Az orosz gazdaság meredeken lassul az ukrán dróntámadások és az elhúzódó háború közepette, miközben Vlagyimir Putyin orosz diktátor a háború alatt az ötödik Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot nyitja meg, növekedési ötleteket keresve – számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség azt írta, hogy Oroszország 3 trillió dolláros, árualapú gazdaságának növekedése tavaly körülbelül 1%-ra lassult – a 2024-es 4,9%-ról –, és 0,2%-kal zsugorodott 2026 első negyedévében. Az idei évre vonatkozó előrejelzés 0,4%. Az orosz tisztviselők a csökkenést a magas kamatlábaknak, a szankcióknak és az erős rubelnek tulajdonítják.
Az orosz finomítók, műtrágyagyártás és kikötők elleni ukrán dróntámadások a Reuters szerint a gazdaság jelentős részét megbénították, és az olajfinomító kapacitás negyedét érintették. Putyin utasította a tisztviselőket, hogy keressék a növekedés helyreállításának módjait, de a vállalkozások szerint ennek legjobb módja az ukrajnai háború befejezése lenne.
„Az orosz tőzsdén tapasztalható növekedés és lelkesedés az ukrajnai, USA közvetítésével zajló béketárgyalásokról szóló minden egyes pozitív hír után rámutat arra, hogy milyennek kellene lennie a valódi válaszuknak” – mondta a Reutersnek egy magas rangú vállalati vezető névtelenséget kérve.
A Kreml közölte, hogy a tavaly februárban megkezdett béketárgyalásokat felfüggesztették – az Egyesült Államok a közel-keleti háborúra összpontosít. A Reuters szerint velük együtt „befagyasztották” az orosz gazdaságba irányuló több milliárd dollárnyi potenciális amerikai befektetést, valamint a szankciók enyhítéséről szóló tárgyalásokat is. Ez pesszimizmust kelt az üzleti körökben. Egy magas rangú orosz bankár névtelenül nyilatkozva azt mondta a hírügynökségnek, hogy Putyin már tavaly is elszalasztott egy jó lehetőséget egy üzletkötésre, és most a gazdaság az instabilitás jeleit mutatja.
A Szentpétervári Fórum június 3. és 6. között kerül megrendezésre, fő témája a növekedés. Oleg Vjugin, az orosz jegybank korábbi alelnöke azonban a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a kétszámjegyű alapkamat, a háború finanszírozására szolgáló adóemelés és a beruházások csökkenése miatt egyszerűen nincsenek elképzelések a növekedésre. „A kormánynak lényegében semmije sincs, amit fel tudna ajánlani a növekedés helyreállítására” – mondta.
A közel-keleti háború miatti olajár-emelkedés átmeneti hatása a Reuters szerint rövid életű lesz. Ritka nyilvános kritikájában a kommunista párt képviselője, Renat Szulejmenov kijelentette, hogy a gazdaság nem élné túl a „különleges katonai művelet” elhúzódó meghosszabbítását. „Milyen fejlesztésekről, beruházásokról és tőkekiadásokról beszélhetünk? Sem a tankoknak, sem a lövedékeknek nincs fogyasztói értékük: a gazdaság termeli őket, de a lakosság nem tudja elfogyasztani őket” – mondta.
A kiadvány szerint Oroszország – 140 milliós lakosságával, sekély hazai részvény- és hitelpiacaival, valamint külföldi befektetések hiányával – nem támaszkodhat olyan hazai növekedési motorokra, mint India vagy Kína. „A gazdaságnak külső ösztönzőre van szüksége. Ez sem az állami költségvetésből, sem a bankrendszerből nem fog érkezni” – összegezte Mihajlo Matovnikov, az Oscsadbank pénzügyi elemző központjának vezetője.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az orosz gazdaság meredeken lassul az ukrán dróntámadások és az elhúzódó háború közepette, miközben Vlagyimir Putyin orosz diktátor a háború alatt az ötödik Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot nyitja meg, növekedési ötleteket keresve. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780332600 [modified] => 1780325079 ) [title] => Oroszország azért beszél a háború befejezéséről, hogy megmentse a gazdaságát – Reuters [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71516&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 71516 [uk] => 71519 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 71517 [image] => Array ( [id] => 71517 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg [original_lng] => 28497 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1780316315:8 [_thumbnail_id] => 71517 [_edit_last] => 12 [views_count] => 436 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 108917102000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 1593 [2] => 41 [3] => 33854 [4] => 17 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Sürgős [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 33922 [1] => 1584785 [2] => 33104 [3] => 183 ) [tags_name] => Array ( [0] => háború [1] => háború befejezése [2] => orosz gazdaság [3] => Oroszország ) ) [1] => Array ( [id] => 70799 [content] =>
Az Exxon szerint a piac még nem árazta be teljesen a hormuzi szoros lezárásának hatását.
