Array ( [count_posts] => 5 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo0MzM2O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 43043 [content] =>Miközben az ukrán vállalkozások azért küzdenek, hogy túléljék a háborút, a rakétatámadásokat és az áttelepüléseket, a törvényhozók az adóellenőrzés kiterjesztésével foglalkoznak. A parlament első olvasatban megszavazta a №10016-д számú törvénytervezetet. Az ellenőrzéseket már november elsején el kell kezdeni.
Az IMF által diktált törvény?
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő elmondása szerint az elfogadott törvény kompromisszumot jelentett az IMF-fel szembeni kötelezettségek teljesítésében. A képviselő felvetette, hogy ennek a törvénynek a hatálybalépése valószínűleg késni fog – írta az NV.ua.
Gavin Gray, az IMF ukrajnai missziójának vezetője elmondta, hogy a pénzügyi ellenőrzés megerősítéséről szóló törvény, valamint az adóellenőrzések visszaállításáról szóló törvény az EFF program második felülvizsgálatának kulcskérdése.
Mit tegyenek a vállalkozók?
Zsanna Brazsnyik, a PwC adóvitarendezési gyakorlatának vezetője szerint a hadiállapot idején a speciális adózásról szóló törvény rendkívül kellemetlen hír lett az ukrán vállalkozások számára, amelyeknek rengeteg erőpróbán kellett átmenniük. És egy ilyen törvény további nyomást és szorongást kelt az üzleti életben.
Elsőbbséget élveznek az üzemanyaggal, alkohollal, dohánytermékekkel, szerencsejátékkal foglalkozó vagy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások.
Az adóhatóság az általa végzett tevékenységtípusok áttekintésével határozza meg, hogy egy vállalkozás ellenőrzés alá esik-e. Ha a cég a főtevékenysége mellett jövedéki termékekre, szerencsejátékra vagy pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó KVED-t is hozzáadott, akkor ez okot adhat a cég ellenőrzési tervbe való felvételére vagy előre nem tervezett ellenőrzés kijelölésére.
Zsanna Brazsnyik azt tanácsolja, hogy alaposan ellenőrizzék tevékenységüket a Vállalkozások és Szervezetek Egységes Állami Nyilvántartása szerint, valamint havonta kövessék az ellenőrzések ütemezését, és operatívan reagáljanak. Ha a cége szerepel a listán, kérheti az adószolgálatot, hogy indokolja meg a vállalkozás ellenőrzését.
Az ellenőrzés alá vont cégek listáján azok az adófizetők szerepelnek majd, akiknek a kintlévőségük kétszer akkora, mint a hiteltartozása, az áfa és a jövedelemadó kevesebb, mint az ágazati kulcs fele, évi 10 millió hrivnya felett kerestek és ennek ¾ költötték el.
Az első és második csoportba tartozó, valamint a megszállt területeken vagy harci övezetekben lévő vállalkozások nem esnek ellenőrzés alá.
Ukrajna adórendszere az antiminősítés listájának élvonalában van
Az ukrán információs térben megjelent a hír, hogy Ukrajna a negyedik helyen végzett a Tax Hells Index 2023-as antiminősítés listáján. Ukrajnánál csak Fehéroroszország, Venezuela és Argentína rosszabb. Általában a világon csak 13 ország kapott „adópokol” státuszt. A legjobb adórendszerek Svájcban, Írországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában, Uruguayban és Litvániában vannak.
A Tax Hells Index, amely az országok adórendszerét mérik fel csak másodszor jelent meg. Az amerikai 1841-es alap készíti el, amely a Világbank és az IMF 2021-es, azaz az ukrajnai háború kezdete előtti mennyiségi és minőségi adatain alapul.
A magas adókulcsok nem befolyásolják az ország „adópokollá” való nyilvánítását. A legfontosabb a fiskális teher és a gyenge intézmények a jogállamiság biztosításához – számolt be az NV.ua. Egy ilyen országban a tulajdon és a magánjogok rosszul védettek – magyarázza Martin Litvak, argentin adójogász, az 1841 Alapítvány alapítója.
Vállalkozások, amelyek túlélték a háborút, és áttelepültek
Emlékeztetőül, hogy a háború kezdetét követő első hetekben indult a vállalkozások áttelepítésének programja keretében 840 vállalkozás költözött az háborús övezetből biztonságosabb régiókba.
