Ukrajna gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolja a területén folyó háború. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből azonban kiderül: az országban éppen a békésebb kárpátaljai területek felértékelődése látható.
Ukrajnában a háború 2022-es februári kitörését követően, az első sokk hatására számos külföldit tulajdonban lévő leányvállalat döntött az országból történő kivonulás mellett. Azok pedig, akik maradtak, lehetőségeikhez mérten a gyártórészlegeiket a harcoktól távoli országrészekbe próbálták áthelyezni – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint kérdéses, hogy a harcok befejezése után mennyire tud majd tőkét importálni az ország. Hozzátette, hogy 2016 és 2021 között a GDP 3,1 százalékát tette ki átlagosan tőkebeáramlás, és még a 2014-es krími eseményeket követően is sikerült fenntartaniuk a befektetési kedvet Ukrajnában.
„A konfliktus főként azokra az iparágakra szokott jelentősebben negatívan hatni, amelyek magas állótőke intenzitással rendelkeznek, emellett zsugorodás figyelhető meg azoknál az iparágaknál is, amelyek a belső piacokat célzó befektetéseket biztosítják. Viszont van két olyan ágazat, ahol teljesen ellentétes folyamatok zajlanak, ez pedig a szolgáltatási szektor, illetve a távközlési és a pénzügyi szektor” – fejtette ki az elemző.
A szakértő kiemelte, hogy a jelenleg elérhető adatok alapján nem új tőke beáramlásáról van szó, hanem a már meglévő tőke újbóli befektetéséről, de egyelőre nehéz Ukrajnában kockázatelemzést végezni.
„A Multilaterális Beruházási Ügynökség végzett erre vonatkozóan egy kutatást néhány évvel ezelőtt, és arra jutottak, hogy az új beruházásoknak a száma egy jelentősebb konfliktus esetén 34 százalékkal, míg a befektetett tőkeérték átlagosan 90 százalékkal csökkenhet” – mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint Kárpátalja az elmúlt két év során felértékelődött, csak 2024 első negyedévében 21,3 millió amerikai dollár áramlott a régióba, ami nagyon jó hatással van a terület gazdasági fejlődésére.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara ukrajnai tagvállalatainak 40%-a úgy gondolja, hogy az orosz–ukrán háború 2025-ben véget ér – derült ki az Amerikai Kereskedelmi Kamara Üzleti tevékenység a háborús Ukrajnában: éves eredmények és előrejelzések elnevezésű, Ukrajnában végzett felméréséből, számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a 2023 december első felében végzett felmérésben a kamarai tagvállalatok 108 vezetője és felső vezetője vett részt. A válaszadók 76%-a cégvezető. A kutatást végzők azt kérdezték a válaszadóktól, hogy szerintük mikor ér véget az ukrajnai háború. A cégek 40%-a úgy véli, hogy a háború 2025-ben véget ér, 24%-a 2024-re, 17%-a 5 éven belülre teszi a háború végét. A többi a válasz 19%-a a „nehéz válaszolni”, „a szövetségesek támogatásától és Ukrajna lépéseitől függ”, 2026–2027, „több mint öt év”, „10 év alatt”.
Ugyanakkor a háború ellenére a cégek 74%-ának sikerült elérnie a tervezett pénzügyi eredményeket 2023-ban. 27%-a többet ért el a tervezettnél). 24% – nem érte el a tervezett pénzügyi eredményt. A vállalkozások képviselői 2024-re is előrejelzést adtak cégeik bevételeiről, létszámáról és befektetéseik mértékéről. Így a kamarai tagvállalatok 46%-a bevételnövekedést remél, 41%-uk úgy véli, hogy a bevétel nem változik, 13%-a pedig csökkenést jósol.
A válaszadók 55%-a ugyanakkor azt jelzi, hogy a vállalati létszám változatlan marad, 33% növeli a létszámot, 12% pedig létszámcsökkenésre számít. A tagvállalatok 54%-a jelezte, hogy befektetései változatlanok maradnak. A vállalatok 37%-a a beruházások növekedését, 9%-a pedig a csökkenést jósolja. Emellett a megkérdezett cégek megnevezték azokat a lépéseket, amelyeket az ukrán kormánynak meg kell tennie annak érdekében, hogy jelentős mértékben segítse a vállalkozásokat a helyszínen.
