Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma ismét elkészítette az orosz–ukrán háborúval foglalkozó szokásos jelentését, melyben ezúttal az orosz inflációs adatokkal, valamint az egyre magasabb kamatlábak civil szférára gyakorolt hatásaival foglalkoztak.
A hírszerzés három pontban foglalta össze meglátásait:
Az inflációs nyomás miatt nagyon valószínű, hogy Oroszország 2025-ben az előzetesen tervezettnél több pénzt fog fektetni a védelmi iparba.
Szinte teljesen biztos, hogy az infláció magasabb lesz 2025-ben az Orosz Központi Bank által előre jelzett 4%-nál, függetlenül attól, hogy Moszkva igyekezett a kamatlábak 7,5%-ról 21%-ra növelésével 2024 decemberében alacsonyan tartani azt. Az inflációs ráta a tavalyi évben ráadásul valószínűleg magasabb volt, mint amit a Központi Bank hivatalosan közölt.
A vállalkozásokra nehezedő nyomás a magas kamatlábak miatt az idei évben tovább fog nőni. A vállalatok fizetésképtelensége valószínűleg főleg a civil szférát fogja érinteni, így az orosz gazdaság egyre nagyobb arányban lesz kénytelen a hadiiparra támaszkodni.
Az ukrajnai és a gázai háború, valamint más fegyveres konfliktusok hatására tavaly jelentős mértékben emelkedtek a világ száz legnagyobb fegyvergyártó vállalatának eladási mutatói – olvasható a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentésében.
A kimutatás szerint 2023-ban, az előző évi csökkenést követően a vizsgált száz vállalat összes bevétele, amely a katonai termékek és szolgáltatások belföldi és külföldi megrendelőknek történő értékesítéséből származik, mintegy 4,2 százalékkal 632 milliárd dollárra emelkedett.
A jelentés rámutat, hogy a fegyverek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében a fegyvergyártók fokozták termelésüket, eladásaik emelkedő tendenciája pedig feltehetően 2024-ben is folytatódott.
A globális fegyvereladások csaknem felét lebonyolító amerikai székhelyű fegyvergyártó vállalatok bevétele 2,5 százalékos növekedés mellett 317 milliárd dollárra emelkedett, míg a top 100-as listán szereplő négy német fegyvergyártó cég összesen 7,5 százalékos növekedést ért el 10,7 milliárd dollárral.
Az elemzés emellett az oroszországi és közel-keleti fegyvergyártó cégek tavalyi hozamának szintén jelentős emelkedésére is rávilágít.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői megújították az Oroszország Ukrajna elleni háborújának időtartamára vonatkozó előrejelzést, az intenzív harcok befejezésének határidejét egy évvel elhalasztották – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumot megállapította: „A frissített alapforgatókönyv szerint a háború 2025 utolsó negyedévében ér véget, aminek erős gátló hatása lesz, de Ukrajna képes lesz fenntartani a mérsékelt (gazdasági) növekedést.” Júniusban az IMF az alapforgatókönyv szerint a háború végét 2024 végére prognosztizálta, a háború 2025 végi befejeződése pedig negatív előrejelzést tartalmazott az alaptól.
Az alapforgatókönyv általában azt feltételezi, hogy a háború hatása a biztonsági helyzet miatt már csökkent gazdasági aktivitású területekre összpontosul. Míg a fellendülés hatására a növekedés továbbra is pozitív marad, egy hosszabb háború negatív hatást vetít előre a gazdasági teljesítményre a tartósabb bizonytalanság, a munkaerőhiány, a védelemhez és javításhoz kapcsolódó importnyomás, valamint a népességdinamika miatt – áll a memorandumban.
A reál-GDP növekedését 2024-ben 3%-os szinten prognosztizálják. A növekedés valószínűleg mérséklődik a harmadik negyedévben, a korai betakarítás és az erőteljes export ellensúlyozza az energiahiány negatív hatását. A negyedik negyedévben tovább lassul a gazdaság a fűtési szezonban megnövekedett kereslet miatt növekvő energiahiány miatt – jósolja az IMF.
