A megnövelt villamosenergia-importnak köszönhetően Ukrajna a következő napokban várhatóan áramszünetek nélkül biztosíthatja az energiaellátást – jelentette be Denisz Smihal első miniszterelnök-helyettes, energiaügyi miniszter.
A tárcavezető szerint az ország energiarendszerére továbbra is óriási terhet ró a rendkívüli hőség, valamint az orosz támadások. Ennek enyhítésére a kormány több intézkedést hozott, amelyek közül a legfontosabb a villamosenergia-import növelése volt.
Smihal közölte, hogy az idei év során összesen 6 gigawattnyi energiatermelő kapacitás helyreállítását tervezik. Emellett az elmúlt három és fél hónapban országszerte közel 339 megawatt új decentralizált energiatermelő kapacitást helyeztek üzembe, elsősorban Kijevben, a fővárosi régióban és Zsitomir megyében.
A miniszter kiemelte azt is, hogy folyamatos a nemzetközi támogatások bevonása az energetikai infrastruktúra helyreállítására. Az Ukrajna Energiaügyi Támogatási Alapjába eddig több mint 152 millió euró érkezett, és a közeljövőben további 15,4 millió eurós támogatás várható az Európai Bizottságtól és Dániától.
Ukrajna felülvizsgálja atomerőművi blokkjainak karbantartási ütemtervét, és megpróbálja növelni a kelet-európai országokból származó villamosenergia-importot, mivel a hőmérséklet hirtelen emelkedése súlyosbítja az energiahiányt – jelentette be kedden az ukrán védelmi miniszter.
Denisz Smihal a Telegramon azt nyilatkozta, hogy az állami atomenergia-vállalat, az Enerhoatom felülvizsgálja karbantartási ütemtervét, hogy növelje az áramtermelést a csúcsfogyasztási időszakokban – írja a Reuters.
A minisztérium reményét fejezte ki, hogy az ukrán állami vállalatok növelni fogják az áramimportot. Az ország három atomerőműve jelenleg Ukrajna villamosenergia-szükségletének több mint 60%-át termeli, bár a termelés nem elegendő a kereslet kielégítésére.
Ukrajna nagy részén a hétvége óta meredeken emelkedett a hőmérséklet, ami az áramfogyasztás növekedését okozta, nagyrészt a légkondicionálók iránti megnövekedett igény miatt.
Jelentős új támogatásról döntöttek Ukrajna nemzetközi partnerei a gdański „energetikai Ramstein” találkozón. A részt vevő országok és szervezetek összesen több mint 375 millió euró értékű segítséget ajánlottak fel az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállítására, valamint az Energiaügyi Támogatási Alap finanszírozására.
Denisz Smihal energiaügyi miniszter tájékoztatása szerint az Egyesült Államok 175 millió dollár, Svédország 137 millió euró, Norvégia 77 millió euró, Észtország 2,125 millió euró, Izland 550 ezer euró, míg Litvánia 4 millió euró támogatást biztosít Ukrajna energetikai szektorának.
A miniszter köszönetet mondott minden partnerországnak, nemzetközi szervezetnek és vállalatnak, amelyek továbbra is támogatják Ukrajnát. Kiemelte, hogy a felajánlott források hozzájárulnak az energiainfrastruktúra helyreállításához, a létfontosságú létesítmények védelméhez és ahhoz, hogy emberek milliói számára továbbra is biztosított legyen az áramellátás.
Az Ukrajna Újjáépítéséről szóló gdański konferencia (URC2026) keretében az ukrán állami és magán energetikai vállalatok több mint 1 milliárd euró összértékű finanszírozási megállapodásokat kötnek – jelentette be Denisz Smihal első miniszterelnök-helyettes és energiaügyi miniszter.
A tárcavezető elmondta, hogy már aláírtak egy 210 millió font sterling értékű szerződést a brit Urenco vállalattal, amely nukleáris üzemanyagot szállít az ukrán atomerőművek számára. Emellett az amerikai Eximbank 300 millió dolláros hitelt biztosít a Naftohaznak, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 90 millió euróval támogatja az Ukrenerho fejlesztéseit.
Smihal közlése szerint ezen felül még 28 további megállapodást írnak alá, amelyek összértéke meghaladja az 1 milliárd eurót. A miniszter hangsúlyozta, hogy ezek a források jelentős segítséget nyújtanak az ukrán energetikai rendszer felkészítésében a közelgő téli időszakra.
A konferencián Hollandia és Ukrajna egy 178 millió eurós támogatási megállapodást is kötött, amelynek keretében többek között gázturbinák és transzformátorok beszerzését finanszírozzák. Emellett Ukrajna a Világbankkal közösen bemutatja a megújított energiastratégia koncepcióját, amelynek célja egy korszerű, a gazdaság újjáépítését is támogató energiarendszer kialakítása.