Az Exxon Mobil vezérigazgatója, Darren Woods arra figyelmeztetett, hogy az olajpiac még nem érzékelte teljes mértékben az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása okozta példátlan ellátási zavar következményeit, ezért a következő időszakban további áremelkedés várható.
A vállalat első negyedéves gyorsjelentését ismertető befektetői konferencián Woods elmondta, hogy a kieső kínálat hatását eddig részben ellensúlyozta az a jelentős mennyiségű, már úton lévő olajszállítmány, amely a háború első hónapjában még eljutott a célállomásokra, emellett a stratégiai kőolajtartalékok felszabadítása és a kereskedelmi készletek csökkentése is tompította a sokkot.
Vannak gondok, már most is Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a források idővel kimerülnek, és amennyiben a szoros tartósan zárva marad, az árak elkerülhetetlenül emelkedni fognak.
„Nyilvánvaló, hogy ha megnézzük a világ olaj- és földgázellátásában bekövetkezett példátlan fennakadást, a piac még nem látta ennek a teljes hatását” fogalmazott Woods, majd hozzátette „További következmények jönnek, ha a szoros zárva marad.”
Az olaj határidős jegyzései Az olaj határidős jegyzései rendkívül ingadozóan alakultak a konfliktus kezdete óta, mivel az eszkaláció veszélye rendszeresen felfelé hajtotta az árakat, míg a békével kapcsolatos remények hirtelen visszaeséseket okoztak, majd a ciklus újraindult.
Pénteken az amerikai nyersolaj ára több mint három százalékkal 101,38 dollárra csökkent hordónként, a Brent jegyzése pedig mintegy két százalékkal 108 dollárra esett. Woods szerint ezek a szintek inkább az elmúlt évtized történelmi átlagaival állnak összhangban, mintsem a Közel-Keleten kialakult ellátási zavar mértékével, ami arra utal, hogy a piac még nem árazta be teljesen a kínálati kockázatot – írja a CNBC.
A Perzsa-öbölből induló olajszállítások A vezérigazgató úgy számol, a Perzsa-öbölből induló olajszállítások egy-két hónappal a szoros újranyitása után térhetnek vissza a megszokott rendbe, mivel a tankhajókat át kell irányítani, a felhalmozódott szállítási torlódást fel kell dolgozni, és időbe telik, amíg a hajók elérik rendeltetési helyüket.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus lezárulta után a kormányoknak és az iparági szereplőknek újra kell tölteniük stratégiai és kereskedelmi készleteiket, amennyiben azok kimerülnek, ami további keresletet generálhat és felfelé hajthatja az árakat.
Csúnya vége lehet ennek Az Exxon közölte, ha a Hormuzi-szoros a második negyedév végéig zárva marad, közel-keleti kitermelése napi 750 ezer hordóval maradhat el a 2025-ös szinttől, miközben a finomítókhoz irányuló globális szállítási volumene három százalékkal csökkenhet a 2025 negyedik negyedévéhez képest. Woods a CNBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a szoros lezárása az Exxon teljes termelésének mintegy 15 százalékát érinti.
További problémát jelent, hogy iráni támadások következtében Katar cseppfolyósított földgáz exportlétesítményében két olyan termelési egység is megrongálódott, amelyekben az Exxon tulajdonrésszel rendelkezik, és ezek 2025-ben a vállalat upstream termelésének mintegy három százalékát adták.