Az IMF 3-4 GW-ra becsüli a téli energiahiányt, ami „egyezik a többi érdekelt fél becslésével”, miközben a rakétatámadások és a szezonális tényezők miatti negatív kockázatok érvényesülnek – áll a memorandumban. Az infláció decemberre továbbra is 9%-ra emelkedik, ami a termelői árak (főleg energiavezérelt) és a munkaerőköltségek meredek emelkedését tükrözi.
A reál GDP fellendülése lassabb lesz (a 2,5-3,5%, 2-3 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél) a hosszabb háború miatt. Az infláció az év végére 7,5%-ra csökken, ahogy a kiadási nyomás enyhül. A folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan 27,1 milliárd dollárra (a GDP 14,3%-ára) nőhet a tartós importigények, a munkaerőhiány exporttermelésre gyakorolt hatása és a visszafogott támogatások miatt, amelyet a stabil hajózás, a magántranszferek, valamint adósság átstrukturálása.
Az IMF előrejelzése szerint a háború utáni kilábalást egy hosszabb háború sebei lassítják, de a középtávú kilátások erős reformterven és az EU-csatlakozás felé vezető úton, valamint a részleges újjáépítésen alapulnak. A háború utáni kibocsátás visszafogottabb fellendülése a frissített alapállapotban a menekültek lassabb visszatérését tükrözi, ami nagyobb hosszú távú népességfogyáshoz vezet.
Az ukrán‒magyar határszakaszon 6 714-en léptek be Magyarországra szombaton, a román‒magyar határszakaszon belépők közül pedig 12 488-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Olaf Sholz kancellár az új IRIS-T légvédelmi rakéták hadrendbe állításakor azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy megszegte a fegyverzetkorlátozási megállapodásokat.
Az első Iris-T rendszert a Hamburg közeli Todendorfban, szerdán állították hadrendbe – számolt be a a The Defence Post. Az eseményen Olaf Sholz kancellár arról beszélt, hogy Oroszország évek óta gyorsított ütemben fegyverkezik, és főleg a rakéták, illetve a cirkáló-rakéták számát növeli.
Ezek közül jó néhányat a Kalinyingrádi exklávé területére telepítettek az oroszok, ami alig 530 kilométerre található Berlintől. Vlagyimir Putyin ezzel megszegte a fegyverzetkorlátozási megállapodásokat ‒ hangoztatta a kancellár. Olaf Sholz úgy fogalmazott: „Bűnös hanyagság lenne, ha ezt válasz nélkül hagynánk.”
Azt is mondta, hogy az új Iris-T üteg a közös európai légvédelmi rendszer része. (A Sky Shield Initiative elnevezésű, 2022-ben indított programhoz eddig már 22 állam, köztük Magyarország is csatlakozott.) A Bundeswehr hat Iris-T SLM-rendszert rendelt, 950 millió euróért a Diehl Defence vállalattól, amelyeket 2027 májusáig kell leszállítani. Ez a légvédelmi rendszer az egyik legkorszerűbb és eddig csak az ukrán hadsereg használta. Berlin, mint Kijev a második legnagyobb támogatója, már négy Iris-T SLM rendszert szállított Ukrajnának, és további nyolcat ígért.
Az Ukrajnába küldött Iris-T rendszerek teherautóra szerelt kilövőállásairól 40 kilométer távolságban lévő légi célok ellen is lehet rakétákat indítani. A német kancellár Todendorfban azt mondta: „Ukrajnában az Iris-T eddig több mint 250 rakétát, drónt és cirkálórakétát lőtt le, ezzel számtalan életet megmentve.” Ugyanakkor Olaf Scholz azt is sürgette: Európa ne csak a védelmi rendszereit fejlessze, hanem növelje a precíziós rakétáinak számát is, „hogy Oroszországhoz képest ezen a stratégiailag fontos területen se maradjon veszélyes szakadék”.
A kancellár hangsúlyozta: „A legfőbb feladatunk az, hogy biztosítsuk a békét és megakadályozzuk a háborút. Nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy minden ellenünk irányuló fegyveres agresszió súlyos következményekkel járna a támadóra is.”
Júliusban Washington és Berlin bejelentette, hogy 2026-ban megkezdik a nagy hatótávolságú amerikai rakéták, köztük a Tomahawk cirkálórakéták németországi telepítését.
