Az idei költségvetésben nem szerepel a minimálbér emelése, az a jelenlegi szinten marad – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a kormányhoz intézett kérdések órájában a Legfelső Tanácsban, számolt be az rbc.ua hírportál.
Ukrajnában 2024. április 1-jétől 8000 hrivnyára emelkedett a minimálbér. A 2025-ös állami költségvetés nem irányoz elő minimálbér-emelést. A kormány 2024 júniusában fogadta el a 2025–2027-es költségvetési nyilatkozatot, amelyben a minimálbér és a létminimum ezekre az évekre történő emelésétől való tartózkodást javasol.
A jogszabály szerint „2025–2027-ben a minimálbér 8000 hrivnya lesz, ami a 2024-es jelentős emelést is figyelembe véve biztosítja az elért garanciaszintet”.
A költségvetési alkalmazottak javadalmazása az egységes tarifatábla 1. tarifakategóriájába tartozó munkavállaló 2024. decemberi szinten maradó hivatalos fizetése alapján történik.
Ugyanakkor az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 2025. januári frissített makro előrejelzésében a minimálbér emelését engedélyezi. Az NBU arra számít, hogy az átlagos minimálbér 2026-ban 8000 hrivnyáról 8370 hrivnyára, 2027-ben pedig 8950 hrivnyára emelkedik.
A „civil óvóhelyek koalíciójának” létrehozása Finnországgal jelentősen megerősíti Ukrajna képességeit a menedékhelyek építésének területén.
Erről Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal beszélt a kormányülésen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finnországi látogatása során véglegesítettük a „civil óvóhelyek koalíciójának” létrehozásáról szóló megállapodásokat. Ez jelentősen megerősíti a lehetőségeinket ezen a területen
– mondta Smihal.
A miniszterelnök hozzátette, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a humanitárius aknamentesítésre is. Emlékeztetett arra, hogy a Világbank becslése szerint Ukrajna teljes területének aknamentesítése körülbelül 30 milliárd dollárt igényel.
Jelenleg elsődlegesen a mezőgazdasági területek aknamentesítésén dolgozunk. Tudjuk, milyen fontos ez az új vetési szezon szempontjából. Már több mint 80 tanúsított aknamentesítő operátorunk és több mint 200 aknamentesítő gépünk van
Jelenleg Ukrajna körülbelül egyharmadát gyártja a harctéren szükséges fegyvereknek, de célja, hogy növelje a termelést, és elérje az 50%-ot – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök.
Smihal szavai: „Kiemelem – több mint 30%-át a védelmi fegyvereknek, technikának és lőszereknek Ukrajna már önállóan gyártja. A cél 50%. Aktívan fejlesztjük ezt, és biztos vagyok benne, hogy idén elérjük ezt a célt.”
„Ma Ukrajna minden típusú drónt gyárt – tengeri, légi, földi. Saját használatra gyártunk, és szinte teljes mértékben ki tudjuk elégíteni az igényeket. Az idén képesek leszünk 100%-ban saját termelésből biztosítani a tüzérségi szükségleteket” – mondta el.
Február 28-án volt a téli állami támogatás benyújtásának utolsó napja, összesen 14,4 millió ukrán nyújtott be kérelmet. A pénzt az év végéig lehet felhasználni, míg más szociális programok továbbra is működnek.
A hírt Denisz Smihal miniszterelnök közölte a kormányülésen.
Elmondása szerint a pedagógusok havi kiegészítő támogatása továbbra is megmarad, és azt továbbra is közel 500 ezer pedagógus kapja.
Az Elérhető gyógyszerek program bővülni fog. Az eKönyv program keretében már 108 ezer kérelem érkezett. Továbbra is fogadják a kérelmeket a lakhatási támogatásra vonatkozóan a belső menekültek számára. Tavasszal programok bevezetését is tervezik, és bővíteni kívánják a meglévő szociális támogatást az ukrán családok számára.