A befektetők mindeközben óvatosan reagáltak a fejleményekre, mivel a társaság részvényei a napközbeni kereskedésben körülbelül egy százalékkal gyengültek, jóllehet az olaj ára a háború kezdete óta csütörtökig bezárólag mintegy 57 százalékkal emelkedett, miközben az Exxon árfolyama összességében stagnált.
A Világbank 80-100 milliárd dolláros segélyt mozgósíthat az USA, Irán és Izrael közötti háború által súlyosan sújtott közel-keleti országok számára. A bank körülbelül 15 hónapon belül előkészítheti és eloszthatja a forrásokat, jelentette be Ajay Banga, a Világbank vezetője, írta a The Guardian.
Banga elmondása szerint a finanszírozás 20-25 milliárd dollárt tartalmazna, amelyhez az országok a válságkezelési ablakon keresztül férhetnének hozzá, ami az összeg 10 százaléka. További 30-40 milliárd dollár válhatna elérhetővé az országok számára a meglévő programok átcsoportosításával. Ha azonban a háború ezen túl is folytatódik, a Világbanknak további finanszírozást kell keresnie a 80-100 milliárd dolláros határ eléréséhez. A Világbanknak ezután a mérlegéhez és a tartalékaihoz kell fordulnia – mondta a Világbank vezetője a Bretton Woods-i Bizottság által szervezett rendezvényen.
A Guardian megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalap kijelentette, hogy az iráni háború további eszkalációja globális recessziót idézhet elő.
Mint ismeretes, az iráni háborúba bevont közel-keleti országok között szerepel Kuvait, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Jordánia.
Irán elkezdte támadni az amerikai létesítményeket ezekben az országokban, bár valójában nem korlátozódott erre, és azzal vádolta a közel-keleti országokat, hogy lehetőséget biztosítanak az Egyesült Államoknak Teherán megtámadására.
Meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államok és Izrael között Iránnal vívott háború jelentősen befolyásolta az energiaárakat, és hosszú távú válsággal fenyegeti a világgazdaságot.
A teljes körű háború kezdete óta 83 vezető ukrán tisztségviselő 108 külföldi ingatlant – lakásokat, házakat, telkeket – vásárolt 20 országban, legtöbben a feleségük, férjük vagy gyermekeik nevére, a 108 ingatlanból 25-öt 2025-ben vásároltak – közölte kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Miközben Ukrajna háborúban áll, több vezető ukrán tisztségviselő külföldön fektet be soknégyzetméteres ingatlanokba. 2025 áprilisának elején az Ukrajinszka Pravda hírportál megtalálta Jurij Korjavcsenkov parlamenti képviselő, Zelenszkij Kvartal 95 színtársulata Juzik művésznévre hallgató tagja feleségének a spanyolországi lakását. Alapterülete 91 négyzetméter, ára több mint 6,5 millió hrivnya, a vásárlás dátuma 2025. január 10. Csak azután jelentette be a lakást, hogy az újságírók írtak róla, és ez még csak a kezdet volt.
A hírportál úgy döntött, hogy kideríti, vajon a képviselő egyedül van-e a döntésével. A szerkesztőség több mint 51 ezer, 2025-re vonatkozó vagyonbevallást elemzett, amelyeket bírák, ügyészek, rendőrök, parlamenti képviselők, vámtisztek, valamint A és B kategóriájú köztisztviselők nyújtottak be. A cél az, hogy megtalálják mindazokat, akik – akár egyedül, akár családtagjaikon keresztül – 2022 februárja óta vásároltak ingatlant külföldön. A bérlők és azok, akik tulajdonjog nélküli lakást használnak, nem kerültek be a mintába. Csak a valódi tulajdonosok vettek részt benne.
Az eredmény: 83 tisztviselő 108, 2022 februárja után vásárolt külföldi ingatlant jelentett be. Lakások, házak, telkek 20 országban. Legtöbben feleségük, férjük vagy gyermekeik nevére regisztrálták az ingatlant, és bejelentették a Korrupció Megelőzéséért Felelős Nemzeti Ügynökségnek (NAKZ). Néhányan csak azután jelentették be az ingatlant, hogy az újságírók írtak a leletről, mint például Korjavcsenkov esetében. A 108 ingatlanból 25-öt 2025-ben vásároltak.