Húsz új projekt fut egyetlen pennsylvaniai üzemben.
Próbálja kielégíteni a növekvő igényeket az a pennsylvaniai gyár, ahol többek között Ukrajna számára is létfontosságú lőszert készítenek. Eddig 50 százalékkal sikerült növelni a termelést, és újabb kapacitásokat is beindítanak hamarosan.
Ukrajnának nagy szüksége van 155 milliméteres lövegekre
A scrantoni lőszergyár modernizálása 400 millió dollárba került, és kormányzati tisztségviselők számoltak be róla az AP amerikai hírügynökségnek. (Egy dollár 352,6 forint.) Az üzemben 907 kilogrammos acélrudakat vágnak és kovácsolnak 155 milliméteres lövedékekké, amelyeket aztán Iowába szállítanak, ahol robbanóanyaggal töltik meg és gyújtózsinórral látják el. A lövegek nagy része aztán az ukrajnai frontokra kerül, ahol nagyon nagy szükség van rájuk.
Ontják az üzemek a lövegeket
A hírügynökség tudósítása szerint a scrantoni, valamint két közeli másik üzem a korábbi havi 24 ezerről 36 ezerre növelte a termelést. Újabb három gyártósor van fejlesztés alatt, amelyek lehetővé teszik, hogy a scrantoni létesítmény a jövőben még több kritikus fontosságú lőszert állítson elő.
Richard Hansen, az amerikai hadsereget képviseli a gyárban. Elmondta, hogy egyelőre szinte kizárólag a 155 milliméteres lövegekre koncentrálnak, mindent megtesznek, hogy teljesítsék a Pentagon által kitűzött célt.
Az amerikai védelmi tárca hivatalosa adatok szerint több mint hárommillió 155 milliméteres löveget küldött Ukrajnába az orosz invázió kezdete óta, és ezek a Fehér Ház által a hónap elején bejelentett újabb 125 millió dolláros fegyvercsomagban is szerepelnek.
Vasúti műhelyből lőszergyár
A scrantoni üzemet a 20. század elején eredetileg mozdonyok javítására hozták létre, de a hadsereg megvette és átalakította nagy kaliberű tüzérségi lőszerek gyártására alkalmas üzemmé a koreai háború idején.
Jelenleg az amerikai kormány a tulajdonosa, és a General Dynamics működteti.
Most az üzem történetének egyik legnagyobb korszerűsítésének a felénél tartanak, körülbelül húsz projekt van folyamatban. A bejáráson bemutattak például az újságíróknak az egyik új gyártósoron egy olyan új gépet, amelyik három réginek a munkáját végzi majd el, így maximalizálni lehet a 46 ezer négyzetméteres alapterületű gyár helykihasználását.
Kézzel ellenőrzik a minőséget
Az üzem mintegy 300 embert foglalkoztat, akik közül többen már évtizedek óta ott dolgoznak, működtetik azokat a berendezéseket, amelyek az acélt vágják, 1093 Celsius-fokra melegítik, valamint kovácsolják, megmunkálják, mossák és festik a kész héjakat. Minden egyes lépésnél kézzel ellenőrzik, hogy minden töltény megfeleljen az előírásoknak.
„Azt akarjuk, hogy a lövedék oda menjen, ahová irányítjuk – mondta Hansen. – Azt akarjuk, hogy olyan messzire menjen, amennyire csak szükségünk van rá, hogy elvégezze a feladatát. Életek függenek attól, hogy ez a lövedék pontosan azt teszi-e, amit mi akarunk, hogy tegyen a terepen” – tette hozzá.
Az Európai Unió is felpörgette a lőszergyártást Kijev számára, bár nem tudta teljesíteni az eredeti tervet, hogy márciusig biztosítson egymillió darabot. A tervek szerint azonban az év végéig túl is teljesítik a tervet – igaz, nem nagyon, csak 1,1 millió darabbal.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Ukrajna gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolja a területén folyó háború. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből azonban kiderül: az országban éppen a békésebb kárpátaljai területek felértékelődése látható.
