A norvég kormány úgy döntött, hogy 30 millió norvég koronával (2,97 millió dollárral) növeli a támogatást a Norwegian People’s Aid (Norvég Népi Segély) számára – ez egy humanitárius szervezet, amely Ukrajna aknamentesítésében segít. Erről a norvég kormány számolt be.
A többletfinanszírozásról azt követően érkezett hír, hogy Osmund Aukrust norvég nemzetközi fejlesztési miniszter látogatást tett Ukrajnában.
„A Norwegian People’s Aid világelső a kutyák bevetésében az aknamentesítési munkák során, és örülök, hogy most növelhetjük a támogatást az ukrajnai aknamentesítési erőfeszítéseikhez 2025-ben” – mondta.
A norvég kormány pontosította, hogy a további 30 millió korona biztonságos hozzáférést biztosít majd a mezőgazdasági területekhez a gazdák számára.
Az elaknásítottság alapjaiban érinti az élelmezésbiztonságot, és a mezőgazdaság újraindulását is igencsak lelassítja. Ukrajna teljes területének harmada minősülhet szennyezettnek, az aknamentesítés pedig hosszú és drága folyamat – a veszély elhárítása azonban elkerülhetetlen.
Mintegy 174 ezer négyzetkilométer minősül aknákkal potenciálisan szennyezettnek. Azt pontosan senki sem tudja, hogy valójában mekkora területen vannak aknák, de ennyit kell átvizsgálni, mielőtt ismét hasznosítanák a mezőgazdaságban.
A probléma nem csupán a keleti és déli háborús övezetekre korlátozódik, hanem egyre inkább a központi régiókat is érinti, különösen a visszafoglalt vagy felszabadított zónákban.
Ukrajna a háború előtti években a világ egyik vezető mezőgazdasági exportőre volt. A gabonafélék, napraforgó, kukorica és egyéb alapvető termények termesztésének lehetősége azonban nemcsak termelési kérdés, hanem stratégiai jelentőségű is a globális élelmiszerláncok szempontjából. A helyreállítás során az ukrán kormány és nemzetközi partnerei elsősorban a mezőgazdasági területekre fókuszálnak.
A célkitűzés szerint az elkövetkező tíz évben a szennyezett területek legalább 80 százalékát vissza kell adni a gazdaságnak.
A munka már folyik
A tavalyi év végére az ukrán állami és magán-aknamentesítő szervezetek – köztük a katasztrófaelhárítás, a rendőrség, a nemzeti gárda és a határőrség – mintegy 35 ezer négyzetkilométernyi területet tisztítottak meg különféle robbanószerkezetektől.
2025 tavaszáig országosan már több mint ezer hektárt lehetett újra használatba venni, és ezeket a területeket azonnal be is vetették gabonával és burgonyával.
Az ukrán állam 2024 szeptemberében indította el a mezőgazdasági földek humanitárius aknamentesítését támogató programját, amely az egyik legkomplexebb újjáépítési alprogramnak számít. A programban a termelők kétféle kompenzációs lehetőség közül választhatnak: előzetes regisztráció esetén 100 százalékos, utólagos pályázat esetén pedig 80 százalékos költségtérítés igényelhető. A finanszírozás átláthatósága érdekében az állam az erre a célra elkülönített összegeket letéti számlákon kezeli, és a munkát kizárólag hivatalos pályázati eljáráson keresztül kiválasztott vállalkozások végezhetik.
Az ukrán kormány a központi költségvetés mellett külső és közösségi források mozgósítására is törekszik. A 2025-ös költségvetésből 2,5 milliárd hrivnyát irányoztak elő humanitárius aknamentesítésre, ám ez önmagában nem elegendő. Kiegészítésképpen a Uinited24 nevű hivatalos adománygyűjtő platformon keresztül eddig 200 millió hrivnya gyűlt össze, amelyet pirotechnikai eszközök, nehézgépek, védőfelszerelések és logisztikai támogatás beszerzésére fordítottak.