Olekszandra Prudnyikova, Harkiv megye Derhacsivszkiji Körzeti Bíróságának bírája szintén bejelentette spanyolországi ingatlanját. 2025 szeptemberében a lánya vásárolt egy 104 négyzetméteres lakást. A becsült értéket nem tüntették fel a nyilatkozatban.
Olha Lunyova, a Dnyiprovszkiji Körzeti Bíróság donyecki lakcímmel rendelkező bírája két lakást jelentett be: egy törökországit és egy franciaországit. Az utóbbi több mint 10 millió hrivnyába került.
Az ügyészek sem sokkal maradnak le. Ivan Taraszov, a Harkiv Megyei Ügyészség első helyettes vezetője egy 67 négyzetméteres ausztriai lakást jelentett be, amelyet felesége 2025 márciusában vásárolt. A lakás becsült értéke közel 12 millió hrivnya, azaz több mint 280 ezer dollár. Összehasonlításképpen: egy ügyész átlagos hivatalos fizetése Ukrajnában körülbelül havi 65 ezer hrivnya. Több mint tizenöt évbe telne, ha valaki minden fillért félretenne a fizetéséből a lakásra. Egy másik ügyész, a vinnicai Tetyana Tracsuk 2025 februárjában saját pénzéből vásárolt egy 27 négyzetméteres lakást Lengyelországban.
Szemléltető példákat könnyű találni azok között, akik a határbiztonságért felelősek. A teljes körű háború első hónapjaiban Petro Parobok, a lembergi vámhivatal helyettes vezetője 123 négyzetméteres ingatlant vásárolt Spanyolországban. A becsült értéket nem tüntették fel a nyilatkozatban. Kollégája, Oleh Melnik, az Állami Vámszolgálat igazgatóhelyettese 2023-ban közel 1,8 millió hrivnyáért vásárolt egy 63 négyzetméteres lakást Bulgáriában. A vámtisztek, akiknek feladata a határátlépő áruk ellenőrzése, maguk is aktívan mozgatják a pénzt a határokon át.
Ha a leleteket elhelyezkedés szerint bontjuk, akkor az abszolút vezető helyen a bírák állnak: 108 ingatlanból 41 Justitia szolgáihoz vagy családtagjaikhoz tartozik. Ez a mintában szereplő ingatlanok szinte minden másodika. A legszembetűnőbb példák Zinevics bíró (27 millió hrivnya) és Dupljak bíró (13 millió hrivnya). Mindketten a kijevi kereskedelmi bíróság tagjai, lakóhelyük az Egyesült Államokban található.
Az országok közül Bulgária az első (28 ingatlan), Spanyolország a második (16), Lengyelország pedig a harmadik (14). Bulgária népszerűsége a viszonylag alacsony ingatlanárak és az ukrán határ közelsége miatt van. Spanyolország hagyományos választás azok számára, akik állandó letelepedésen gondolkodnak. A listán szerepel még Törökország (11), az USA (7) és Románia (8).
A 108 ingatlan pontosan annyi, amennyit a tisztviselők bejelentettek. Nem tudni, hogy mennyi külföldi ingatlan maradt az NAZK nyilvántartásán kívül. A bevallások őszinteséget követelnek meg, de az NAZK nem ellenőrzi azokat. Ukrajna nem kapja meg automatikusan a tulajdonosok adatait más országok nyilvántartásaiból. A valódi mérték csak akkor válna ismertté, ha a nyomozók összehasonlítanák az ukrán bevallásokat a külföldi ingatlan-nyilvántartásokkal, de a NAZK-on belüli korrupciós botrányok után kevés remény van egy ilyen áttörésre.
A Vállalkozástámogatási Tanács első ülését Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője elnökletével tartották. A hivatal vezetője az üzleti képviselőkkel folytatott beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a gazdasági fejlődés és a magánszektor támogatása ugyanolyan kritikus tényezők a győzelemhez, mint a front fegyverekkel való ellátása.
