Ukrajna gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolja a területén folyó háború. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből azonban kiderül: az országban éppen a békésebb kárpátaljai területek felértékelődése látható.
Ukrajnában a háború 2022-es februári kitörését követően, az első sokk hatására számos külföldit tulajdonban lévő leányvállalat döntött az országból történő kivonulás mellett. Azok pedig, akik maradtak, lehetőségeikhez mérten a gyártórészlegeiket a harcoktól távoli országrészekbe próbálták áthelyezni – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint kérdéses, hogy a harcok befejezése után mennyire tud majd tőkét importálni az ország. Hozzátette, hogy 2016 és 2021 között a GDP 3,1 százalékát tette ki átlagosan tőkebeáramlás, és még a 2014-es krími eseményeket követően is sikerült fenntartaniuk a befektetési kedvet Ukrajnában.
„A konfliktus főként azokra az iparágakra szokott jelentősebben negatívan hatni, amelyek magas állótőke intenzitással rendelkeznek, emellett zsugorodás figyelhető meg azoknál az iparágaknál is, amelyek a belső piacokat célzó befektetéseket biztosítják. Viszont van két olyan ágazat, ahol teljesen ellentétes folyamatok zajlanak, ez pedig a szolgáltatási szektor, illetve a távközlési és a pénzügyi szektor” – fejtette ki az elemző.
A szakértő kiemelte, hogy a jelenleg elérhető adatok alapján nem új tőke beáramlásáról van szó, hanem a már meglévő tőke újbóli befektetéséről, de egyelőre nehéz Ukrajnában kockázatelemzést végezni.
„A Multilaterális Beruházási Ügynökség végzett erre vonatkozóan egy kutatást néhány évvel ezelőtt, és arra jutottak, hogy az új beruházásoknak a száma egy jelentősebb konfliktus esetén 34 százalékkal, míg a befektetett tőkeérték átlagosan 90 százalékkal csökkenhet” – mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint Kárpátalja az elmúlt két év során felértékelődött, csak 2024 első negyedévében 21,3 millió amerikai dollár áramlott a régióba, ami nagyon jó hatással van a terület gazdasági fejlődésére.
Nagyrészt felülteljesítették az elemzői várakozásokat a tőzsdén jegyzett európai nagyvállalatok, sőt az amerikai szektortársakat is sikerült felülmúlni.
A lassan a végéhez közelítő gyorsjelentési szezont értékelve a BlackRock alapkezelő elemzői keddi elemzésükben kiemelték, hogy az európai vállalatok meglepően jól teljesítettek az elmúlt fél évben, rendre megverték az elemzői várakozásokat, és lekörözték az amerikai szektortársakat is.
A bankok és az energiaipar a negyedik negyedévben kimagaslóan jól teljesítettek, a Stoxx Europe 600 index az elmúlt 12 hónapban még az energiaszektor vállalatai nélkül is csaknem 8 százalékkal emelkedett.
Az európai vállalatok mintegy 60 százaléka felülmúlta a negyedik negyedévi bevételi várakozásokat, míg a nyereségre vonatkozó prognózisokat csak a felük teljesítette túl – derül ki az MSCI február végi összeállított adataiból.
„Az európai vállalatok meglepték az elemzőket a közelmúltban elért eredményeikkel. A regionális részvénypiacok idén eddig jól teljesítettek, de továbbra is olcsóbbak, mint korábban voltak, valamint az amerikaiakhoz képest is” – mondta Helen Jewell, a BlackRock Fundamental Equities EMEA befektetési vezérigazgató-helyettese a CNBC-nek.
Az euróövezeti részvények szeptember vége óta helyi valutában számolva mintegy 14 százalékkal teljesítettek jobban, mint amerikai társaik.
Ez részben annak köszönhető, hogy a gazdaság az ukrajnai háború elhúzódása ellenére is ellenállt az energiaválságnak. Ráadásul az exportorientált ágazatok profitálhatnak Kína újraindulásából.