A legutóbbi becslések szerint Ukrajna helyreállítása hozzávetőleg 500 milliárd euróba fog kerülni – jelentette be hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök az ukrán kormány és az Európai Bizottság együttes ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Amikor Ukrajna újjáépítéséről beszélünk, ez azt jelenti, hogy az európai vállalatok befektethetnek ilyen erőfeszítésekbe. A legfrissebb becslések szerint a helyreállítás hozzávetőlegesen 500 milliárd euróba fog kerülni.” Szerinte egy ilyen helyreállítás Európa nagy ügyévé válhat, egyesítve és megerősítve az Ukrajna és az EU közötti együttműködést.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna újjáépítése az orosz invázió után mintegy 700 milliárd dollárba kerül. Egyúttal megjegyezte, hogy Ukrajna összes partnere részt vesz a helyreállításban, és kész ilyen összeget rendelkezésre bocsátani.
A kormány szerint a Naftohaz Ukrajini nem tudja ellátni az egész országot. Az ukrán miniszterelnök ezért felszólította az állami energetikai vállalatot, hogy készítsen gázimportfejlesztési stratégiát.
Kijev különböző lehetőségeket mérlegel a következő fűtési szezonra, beleértve a lehetséges gázimportot is, mivel túl alacsony a belföldi termelés – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegramon.
Smihal az energetikai kérdésekről szóló keddi kormányülést követően nyilatkozott, elmondta, hogy az ország energiabiztonsága messze nem olyan jó, mint ahogy korábban gondolták.
Új ukrán gázstratégia
A kormány azt tervezi, hogy bár a hazai földgázkitermelés támogatását jelentősen megemelné, felszólította a Naftogaz Ukrajini állami energetikai vállalatot, hogy készítsen gázimportfejlesztési stratégiát. Ez jelentős irányváltás lenne az ország számára, amely a háború kirobbanása óta meredeken csökkentette importját a visszaeső kereslet miatt, miközben a belföldi termelésre fókuszált.
Az ukrán gáztárolókra nehezedő nyomás azonban a folyamatos orosz támadások miatt egyre nagyobb, és Kijev attól tart, hogy a háború a következő fűtési szezonig is elhúzódhat, a szolgáltatók pedig addig nem tudnák feltölteni a tartalékaikat.
A kormány több mint 460 millió hrivnyát különített el az iskolák és katonai líceumok óvóhelyeinek kialakítására. A pénz hét régióba és 18 kistérségbe fog eljutni.
Erről Denisz Smihal miniszterelnök beszélt a kormány keddi ülésén.
Még egy döntést hozunk ma: a helyi költségvetések számára 460,5 millió hrivnya összegű támogatást osztunk el az iskolák és katonai líceumok óvóhelyeinek kialakítására. A pénz hét régióba és 18 kistérségbe fog eljutni. Bízunk abban, hogy hatékonyan fogják felhasználni
– írta.
Elmondása szerint összesen 6,2 milliárd hrivnyát különített el a kormány 2025-re a biztonságos tanulási környezetek létrehozására.
A kormány február 14-i ülésén a vény nélkül kapható gyógyszerek esetében maximum 35%-ra korlátozta a gyógyszertárak számára a kereskedelmi felárat, és regresszív skálát állított fel a vényköteles gyógyszerekre. A beszállítók a gyógyszer árától függően legfeljebb 8%-ot adhatnak hozzá a nagykereskedelmi árhoz – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök. Egyben megszigorítják a gyógyszerek elérhetőségének ellenőrzését a kórházakban.
Emellett a Téli támogatás kezdeményezés keretében rekordszintre bővül a Megfizethető gyógyszerek program. Erre a költségvetés több mint 6 milliárd hrivnyát különített el.