Kirilo Budanov szerint az erős gazdaság nem a háború befejezésének és a győzelemnek az automatikus következménye – hanem annak kötelező összetevője. Végül is Ukrajna jelenleg globális versenyben van a tőkéért, a beruházásokért és az emberi erőforrásokért.
„A vállalkozói tevékenység támogatásának kérdése nem a kényelemről szól, hanem az állam versenyképességéről, mert az erős gazdaság nem a győzelem következménye, hanem ennek a győzelemnek az egyik fő összetevője. Ma nemcsak a gazdaság stabilizálására kell gondolnunk, hanem közösen kell modellt alkotnunk annak további fejlődéséhez” – mondta az Elnöki Hivatal vezetője.
Budanov hangsúlyozta, hogy az ukrán üzleti élet már a nyugati piacra való belépés folyamatában van. Ez új szabványokat és követelményeket, valamint komoly kihívásokat is hoz magával. Az államfő feladatának azt nevezte, hogy új bürokratikus akadályok helyett lehetőségeket teremtsen az üzleti élet számára.
„Az ukrán üzleti élet már ma is a nyugati piacra való fokozatos belépés körülményei között működik, új szabályokkal, szabványokkal, követelményekkel és sajnos új kihívásokkal. A mi feladatunk pedig az, hogy biztosítsuk, hogy ez a folyamat új lehetőségeket nyisson meg az üzleti élet számára, és ne teremtsen további akadályokat” – jegyezte meg.
Emlékeztetünk arra, hogy egy nappal korábban Kirilo Budanov megnevezte első lépéseit a Vállalkozástámogatási Tanács elnökeként – írja az unian.ua.
Jócskán csökkenti költségeit Oroszország egyik legnagyobb munkáltatója. Az orosz vasúttársaság a háború miatt volt kénytelen megtenni ezt a lépést.
Az állami tulajdonú Orosz Vasutak igazgatótanácsa 713,6 milliárd rubelben (9,15 milliárd dollárban) hagyta jóvá a 2026-os kiadásokat, szemben az idei 890,9 milliárd rubellel – közölte a vállalat hétfőn.
Az orosz kormány folyamatosan tárgyal az ország legnagyobb munkaadójának megsegítésére, amely 4 billió rubeles (50,8 milliárd dolláros) adósságot halmozott fel az orosz gazdaság hirtelen lassulása okozta bevételcsökkenés miatt. Ennek legfőbb oka a háború.
Az Orosz Vasutak közleménye szerint a jóváhagyott kiadásokból 531,4 milliárd rubelt az infrastruktúra és a biztonság fenntartására, további 161,7 milliárd rubelt vasúti kocsik vásárlására, 120 milliárd rubelt pedig a Moszkva és Szentpétervár közötti nagy sebességű vasútvonal építésére költenek – derült ki a Reuters cikkéből.
Andrej Kosztyin, az Orosz Vasutak legnagyobb hitelezőjének és Oroszország második legnagyobb bankjának, a VTB-nek a vezérigazgatója a Reutersnek adott interjúban elmondta, hogy a befektetések magas szinten tartása az adósságátstrukturálással kapcsolatos megbeszélések egyik legfontosabb témája.
Az Orosz Vasutak 2025-ös kiadásai, amelyek kulcsfontosságúak a vállalat beszállítói számára, továbbra is nagyon alacsony szinten vannak az előző évi rekordhoz képest, amikor elérték az 1,5 billió rubelt.
Hetente egyeztetnek az orosz vasút megmentéséről
A cégvezető szerint a legnagyobb orosz foglalkoztató kisegítéséről hetente egyeztetnek a kormánnyal, és a tárgyalásoknak része az ország központi bankja is. Erre szükség is van, hiszen
a második legnagyobb orosz bank vezetője a hitelek átrendezését attól teszi függővé, hogy az orosz jegybank ebben az esetben ne követeljen meg pótlólagos tartalékokat a hitelezőktől.