A BlackRock középtávon azt várja, hogy az európai olajipari nagyvállalatok továbbra is hatalmas pénzforgalmat generálnak. „Ezek a cégek az amerikai társaikhoz képest alacsonyabb áron forognak a tőzsdén, és továbbra is jelentős beruházásokat eszközölnek a megújuló energiaforrásokba” – magyarázta Jewell, aki szerint az európai bankok lendülete is folytatódik.
Az Euro Stoxx Banks index az év elejétől keddig tartó időszakban több mint 23 százalékkal emelkedett, de Jewell megjegyezte, hogy
az árfolyam-nyereség arány továbbra is a szektor hosszú távú átlaga alatt maradt.
Az árfolyam-nyereség arány egy olyan mutató, amellyel meghatározható, hogy egy vállalat túl- vagy alulértékelt. Ehhez a részvények aktuális árfolyamát az egy részvényre jutó nyereséghez viszonyítják.
Úgy tűnik, hogy ezeknek a cégeknek is számolniuk kell azzal, hogy a munkaerőpiac szűkössége továbbra is fennmarad.
A március elejei adatok megerősítették, hogy az euróövezetben a munkanélküliség rekordalacsony szint közelében van.
Az EKB-nak kemény kompromisszummal kell szembenéznie a munkanélküliség növelése vagy a tartós inflációval való együttélés között. A BlackRock arra számít, hogy az EKB az év közepéig emeli a kamatokat, és 2024 második feléig szinten tartja azokat.
A jelek szerint cégek a béremelések költségét a lassuló gazdasági növekedés miatt kevésbé tudták áthárítani a fogyasztókra. A BlackRock szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a magasabb bérköltségeknek jobban kitett vállalatoknak 2023-ban is nehézségeik lehetnek. A március elején publikált adatok továbbra is magas euróövezeti inflációt mutattak.
A Blackrock elemzői idénre is optimisták a bankszektorra nézve, mivel az Európai Központi Bank továbbra is elkötelezett az infláció megfékezésére, ehhez magasabb kamatokra van szükség, a magas kamatkörnyezet pedig lehetővé teszi, hogy több bank magasabb osztalékot juttasson vissza a részvényeseknek – mondta Jewell.
European stocks have outperformed their U.S. peers so far this year. But we don’t see that lasting. Sticky #inflation could instead favor some fixed income assets like credit and short-term government bonds. https://t.co/TnSR4dw06ypic.twitter.com/hqCprDYPW8
European stocks have outperformed their U.S. peers so far this year. But we don’t see that lasting. Sticky #inflation could instead favor some fixed income assets like credit and short-term government bonds. https://t.co/TnSR4dw06ypic.twitter.com/hqCprDYPW8
European stocks have outperformed their U.S. peers so far this year. But we don’t see that lasting. Sticky #inflation could instead favor some fixed income assets like credit and short-term government bonds. https://t.co/TnSR4dw06ypic.twitter.com/hqCprDYPW8
A két ország kereskedelmi kapcsolatai folyamatosan fejlődnek. Számos török vállalat fektetett be az utóbbi években Szerbiában, több mint 1200 cégben mintegy 10 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A török vállalkozók, üzletemberek további üzemek, vállalkozások megnyitását tervezik.
A török államfő kétnapos szerbiai látogatásán egy szerb–török üzleti fórumot is tartottak: 110 vállalkozó és 89 török vállalat mutatkozott be. A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint a török vállalkozókkal való együttműködésre 230 szerbiai vállalat és 390 vállalkozó jelezte szándékát.
Az első fél évben a két ország közötti kereskedelmi forgalom elérte az 1,2 milliárd eurós szintet, 35 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit.
2021-ben az éves kereskedelmi forgalom 1,73 milliárdot tett ki, az idei évben a trendet előrevetítve elérheti a 2,5 milliárdos szintet. A tavalyi 1,73 milliárdból mintegy 300 millió a szerb kivitel, a fennmaradó mintegy 1,4 milliárdot pedig a törökök szerbiai exportja képezi. 2017-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom még nem érte el az egymilliárd eurót. A növekedés tempójából ítélve Vucic szerb elnök szerint már nem tűnik lehetetlennek a török elnök korábbi jóslata, amely szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom rövidesen elérheti az 5 milliárd eurós szintet. Erdogan rámutatott, hogy
a török vállalatok mintegy ötven projektet valósítottak meg Szerbiában 847 millió dollár értékben.