A háborús övezetből Ukrajna 16 megyéjébe lehet termelési létesítményeket áthelyezni. Az Opendatabot platform adatai szerint szeptember végére már 667 vállalkozás működik új helyen.
Az Ekonomicsna Pravda adatai szerint 120 cég költözött Kárpátaljára, 199 Lemberg régióba, 78 vállalkozás a Csernyivci régiót, további 70 pedig az Ivano-Frankivszkot választotta.
Okszana CSOPAK
[type] => post [excerpt] => Miközben az ukrán vállalkozások azért küzdenek, hogy túléljék a háborút, a rakétatámadásokat és az áttelepüléseket, a törvényhozók az adóellenőrzés kiterjesztésével foglalkoznak. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1698853980 [modified] => 1698839980 ) [title] => A vállalkozások ellenőrzése – kompromisszum az IMF-fel és adópokol Ukrajnában [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=43043&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 43043 [uk] => 43029 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 43030 [image] => Array ( [id] => 43030 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/hq-audit.jpeg [original_lng] => 58133 [original_w] => 707 [original_h] => 471 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/hq-audit-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/hq-audit-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/hq-audit.jpeg [width] => 707 [height] => 471 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/hq-audit.jpeg [width] => 707 [height] => 471 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/hq-audit.jpeg [width] => 707 [height] => 471 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/hq-audit.jpeg [width] => 707 [height] => 471 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/hq-audit.jpeg [width] => 707 [height] => 471 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1698832780:5 [_thumbnail_id] => 43030 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2185 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 4336 [1] => 3247 [2] => 623 ) [tags_name] => Array ( [0] => adók [1] => ellenőrzés [2] => IMF ) ) [1] => Array ( [id] => 41533 [content] =>Ukrajna költségvetésének bevételi része növekszik, de a saját bevételek csak a kiadások 43%-át fedezik, számolt be az Ukrán Nemzeti Bank a 2023. szeptemberi makrogazdasági és monetáris jelentésében.
Megjegyzendő, hogy az adóbevételek növekedése összefügg mind a gazdasági tevékenység élénkülésével (a vállalatok által augusztusban befizetett nyereségadó összege a legnagyobb volt a háború kezdete óta), mind pedig egy az adminisztrálás szigorításával, valamint az üzemanyagadó július 1-jétől való visszavezetésével.
A saját bevételek (a pályázatok nélkül) azonban 2023. január-augusztusban az állami költségvetés alapja kiadásainak csak 43%-át fedezték – jegyezte meg a jegybank.
A jelentés megállapította, hogy Ukrajnában kismértékben csökkent a költségvetési hiány, többek között a nem kiemelt kiadások növekedésének lassulása miatt.
„Az államháztartás július-augusztusi hiánya csökkent júniushoz képest, de továbbra is meglehetősen jelentős és lényegesen nagyobb a tavalyinál. 2023. január-augusztusban a hiány meghaladta az 1031 milliárd hrivnyát, a bevételeknél a pályázatok figyelembevétele nélkül (ezekkel együtt 714,6 milliárd hrivnya)” – számolt be a Nemzeti Bank.
Megjegyezték, hogy a költségvetési hiányt és az adósságtörlesztést döntően nemzetközi segélyből finanszírozzák, 6,1 milliárd dollár értékben július-augusztusban és 29,7 milliárd dollár év eleje óta, amelyből több mint 21 milliárd dollár hitelek voltak.
A Nemzeti Bank kiemelte a hazai hitelfelvétel szerepének jelentős növekedését ebben az évben. Ezt a tendenciát a vonzó reálhozam és a referenciaérték bevonása magyarázza. A költségvetési kiadásokat tekintve továbbra is a védelem és biztonság (az összes kiadás több mint 64%-a) a meghatározó irány. A forrásokat elsősorban a katonák pénzügyi fenntartására és a fegyveres erők logisztikai támogatására fordították. A szociális kiadások, többek között a szociális védelem és a lakosságnak nyújtott egészségügyi szolgáltatások állami garanciái szintén fontos irányvonalak maradtak.