A jegybank az idei évben már engedélyezte a vállalati adósság átszervezését a kötelező tartalék emelése nélkül, amennyiben a törlesztések időben megtörténnek és a cégek egy hároméves pénzügyi tervet is letesznek az asztalra. Kosztin szerint ezt a megoldást kellene a jövő évre is meghosszabbítani a vasút megmentése érdekében.
Hihetetlen mértékű adóssághegyet halmozott fel a bajba jutott vállalat
Az orosz gazdaságban kulcsszerepet játszó vasút mintegy 4000 milliárd rubel (közel 17 ezer milliárd forint) adósságot halmozott fel, ám a VTB hajlandó például halasztott fizetésekkel és más módokon segíteni a bajba jutott vállalaton. Ugyanakkor a hitelezők azt a javaslatot elvetették, hogy 400 milliárd rubel adósságért cserébe a vasúttársaság részvényeit kapják meg.
Kosztin a Reuters számára elmondta, ennek fő oka, hogy a hitelek részvényre cserélése bonyolult a bankok szempontjából, ráadásul a hasonló részvénybefektetéseket a bankok felügyeletét ellátó jegybank sem nézi jó szemmel, így a hitelezők tőkehelyzete szempontjából ez nagy kihívást jelentene. A legnagyobb bankok tehát egy ilyen csere ellen vannak.
2025-ben Oroszország az Ukrajna elleni háborúra közel 20 százalékkal többet költött, mint amennyit az állami költségvetés előirányzott – közölte a Dezinformáció Elleni Központ (CPD) a Telegramon.
Az orosz védelmi minisztérium becslése szerint a teljes kiadás 15,9 billió rubelre vagy a GDP 7,3 százalékára fog rúgni. Ez 2,4 billió rubellel több, mint amennyit a költségvetésben terveztek. Az állam hetente átlagosan 213 milliárd rubelt költ a háborúra – áll a közleményben.
A CPD hozzátette, hogy a Kreml a költségvetési hiány és a csökkenő olaj- és gázbevételek ellenére is csak növeli a katonai kiadásokat, ami a birodalmi ambíciók prioritását jelzi az állam gazdasági stabilitásával szemben.
„A régiók felelősek a vállalkozók fizetéséért, az elhunytak családjainak kártalanításáért, a sebesültek ellátásáért, a protézisekért és a temetésekért. Sok szövetségi tagállam számára ez elviselhetetlen pénzügyi terhet jelent” – jegyzi meg a CPD.
A világ 100 legnagyobb hadiipari vállalata 2024-ben inflációval korrigált értéken 5,9 százalékkal, összesen 679 milliárd dollárra növelte fegyver- és katonai szolgáltatási bevételét, ez minden idők legmagasabb értéke – írja az MTI a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) közleménye nyomán.
Az intézet szerint a keresletet elsősorban az ukrajnai és a gázai háború, a globális és regionális geopolitikai feszültségek, valamint a folyamatosan növekvő védelmi kiadások hajtották. Számos vállalat új gyártósorokat indított, gyárakat épített, leányvállalatokat alapított vagy versenytársakat vásárolt fel a megnövekedett igények kielégítésére.
Az összeállításból kiderült, hogy az Egyesült Államok továbbra is dominál: a top 100-ból 39 amerikai cég 334 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el 3,8 százalékos növekedéssel. Az élen változatlanul a Lockheed Martin áll, mögötte az RTX és a Northrop Grumman. Először került be a ranglistára Elon Musk űripari vállalata, a SpaceX a 77. helyen; védelmi bevétele egy év alatt több mint a duplájára, 1,8 milliárd dollárra nőtt.
Európa (Oroszország nélkül) hadiipari bevétele 13 százalékkal 151 milliárd dollárra emelkedett, főként az ukrajnai háború és a Moszkvának tulajdonított növekvő fenyegetés miatt. A négy német tőzsdei védelmi vállalat – a Rheinmetall (20.), a ThyssenKrupp (61.), a Hensoldt (62.), a Diehl (67.) – összesen 36 százalékos növekedéssel 14,9 milliárd dolláros forgalmat ért el.