Ukrajna nagyszabású előkészületeket kezdett az energiarendszerrel kapcsolatban a következő fűtési szezonra, ami ugyanolyan nehéz lehet, mint az előző – jelentette be Denisz Smihal, energetikai miniszter az Ukrajna újjáépítéséről szóló lengyelországi konferencián mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a következő tél nagyon nehéz lesz, ezért az összes infrastruktúra előkészítése folyamatban van a nemzetközi partnerekkel együttműködve. A helyreállítási és védelmi terv több kulcsfontosságú szakaszt foglal magában.
Generáció. A 10 GW sérült kapacitás helyreállítása mellett a tervek szerint mintegy 3 gigawattnyi új decentralizált létesítményt hoznak létre. Ezek képesek lesznek önállóan működni, és kevésbé lesznek sebezhetőek az orosz támadásokkal szemben.
Védelem. Ukrajna egy többszintű rendszert épít ki az energialétesítmények rakéta- és dróntámadások elleni védelmére, valamint a légvédelmet is erősíti.
Tárgyalások. Ukrajna felszólítja partnereit, hogy fokozzák a szankciókat Oroszországgal szemben, hogy rontsák gazdaságának helyzetét és tárgyalóasztalhoz üljenek.
„Biztos vagyok benne, hogy ezek az intézkedések segítenek majd túlélni a következő telet. Függetlenül attól, hogy háborús tél lesz-e, vagy már véget ért a háború, ez a tél nehéz lesz, és fel kell készülnünk rá” – hangsúlyozta Denisz Smihal. Hozzátette azt is, hogy az előkészületeket az Európai Bizottsággal és az Energiatámogatási Alappal koordinálják, az előző nap sikeresen megtartották az Energy Ramstein formátumú negyedik találkozót.
Ukrajnának legkevesebb 5,4 milliárd euróra van szüksége a következő fűtési szezonra való felkészüléshez, jelentette be Denisz Smihal, Ukrajna energiaügyi minisztere a Ukraine Energy Coordinating Group (Energetikai Ramstein) április 26-i, vasárnapi ülésén.
Megjegyezte, hogy Ukrajna prioritásai az energetikai infrastruktúra létesítményeinek védelme, a javításokhoz szükséges berendezések és anyagok beszerzésének felgyorsítása, az elosztott energiatermelés fejlesztése, a nagyszabású javítási kampány és a gáztartalékok felhalmozása.
Smihal elmondása szerint Ukrajna nyolc, a termelésből korábban kivont hőerőművet kap Lettországtól, Litvániától, Szlovákiától, Ausztriától és Horvátországtól. Az ukrán szakemberek már elvégezték azok vizsgálatát.
„Meghatároztuk azokat a berendezéseket, amelyeket át lehet adni Ukrajnának, és most a következő szakaszra lépünk – a szállításra és a sérült energiatermelő létesítményeknek való átadásra” – tette hozzá a miniszter.
Megjegyezte azt is, hogy Ukrajna jelenleg 829 millió eurós támogatással rendelkezik az Energiatámogatási Alap keretében.
„Őszintén hálás vagyok a partnerek által tanúsított magas szintű szolidaritásért. Minden hozzájárulás fontos. Minden hozzájárulás számít. Minden hozzájárulás eredményt hoz” – hangsúlyozta Smihal.
Április 20-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy egyes régiók lemaradásban vannak a terveikkel. A kormánytisztviselőkkel folytatott konferenciahívás során különös figyelmet fordítottak Donyeck, Csernyihiv, Poltava, Kirovohrad és Lemberg megyékre, valamint Zaporizzsjára, Herszonra és Kijevre.
Zelenszkij elmondása szerint 2026. szeptember 1-jéig minden városnak és kistérségnek végre kell hajtania felkészülési tervét. Ezek olyan dokumentumok, amelyek meghatározzák, hogy mely létesítményeket kell először helyreállítani, hol kell további védelmet biztosítani, és milyen feladatokat kell a városoknak és közösségeknek elvégezniük ahhoz, hogy az emberek télen is rendelkezzenek fűtéssel és energiával a fenyegetések ellenére.
„Ennek megfelelően szigorú ütemterv vonatkozik a szerződések megkötésére és a munkálatok elvégzésére, amelyet minden regionális és helyi hatóságnak végre kell hajtania. Sajnos a mai napig nem minden régió dolgozik úgy, ahogy kellene az emberek védelme érdekében” – jegyezte meg az elnök.
Megkezdődött az adománygyűjtés a Csernobili Atomerőmű új biztonságos zárószerkezetének helyreállítására az orosz támadás után, a munka teljes költségét 500 millió euróra becsülik – számolt be az rbc.ua hírportál Denisz Smihal első miniszterelnök-helyettes és energetikai miniszter nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy a Nemzetközi Csernobili Konferencia keretében Ukrajna megállapodást írt alá az EBRD-vel 30 millió euró elkülönítéséről a munkálatok első szakaszára. Ezt az összeget kárfelmérésre, tervezésre és a szükséges felszerelések beszerzésére fogják felhasználni.
