második csoport – 630,6 ezer. fő (2023-ra +4,8%), 38,8%.
harmadik csoport – 800,2 ezer. fő (2023-ra +4,9%), 49,2%.
negyedik csoport – 0,7 ezer személy.
Az egyéni vállalkozóktól befolyt adóbevétel 2024-ben meghaladta az 55,1 milliárd UAH-t, ami 17,1 milliárd UAH-val több, mint 2023-ban.
Az interneten terjed az információ, miszerint adóemelést terveznek az egyéni vállalkozók számára. A Pénzügyminisztérium cáfolta az effajta közleményeket, számolt be az Espresso a pénzügyi tárcára hivatkozva.
„Anonim Telegram csatornák olyan információkat terjesztettek, amelyek szerint a Pénzügyminisztérium az egyéni vállalkozók adójának emelését tervezi. Ezek az információk valótlanok és manipulatív jellegűek”, áll a bejegyzésben.
Megjegyezték, hogy az egyszerűsített adózási rendszer elemeire vonatkozó jogszabályi változtatások kidolgozása csak egy erre vonatkozó reform előfeltételeinek teljesítése után kezdődik.
A tárca szerint ez a folyamat nyilvánosan zajlik majd, és társadalmi megvitatásra lesz bocsájtva a lakossággal, az üzleti élet résztvevőivel és az összes kormányzati ággal, valamint nemzetközi partnerek bevonásával.
A törvénymódosításokat csak a nyilvános megvitatás után fogja napirendre tűzni és elfogadni az ukrán Legfelső Tanács.
Előzmények
A Pénzügyminisztérium a Nemzeti Bevételi Stratégia 2024. évi végrehajtásáról szóló jelentésében az áll, hogy a kormány az egyszerűsített adózási rendszert alkalmazó egyéni vállalkozókra vonatkozó feltételek jelentős módosítását tervezi, az adókulcsok emelésével.
A reform többek között az adókulcsok emelését írja elő – három éven belül a harmadik csoportba tartozó jogi személyek egységes adókulcsai fokozatosan a szokásos jövedelemadó mértékére (18%) emelkednek.
Az ukrán parlament Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának alelnöke, a Holosz párt parlamenti képviselője, Jaroszlav Zseleznyak viszont közölte, hogy az adóemelésről szóló döntés „nem komoly”. Arról biztosított, hogy az adóbizottság nem fogja támogatni ezeket a változtatásokat.