My Website
Az ukrajnai háború mindkét hadban álló félnél növelte a bevételeket: az ukrán JSC Ukrainian Defense Industry forgalma 41 százalékkal 3 milliárd dollárra, míg az orosz Rostec és United Shipbuilding Corporation együttesen 23 százalékkal 31,2 milliárd dollárra bővült.
Izrael három hadiipari cége a gázai háború miatti nemzetközi kritikák ellenére 16 százalékkal 16,2 milliárd dollárra növelte bevételét; a külföldi érdeklődés továbbra is magas, 2024-ben új nemzetközi szerződéseket kötöttek.
A SIPRI szerint Kína védelmi ipara viszont visszaesést szenvedett el: a kínai cégek bevétele 10 százalékkal csökkent. Az ázsiai-csendes-óceáni térség összességében 1,2 százalékos mínuszt mutatott (130 milliárd dollár), egyedüliként a világon.
A háború következtében az ukrán környezetben okozott kár jelenleg eléri a 108 milliárd eurót. Ukrajnában több mint 9000 környezeti kárt okozó esetet jegyeztek fel az Oroszországi Föderáció agressziója miatt, jelentette be Szvitlana Hrincsuk, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős minisztere az Ukrajna Újjáépítéséről szóló URC-2025 nemzetközi konferencián.
Elmondása szerint Ukrajna teljes területének közel 23%-a még mindig alá van aknázva. A hidraulikus infrastruktúrában keletkezett károkat legalább 746 millió dollárra becsülik, a helyreállításra pedig közel 11 milliárd dollárra van szükség. Az ásványi kincsek hasznosítási szektorában Ukrajna vesztesége – 10,6 billió euró.
Ezenkívül Ukrajna legfontosabb, úgynevezett kritikus ásványkincseinek mintegy 50%-a az Oroszország által megszállt régiókban található.
A miniszter hangsúlyozta, hogy „ezen terror mértéke miatt a környezetvédelem kérdése nem csupán az életminőség kérdése, így a helyreállításra nem a háború után van szükség, Ukrajnának most van rá szüksége”.
Ukrajna a háború harmadik teljes évében próbálja fenntartani gazdasági stabilitását. Ugyanakkor egyre élesebben rajzolódik ki az a pénzügyi realitás, amely szerint a védelemre szánt kiadások teljesen felboríthatják az ukrán költségvetés egyensúlyát.
A védelmi minisztérium túlköltekezése, az amerikai támogatások bizonytalansága és a saját forrásokra való fokozott támaszkodás következményeként egy újabb, 200–500 milliárd hrivnya közötti lyuk tátonghat az ukrán költségvetés egyenlegében. Ez az összeg a GDP 5-11 százalékát is kiteheti.
A helyzet súlyosságára már áprilisban figyelmeztetett Jaroszlav Zseleznyak, az ukrán parlament költségvetési bizottságának egyik tagja, aki szerint a kormány gyakorlatilag előre hozza az év végi kiadásokat, hogy ki tudja fizetni a katonák bérét és biztosítani tudja az alapvető hadi ellátást.
Messze a tervezett fölött a védelmi kiadások összege
A védelmi minisztérium kiadásai messze meghaladják a tervezett kereteket. A kabinet döntése alapján a 2025-re jóváhagyott költségvetésből március végéig több mint 900 milliárd hrivnyát használtak fel, és ennek 64 százaléka a védelemre ment – derül ki az Ukrán Költségvetési Monitoring Központ jelentéséből.
Az amerikai katonai segélyek körüli bizonytalanság csak súlyosbítja a helyzetet. Okszana Markarova, Ukrajna washingtoni nagykövete többször is jelezte, hogy az ukrán kormány nem tekintheti garantáltnak a külföldi támogatásokat, és ezzel párhuzamosan növelnie kell saját katonai finanszírozását.
Ez azt is jelenti, hogy az ország egyre több fegyvert, lőszert és logisztikai eszközt vásárol hazai forrásból, amely eddig elsősorban bérekre és szociális kiadásokra szolgált volna.
Szakértők szerint belső átcsoportosítás és új hitel lehet a megoldás
Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukraine ügyvezető igazgatója az Ukrinform kérdésére kifejtette: „a költségvetési bevételek túlteljesítése valóban látványos, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e.