Ukrajnában a háború 2022-es februári kitörését követően, az első sokk hatására számos külföldit tulajdonban lévő leányvállalat döntött az országból történő kivonulás mellett. Azok pedig, akik maradtak, lehetőségeikhez mérten a gyártórészlegeiket a harcoktól távoli országrészekbe próbálták áthelyezni – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint kérdéses, hogy a harcok befejezése után mennyire tud majd tőkét importálni az ország. Hozzátette, hogy 2016 és 2021 között a GDP 3,1 százalékát tette ki átlagosan tőkebeáramlás, és még a 2014-es krími eseményeket követően is sikerült fenntartaniuk a befektetési kedvet Ukrajnában.
„A konfliktus főként azokra az iparágakra szokott jelentősebben negatívan hatni, amelyek magas állótőke intenzitással rendelkeznek, emellett zsugorodás figyelhető meg azoknál az iparágaknál is, amelyek a belső piacokat célzó befektetéseket biztosítják. Viszont van két olyan ágazat, ahol teljesen ellentétes folyamatok zajlanak, ez pedig a szolgáltatási szektor, illetve a távközlési és a pénzügyi szektor” – fejtette ki az elemző.
A szakértő kiemelte, hogy a jelenleg elérhető adatok alapján nem új tőke beáramlásáról van szó, hanem a már meglévő tőke újbóli befektetéséről, de egyelőre nehéz Ukrajnában kockázatelemzést végezni.
„A Multilaterális Beruházási Ügynökség végzett erre vonatkozóan egy kutatást néhány évvel ezelőtt, és arra jutottak, hogy az új beruházásoknak a száma egy jelentősebb konfliktus esetén 34 százalékkal, míg a befektetett tőkeérték átlagosan 90 százalékkal csökkenhet” – mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint Kárpátalja az elmúlt két év során felértékelődött, csak 2024 első negyedévében 21,3 millió amerikai dollár áramlott a régióba, ami nagyon jó hatással van a terület gazdasági fejlődésére.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja 2025-ben is folytatódik, ezért Ukrajnának több pénzre van szüksége a költségvetés finanszírozásához – jelentette ki szerdán Gavin Gray, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ukrajnai misszióvezetője a Gazdasági Stratégiai Központ konferenciáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Gray elmondta: „Most a program ötödik felülvizsgálatára koncentrálunk, és úgy gondolom, hogy a kontextus nagyon világos. A háború tovább fog folytatódni. Nem valószínű, hogy a háború még ebben az évben véget ér. Sajnos a következő évben is folytatódik.”
A misszióvezető hozzátette, hogy ezzel összefüggésben elnapolódik az ukrán gazdaság gyors fellendülésének a reménye. „A gazdaság tovább fog növekedni, de nem gyors ütemben” – mondta. Úgy vélte, Ukrajna kormánya is tudja ezt, és magasabb költségvetési költségeket ró ki 2025-re.
A pénzügyi szakember kijelentette, az IMF azt fontolgatja, hogy az 50 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon egy részét bevonja az Ukrajnával közös program finanszírozásába. De megjegyezte, hogy a G7-ektől eddig nem érkezett határozott garancia arra, hogy Ukrajna megkapja ezt a pénzt. Szerinte szeptemberben kellene tisztázni a helyzetet.
„2025-ben Ukrajnának több külső forrásra lesz szüksége, mint amire számítottunk. Úgy gondolom, hogy a források jelentős része adományozóktól fog érkezni. De Ukrajna belpolitikájának is a kívánt eredmény elérésére kell irányulnia” – vélekedett Gavin Gray.
Izrael gazdasága a vártnál jóval kisebb mértékben nőtt 2024 második negyedévében, de a ez valószínűleg nem elég ahhoz, hogy a jövő héten a jegybank csökkentse az alapkamatot, mivel az infláció emelkedik.
A Központi Statisztikai Hivatal vasárnap kiadott első becslése szerint a GDP éves szinten mindössze 1,2 százalékkal bővült az április–júniusi időszakban, ami messze elmarad a Reuters 4,4 százalékos konszenzusától.
Az egy főre jutó GDP pedig 0,4 százalékkal csökkent.