Nemzetközi támogatók is részt vállalnak az újjáépítés ezen szegmenséből. Az olasz AICS fejlesztési ügynökség például 6 millió eurós keretet különített el aknamentesítési projektekre, különös tekintettel a Harkiv térségében lévő területekre.
Az aknamentesítés költségei jelentősek: nemzetközi becslések szerint egyetlen hektár megtisztítása akár 50 ezer amerikai dollárba is kerülhet.
Ez az összeg még közepes méretű vállalkozások számára is megterhelő, a kisebb gazdaságok számára pedig gyakorlatilag elérhetetlen. Ebből következik, hogy sem az ukrán állam, sem a mezőgazdasági szereplők nem képesek egyedül viselni a teljes terhet – ezért van kulcsszerepe a kombinált finanszírozási modellnek.
Tajvan úgy döntött, hogy csatlakozik a Litvánia és Izland vezette Ukrajna aknamentesítéséért felelős nemzetközi koalícióhoz. Az ország emellett 2 millió dollárt különít el az ukrán terület orosz aknáktól való megtisztítására, jelentette be a litván védelmi minisztérium.
A tárca megjegyezte, hogy a két ország képviselői találkozót tartottak Vilniusban, ahol megvitatták Ukrajna támogatását, többek között az aknamentesítési műveletek területén.
„Tajvan és Litvánia egyhangúlag elismeri az együttműködés fontosságát és szükségességét az ukrajnai aknamentesítési kérdés megoldásában. Mindkét fél elismerte, hogy a háború veszélyes, megoldatlan maradványai komoly veszélyt jelentenek a civil lakosok biztonságára, és jelentősen akadályozzák a társadalmi-gazdasági fejlődést a konfliktus által érintett régiókban” – áll a közleményben.
Több mint 60 ország és nemzetközi szervezet csatlakozott a svájci Lausanne-ban megrendezett aknamentesítési konferenciához. Ennek eredményeként Ukrajna mintegy 70 millió dollár összegű támogatást kapott – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a kormányülésen. Hozzátette, a támogatás Kanada, Hollandia, Norvégia, Luxemburg, Lettország és más partnerek hozzájárulásai.
Hamarosan Svájcból újabb aknamentesítő berendezések érkeznek Ukrajnába az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat pirotechnikai egységei számára. A konferencia során átadták az első GCS200-as speciális gépet.
„Nagy-Britanniával és Svájccal megállapodtunk abban, hogy pilot-projektet indítunk a humanitárius aknamentesítés előtérbe való helyezésére. Megvalósítása a harkovi régióban lesz. Célja egy olyan hatékony algoritmus kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy mindenekelőtt azokat a területeket tisztítsák meg, amelyekre az embereknek és a gazdaságnak szüksége van” – mondta a miniszterelnök.
Hozzátette: 35 ezer négyzetkilométernyi ukrán földterület már visszakerült használatba.
„Többszörösen igyekszünk felgyorsítani a munkatempót. Ambiciózus célunk, hogy 2033-ig felmérjük a potenciálisan aláaknázott területek abszolút többségét” – hangsúlyozta Smihal.
Ukrajna nemzetközi partnerei több mint 700 millió dollárt különítettek el humanitárius aknamentesítésre. A hírt Irina Verescsuk, Ukrajna ideiglenesen megszállt területei reintegrációját felügyelő minisztere jelentette be – írja a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.
A miniszter tájékoztatása szerint az alapokat humanitárius aknamentesítési projektekre szánják Ukrajnában a 2022–2027-es időszakra.
A legfontosabb adományozók közé az Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Norvégia, az EU országai, Japán, Hollandia és Németország tartoznak.
A jövőben az ukrajnai aknavédelmi rendszer megerősítése érdekében a kormány elmélyíti a nemzetközi és szakmai közösséggel való interakciót is – számolt be a hírről az ukrán miniszter.
Ez a koordináció a 2023-ban elindított ágazati munkacsoporton keresztül fog működni, amely Ukrajna összes adományozóját egyesíti ezen a területen.
