Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa kijelentette, hogy az adóreformra és a belföldi bevételek mozgósítására vonatkozó követelményeket az Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi segítség feltételeinek keretében vitatják meg – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió fontolgatja, hogy az adóreformot is felvegye a 90 milliárd eurós hitelprogram következő részeinek Ukrajnának történő kifizetéséhez szükséges feltételek listájába. Ez a makroszintű pénzügyi támogatás része, amely bizonyos gazdasági feltételek teljesüléséhez kötött. Az EU képviselői szerint a megbeszélés egyik kulcsfontosságú eleme továbbra is Ukrajna belső költségvetési fenntarthatóságának megerősítése. Különösen az adórendszer reformján és a hazai állami bevételek mozgósításának hatékonyságának növelésén van a hangsúly. A tárgyalások folyamatban vannak.
Brüsszel ugyanakkor megjegyezte, hogy az ukrán féllel folytatott konzultációk előrehaladott szakaszban vannak. A jövőbeli változások konkrét paramétereiről és mechanizmusairól még nem született megállapodás, azok továbbra is a felek közötti vita tárgyát képezik.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság tagja hangsúlyozta, hogy nem hozhatja nyilvánosságra a tárgyalási folyamat részleteit, de megerősítette, hogy az adóreform és a belső bevételekkel kapcsolatos kérdések a követelések átfogó csomagjának részét képezik.
„Igen, az első kérdésre válaszolva: még mindig előrehaladott szakaszban vagyunk a tárgyalásokon az ukrán hatóságokkal a makroszintű pénzügyi támogatási programunk alapjául szolgáló feltételekről. Jelenleg nem tudok belemenni e tárgyalások részleteibe, de a hazai bevételek mozgósítása a megbeszélések fontos részét képezi, akárcsak az adóreform. A konkrét mechanizmusokról és elemekről azonban még folynak a megbeszélések” – emlékeztetett Valdis Dombrovskis.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna megkapja a 8,1 milliárd dolláros csomag fennmaradó részét a Legfelső Tanács szükséges döntéseinek késedelme miatt – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF kijelentette, hogy a Legfelső Tanácsnak március végéig van ideje számos jogszabály-módosítás elfogadására a négyéves hitelprogram keretében. A vállalkozások és a lakosság adóinak emeléséről van szó. Ezek a lépések a következő támogatási részletek igénybevételének feltételeként állnak.
A képviselők azonban még mindig nem tudták elfogadni a változtatásokat, dacolva Volodimir Zelenszkij elnökkel, ami potenciálisan megbéníthatja a parlamentet. „Mondhatom, hogy aggódom” – mondta Priscilla Toffano, az IMF ukrajnai rezidense.
Ahogy a Bloomberg is beszámolt róla, az IMF munkatársai, Gavin Gray misszióvezető vezetésével, március 18-tól kezdődően találkozót terveznek az ukrán törvényhozókkal. A cél a további finanszírozás biztosításához szükséges változtatások megvitatása.
A helyzetet bonyolítja, hogy Ukrajna a következő hónapokban forráshiánnyal nézhet szembe. Ez különösen annak tudható be, hogy Magyarország és Szlovákia blokkolja az EU-s segélycsomagot. Andrij Pisnij, a Nemzeti Bank (NBU) vezetője szerint finanszírozási hiány esetén az NBU a kormány ismét közvetlen hitelezéshez folyamodhat.
A helyzetet politikai nézeteltérések is bonyolítják. Egyes képviselők a hatóságok nyomása ellenére sem támogatják a javasolt törvénymódosításokat. Volodimir Zelenszkij elnök élesen reagált a késedelmekre. „Ha nem szolgálod az államot a parlamentben, akkor szolgáld az államot a frontvonalban” – mondta.
Az amerikai elnök közölte szombaton, hogy az előző nap bejelentett 10-ről 15 százalékra emeli az új globális vámtételt.
Donald Trump a Truth Social nevű közösségi platformján jelentette be az új vámtarifát, amely a világ összes országára érvényes.
Az elnök közölte: „alaposan, részletekbe menően és teljesen megvizsgálta” a legfelsőbb bíróság pénteken kiadott „nevetséges, rosszul megfogalmazott és rendkívül Amerika-ellenes” határozatát a vámokról. A bejegyzésből kiderül, hogy 10-ről „azonnali hatállyal a teljes mértékben engedélyezett és törvényileg tesztelt” 15 százalékra emeli a globális vámtételt világszerte az összes országra vonatkozóan, amelyek közül sokan „évtizedeken keresztül, mindenféle megtorlás nélkül lehúzták az Egyesült Államokat”.
