Ukrajna kormánya nem hagy fel az egyszerűsített adórendszer megreformálására vonatkozó terveivel. Az egyéni vállalkozók feltételeinek felülvizsgálata és az adóteher esetleges emelése várható, számolt be az RBC-Ukrajina a Pénzügyminisztériumnak a Nemzeti Bevételi Stratégia végrehajtásáról szóló jelentésére hivatkozva, ezen változtatásokat a Stratégia 4.2.3(b) szakaszban szereplő kulcsfontosságú intézkedések végrehajtását követő szakaszban helyezik kilátásba.
A dokumentum szerint az egyszerűsített adórendszer reformja a pénzügyi adatok felhasználását ellenőrző és az adózás átláthatóságát biztosító mechanizmusok bevezetése után kezdődik el.
Többek között az adófizetők pénzforgalmára vonatkozó információkhoz való biztonságos hozzáférést célzó intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról van szó. A tervek szerint olyan adatkezelési és -tárolási koncepciót készítenek elő, amely lehetővé teszi az adóhatóságok számára, hogy személyre szabott és anonimizált információkat használjanak fel a vállalkozók jövedelmét illetően.
2024-ig a stratégia ezen szakasza még nem valósult meg, ami befolyásolhatja az adóreform időzítését.
Nemzeti Bevételi Stratégia
2023 decemberében a Miniszteri Kabinet jóváhagyta a 2024-2030 közötti időszakra szóló Nemzeti Bevételi Stratégiát, amely Ukrajna IMF-fel szembeni kötelezettségvállalásainak részét képezi.
A dokumentum előírja az egyéni vállalkozók adórendszerének reformját és a differenciált adókulcs bevezetését.
A tervek szerint visszatérnek a progresszív személyi jövedelemadó-táblázathoz is, amely felváltja a 2016 óta érvényben lévő átalánytáblázatot. A Nemzeti Stratégia operatív terve 2030-ig 207 intézkedés végrehajtását irányozza elő, többek között:
104 adóadminisztrációs intézkedés,
70 adópolitikai intézkedés,
21 vámadminisztrációs intézkedés,
12 vámpolitikai intézkedés.
Ezen intézkedések némelyike ismétlődő, és 2030-ig fokozatosan kerül végrehajtásra.
Az egyszerűsített adórendszer reformja
A Nemzeti Bevételi Stratégiával értelmében az alábbi változtatásokat tervezik az egyszerűsített adózási rendszer működésében:
A hároméves átmeneti időszakban a harmadik csoportba tartozó jogi személyek egységes adókulcsai fokozatosan az általános jövedelemadó mértékére (18%) emelkednek. Ezen időszak lejárta után a jogi személyek nem használhatják az egyszerűsített rendszert.
Az egyéni vállalkozók második és harmadik csoportját egyesítik, és az adókulcsokat differenciálják: a kereskedelmi minimális kulcs 3%, egyes szolgáltatások esetében pedig maximum 17% lehet.
A vállalkozók első csoportja számára engedélyezett tevékenységek listáját felülvizsgálják, kizárva a magas fedezetű vállalkozásokat. A fix adó megszűnik, az adózás a ténylegesen befolyt jövedelem alapján történik.
Az egyéni vállalkozók összevont második csoportja köteles elszámolási tranzakció-nyilvántartót (pénztárgépet) használni.
A kötelező áfa-nyilvántartás korlátja az egyszerűsített rendszerben minden vállalkozóra vonatkozik.
Bővül a farmergazdaságok (negyedik csoport) adóalapja.
A mezőgazdasági termelők (jogi személyek) esetében az egységes adókulcsokat három éven belül az általános jövedelemadó mértékére emelik.
Megszűnnek azok a kivételek, amelyek lehetővé tették a vállalkozók számára, hogy nyilvántartások vezetése és az áruk származásának igazolása nélkül végezzenek üzleti tevékenységet.
Egyéni vállalkozók statisztikája
A Pénzügyminisztérium adatai szerint 2025. január 1-jén az egyszerűsített adózási rendszerben részt vevő egyéni vállalkozók száma elérte az 1,625 millió főt, ami 52,5 ezer fős növekedést jelent. több mint egy évvel korábban.
Csoportonként:
első csoport – 194,9 ezer. fő (2023-ra -7,4%), 12%.
második csoport – 630,6 ezer. fő (2023-ra +4,8%), 38,8%.
harmadik csoport – 800,2 ezer. fő (2023-ra +4,9%), 49,2%.
negyedik csoport – 0,7 ezer személy.
Az egyéni vállalkozóktól befolyt adóbevétel 2024-ben meghaladta az 55,1 milliárd UAH-t, ami 17,1 milliárd UAH-val több, mint 2023-ban.
Az interneten terjed az információ, miszerint adóemelést terveznek az egyéni vállalkozók számára. A Pénzügyminisztérium cáfolta az effajta közleményeket, számolt be az Espresso a pénzügyi tárcára hivatkozva.
„Anonim Telegram csatornák olyan információkat terjesztettek, amelyek szerint a Pénzügyminisztérium az egyéni vállalkozók adójának emelését tervezi. Ezek az információk valótlanok és manipulatív jellegűek”, áll a bejegyzésben.
Megjegyezték, hogy az egyszerűsített adózási rendszer elemeire vonatkozó jogszabályi változtatások kidolgozása csak egy erre vonatkozó reform előfeltételeinek teljesítése után kezdődik.
A tárca szerint ez a folyamat nyilvánosan zajlik majd, és társadalmi megvitatásra lesz bocsájtva a lakossággal, az üzleti élet résztvevőivel és az összes kormányzati ággal, valamint nemzetközi partnerek bevonásával.
A törvénymódosításokat csak a nyilvános megvitatás után fogja napirendre tűzni és elfogadni az ukrán Legfelső Tanács.
Előzmények
A Pénzügyminisztérium a Nemzeti Bevételi Stratégia 2024. évi végrehajtásáról szóló jelentésében az áll, hogy a kormány az egyszerűsített adózási rendszert alkalmazó egyéni vállalkozókra vonatkozó feltételek jelentős módosítását tervezi, az adókulcsok emelésével.
A reform többek között az adókulcsok emelését írja elő – három éven belül a harmadik csoportba tartozó jogi személyek egységes adókulcsai fokozatosan a szokásos jövedelemadó mértékére (18%) emelkednek.
Az ukrán parlament Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának alelnöke, a Holosz párt parlamenti képviselője, Jaroszlav Zseleznyak viszont közölte, hogy az adóemelésről szóló döntés „nem komoly”. Arról biztosított, hogy az adóbizottság nem fogja támogatni ezeket a változtatásokat.
Spanyolország azt tervezi, hogy megemeli az üdülési bérleti díjak adóját, hogy az ilyen lakások tulajdonosai „mint az üzleti élet” résztvevői fizessenek – jelentette be Pedro Sanchez miniszterelnök, számolt be a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva. Az adóemelés az országban gyorsan emelkedő bérleti díjak hátterében történik.
„Tisztességtelen, hogy azok, akik három, négy vagy öt lakást adnak ki bérbe rövid időre, kevesebb adót fizetnek, mint a szállodák vagy a dolgozók”, mondta Sanchez egy madridi rendezvényen, amely a megfizethető lakhatásról szólt.
A lakhatás komoly problémává vált Spanyolországban, amely nehezen találja meg az egyensúlyt a turizmus fejlődése, a gazdaság egyik kulcsfontosságú mozgatórugója, a dzsentrifikáció miatti magas bérleti díjak miatti aggodalmak, valamint a bérbeadók a turisták számára jövedelmezőbb, rövid távú bérbeadásra való átállása között.
Sanchez szigorúbb intézkedéseket is ígért az ilyen bérbeadásokkal kapcsolatos csalások leküzdésére, anélkül, hogy részleteket közölt volna. A múlt hónapban a hatóságok vizsgálatot indítottak az Airbnb-vel kapcsolatban, amelynek nem sikerült több ezer félrevezető bérleti adatlapot eltávolítania a platformjáról.
A makrogazdasági mutatók lassú helyreállást jeleznek, a lakosság életminősége azonban tovább romlik az infláció, az adóemelések és az energiaválság következtében. Ukrajna gazdasága továbbra is a nemzetközi segélyektől függ, miközben a belső munkaerőpiac, az infrastruktúra és az energiaellátás helyzete folyamatosan kihívások elé állítja az országot.
Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2024 decemberéig 4 százalékkal növekedett – áll a gazdasági minisztérium jelentésében. Mindezt főként a közlekedési, építőipari és feldolgozóipari szektorok, valamint az állami támogatási programok ösztönözték. Az Ukrán Nemzeti Bank frissített előrejelzése szerint az éves GDP-növekedés továbbra is csak lassan áll helyre a 2022-es 30 százalékos gazdasági visszaesést követően.
A háztartások ezt a javulást nem érzik. Az infláció az év végére 11,2 százalékra emelkedett, ami különösen az alapvető élelmiszerek drágulásában mutatkozott meg. Például
a zöldségek ára 63 százalékkal,
a tojásé 54 százalékkal, míg
a kenyéré és a tejtermékeké 15–30 százalékkal emelkedett.
Az inflációt az energiaárak emelkedése, az alacsonyabb mezőgazdasági hozamok, valamint a hrivnya árfolyamának gyengülése (38-ról 42 hrivnyára egy dollárhoz képest) hajtotta.
Adóemelések és csökkenő vásárlóerő
A 2024 decemberében bevezetett adóemelések tovább súlyosbították az ukrajnai családok helyzetét. A hadiadó mértéke 1,5 százalékról 5 százalékra emelkedett, mindezt pedig a magánvállalkozókra is kiterjesztették. A harmadik csoportba tartozó magánvállalkozóknak emellett 1 százalékos jövedelemadót is kell fizetniük, míg az első és második csoportba tartozóknak a minimálbér 10 százalékát kell megfizetniük.
Bár a hivatalos adatok szerint 2024-ben a havi átlagbér 22 százalékkal nőtt, elérve a 20 592 hrivnyát, az emelt adóterhek és az infláció következtében a tényleges vásárlóerő csökkent.
A nettó jövedelem átlagosan 15 856 hrivnya, amely jóval alacsonyabb, mint az év elején várt szint volt.
Ukrajna energia- és árfolyamproblémákkal is küzd
A hrivnya árfolyamának 2024-es gyengülése szintén tovább terhelte az importált termékek árait. Az ukrán jegybank által alkalmazott rugalmas árfolyamrendszer a kezdeti stabilizációt követően engedte, hogy a dollár értéke elérje a 42 hrivnyát. Az ukrán kormány előrejelzései szerint 2025-ben az árfolyam elérheti a 45 hrivnyás dollárszintet, ami tovább ronthatja az inflációs kilátásokat.
Az energiaellátás helyzete sem javult számottevően. A 2024-es év második felében az orosz támadások tovább rontották az energiainfrastruktúrát. Az Ukrenerho jelentése szerint a téli időszakban az energiaellátás 15 százalékos hiánya várható, ami a termelési költségek növekedéséhez vezet.
2025 – mérsékelt növekedés és stabilitás nemzetközi segítséggel
A 2025-ös évre vonatkozó előrejelzések szerint a gazdasági növekedés lassulni fog. Az IMF és a Világbank becslései 2,5-3 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak, míg a Nemzeti Bank optimistább, 4,3 százalékos növekedést vár. Az infláció az év végére várhatóan 6,9 százalékra mérséklődik, bár a magas energia- és élelmiszerárak ezt a csökkenést lassíthatják.
A költségvetési hiányt továbbra is nemzetközi segélyek fogják finanszírozni.
A G7-ek által ígért 50 milliárd dolláros támogatási csomag, amely részben befagyasztott orosz vagyonokból származik, lehetővé teszi az alapvető állami funkciók fenntartását. Emellett az IMF és az Európai Unió további 15 milliárd dolláros hitelcsomagot biztosít Ukrajnának.