A portál emlékeztetett, hogy decemberben Litvánia bemutatta az Ukrajna aknamentesítésére irányuló koalíció frissített koncepcióját. Az aknamentesítési koalíciónak a felszabadított területek humanitárius aknamentesítése és az orosz csapatokkal való érintkezés vonalán végrehajtott harci aknamentesítés ugyancsak az elképzelése részét képezni.
A koalíció első munkatalálkozójára januárban került sor Litvániában.
🇨🇦 announced an additional 7.5 mln CAD for demining. During the meeting in Kyiv, I thanked @melaniejoly for 🇨🇦 support to 🇺🇦. We discussed 🇺🇦's economic development & recovery, as well as the tightening of sanctions against rf. We appreciate the solidarity of our friends. pic.twitter.com/CGoKoAeXCr
🇨🇦 announced an additional 7.5 mln CAD for demining. During the meeting in Kyiv, I thanked @melaniejoly for 🇨🇦 support to 🇺🇦. We discussed 🇺🇦's economic development & recovery, as well as the tightening of sanctions against rf. We appreciate the solidarity of our friends. pic.twitter.com/CGoKoAeXCr
A zágrábi nemzetközi adományozói konferencián Horvátország, Spanyolország, Svájc, Norvégia, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria és Svédország képviselői bejelentették, hogy 143 millió eurót különítenek el az ukrán területek aknamentesítésének támogatására – közölte Julija Szviridenko, Ukrajna gazdasági minisztere.
„A világ több mint 40 országának képviselői, több száz megbeszélés és egy közös cél: Ukrajna földterületeinek biztonságossá tétele. Védelmi és külügyminiszterek, nagykövetek, nemzetközi szervezetek vezetői gyűltek össze Zágrábban, hogy megvitassák Ukrajna humanitárius aknamentesítésének fontos kérdését a nemzetközi adományozói konferencián. Az esemény nagyon gazdag jó hírekben” – mondta Szviridenko.
A konferencián az alábbi országok jelentették be támogatásukat:
• Andrej Plenkovich horvát miniszterelnök bejelentette, hogy 5 millió eurót biztosít Ukrajnának humanitárius aknamentesítésre;
• Jose Manuel Albarez Spanyolország külügyi-, EU- és együttműködési minisztere közölte, hogy Spanyolország 1,5 millió eurót fordít az ukrajnai humanitárius aknamentesítés támogatására;
• a svájci kormány az elkövetkezendő 4 évben több mint 100 millió eurót különít el Ukrajna humanitárius aknamentesítésére;
• Norvégia mintegy 20 millió eurót utal ki az ENSZ rendszere állami szervezetein és ügynökségein keresztül;
• Szlovénia további 500 000 eurót különít el az ukrajnai aknamentesítési tevékenységekre – Szlovénia jövő évben utalja ki a forrásokat;
• Szlovákia 1,5 millió eurót támogatást tervez a közszféra bevonásával és az adománygyűjtéssel;
• Ausztria szövetségi kormánya úgy döntött, hogy 2 millió eurót biztosít Ukrajna aknamentesítésére;
• Svédország bejelentette, hogy további 12,5 millió eurót biztosít a Dán Menekültügyi Tanácsnak egy ukrajnai aknamentesítési programra a következő 3 évben.
A teljes körű invázió kezdete óta összesen csaknem félmilliárd eurót különítettek el Ukrajna partnerei.
„Szimbolikus, hogy az Ukrajna aknamentesítéséről szóló konferenciára Horvátországban került sor. Ez az ország 30 évvel ezelőtt maga is szembesült a háború és az aláaknázott területek okozta kihívásokkal. És nézzük meg ma Horvátországot. Virágzó uniós ország, gazdag aknamentesítési tapasztalattal. Bízom benne, hogy Ukrajna nem kisebb sikereket ér el, és a jövőben képes lesz az aknamentesítés terén szerzett tapasztalatait és fejlesztéseit exportálni” – mondta Szviridenko.