Az első 3 lépés között szerepel: a nemzetbiztonság és védelem megerősítése, Ukrajna területének aknamentesítése (24%), valódi és hatékony igazságügyi reform végrehajtása (23%), az ellátási láncok védelmének biztosítása a határokon és a tengeren logisztikai helyzet (20%).
További lépések közé tartozik a külföldi kölcsönök osztalék- és/vagy kamatfizetésére vonatkozó devizakorlátozások enyhítése, az adójogszabályok kiszámíthatóságának és stabilitásának biztosítása, valamint az egyértelmű és átlátható könyvelési eljárás, a politikai kockázatok biztosítási fedezetének bővítése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciókat vezetett be többek között Vjacseszlav Bohuszlajev, a Motor Szics volt vezérigazgatója ellen – írja az Ukrajinszka Pravda. A listán Bohuszlajev mellett több ukrán és több mint 230 orosz állampolgár is szerepel.
A szankciókban 154 oroszországi és egy megszállt melitopoli cég is érintett.
Az orosz pénzügyminisztériumot és az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlésének Szövetségi Tanácsát is szankciókkal sújtották.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A megkérdezett informatikai cégek több mint 50%-a nem települt át, csak távmunkára váltott. Egyes cégek már részben visszatértek az irodai munkára.
A hírt az IT Ukraine Szövetség által végzett kutatás alapján közölték.
Általában a megkérdezett IT-cégek 45%-a az Ukrajnán belüli áttelepülést választotta. A cégek 42%-a részben külföldre költözött, ebből csak 5% zárta be ukrajnai irodáinak egy részét.
A megkérdezett IT-cégek közül egyiknek sincs szándékában az ukrajnai üzleti tevékenység teljes bezárása.
A jövőben, 2022 végéig, a megkérdezett IT-cégek 63%-a nem tervez részleges vagy teljes áttelepülést. A válaszadók 14%-a azonban részleges vagy teljes külföldre települést fontolgat az év végéig. A cégek további 23%-a azt tervezi, hogy összehangolja a külföldre telepített és az itthoni irodák munkáját.
Az ipari cégek az esetleges gázhiányra készülnek, hogy elkerüljék a gyárak bezárását.
Franciaországban az energiaigényes vállalatok fokozzák vészhelyzeti terveik végrehajtását, és gázkazánjaikat fűtőolajra állítják át. Erre azért van szükség, hogy elkerüljék az áramkimaradásokat az orosz gázellátás csökkenése esetén – számolt be az Euractiv.
Ugyanakkor Franciaország villamosenergia-igényének mintegy 70%-át atomenergiából termeli ki, ami azt jelenti, hogy sokkal kevésbé függ az orosz gáztól, mint a szomszédos Németország.
Az államilag ellenőrzött EDF villamosenergia-termelő elavult villanytelepekkel pótolja Franciaország szükségleteit. A közlemény szerint az 56 atomreaktor közül 29-et leállítottak, ellenőrzés és felújítás céljából.
Az ipari cégek is készülnek az esetleges fennakadásokra.
„Kazánjainkat átalakítottuk, hogy azok gázzal vagy olajjal is működjenek, sőt, ha kell, szénre is átválthatunk” – mondta Florent Menego, a világ egyik vezető gumiabroncsgyártó cége, a Michelin vezetője.
Elmondása szerint, ha mégis gázhiány alakulna ki Európában, a kőolaj továbbra is elérhető alternatíva marad.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
49 százaléka az ukrán vállalkozóknak úgy véli, hogy a háború aktív szakasza lezárul a tél beköszöntével – derül ki a Gradus közvéleménykutató felméréséből, amit a Forbes ismertetett.
A megkérdezettek 33 százalékának viszont az a véleménye, hogy az ellenségeskedések 2023 végéig, sőt még tovább is eltarthatnak. A háború érzékenyen érintette az ukrajnai vállalkozásokat, a 104 megkérdezettnek csak a 22 százaléka mondta, hogy minden úgy működik, mint azelőtt. A vállalkozásoknak mintegy a fele csak részlegesen tud működni, míg 19 százalékuk teljes egészében leállt.