A döntés a gyógyszerek területi elérhetősége javítása érdekében született. Az Ukrposta ingyenesen szállítja a gyógyszereket az ország egész területére, beleértve a mobil gyógyszertárakat is. 2025 júliusától pedig minden gyógyszertárnak megállapodást kell kötnie az Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztárral, és a Megfizethető gyógyszerek program keretében fog kiadni a gyógyszereket.
Emlékeztetőül: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a rendeletet az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa február 12-i határozatának hatályba léptetéséről a lakosság gyógyszerellátását biztosító további intézkedésekről. A rendelet értelmében a kormány, a gyártók és a gyógyszertárláncok 100-as gyógyszerlistát határoznak meg, amelyek ára március 1-jétől 30%-kal csökken. Szabályozzák továbbá a gyógyszerek felárát, a végső árat, valamint az egészségügyi intézmények gyógyszerfelhasználásának ellenőrzését.
Ukrajna javaslatot tett az EU-nak a ritkaföldfémek közös bányászatára, amelyek lelőhelyei a területén vannak, urán-, lítium- és titánlelőhelyekről van szó – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Politico című brüsszeli–amerikai internetes kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő hangsúlyozta: ha az EU-tagországok beleegyeznek Ukrajna csatlakozásába, nemcsak kiterjesztett határokat kapnak, hanem megbízható pajzsot is – az ukrán hadsereget. Hangsúlyozta a pénzügyi összetevőt is. Emlékeztetett arra, hogy az EU számára kritikus 30 ásványból 22 Ukrajna tulajdonában van. Ukrajna az első helyen áll Európában az uránkészletek tekintetében – tette hozzá. „Nemcsak saját energiaszükségletünket tudjuk fedezni, hanem uránt exportálni is, elsősorban az atomenergia iránti növekvő uniós kereslet mellett” – mutatott rá.
Smihal kiemelte: ráadásul Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb lítiumkészleteivel. Mint megjegyezte, 2021-ben 460 ezer tonna lítium-karbonátot használtak fel a világon, 2030-ra pedig 6 millió tonnára nő a kereslet. Ukrajna kész olyan vegyes vállalatok létrehozására, amelyek stratégiai előnyt biztosítanak az EU-nak.
„Ukrajna a világ élvonalába tartozik a titánkészletek tekintetében. A feltárt készleteknek mindössze 10%-át aknázzák ki, így teljes mértékben pótolni tudjuk az orosz titánimportot az európai ipar számára, beleértve a védelmi szektort is” – mondta a miniszterelnök. „Ukrajna újjáépítése egyben esély arra is, hogy Európa együtt növekedjen Ukrajnával. Több száz milliárd eurós beruházás új termelést és munkahelyeket teremt Ukrajnában és az uniós országokban egyaránt” – szögezte le Denisz Smihal.
Denisz Smihal miniszterelnök találkozott Scott Bessant amerikai pénzügyminiszterrel.
Smihal elmondása szerint ez a látogatás „megerősíti Trump elnök kormányának azon szándékát, hogy pragmatikus és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat alakítson ki országaink között”.
A kormányfő megjegyezte, hogy Bessent megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna további támogatása mellett. A felek megvitatták a gazdasági együttműködés lehetőségeit.
„Az Egyesült Államok egy békés és erős Ukrajnában érdekelt, és kész segíteni államunk helyreállításának felgyorsításában”, tette hozzá Smihal.
A miniszterelnök közölte, hogy a Bessent-tel folytatott megbeszélésen felvetette a szankciók szigorításának szükségességét, többek között a Roszatommal és az orosz atomiparral szemben hangsúlyozta, hogy minden orosz bankot le kell választani a SWIFT-rendszerről, és fokozni kell az orosz „árnyékflotta” elleni küzdelmet. Ez magában foglalta az Oroszországi Föderáció teljes olaj- és gázszektorát sújtó szigorú szankciókat, valamint a befagyasztott orosz vagyon elkobzását, hogy ezeket a forrásokat a jövőben Ukrajna helyreállítására fordíthassák.