?? announced an additional 7.5 mln CAD for demining. During the meeting in Kyiv, I thanked @melaniejoly for ?? support to ??. We discussed ??'s economic development & recovery, as well as the tightening of sanctions against rf. We appreciate the solidarity of our friends. pic.twitter.com/CGoKoAeXCr
🇨🇦 announced an additional 7.5 mln CAD for demining. During the meeting in Kyiv, I thanked @melaniejoly for 🇨🇦 support to 🇺🇦. We discussed 🇺🇦's economic development & recovery, as well as the tightening of sanctions against rf. We appreciate the solidarity of our friends. pic.twitter.com/CGoKoAeXCr
Az agrárpolitikai minisztérium támogatást jelentett be a mezőgazdasági területek aknamentesítésére a harkivi régióban. A gazdák az Állami Agrárnyilvántartáson keresztül regisztrálhatnak augusztus 15-ig.
Az erre vonatkozó programot az Agrárpolitikai Minisztérium valósítja meg nemzetközi partnerekkel közösen. A projekt keretein belül azonosítják azokat a gazdákat, akik, a lehetőségeknek megfelelően, aknamentesítési támogatást, valamint egyéb segítséget kapnak a mezőgazdasági termelés helyreállításához.
A harkivi régió Bohoduhivszkai, Izjumi, Kupjanszki, Harkivszkai és Csuhujivszkai kistérségei gazdálkodóinak maximum 300 hektár összterületű földterülettel kell rendelkezniük vagy bérelniük kell. További prioritást az alábbi kritériumok élveznek:
a háború következményeként nagy a százaléka a megműveletlen földeknek;
nagy a százaléka a támadások során lerombolt földeknek;
magas százaléka a zóna szennyezettségének;
a háború miatt csökkent a dolgozók száma;
országos jelentőségű földterületekkel rendelkezik.
Emellett a gazdáknak a veszélyesnek ítélt termőföld kataszteri adatait kell megadniuk. A közölt információkat tovább erősíti a műholdképekkel való összehasonlítás mechanizmusa, és minden regisztrált gazda további ellenőrzésen megy keresztül, ami segít a FAO-nak és a WFP-nek (Világélelmezési Program) a szükséges támogatás kiutalásában.
?? announced an additional 7.5 mln CAD for demining. During the meeting in Kyiv, I thanked @melaniejoly for ?? support to ??. We discussed ??'s economic development & recovery, as well as the tightening of sanctions against rf. We appreciate the solidarity of our friends. pic.twitter.com/CGoKoAeXCr
A nemzetközi partnerek 244 millió dollárt utalnak ki humanitárius aknamentesítésre. Év végéig pirotechnikai, aknamentesítő, robbantógépek, fémdetektorok és sok más speciális berendezés érkezik Ukrajnába, számolt be az UNN a gazdasági minisztériumra hivatkozva.
„Az anyagi támogatást és a szükséges eszközök beszerzését partnereink biztosítják. Minden munkaterület esetében egyértelműek a következő lépések. Jelenleg már van megállapodás az adományozókkal arról, hogy 244 millió dollárt, valamint speciális felszerelést utalnak ki Ukrajnának a humanitárius aknamentesítéshez” – tájékoztatott Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese, gazdasági miniszter.
A miniszterelnök-helyettes elmondása szerint Ukrajna feladata nemcsak a teljes terület aknamentesítése, hanem a folyamat felgyorsítása is. Ez a gazdaságélénkítés kérdése is, mert minél hamarabb visszakerülnek a forgalomba az aláaknázott földek, annál gyorsabban fejlődnek a vállalkozások.
Ukrajna az év végéig 10, horvát gyártmányú Dok ING aknamentesítő gépet és további 10-et a Global Clearance Solutions-től, közel 200 pirotechnikai járművet, több mint 600 fémdetektort, 50 robbantógépet, egyedi aknamentesítési készleteket, védőruhákat, quadrocopterek, robotrendszerek lőszerek ártalmatlanításhoz stb.
A szükséges felszerelést Japán, Kanada, Korea, Svájc, Litvánia, a Howard Buffett Alapítvány, az UNDP és mások biztosítják. Megállapodások vannak a DOK.ING-gel és a dán HYDREMA-val is gyártásuk ukrajnai lokalizálására vonatkozóan.
A gazdasági tárca azon dolgozik, hogy az aknamentesítés folyamatában növelje a magánszolgáltatók jelenlétét, akik kereskedelmi alapon dolgoznak. A magánvállalkozások bevonásának elősegítése érdekében az aknamentesítési munkák a közbeszerzések körébe való bevonását kezdeményezték. A személyzet képzése is fontos eleme a kapacitásának erősítésének.
„A területek a forgalomba való visszatérítésében a legnagyobb előrelépést a gyors és megbízható, nem műszaki felméréssel érhetjük el. Ez az aknamentesítés alapvető szakasza, amely lehetővé teszi, hogy a potenciálisan szennyezett földterületek 80%-át a lehető leggyorsabban szabad forgalomba helyezzék” – hangsúlyozta Ukrajna első miniszterelnök-helyettese.
Jelentős előrelépés érhető el az aknamentesítési szolgáltatások piaca fejlődésének és a termelés gazdaságpolitikai eszközök felhasználásával történő fejlesztésének a termelés lokalizálása, a nyílt közbeszerzés, kiegyensúlyozott szabályozás és deregulációnak köszönhetően, véli Szviridenko. A Gazdasági Minisztérium vállalta a stratégia kidolgozását és a szervek munkája összehangolásának biztosítását.
Csehország 45 millió koronát (körülbelül 1,8 millió eurót) biztosít Ukrajnának, hogy segítséget nyújtson a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek és elvégezze a területek aknamentesítését.
A cseh kormány két támogatást hagyott jóvá Ukrajnának. Az elsőt, 25 millió korona (majdnem 1 millió euró) értékben Dnyipropetrovszki megye kapja. A pénzeszközöket azok megsegítésére fordítják, akik az orosz invázió miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonukat.
A második részletet – 20 millió korona értékben – a területek aknamentesítésére fordítják. A projekt várhatóan hozzájárul a lakosok biztonságának növeléséhez, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy visszatérjenek otthonaikba.
Ukrajnai Marshall-tervet szorgalmazott az aknamentesítéshez az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerdán Genfben.
Paul Heslop, az aknamentesítéssel foglalkozó program vezetője a második világháború utáni európai helyzethez hasonlította az ukrajnai állapotokat. Heslop elmondta: öt éven át mintegy 275 millió eurót kellene költeni évente a helyreállításra, annyira ellehetetlenítették az aknák az ipar és a mezőgazdaság működését.
A Marshall-tervet az Egyesült Államok hívta életre a második világháborút követően Európa újjáépítésére. Heslop elmondta: az Ukrajnában található taposóaknák mennyiségét nehéz megbecsülni.
A szembenálló felek mindegyike használ páncéltörő aknákat, Oroszország pedig gyalogsági aknákat is, miután nem írta alá a betiltásukról szóló egyezményt.
Ezek a fegyverek felrobbannak, ha gyerekek, vagy a földjeiket művelő gazdák érnek hozzájuk.
A tisztségviselő emlékeztetett: a háború előtt Ukrajna volt a Világélelmezési Program (WFP) legnagyobb gabonabeszállítója.
A WFP 150 ezer gazdával dolgozott együtt az országban.
Heslop szerint a termelést mielőbb újra kell indítani, azonban a földek átfésüléséhez több ezer szakértő kellene. Jelenleg sok földműves saját maga végzi az életveszélyes aknamentesítést: detektorokat csavaroznak a traktorok elé, és így próbálják megtalálni az aknákat – mutatott rá.
?? announced an additional 7.5 mln CAD for demining. During the meeting in Kyiv, I thanked @melaniejoly for ?? support to ??. We discussed ??'s economic development & recovery, as well as the tightening of sanctions against rf. We appreciate the solidarity of our friends. pic.twitter.com/CGoKoAeXCr