Ezenkívül a partnerek már további mintegy 100 millió eurót különítettek el a nukleáris biztonság javítására. Az eseményt követően 24 ország támogatott egy közös nyilatkozatot a Csernobili Atomerőmű erőforrásainak mozgósításáról.
A kormányfő-helyettes hangsúlyozta a nemzetközi közösség támogatásának fontosságát az orosz csapások következményeinek leküzdéséhez. „Rendkívül hálás vagyok az EBRD-nek a pénzügyi források mozgósításában betöltött vezető szerepéért. Az Ukrajnával való szolidaritás az energia- és nukleáris biztonság területén közös befektetés Európa biztonságába” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Ukrajna abban reménykedik, hogy a Barátság olajvezetéken keresztüli olajtranzit újraindulása után újraindulhat a kőolajtermékek, elsősorban a dízel importja Magyarországról, és az ára is csökkenni fog – jelentette ki vasárnap Denisz Smihal energetikai miniszter az Ukrán Energiaügyi Koordinációs Csoport kijevi ülése után tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal elmondta: „Úgy vélem, hogy a Magyarország és Ukrajna közötti vezetéket használni kell, különösen mivel jelenleg problémák vannak az üzemanyagpiacon. Ezáltal további mennyiségekhez juthatunk, és a csővezetékes szállítás működésének köszönhetően esetleg csökkenthetjük a dízel költségét.”
A miniszter megjegyezte, hogy a kormány nem tárgyal üzemanyag-importról – ez a vállalatok ügye. Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta, hogy a további üzemanyag-import kérdését „meg fogják oldani” az Ukrtransznaftával és a magyar MOL vállalattal. Ukrajna főként dízel üzemanyagot vásárol Magyarországtól. Az ellátás főként vasúton és termék-vezetéken történik.
Magyarországnak és Szlovákiának kivétele van az Oroszországból származó csővezetéken keresztül szállított olaj importjának tilalma alól. Mindkét ország azonban csak saját igényeire használhatja fel az ebből az olajból származó kőolajtermékeket, és kizárólag Ukrajnába exportálhatja azokat.
Ukrajna 2050-re 25 GW-ra tervezi növelni az atomenergia-termelő kapacitását, jelentette ki Denisz Smihal energiaügyi miniszter az Enerhoatom felügyelőbizottságával tartott találkozón.
Elmondása szerint többek között két energiatermelő blokk építését szeretnék befejezni a Hmelnickiji Atomerőműben.
„Az egyik kulcsfontosságú feladat az atomenergia-termelő kapacitás növelése, amely Ukrajna új energiaarchitektúrájának alapját képezi majd. Célunk 25 GW névleges atomenergia-termelő kapacitás elérése 2050-re. A napirenden szerepel a Hmelnickiji Atomerőmű 3. és 4. blokkja építésének befejezése. A jövőben a Hmelnickiji Atomerőmű 5. és 6. blokkjának építése is” – mondta Smihal.
A miniszter hozzátette, hogy Ukrajna egy teljes vertikálisan integrált ciklus kiépítésére törekszik: az uránbányászattól és a saját nukleáris üzemanyag előállításától a kiégett hulladék tárolásáig. Ennek a folyamatnak fontos állomása lesz a Szhid vállalat és az Enerhoatom egyesülése, az erre vonatkozó törvénytervezetet már benyújtották a Legfelső Tanácsnak.
A találkozón az Ukrenerho pénzügyi helyzetét és tevékenységének ellenőrzését is megvitatták.
Harkiv halmozta fel Ukrajna legnagyobb áram- és gázadósságát – a város az állammal szembeni adóssága meghaladja a 30 milliárd hrivnyát, jelentette ki Denisz Smihal energiaügyi miniszter a parlamentben megtartott beszédében.
Elmondása szerint a lakosság magas bérszintje ellenére maguknak a közműszolgáltató vállalatoknak is jelentős pénzügyi kötelezettségei vannak. Többek között Harkiv és a régió lakosai fizetik a közüzemi számlák mintegy 98%-át, de ez nem fedezi a felhalmozott adósságokat.
„Sajnos Harkiv városának és a harkivi önkormányzati vállalatoknak az állami tulajdonú vállalatok felé meglévő adósságai a következők: villamos energia – közel 8 milliárd hrivnya, gáz – 23 milliárd hrivnya” – mondta Smihal.
A miniszter hozzátette, hogy ezek az adatok teszik ki az ukrán állami tulajdonú energiacégek felé meglévő tartozások legnagyobb részét.