[type] => post [excerpt] => Ukrajna költségvetésének bevételi része növekszik, de a saját bevételek csak a kiadások 43%-át fedezik, számolt be az Ukrán Nemzeti Bank a 2023. szeptemberi makrogazdasági és monetáris jelentésében. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1694201040 [modified] => 1694188303 ) [title] => Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknak mindössze 43%-át fedezik [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=41533&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 41533 [uk] => 41515 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 41516 [image] => Array ( [id] => 41516 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/644b807f6816c.jpeg [original_lng] => 96186 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/644b807f6816c-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/644b807f6816c-300x188.jpeg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/644b807f6816c.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/644b807f6816c.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/644b807f6816c.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/644b807f6816c.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/644b807f6816c.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1694177503:12 [_thumbnail_id] => 41516 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1893 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_1ece27155864d6db734ffe66125af809] =>[_oembed_time_1ece27155864d6db734ffe66125af809] => 1694876803 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 11 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Kiemelt téma [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 4336 [1] => 4472 [2] => 64844 [3] => 585 ) [tags_name] => Array ( [0] => adók [1] => bevétel [2] => kiadás [3] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU) ) ) [2] => Array ( [id] => 38916 [content] =>There is a woman named Barbie Oppenheimer whose husband is a distant relative of #Oppenheimer
— Culture Crave ? (@CultureCrave) September 1, 2023
She liked both of the films so much that she's going to watch them again while wearing a #Barbenheimer T-shirt pic.twitter.com/k0o7tqYqKGUkrajna az állami költségvetés kizárólag belső bevételi forrásain alapuló kiadásainak 61%-a 2023 első negyedévében a védelmi képességek és a biztonság erősítésére irányult, és 389 milliárd hrivnyát tettek ki – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az állami számvivőszék sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a sajtószolgálat jelezte, hogy a védelmi kiadásokat teljes egészében belső bevételi források fedezik. A számvivőszék szerint az államháztartás általános alapjának bevételei 141 milliárd hrivnyát tettek ki, és 57%-kal haladták meg a 2023 első negyedévére tervezett mutatót. A bevételi terv túlteljesítése elsősorban a Világbank nem tervezett költségvetési támogatásának köszönhető. 134 milliárd hrivnyáról van szó, ami az összes állami költségvetési bevétel 25%-a.
A hazai állami hitelkötvények kibocsátásából 138 milliárd hrivnya folyt be az I. negyedévben. Ugyanakkor az előző év első negyedévével ellentétben az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nem vásárolt hadikötvényeket. 266 milliárd hrivnya érkezett külső hitelezőktől az állami költségvetés általános alapjába, elsősorban: 177 milliárd hrivnya az Európai Unió makroszintű pénzügyi támogatása; 64 milliárd hrivnya a kanadai kormány kölcsöne; 24 milliárd hrivnya világbanki hitelek.
A 2023-as állami költségvetés tervezésekor arra számítottak, hogy a kiadások mintegy felét a biztonsági és védelmi szektor teszi ki. A költségvetésben a nemzetbiztonsági és védelmi források összértéke 1,14 trillió hrivnya, a GDP 18,2 százaléka volt. Ugyanakkor márciusban a Legfelső Tanács módosította a költségvetést. Konkrétan 518 milliárd hrivnya irányul a hadsereg szükségleteire (a hadsereg készpénzes támogatása, élelmiszer, valamint speciális felszerelések, köztük drónok gyártása és beszerzése). A nyugati országok pénzügyi segélyei nem hadikiadásokra irányulnak, hanem kizárólag fizetésekre, nyugdíjakra és egyéb célokra.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajna az állami költségvetés kizárólag belső bevételi forrásain alapuló kiadásainak 61%-a 2023 első negyedévében a védelmi képességek és a biztonság erősítésére irányult, és 389 milliárd hrivnyát tettek ki. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1686251640 [modified] => 1686246699 ) [title] => Ukrajna költségvetési ráfordításainak több mint 60 százalékát hadikiadások teszik ki – állami számvivőszék [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=38916&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 38916 [uk] => 38922 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 38917 [image] => Array ( [id] => 38917 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/haditechnika-tank-fegyverek-hadsereg.jpg [original_lng] => 79382 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/haditechnika-tank-fegyverek-hadsereg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/haditechnika-tank-fegyverek-hadsereg-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/haditechnika-tank-fegyverek-hadsereg.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/haditechnika-tank-fegyverek-hadsereg.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/haditechnika-tank-fegyverek-hadsereg.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/haditechnika-tank-fegyverek-hadsereg.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/haditechnika-tank-fegyverek-hadsereg.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1686242852:3 [_thumbnail_id] => 38917 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2137 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_1ece27155864d6db734ffe66125af809] =>[_oembed_time_1ece27155864d6db734ffe66125af809] => 1695386528 [_oembed_91b30e9dad718014cd06cffcf625155f] => [_oembed_time_91b30e9dad718014cd06cffcf625155f] => 1727317105 [_oembed_2ba477bbd6c4604e0f3d436f608371fc] => [_oembed_time_2ba477bbd6c4604e0f3d436f608371fc] => 1727973909 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 33854 [2] => 17 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Sürgős [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 4336 [1] => 170054 [2] => 4472 [3] => 170053 [4] => 217 ) [tags_name] => Array ( [0] => adók [1] => állami számvevőszék [2] => bevétel [3] => hadikiadás [4] => költségvetés ) ) [3] => Array ( [id] => 11639 [content] =>There is a woman named Barbie Oppenheimer whose husband is a distant relative of #Oppenheimer
— Culture Crave ? (@CultureCrave) September 1, 2023
She liked both of the films so much that she's going to watch them again while wearing a #Barbenheimer T-shirt pic.twitter.com/k0o7tqYqKGSenki számára nem titok, hogy a koronavírus járvány elleni küzdelem rengeteg eszközt igényel, beleértve az anyagi forrásokat.
A világ országai kormányainak meg kell fontolnia annak lehetőségét, hogy ideiglenes intézkedésként bevezesse a nyereségi és vagyonadót a koronavírus járvány és az általa okozott globális gazdasági válság következményei leküzdésével járó költségek fedezésére. És természetesen ez nem a mi hóbortunk, hanem a Nemzetközi Valutaalap ajánlása.
Az IMF szakértői véleménye szerint ez nemcsak a lakosság gyenge és kiszolgáltatott rétegein, hanem a világjárvány kezdete óta egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségek leküzdésében is segít.
Az IMF emellett belföldi és nemzetközi adómódosításokra szólított fel, ami lehetővé teszi az állami szolgáltatások komplexumának bővítésére elkülönített források összegének növelését, bőkezűbbé teszi az államot a segítségnyújtás terén, ami lehetővé teszi az ENSZ fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljainak való megfelelést.
„A világjárvánnyal kapcsolatos költségek kielégítése érdekében a politikusok megvitathatnák a nyereségi és vagyonadó bevezetését a Covid-19 világjárványt követő helyreállításhoz szükséges finanszírozás biztosítása érdekében. Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához, a szociális védelem megerősítéséhez, a fenntartható fejlődés elérése érdekében szükséges a hazai és nemzetközi adóreform, különösen annak függvényében, milyen lendületet kap a fellendülés” – közölte az IMF.
Ezen túlmenően Paolo Mauro, az IMF pénzügyi ügyekért felelős osztályának igazgatóhelyettese legutóbbi sajtókonferenciáján, amelynek során ismertették a világjárvány elleni küzdelem finanszírozásával kapcsolatos krízisből való kilábalás ezen módját kijelentette, hogy létezik egy hiányosság az adózás területén azok kapcsán, akik a jövedelmi skála felső részében találhatóak.
„A kormányok megvitathatják a vagyon, a nyereség és az örökösödés adójának emelésének lehetőségét – jegyezte meg Mauro. – Az egyik konkrét lehetőség lehet a Covid-19 járványt követő fellendülés finanszírozására a lakosság jövedelemadója vagy a társasági adó kiegészítése.”
Bár a világjárvány világszerte az átlagos jövedelemszint hirtelen csökkenéséhez vezetett, az IMF vezető tisztviselője kihangsúlyozta, „néhány személy és vállalat nagyon is jól jött ki”.