A növekedést a fogyasztói kiadások (12 százalék), az állóeszköz-beruházások (1,1 százalék) és a kormányzati kiadások (8,2 százalék) emelkedése hajtotta, ellensúlyozva az export 8,3 százalékos visszaesését – jelentette a brit hírügynökség.
Az első negyedév jobb lett a vártnál
Az első negyedévi GDP növekedését viszont az előzetes 14,4 százalékról felfelé, éves szinten 17,3 százalékra módosították, ez azonban még mindig nem hozta vissza a 2023. negyedik negyedévi 20,6 százalékos zsugorodást.
A statisztikai hivatal szerint 2024 első fél évében Izrael gazdasága éves szinten 2,5 százalékkal nőtt, szemben a 2023-as év azonos időszakában mért 4,5 százalékos bővüléssel.
„A gazdaság nehezen lábal ki a háborúból, főként a kínálati és nem a keresleti problémák miatt” – mondta az adatokkal kapcsolatban Jonathan Katz, a Leader Capital Markets vezető közgazdásza.
Hiányoznak a palesztin munkások
Megjegyezte, hogy a gázai konfliktus kitörése óta a palesztin munkavállalók hiánya akadályozza a lakásépítési beruházások teljes fellendülését.
A csütörtökön kiadott adatok szerint az inflációs ráta a júniusi 2,9 százalékról 3,2 százalékra emelkedett júliusban, vagyis meghaladja a kormány 1–3 százalékos éves inflációs célját.
Az Izraeli Nemzeti Bank legközelebb augusztus 28-án dönt a kamatokról. Januárban csökkentette, februári, áprilisi, májusi és júliusi üléseken viszont változatlanul hagyta a kamatlábat, a geopolitikai feszültségekre, a növekvő árnyomásra és a háború miatti lazább költségvetési politikára hivatkozva.
„Mivel a gyenge növekedési adatok kínálati és nem keresleti problémákból erednek, várhatóan nem támogatják a kamatcsökkentést, különösen a júliusi fogyasztói árindexben szereplő infláció gyorsulására utaló jelek és a geopolitikai kockázatok magas szintje mellett” – vélekedett Katz.
[type] => post
[excerpt] => Izrael gazdasága a vártnál jóval kisebb mértékben nőtt 2024 második negyedévében, de a ez valószínűleg nem elég ahhoz, hogy a jövő héten a jegybank csökkentse az alapkamatot, mivel az infláció emelkedik.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724088000
[modified] => 1724023337
)
[title] => Az izraeli gazdaság egyre inkább megérzi a háborút
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52296&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52296
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52297
[image] => Array
(
[id] => 52297
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[original_lng] => 133282
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1724012537:12
[_thumbnail_id] => 52297
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1639
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 382
[1] => 428
[2] => 33922
[3] => 11820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => GDP
[2] => háború
[3] => Izrael
)
)
[9] => Array
(
[id] => 52239
[content] =>
Az ukrán exportőrök 2024 első felében 35%-kal növelték áruik fizikai értékesítésének volumenét, a fekete-tengeri tengeri folyosó megnyitásának köszönhetően vált lehetségessé – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnök kormányülésen tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő bejelentette: „Elértük a háború előtti exportszintet.” Mint megjegyezte, Oroszország inváziójának első napjától kezdve mindent elkövetett, hogy blokkolja az ukrán kikötőket a Fekete-tengeren. „Ily módon az ellenség nyomást gyakorolt Ukrajna gazdaságára, ugyanakkor nyomást gyakorolt szövetségeseinkre is, fenyegetve a világ élelmezésbiztonságát” – tette hozzá.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy Ukrajna egyik legnagyobb tavalyi győzelme az ukrán tengeri folyosó megnyitása volt. Szerinte pontosan egy év telt el, és ma már az Ukrajna számára rendkívül fontos eredményeket lehet értékelni. „Idén több mint 2300 hajó lépett be Ukrajna fekete-tengeri kikötőibe. A rakományforgalom meghaladta a 64 millió tonnát. Ukrajnából csaknem 44 millió tonna gabonát exportáltak. Mindez kedvezően hatott gazdaságunk különböző ágazataira és a gazdaságra általában” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