Az elnök pénteken írt alá rendeletet egy új, 10 százalékos globális vám bevezetéséről február 24-i hatállyal, miután a legfelsőbb bíróság érvénytelenítette a gazdasági vészhelyzet tavalyi kihirdetésére alapozott korábbi magas viszonossági vámokat.
Most utalt arra, hogy az új globális vám átmeneti jellegű, addig lesz érvényben, ameddig hosszú távú megoldás nem születik a vámrendszerre. „A következő néhány rövid hónap során a Trump-adminisztráció meghatározza és kiadja az új, jogilag elfogadható vámokat” – írta.
Donald Trump már pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy alternatív eszközökkel fog élni a megsemmisített vámok pótlására. Azt is közölte, hogy a kereskedelmi törvény egy másik cikkelye alapján vizsgálatok indulnak egyes országok és vállalatok lehetséges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát illetően, az ilyen lépések megakadályozása érdekében.
A globális vámtétel kihirdetését a Fehér Ház tájékoztatása szerint az elnök egy 1974-es kereskedelmi törvényre alapozza, amely lehetővé teszi az importvámok emelését elnöki jogkörben 150 napig. Ennél hosszabb időre viszont már szükség van a törvényhozás jóváhagyására is.
Az elnök tavaly áprilisban gazdasági vészhelyzetre hivatkozva mutatta be az Egyesült Államok új vámrendszerét, amely megemelt vámtételekről szól, számos ország esetében külön megállapítva azokat úgynevezett „viszonossági” alapon. A legfelsőbb bíróság azonban pénteken 6-3 arányban úgy döntött, hogy az elnök a vámok kivetésekor nem használhatja hivatkozási alapként a veszélyhelyzetek kihirdetéséről szóló törvényi felhatalmazást.
Donald Trump sajtótájékoztatóján bírálta a legfelsőbb bíróság azon tagjait, akik támogatták az adminisztráció gazdaságpolitikájának egyik meghatározó elemeként tekintett vámtörvény megsemmisítését, és „szégyennek” nevezte a döntésüket.
Az ukrán kormány két tűz közé került. Egyrészt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeli, hogy vezessék be az ÁFA-t az egyéni vállalkozóknál, akik éves bevétele meghaladja az 1 millió hrivnyát. Másrészt a kisvállalkozások heves tiltakozása és a kormány szándéka, hogy ne vállaljon politikai kockázatot a háború közepén, komoly kihívást jelent.
Az ügyet az RBC-Ukrajna újságírói, Jurij Doscsatov és Marija Kucserjavets vizsgálták, több kormányzati forrásra és szakértőre hivatkozva.
ÁFA az egyéni vállalkozóknál: mit kér az IMF
2025 novemberében Ukrajna és az IMF a személyzeti szinten megállapodott egy új, négyéves, 8,1–8,2 milliárd dolláros hitelprogramról. A végső döntést a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának kell meghoznia, de Ukrajnának előtte teljesítenie kell több előfeltételt, az úgynevezett prior actions-t.
Ezek között három adóügyi blokk szerepel: törvényjavaslat benyújtása az ÁFA bevezetésére azoknál az egyéni vállalkozóknál (FOP), akik éves bevétele meghaladja az 1 millió hrivnyát; internetes platformok (például OLX) adóztatása; valamint csomagküldemények adóztatása azok értékétől függetlenül. Emellett folytatni kell az 5%-os katonai járulék beszedését a háború utáni időszakra is.
Ukrajna pénzügyminisztere, Szerhij Marcsenko nyilvánosan megerősítette, hogy a FOP-okat érintő egyszerűsített adórendszer változtatásai, az ÁFA-t érintő módosításokkal együtt, várhatóan 2027-ben lépnek életbe.
Az IMF-program elindításához szükséges kulcsdokumentum a szándéknyilatkozat, amelyet alá kellene írjon Julija Szviridenko miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, Andrij Pisnij, a Nemzeti Bank elnöke és Volodimir Zelenszkij elnök. Ez a dokumentum gyakorlatilag azt erősíti meg, hogy Ukrajna kész követni az IMF-fel egyeztetett cselekvési tervet.