Paolo Mauro egyben hozzátette, hogy a világ országai fiskális politikájának elsősorban a szegények és kiszolgáltatottak támogatására kell irányulnia. Nyilvánosan támogatta az amerikai pénzügyminiszter, Janet Ellen felhívását, miszerint vezessenek be egy minimális társasági adókulcsot annak érdekében, hogy a nagyvállalatok ne tudják csökkenteni adóbefizetéseiket.
A gazdag országok ösztönzése arra, hogy saját erőforrásaikat használják fel a vakcinázási programok népszerűsítésére a szegényebb országokban, az IMF magas rangú tisztviselője kijelentette, ezek a kiadásokat a gyors gazdasági fellendülés kompenzálja a jövőben, ami lehetővé teszi a gazdagok számára, hogy visszatérüljenek költségeik és még gazdagabbak legyenek.
NEWSMAKER
[type] => post [excerpt] => Senki számára nem titok, hogy a koronavírus járvány elleni küzdelem rengeteg eszközt igényel, beleértve az anyagi forrásokat. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1618089780 [modified] => 1618071126 ) [title] => Az IMF a gazdagok megadóztatásával kívánja fedezni a járvány elleni küzdelem költségeit [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=11639&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 11639 [uk] => 11607 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 11608 [image] => Array ( [id] => 11608 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-62.jpg [original_lng] => 122649 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-62-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-62-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-62.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-62.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-62.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-62.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/0-62.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1618060336:12 [_thumbnail_id] => 11608 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2927 [_oembed_6d5e28b538c69df0061cdd448f29a91c] => [_oembed_time_6d5e28b538c69df0061cdd448f29a91c] => 1618060364 [_oembed_d7a4f7a126241b9c1d81624e95ba777a] => [_oembed_time_d7a4f7a126241b9c1d81624e95ba777a] => 1625320976 [_oembed_2d9798c206b5d097645bce61bb39cc2f] =>[_oembed_time_2d9798c206b5d097645bce61bb39cc2f] => 1680250123 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 4336 [1] => 623 ) [tags_name] => Array ( [0] => adók [1] => IMF ) ) [4] => Array ( [id] => 5831 [content] =>Volodymyr Zelenskyy also met today with Kristalina Georgieva, Managing Director of the International Monetary Fund. pic.twitter.com/bHMFLYE0Ud
— NEXTA (@nexta_tv) February 20, 2023Észtország két évtized leforgása alatt Európa vezető e-államává vált, csúcsra járatva az e-kormányzás műfaját, fejlesztve az állam informatikai kompetenciáit, legyen szó a piacról vagy az állam védelméről.
A digitális Észtország a koronaválságra reflektálva olyan eszközt vett elő, ami elég abszurdnak hat a munkanélküli tömegeket felvonultató időkben: az ország bevándorlási törvényét. Elindították ugyanis a Digitális Nomád Vízumot, amelytől a recesszióból történő mihamarabbi talpra állást és további digitális innovációt remélnek. Ruth Annus, a programért felelős belügyminiszter elmondta, hogy Észtország népszerűsítése az elsődleges cél, másodlagosan pedig sok hasznot remélnek az új bevándorlási programtól, mivel a digitális nomádok nemcsak olyan cégeket és szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyek Észtországban adóznak, hanem egy sajátos gazdasági közösséget is alkotnak.
A rendszer azokat a nem európai munkavállalókat célozza meg, akik szabadúszók vagy otthoni munkavállalók, és munkájukat a helyszíntől függetlenül tudják elvégezni. A vízumhoz szakmai tapasztalat igazolása, klienslista és minimum havi 3504 eurós kereset szükséges, ami elég soknak tűnik az 1221 eurós havi átlagkereset mellett (2017). Ha azonban megnézzük a szektorális lebontást, az IT-ben dolgozók havi átlagkeresete 2019 euró, vezető szoftverfejlesztőként pedig a 3662 eurós fizetés sem kizárt (2017). Ezen összehasonlításban elmondható, hogy az új program nagyrészt az IT szakma közép- és felsővezetői rétegét célozza meg, ami tényleg hasznos lehet, ha a munkavállaló nincs helyhez kötve (San Francisco és Tallinn összehasonlításban a lakásárak nyolcszorosan térnek el Tallinn javára). A vízum 12 hónapos tartózkodást tesz lehetővé, ami 90 napos utazást is tartalmaz a schengeni övezeten belül, azonban a meglátogatott országokban történő huzamosabb munka nem megengedett. Előzetes becslések szerint évente nagyjából 1800 jelentkezőt várnak a programba.