A Nemzeti Bank szerint az energiaágazati beruházások, valamint a mezőgazdasági termelékenység javítása segíthet mérsékelni az inflációt és stabilizálni a piacokat, ugyanakkor a háború elhúzódása továbbra is jelentős kockázat.
A 2025-ös évbe belépve a kérdés tehát az, hogy Ukrajna képes lesz-e fenntartani gazdasági ellenálló képességét, miközben a lakosságra nehezedő pénzügyi nyomás enyhül, vagy a háború következményei tovább mélyítik a társadalmi és gazdasági szakadékot.
2024 eleje óta 254 288 egyéni vállalkozó szüntette be tevékenységét Ukrajnában. Miután az elnök aláírta az adóemelésről szóló törvényt, 22 500 vállalkozás bezárt, számolt be az Opendatabot platform.
Megjegyezték, hogy a legtöbb bezárásra márciusban került sor – 28 690, de a beszámolási időszakok végén is megfigyelhető volt az aktivitás. Ennek magyarázata a vállalkozók azon törekvése, hogy elkerüljék a szükségtelen adókötelezettségeket, és egyszerűsítsék a számviteli beszámolót.
Elemzők adatai szerint ugyanakkor a vállalkozások őszi bezárásának megugrásában jelentős szerepet játszott a történelmi adóemelésről szóló törvény elfogadása. A vállalkozók egy része igazságtalannak tartja az új adókat, ellenben a tisztviselők hangsúlyozzák, az EU-hoz képest alacsony kulcsokat vezettek be.
A törvény aláírását követő első napokban a bezárások száma elérte az 1000 vállalkozást naponta, november 29-én, a törvény aláírásának napján pedig 2332 bezárt vállalkozást regisztráltak. Összehasonlításképpen, általában körülbelül 700 vállalkozó zár be naponta.
Mindezeket a pénzeket kivétel nélkül a védelmi alkalmazottak bérének finanszírozására fordítják Ukrajnában.
Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal közölte, hogy az Adótörvénykönyvben eszközölt változtatások révén az állam az év végéig további 8 milliárd hrivnyát kap.
December 1-től lépnek életbe az Adótörvénykönyvben eszközölt változtatások. Ennek köszönhetően az állam idén további 8 milliárd hrivnyát halmoz fel, a jövő évben pedig 140 milliárd hrivnyát
Szavai szerint ezeket a pénzeket kivétel nélkül a védelmi alkalmazottak bérének finanszírozására fordítják.
Smihal hozzátette, hogy 2025-ben összesen 2,23 trillió hrivnyát költenek a védelemre, amiből 1,16 trillió hrivnya a katonai személyzet bérére lesz fordítva.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij aláírta a 11416-d számú „Ukrajna adótörvénykönyvének módosítása a hadiállapot idejére” szóló törvényt, olvasható a Legfelső Tanács honlapján.
A törvény többek között az alábbiakat írja elő:
adóemelés a vállalkozók 1, 2, 4 csoportjára, számukra 10%-os katonai illetéket állapítanak meg;
előlegfizetésének bevezetése a benzinkutak esetében;
1%-os jövedelemadó megállapítása a 3. csoportba tartozó vállalkozók számára;
25%-os nyereségadó megállapítása a nem banki pénzintézetek számára;
havi adatszolgáltatás a személyi jövedelemadóról.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő megjegyezte, hogy az elnök több mint 40 napig nem írta alá a törvényt, ami veszteségekhez vezetett.
„Ha figyelembe vesszük, hogy naponta a törvény nélkül több mint 270 millió hrivnyát veszített a költségvetés, akkor ez a 44 nap késés = -12 milliárd hrivnya a hadsereg költségvetésében”, írta a parlamenti képviselő.
Az Ukrán Nemzeti Bank nem vei el az új adózási kezdeményezések bevezetését abban az esetben, ha újabb forrásokra lesz szüksége a költségvetésnek – áll az Ukrán Nemzeti Bank 2024. októberi jelentésében, írta a Jevropejszka Pravda.