Az RBC-Ukrajina forrásai szerint január végéig a nyilatkozatot még nem írták alá, mert az ukrán fél korrekciót szeretne elérni az egyik legérzékenyebb feltételnél: az ÁFA bevezetésénél a FOP-oknál, mint prior action. A kormány azt szeretné, hogy ezt a rendelkezést vagy áthelyezzék a „strukturális mérföldkövek” közé, több időbeli mozgástérrel, vagy módosítsák a jövedelemküszöb és a hatálybalépés időpontját.
Az egyéni vállalkozók reakciója és a téma politikai érzékenysége
A 1 millió hrivnyánál nagyobb éves bevételű egyéni vállalkozók (FOP) kötelező ÁFA-regisztrációja heves üzleti tiltakozást váltott ki. Az RBC-Ukrajna szerint ez az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök és a kormány egyelőre nem siet az IMF-fel kötött megállapodások szerinti törvényjavaslat parlamenti benyújtásával.
A Gazdasági Stratégiai Központ igazgatója, Hlib Viszlinszkij szerint a hatalom alábecsülte a kérdés politikai „toxicitását”. Sok közvélemény-formáló vezető maga is FOP, éves bevételük meghaladja az 1 millió hrivnyát, ezért a nyilvános reakció sokkal hevesebb lett, mint amire a novemberi IMF-tárgyalásokon számítottak.
A kormány számára ideálisnak látszik a paraméterek módosítása – például a bevételi küszöb és a bevezetés ütemezésének felülvizsgálata.
Viszlinszkij javaslata: a küszöb 2–3 millió hrivnyára emelése
Viszlinszkij szerint a kötelező ÁFA-regisztráció éves bevételi küszöbét 1 millióról 2–3 millió hrivnyára kellene emelni. Szerinte a küszöb nem lehet alacsonyabb az első csoportos mikrovállalkozások minimális bevételénél, mert ez aláásná az egyszerűsített adórendszer logikáját.
Ezzel a küszöbértékkel a vállalkozások nem tudnák gazdaságilag és technikailag szétbontani magukat több FOP-ra, hogy elkerüljék az ÁFA-t. Ha viszont a küszöb túl magasra, például 4 millióra kerülne, nőne a vállalkozások tömeges szétbontásának kockázata.
Mennyi bevételt hozna az ÁFA az egyéni vállalkozóknál és miért fontos ez a hitelezők számára?
Az RBC-Ukrajna forrásai szerint az egyéni vállalkozók (FOP) ÁFA-bevezetéséből származó potenciális bevétel 2027-re körülbelül 40 milliárd hrivnyára tehető. Az IMF pontosan ezekre a számokra támaszkodik, amikor ragaszkodik az új adó bevezetéséhez, mint a költségvetési bevételek háborús körülmények közötti megerősítésének eszközéhez.
Elemzések szerint, ha a kormány nem nyújtja be az ÁFA-törvényjavaslatot a parlamentnek, az IMF-program már az első felülvizsgálat során akadozhat. Ez veszélyezteti az IMF következő utalását, valamint az EU 90 milliárd eurós nagy hitelcsomagját, amely az IMF-programhoz kapcsolódik. Együttvéve 100 milliárd dollárnál is több külső finanszírozás forog kockán, ami nélkül rendkívül nehéz lenne fedezni a háborús költségvetési hiányt.
Az IMF nem hajlandó teljesen kihagyni az FOP-ÁFA-t a prior actions listájáról, de hajlandó tárgyalni a paraméterekről – elsősorban a bevételi küszöbről és a hatálybalépés időpontjáról. Más adófeltételek – a csomagküldemények és digitális platformok adóztatása – esetében a Fund teljes körű jogszabályi végrehajtást vár.
A legtöbb forrás szerint Ukrajnának végül kompromisszumos megoldást kell találnia, hogy ne sodorja veszélybe az IMF-programot és az ahhoz kapcsolódó EU-hiteleket. A kérdés csupán az, hogy hogyan alakítják ki az FOP-ÁFA szabályozását, és mennyire tér majd el a jelenlegi, évi 1 millió hrivnya bevételi küszöböt szabó tervtől.