Kik azok a digitális nomádok?
A digitális nomádok olyan munkavállalók, akik távközlési és digitális technológia segítségével teremtik elő megélhetésüket, és általánosságban véve nomád módon élik életüket. Az egyre elterjedtebb életforma keretein belül a munkavállalók gyakran távoli országokban dolgoznak. A sikeres digitális nomádok általában magas keresettel rendelkeznek, azonban a munkavégzés megköveteli az önbizalmat és az önfegyelmet is. A digitális nomádok általában közösségbe szerveződnek az online és offline térben egyaránt.
Az új Digitális Nomád Vízum, már csak azért is úttörő, mert egyénre szabható lehetőséget biztosít a szabadúszó munkavállalóknak a legalitás talaján, sokszor ugyanis probléma, hogy az országról országra vándorló szabadúszó digitális nomádok megszegik – vagy figyelembe sem veszik – a munkavállalásra vonatkozó nemzeti törvényeket. A programra már az előzetes egyeztetések során is pozitív visszajelzések érkeztek, egyes munkavállalók pedig már több hónapja vártak a nyilvános bejelentésre az iparági pletykák után.
Az észt program nemzetközi érdeklődésre is számot tart, a kanadai kormány például már vizsgálja a digitális nomádokra szabott balti koncepciót és annak lehetséges átültetését az észak-amerikai államba.
Az észt intézkedéscsomag rávilágíthat a tényre, miszerint az európai munkaerőpiac drasztikusan át fog alakulni a jövőben, részben a technológiai fejlődés, de inkább a koronavírus hatására. A pandémia kényszerített szerkezetváltást hozott a munkáltatók életébe, hiszen amíg tavaly a home office munkavégzés a multiknál dolgozók kiváltsága volt, addig napjainkban – ahol lehetőség adódik rá – a hétköznapok része. Ez egyrészt olyan rugalmasságot és munkakultúrát teremt, amit meg kell tanulni kezelni és művelni; másrészt növeli a társadalmi különbségeket, hiszen akik nem tudnak home office munkavégzést folytatni nemcsak a pandémiás jelenben, hanem az átalakult jövőben is versenyhátrányt szenvedhetnek el.
Az utazási korlátozások miatt akadályba ütközik az eddigi nemzetközi mobilitás. A nagyvállalatok már nem tudják akadálytalanul utaztatni az alkalmazottakat, az eddig megszokott kozmopolita üzleti életet pedig részben helyhez kötheti a vírus miatti átalakulás. Az észt modell, amennyiben beváltja a remélt gazdasági és munkaerőpiaci előnyeit, példaként szolgálhat más országok számára, hogyan kell kiaknázni az IT-szektorban dolgozó digitális nomádok életstílusát, valamint a munkaerőpiac részleges átalakulását.
[type] => post [excerpt] => Észtország két évtized leforgása alatt Európa vezető e-államává vált, csúcsra járatva az e-kormányzás műfaját, fejlesztve az állam informatikai kompetenciáit, legyen szó a piacról vagy az állam védelméről. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1595972100 [modified] => 1595884562 ) [title] => Észtország új szintre emeli a digitális forradalmat [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=5831&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 5831 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 5832 [image] => Array ( [id] => 5832 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eu-eszt.jpg [original_lng] => 202577 [original_w] => 800 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eu-eszt-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eu-eszt-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eu-eszt-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eu-eszt.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eu-eszt.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eu-eszt.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/eu-eszt.jpg [width] => 800 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1595873762:12 [_thumbnail_id] => 5832 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 4204 [translation_required_done] => 1 [_oembed_f161dfa757a9d38fa2409b8dcab1d697] => [_oembed_time_f161dfa757a9d38fa2409b8dcab1d697] => 1652389373 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 4336 [1] => 4334 [2] => 3989 [3] => 4333 [4] => 4335 ) [tags_name] => Array ( [0] => adók [1] => digitális nomád [2] => Észtország [3] => IT-szektor [4] => munkavállalás ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 4336 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => economic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 4336 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => economic ) [_domains] => Array ( [economic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )