Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja bejelentette, hogy akár 100%-os vámot is kivethet bizonyos dél-koreai és tajvani vállalatok importjára, amennyiben azok nem fektetnek be mikroáramkörök gyártásába amerikai területen, jelentette be Howard Lutnick, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere.
A Trump-adminisztráció a gazdasági protekcionizmus fokozására és a kulcsfontosságú partnerekkel, különösen az ázsiai országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok újratárgyalására összpontosít. A Fehér Házban úgy vélik, hogy az Egyesült Államok régóta fennálló függősége a chipek importjától komoly kockázatot jelent a gazdasági stabilitásra és a nemzetbiztonságra nézve.
Ezért Washington határozottan ösztönözni kívánja a stratégiailag fontos high-tech termelés USA-ba történő áthelyezését. Lutnick megjegyezte, hogy azok a vállalatok, amelyek nem hajlandók részt venni az amerikai termelési létesítmények fejlesztésében, elveszíthetik jelenlegi hozzáférésüket az amerikai piachoz, vagy jelentős tarifaemeléssel nézhetnek szembe.
Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek már jelentős beruházásokat jelentettek be, vagy gyárak indítását tervezik az Egyesült Államokban, elkerülhetik a szigorú kereskedelmi korlátozásokat. Az Egyesült Államok és Tajvan korábban megállapodást kötött a félvezetőgyártás nagymértékű bővítéséről, az ezen megállapodások szerinti beruházások teljes összege több százmilliárd dollárra becsülhető.
„A 100 százalékos vámok esetleges bevezetése jelentősen befolyásolhatja a globális félvezetőpiacot, súlyosbíthatja az Egyesült Államok és az ázsiai országok közötti kereskedelmi feszültségeket, valamint a beruházások átcsoportosításához és áremelkedéshez vezethet a high-tech ellátási láncokban” – vélik a szakértők.
Németország hamarosan 450 millió euróra növeli az orosz támadások utáni ukrán energiaszektor helyreállításába történő beruházásait, és a forrásokat nagyon hatékonyan fogja felhasználni – jelentette ki szombaton Katharina Reiche német energetikai miniszter az rbc.ua hírportál tudósítójának kérdésére válaszolva.
A jelentés szerint Reiche megjegyezte: „Növeljük az Ukrajna energiatámogatási alapjába történő hozzájárulásokat. Németország már 390 millió eurót befizetett, nyáron 30 millió euróról állapodtunk meg, de ma szeretném bejelenteni, hogy további 30 millió eurót fektetünk be.”
A német energetikai miniszter szerint így Németország összesen 450 millió eurót tervez biztosítani. „Ez egy jól befektetett pénz lesz, és az Ukrajna teljes energiatámogatási alapjának csaknem egyharmadát teszi ki. Ez a pénz lehetővé teszi számunkra, hogy megvásároljuk a szükséges technikai eszközöket Ukrajna megmentéséhez” – tette hozzá Katharina Reiche.
Szvitlana Hrincsuk ukrán energetikai miniszter szerint a támogatási alapban mostanra összesen 1,2 milliárd euró gyűlt össze.
Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin kijelentette: „példátlan partnerséget” köt Kínával, a kínai befektetők a háború alatt jelentősen csökkentették befektetéseiket Oroszországban – írja a The Moscow Times.
A Finn Bank Feltörekvő Gazdaságok Intézete (BOFIT) szerint Peking 2022–2023-ban mindössze évi 400 millió dollárt fektetett orosz projektekbe – háromszor kevesebbet, mint 2011–2018-ban, amikor az átlagos befektetési volumen elérte az 1,2 milliárd dollárt.
„Amikor Oroszországba való befektetésről van szó, a kínai befektetők ugyanúgy viselkedtek, mint mindenki más” – jegyzi meg a tanulmány. Az Oroszországi Föderáció Központi Bankja szerint a háború három éve alatt a reálszektorba történő külföldi közvetlen befektetések volumene 57 százalékkal csökkent – a 2022 eleji 497,7 milliárd dollárról 2025 elejére 216 milliárd dollárra zsugorodott. Ez a 2009 óta mért legalacsonyabb érték.
Májusban Putyin azt mondta Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy Moszkva kész „kényelmes feltételeket” teremteni a kínai üzleti élet számára, és az országok közötti kapcsolatokat „a 21. század államközi kommunikációjának modelljének” nevezte.
A kínai hatóságok azonban
már megtiltották vállalataiknak, hogy befektessenek az orosz olaj- és gáziparba,
az autógyártóknak, hogy gyárakat építsenek,
és elálltak a Szibéria Ereje 2. gázvezeték finanszírozásától is.
Az American Enterprise Institute becslései szerint az utolsó nagyobb kínai projekt Oroszországban 2021-re nyúlik vissza – a Sinopec olajfinomító konszern 360 millió dollárt fektetett be az orosz olajiparba.
A Világgazdaság korábban megírta, hogy Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a második világháború európai befejeződése 80. évfordulója alkalmából több megállapodást írt alá. Hszi a Kremlben folytatott megbeszélés után kijelentette, hogy a viharos nemzetközi környezet ellenére Kína és Oroszország a jövőben is elkötelezett marad az örök jószomszédság szelleme mellett.
Az ukrán gazdaságban immár második éve tapasztalható a beruházások kiáramlása. Az idei év januárja–márciusában 9,5%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, és 78,2 milliárd UAH-t tettek ki, számolt be Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata.
A legtöbb iparág veszít a beruházásokból. Egyes iparágakban azonban növekvő tendencia figyelhető meg, többek között:
egészségügy és a szociális támogatás (+ 137,1%);
közlekedés és postai tevékenység (+ 23,6%);
mezőgazdaság (+ 7,7%);
szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek (+ 6,7%).
A legnagyobb visszaesés a művészet, a sport, a szórakozás és a rekreáció szférájában tapasztalható (-79,6%), többek között:
információ és távközlés (-29,0%);
pénzügy és biztosítási tevékenység (-24,0%);
kereskedelem (- 21,9%);
építőipar (- 19,2%);
ipari beruházások (- 12,4%).
Emlékeztetőül, április 2-án az ukrán minisztertanács határozatot fogadott el az ukrajnai Nemzeti Befektetési Alap állami vállalkozás létrehozásáról, jóváhagyta alapszabályát.