VV/Okszana Csopak
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán kormány két tűz közé került. Egyrészt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeli, hogy vezessék be az ÁFA-t az egyéni vállalkozóknál, akik éves bevétele meghaladja az 1 millió hrivnyát. Másrészt a kisvállalkozások heves tiltakozása és a kormá...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1770042360
[modified] => 1769989727
)
[title] => Új adó az egyéni vállalkozóknak: hogyan keres kompromisszumot a kormány az IMF és a kisvállalkozások között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=67837&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67837
[uk] => 67639
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 67640
[image] => Array
(
[id] => 67640
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg
[original_lng] => 124962
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-1024x683.jpeg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1769982533:5
[_thumbnail_id] => 67640
[_edit_last] => 5
[views_count] => 900
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 671820972001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 12143
[1] => 33650
[2] => 120
[3] => 66951
)
[tags_name] => Array
(
[0] => adóemelés
[1] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[2] => Ukrajna
[3] => vállalkozások
)
)
[4] => Array
(
[id] => 66175
[content] =>
A 2026-os állami költségvetés elfogadása mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programja további két előzetes intézkedést tartalmaz, amelyek teljesítésének elmulasztása lelassítja az új ukrán hitelprogram jóváhagyását – írta pénteken az rbc.ua hírportál elemző írásában.
Az IMF első feltétele az áfa bevezetése az 1 millió hrivnya feletti árbevétellel rendelkező egyéni vállalkozók számára. De egyelőre a feltétel nem kötelez az adó közvetlen bevezetésére. A program jóváhagyásához csak a vonatkozó törvényjavaslatot kell elkészíteni és benyújtani a Legfelső Tanácsnak.
Kormányzati források szerint ez a feltétel a közeljövőben teljesíthető. Az egységes adófizetők áfájának bevezetésének részleteit a program következő felülvizsgálatai során határozzák meg. Egy másik korábbi intézkedés a digitális platformokon nyújtott szolgáltatások adóztatásával kapcsolatos – az úgynevezett OLX-adóval –, valamint az online áruházakban történő vásárláskor minden csomag megadóztatásának bevezetésével, értéktől függetlenül.
A kormány még nyáron jóváhagyta az OLX-adóról szóló törvényjavaslatot. Ha elfogadják, 2026-tól kezdődően az ukránok internetes értékesítésből vagy szolgáltatásokból származó jövedelmét 10 %-os adókulccsal adóztatják majd.
A tervek szerint az adóhatóságok hozzáférhetnek a banki információkhoz, és fokozott ellenőrzést vezetnek be a kereskedelmi tranzakciók felett. Az ilyen adóból származó költségvetési bevételek akár a 14 milliárd hrivnyát is elérhetik.
Az előzetes információk szerint Ukrajna beleegyezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új követeléseibe, beleértve számos adókedvezmény eltörlését, a postai küldemények megadóztatását, hogy újabb hitelrészletet kaphasson az IMF-től – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség forrásai arról számoltak be, hogy Ukrajna már korábban beleegyezett számos adókedvezmény visszavonásába. A hitelnyújtási megállapodás feltétele az volt, hogy Ukrajna az IMF-től új, körülbelül 8 milliárd dolláros hitelt kapjon. Ezért Kijev beleegyezett abba, hogy felgyorsítja az adócsalás és az adóelkerülés megakadályozására irányuló erőfeszítéseket. Az adóalap így jelentősen bővülni fog.
„A Kijevtől megkövetelt úgynevezett előzetes intézkedések között szerepel számos adókedvezmény eltörlése a vállalkozások és a háztartások számára – közölték a megállapodást ismerő források” – írta a Bloomberg.
További adót vezetnek be az egyéni vállalkozók számára, akik évi egymillió hrivnyánál nagyobb bevételt vallanak be. Feltehetően kénytelenek lesznek hozzáadottérték-adót (ÁFA) fizetni. A nagy ukrán vállalatok és étteremláncok széles körben használják az üzleti tevékenység egyéni vállalkozásokon keresztüli „szétszórásának” kiskaput – ez lehetővé teszi számukra az „adófizetés minimalizálását”.
További megszorítás, hogy a külföldről rendelt küldemények adómentessége megszűnik. Jelenleg a 150 eurónál kisebb értékű csomagok nem adókötelesek. Ukrajnának a lehető leghamarabb jóvá kell hagynia a jövő évi kiegyensúlyozott költségvetést. Csak akkor hoz döntést az IMF igazgatótanácsa az új hitelrészletről, ha minden feltétel teljesül. De van egy másik árnyalatnyi különbség is. „A megállapodás sorsa attól függ, hogy az Európai Unió folytatja-e az orosz jegybank zárolt eszközeinek felhasználására vonatkozó terv végrehajtását. A döntés várhatóan a jövő hónapban születik meg. A kudarc veszélyeztetheti az IMF hitelnyújtását Ukrajnának” – összegezte a Bloombrg.
Ukrajna beleegyezett, hogy felgyorsítja az adócsalás megakadályozására irányuló erőfeszítéseit az IMF-finanszírozás biztosítása érdekében.
Ukrajna beleegyezett számos adókedvezmény megszüntetésébe, hogy új finanszírozást biztosítson a Nemzetközi Valutaalaptól. Az új hitelcsomag attól függ, hogy a szövetségesek beleegyeznek-e a befagyasztott orosz eszközök felhasználásába – jelentette a Bloomberg hírügynökség névtelen forrásokra hivatkozva.
Az IMF november 26-án bejelentette, hogy személyzeti szintű megállapodást kötött egy négyéves, körülbelül 8 milliárd dollár értékű programról, ami pozitív jelzés Ukrajna szövetségesei számára. Az alap igazgatótanácsa várhatóan jóváhagyja a programot, amint Kijev végrehajt egy sor kiadási intézkedést.
Ukrajna beleegyezett, hogy felgyorsítja az adócsalás és az adó befizetésének elkerülését megakadályozó erőfeszítéseit, és szélesíti adóalapját. A Kijevtől elvárt úgynevezett előzetes intézkedések között szerepel számos adókedvezmény eltörlése a vállalkozások és a háztartások számára – írta az újság a megállapodást ismerő forrásokra hivatkozva.
A kormány hozzáadottérték-adó bevezetését tervezi azokra az egyéni vállalkozókra, akik évi 1 millió hrivnyát meghaladó jövedelmet vallanak be. Ezt a kiskaput széles körben használták, különösen a nagy ukrán vállalatok és étteremláncok, az adófizetés minimalizálására. A hatóságok a külföldről rendelt csomagok kedvezményeinek megszüntetését is tervezik. Jelenleg a legfeljebb 150 euró értékű csomagok mentesülnek az importvám alól.
Az ukrán törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk a 2026-os kiegyensúlyozott költségvetést is ahhoz, hogy elnyerjék az IMF igazgatótanácsának jóváhagyását.
Kijevre nyomás nehezedik az IMF követelményeinek teljesítése érdekében az idei évben elszenvedett számos kudarc, köztük a harctéri veszteségek és egy súlyos korrupciós botrány után.
A megállapodás sorsa attól függ, hogy az Európai Unió folytatja-e a befagyasztott orosz eszközök felhasználására vonatkozó tervet. A döntések a jövő hónapban esedékesek. Ennek elmulasztása veszélyeztetheti az IMF finanszírozását.
A Kreml a korábbi ígéretek ellenére 2 százalékpontos áfaemelésre készül, és az egészért a Nyugatot hibáztatja, ráadásul ugyanezt várja el a médiumoktól is – tudta meg a Financial Times.
A fő cél, hogy megóvják Vlagyimir Putyint azoktól a kritikáktól, hogy a háborús gazdaság már a mindennapi oroszokat is sújtja. Putyin legfőbb tisztviselői – köztük a belpolitikai ügyekért felelős vezető, Szergej Kirijenko – arról egyeztettek, miként hárítsák el a felelősséget az adóemelés intézkedéséért. A megbeszélések az új költségvetési törvény benyújtása előtt zajlottak.
A javaslatot szeptember végén nyújtották be, és csütörtökön ment át a harmadik olvasaton – közölte két, az egyeztetésekre rálátó forrás.
A költségvetés szerint januártól 20-ról 22 százalékra nő az áfa kulcsa Oroszországban. Ez szembemegy Putyin korábbi ígéretével, miszerint 2030 előtt nem lesz újabb adóemelés.
Az egyik, a közvélemény kezeléséről szóló megbeszélésen a kormányzati befolyás alatt álló médiumok képviselői is részt vettek. Iránymutatást kaptak, amelyet a Financial Times is látott. Az útmutató előírja, hogy a sajtó a Nyugatot tegye felelőssé az adóemelésért, arra hivatkozva, hogy „nem érdekelt az ukrajnai háború békés rendezésében”. A javasolt fordulatok között olyanok szerepelnek, mint „A pénzed vagy az életed?” és a „Semmi sem fontosabb a biztonságnál”.
Az iránymutatás azt is rögzíti, hogy az áfáról szóló hírekben kerülni kell Putyin személyes említését. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni a költségvetési törvény egyéb, „pozitív” adóváltozásait, például a szerencsejáték-társaságokat érintő magasabb kulcsokat.
Az Orosz Pénzügyminisztérium elkészítette a 2026-os költségvetési tervezet, aminek nem biztos, hogy örülni fognak az állam polgárai – közölte a Meduza.
Hihetetlen sebességgel emelik a tétet az oroszok
A 2027–2028-as tervezési időszakra a hozzáadottérték-adó (HÉA) általános kulcsának 20 százalékról 22 százalékra történő emelését terjesztették elő. Az áfa fogyasztási adót Oroszországban legutóbb 2019 januárjában emelték 18 százalékról 20 százalékra.
A hozzáadottérték-adó emelése révén befolyó bevételeket elsősorban a védelem és a biztonság finanszírozására fordítják – közölte a pénzügyminisztérium. Az emelés nagy változást fog hozni a hadiiparban is, mivel Moszkva teljes katonai költekezése tavaly reálértéken 42 százalékkal, 445 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, és ennek a növekedésnek a többszörösét remélik a következő években.
Míg Oroszország és Ukrajna is nyitottnak állítja be magát a béketárgyalások iránt, mindketten csak olyan feltételeket tudnak szabni, amelyeket a másik fél nem fogad el. A háttérben azonban a háború miatt egyre több gazdasági probléma halmozódik fel.
Az IISS kutatóintézet előrejelzése szerint csak 2025-ben az orosz védelmi kiadások várhatóan 13,7 százalékkal nőnek meg, ami 160 milliárd euróval növeli a hadikasszát. A 10 százalékos kedvezményes hozzáadottérték-adó mértéke minden társadalmi szempontból jelentős árucikkre – élelmiszerekre, gyógyszerekre és orvosi termékekre, gyermekárukra és egyebekre – továbbra is érvényben marad.
Eltűnő és felbukkanó extra költségek
A Pénzügyminisztérium által javasolt egyéb kiegészítő költségvetési források közé tartozik az ideiglenes, koronavírus-ellenes biztosítási járulékkedvezmények megszüntetése, az egyszerűsített rendszerben az áfafizetők jövedelemküszöbének 60 millió rubelről 10 millió rubelre történő csökkentése, a bukmékerirodák adóztatásának módosítása és a legnagyobb állami vállalatok privatizálása – hívja fel a figyelmet az RBC.
A tervek szerint az Oroszországi Föderáció adótörvénykönyvének módosításai, amelyek többek között az áfa emelését is pedzegetik, 2026. január 1-jétől lépnek hatályba. A kormány elé terjesztett költségvetési csomagot szeptember végéig benyújtják az Állami Duma elé is.
A The Bell becslése szerint a HÉA emelése körülbelül 0,5 százalék GDP-vel, vagyis 1000 milliárd rubellel növelheti a költségvetés bevételeit évente. Ugyanakkor a lap megjegyzi, hogy az adóemelés megállíthatja az infláció lassulását, amely ellen éppen erősen küzd a központi bank, illetve csökkentheti a fogyasztást, és tovább lassíthatja a GDP növekedését.
2024-ben az áfa és a kitermelési adó együttesen az Oroszországi Föderáció szövetségi költségvetési bevételeinek 70 százalékát biztosította.
Ukrajnának több védelmi kiadásra lesz szüksége. A tavalyi évvel ellentétben ebben az évben nem terveznek adóemelést, közölte Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának elnöke.
„Nem tervezünk adóemelést. Egyértelműen”, mondta a Nép Szolgája parlamenti képviselője.
A Pidlasza arról számolt be, hogy a parlament első olvasatban már jóváhagyta a védelmi kiadások 412 milliárd hrivnyával történő növelését. A plusz igény a csökkenő nemzetközi segélyek és a harci cselekmények fokozódása miatt merült fel.
A Költségvetési Bizottság elnöke kijelentette, hogy a költségvetési módosításokat második olvasatban augusztus 19-20-án fogadják el.
Pidlasza kételkedik abban, hogy 2025-ben újabb növekedés várható a védelmi kiadásokban, mivel irreális megtalálni rá a forrásokat.
Ukrajna 2025-ös állami költségvetése 2,223 billió hrivnya védelmi kiadást tartalmaz. Az első negyedévben Ukrajna védelmi és biztonsági kiadásai a teljes állami költségvetés 73,5%-ára nőttek.
A kormány korábban többször is bejelentette a katonai kiadások növelésére vonatkozó terveit. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter azonban hangsúlyozta, hogy a lakosság számára az adók nem fognak emelkedni. Tavaly az őszi kiadásnövekedést többek között az adók emelése (többek között a katonai illeték 1,5%-ról 5%-ra való emelése) okozta.