A makro-előrejelzés becsléseinek alapja az egyes adók (többek között a hadiadó, a bankok és nem banki pénzügyi intézmények nyereségadója stb.) kulcsának emelésére vonatkozó jogszabályi, és a jövedéki adókulcsok felülvizsgálatával kapcsolatos módosítások.
A jelentés adatai szerint a többletköltségvetési igények esetén ezek fedezetének forrása a jelenlegi kulcsok emelése vagy új adók bevezetése lehet.
A Nemzeti Bank adatai szerint az ilyen kezdeményezések paramétereiktől függően eltérő hatással lehetnek az inflációra.
A Nemzeti Bank megjegyezte, hogy a közvetlen adók többnyire semleges hatásúak, mivel a magasabb költségvetési kiadások inflációt elősegítő hatása kompenzálja a lakossági fogyasztás korlátozását.
Több mint 40 milliárd font éves többletbevételt irányoz elő adó- és járulékemelések révén a brit pénzügyminiszter által szerdán beterjesztett költségvetési tervezet.
Rachel Reeves, aki a londoni alsóházban ismertette a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány első költségvetési indítványát, úgy fogalmazott: nem szabad alábecsülni az előző, konzervatív párti kormánytól örökölt közfinanszírozási helyzet súlyosságát.
Reeves már a választások után nem sokkal bejelentette, hogy a 14 évi kormányzás után ellenzékbe került konzervatívok 22 milliárd font fedezetlen közfinanszírozási köztelezettségekkel adták át az államkasszát, és ezért hatalmas mértékben emelni kell a költségvetés bevételeit.
A szerdán ismertetett, a piacokon és az elemzői közösségen belül feszült figyelemmel várt költségvetési tervezet éves átlagban 41,1 milliárd font adó- és járulékemelést tartalmaz a 2029–2030-ig terjedő előrejelzési időszakra.
A bevételnövelő intézkedéscsomag legnagyobb egyedi eleme a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítás 1,2 százalékpontos emelése.
A kormány egyedül ettől a lépéstől évi 25 milliárd font többletbevételt vár a jövő áprilisban kezdődő következő pénzügyi évtől.
Az értékpapírforgalmazás nyereségére kivetett tőkejövedelmi adó 20 százalékról 24 százalékra emelkedik, a dohánytermékek jövedéki illetéke az aktuális inflációs ütemet 2 százalékponttal meghaladó mértékben növekszik.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is leszögezte, hogy a költségvetésben „fájdalmas” intézkedésekre lesz szükség a konzervatív párti kormánytól örökölt több tízmilliárd fontos finanszírozási hiány felszámolására.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi kimutatása szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósságráta 100 százalék közvetlen közelében jár. Az ONS hangsúlyozta, hogy legutóbb az 1960-as évek elején volt hasonló szinteken a közfinanszírozási szektor adósságterhe.
A brit kormány számára hivatalos makrogazdasági és közfinanszírozási előrejelzéseket készítő független elemzőműhely (Office for Budget Responsibility, OBR) nemrégiben összeállított, modellszámításokra alapuló tanulmányában közölte: ha nem történik jelentős korrekció az államháztartási politikában, a GDP-arányos brit államadósságráta a következő évtized végéig 274 százalékra, az utána következő időszakban 300 százalék fölé emelkedne.
Az ukrán vezetés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) elfogadott szándéknyilatkozatban kijelentette, hogy szükség esetén kész a hozzáadottérték-adó (ÁFA) emelésére, amit az IMF a költségvetési többletbevételek fő forrásának tekint – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A dokumentum szerint: „Készen állunk további adóintézkedések gyors megtételére, ha szükséges” Amint a memorandum hangsúlyozza, ebben a szakaszban az ukrán hatóságok mozgástere a jelenlegi forráscsomag keretein belül szigorúan korlátozott.
„Ezért a költségvetés teljesítése érdekében a bevételkiesésekre vagy az új kiadási igényekre adóemeléssel fogunk reagálni. Jelenleg az ÁFA alapkulcsának emelését látjuk a leghatékonyabb lehetséges többletbevételi forrásnak, és ez a központi kérdés készenléti tervünkhöz” – tette hozzá az ukrán kormány.