Szerbia elsősorban gumiabroncsokat, dohányipari termékeket, rezet, vízpumpákat szállít Törökországba, míg a törökök autóbuszokat, tévékészülékeket, konyhai gépeket, textilárut és vasércet exportálnak Szerbiába.
A török turisták az év eddigi szakaszában 80 millió eurót költöttek el Szerbiában, míg a szerb turisták a hivatalos adatok szerint 134 millió eurót hagytak Törökországban.
Azt már közösen konstatálták az elnökök, hogy a szerb–török kapcsolatok a Szerbia és Törökország közti együttműködés újabb kori történelmének legmagasabb szintjén vannak. Egy most aláírt megállapodás révén az egymás országaiból látogató turisták, üzletemberek érkezése is egyszerűbbé válik, hiszen
a jövőben a szerbiai állampolgárok személyi igazolvánnyal is utazhatnak Törökországba, és fordítva.
Szándéknyilatkozatot írtak alá az erdőtüzek oltásában való együttműködésről, és az elektronikus közigazgatás kapcsán is együttműködést kívánnak kialakítani, valamint a két ország közszolgálati médiaszolgáltatói is együttműködési megállapodást írtak alá.
Törökök építik Szerbiában a Novi Pazar–Tutin közötti utat, amely már szinte elkészült, valamint a közép-szerbiai, racai hidat. A híd hamarosan összeköthető lesz azzal a 19,1 kilométeres úttal, amely kapcsolatot teremt Bosznia-Hercegovinával.
A szerb elnök hangsúlyozta, hogy Törökország és a Török Áramlat nélkül most Szerbiának nem lenne földgáza, de Magyarországra is érkezik ebből az irányból földgáz. A két államfő a védelmi minisztériumaik szorosabb együttműködéséről is tárgyalt. Közös fegyvergyártási projektek vannak kirajzolódóban, de Szerbia igényt tart a török gyártmányú Bayraktar pilóta nélküli repülőgépekre is. Mivel hatalmas az érdeklődés iránta, a szerb elnök úgy fogalmazott, országa is „beállt a sorba”. Reményét fejezte ki, hogy jövőre már vásárolhatnak a drónokból.
European stocks have outperformed their U.S. peers so far this year. But we don’t see that lasting. Sticky #inflation could instead favor some fixed income assets like credit and short-term government bonds. https://t.co/TnSR4dw06ypic.twitter.com/hqCprDYPW8
European stocks have outperformed their U.S. peers so far this year. But we don’t see that lasting. Sticky #inflation could instead favor some fixed income assets like credit and short-term government bonds. https://t.co/TnSR4dw06ypic.twitter.com/hqCprDYPW8
Átlagosan 2100 euróval több fog érkezni az olasz Ferrero édesipari óriás csaknem hatezer dolgozójának számlájára az ősszel – írta a G7.hu.
Az augusztusban zárult pénzügyi évben a Ferrero 2,9 százalékkal növelte bevételét, nyeresége pedig 222 millió euró lett. Mivel a pénzügyi tervben 2200 euró volt megjelölve maximum adható prémiumként, a tényleges számok valószínűleg igen közel járhattak a cégcsoport kitűzött céljaihoz.
A juttatás némileg eltérő lehet az egyes Ferrero-gyárak dolgozói között, a prémium legkisebb összege 2029 euró, a legjobban teljesítő egységekben pedig 2170 euró üti a munkatársak markát.
Elég jelentős eredmény a koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági problémák évében, főleg a tavaszi első hullám alatt sokat szenvedő Olaszországban. A szakszervezet a közleményében úgy fogalmazott, hogy a pandémia alapvetően befolyásolta az olaszok fogyasztási szokásait, azonban a Ferrero-termékek iránti globális kereslet átlagosan nem csökkent.
European stocks have outperformed their U.S. peers so far this year. But we don’t see that lasting. Sticky #inflation could instead favor some fixed income assets like credit and short-term government bonds. https://t.co/TnSR4dw06ypic.twitter.com/hqCprDYPW8
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