A vállalkozások túlnyomó többsége már költözött Ukrajnán belül a háború alatt, 11 százalékuk külföldre tette át székhelyét (ezek többsége valamelyik EU országba, Lengyelországba, Németországba, Észtországba vagy Bulgáriába).
Ugyan az EU-ban megjelenő ukrán cégeknek nem kevés akadállyal kell megküzdeniük, kezdve az eltérő jogszabályoktól, a nyelvi akadályokon át és a komoly konkurenciát jelentő európai vállalkozásokig, ám a válaszadók 83 százaléka úgy gondolja, hogy sikerrel venné fel a versenyt az európai piac szereplőivel.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Vlagyimir Putyin támogatta azt az elképzelést, hogy „külső menedzsmentet” vezessenek be azon vállalatoknál, amelyek bejelentették kivonulásukat az orosz piacról, írja RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Mint Mikhail Mishustin miniszterelnök az elnök és a kormány tagjai közötti találkozón elmondta, a kabinet folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és állítása szerint a legtöbb most távozó külföldi cégnél a munkahelyek és a fizetések érintetlenül maradnak. Hozzátette, hogy a hatóságok törvénytervezetet készítettek elő, amelynek célja a üzembezárások megakadályozása. Ha a külföldi tulajdonosok indokolatlanul bezárnak egy vállalatot, a kormány külső adminisztráció bevezetését javasolja, amely a tulajdonos döntésétől függően határozná meg a cég sorsát. A legfontosabb feladat a szervezet profiljának megőrzése és a munkahelyek megtartása lesz – hangsúlyozta Mishustin.
A legrégebbi orosz lap, az Izvesztyija úgy értesült, hogy a kormány és a főügyészség megkapta azoknak a külföldi vállalatoknak a listáját, amelyeket az oroszországi működésük megszűnése miatt államosítani lehet. Oleg Pavlov, a Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője az Izvesztyiának nyilatkozva elmondta, hogy eddig 59 vállalat szerepel a listán. Ezek:
Adobe IBM Ubisoft Cisco Paulig Valio Obi Ikea Jysk Activision Blizzard Crocs Karl Lagerfeld Uniqlo H&M ASOS Louis Vuitton Stradivarius M&S Pull&Bear Mango Gucci Bershka Hermes Chanel Massimo Dutti Zara Oysho Prada Yves Saint Laurent Calvin Klein Hugo Boss Tommy Hilfiger Victoria’s Secret Mothercare Carlsberg Heineken
Oracle Apple AMD Dell Intel Panasonic Siemens Samsung Mastercard PayPal Visa American Express Western Union Agoda Airbnb Trivago Coursera Booking Citroen Volkswagen Jaguar Opel Land Rover Audi Mercedes-Benz Peugeot-Benz Porsche Renault Skoda Suzuki Nissan Ford BMW Volvo General Motors
Microsoft Mazda Toyota Lexus Honda Bentley Ducati Lamborghini Airbus Boeing Embraer Caterpillar Deere Puma Nike Adidas Swarovski Cartier Clinique Estée Lauder Guerlain Givenchy L’Oreal Mac Sephora Christian Dior Kenzo Shiseido Paramount Universal Warner Bros. Disney Sony KFC McDonald’s Pizza Hut Starbucks
Putyin a javaslatra reagálva megjegyezte, Oroszország nem zárkózik el senkitől, és kész együttműködni minden külföldi partnerrel. Egy másik cikkben azonban felsorolják azt is, jelen állás szerint mely országokat tekintik ellenségesnek. Az Ukrajnán kívül 47 államot tartalmazó lista szerint
az angolszász világ öt országa, vagyis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland;
az Európai Unió 27 tagországa;
tíz nem uniós európai ország: Svájc, Norvégia, Izland, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Andorra, Liechtenstein, Monaco, San Marino;
és öt nem angolszász csendes-óceáni ország, nevezetesen Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Mikronézia és Tajvan számít Oroszország ellenségének.