Az első negyedévben 46 milliárd hrivnyával haladta meg a bevétel a tervezettet, áprilisban újabb 10,4 milliárddal nőtt ez az összeg.
Ez alapvetően kedvező folyamat, de ha a hiány 500 milliárd is lehet, akkor önmagában kevés lesz.”
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
az első öt hónapban 84,2 milliárd hrivnya nyereséget utalt a költségvetésbe,
az évre előirányzott cél csak 63,9 milliárd volt.
Ez a pozitív fejlemény azonban részben egyszeri tétel, figyelmeztetett Andrij Pisnij, az NBU elnöke. Szerinte nem lehet minden évben extraprofitra számítani, az NBU-nak is egyre nagyobb kockázatokkal kell szembenéznie.
Az állampolgárok is beszálltak az ukrán költségvetés finanszírozásába
A belső állampapírpiac is kulcsszerepet játszik a hiány fedezésében. Tarasz Kozak, az Univer Capital elnöke szerint a lakossági kereslet ugrásszerűen nőtt: „az emberek már 92 milliárd hrivnya értékben vásároltak államkötvényt (OVDP), és a nyárra ez a szám elérheti a 100 milliárdot.”
A hozam vonzó: a hrivnyában kibocsátott kötvények 16-17 százalékos éves kamatot kínálnak, és a lakosság adómentesen juthat hozzá a bevételhez.
Azonban Kozak figyelmeztetett, hogy „ezt a tempót nem biztos, hogy a végtelenségig fenn lehet tartani, és a bankok túlzott megadóztatása is ronthatja a befektetési klímát.”
2023-ban és 2024-ben az ukrán állam 50 százalékos társasági adóval sújtotta a bankok profitját, amit ugyan egyszeri intézkedésnek szántak, de 2025-ben is napirenden van. A Center for Economic Strategy (CES) becslései szerint ez a lépés 60-70 milliárd hrivnya extra bevételt hozhat idén.
A gazdaság kifehérítése: sokat várnak tőle, de nem azonnal
A Global Shadow Economy Report 2025 (Ernst & Young) becslése szerint Ukrajna árnyékgazdaságának mérete jelenleg a GDP 19,3 százaléka; a háború előtt 30 százalék felett volt. A pozitív tendencia a logisztika, a posta és a csomagküldés területén látható leginkább, míg a dohány- és szerencsejáték-ipar továbbra is jelentős kockázatot jelent.
Dmitro Bojarcsuk szerint a kifehérítés nem csak adóellenőrzést jelenthet. Mint kifejtette, ha a legális működés sokkal drágább, mint a szürkezóna, akkor a vállalkozók egy része visszamenekül oda. A valódi megoldás a szabályozási terhek csökkentése lenne.
Jöhet az adóemelés?
Az IMF elemzői szerint az áfa 1 százalékpontos emelése évi 30-40 milliárd hrivnya pluszbevételt jelentene, de ez politikailag rendkívül kényes lépés. Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint „sem ebben a parlamenti ciklusban, sem 2025-ben nem lesz adóemelés. Előbb a hatékonysági és korrupciós problémákat kell megoldani, különösen a vámhatóságnál és a gazdasági bűnüldözésben.”
Az IMF azonban nem zárja ki az adóemelés szükségességét 2026-tól, főleg ha a háborús helyzet elhúzódik.
A költségvetési tanácsadó testület szerint „az Ukrajnára nehezedő pénzügyi nyomás strukturálisan is új adópolitikát igényelhet a következő évekre.”
Ukrajna költségvetési helyzete tehát a 2025-ös év közepére stabilnak tűnik, ám a felszín alatt óriási feszültségek húzódnak. A védelemre fordított kiadások messze meghaladják a tervezettet, és a hiányzó összegek előteremtése rendkívüli erőfeszítéseket kíván. Szakértők szerint az eddig megtett lépések nem elegendőek, külső hitelekre és hosszú távú adóreformokra is szükség lesz. Ha pedig a háború tovább húzódik, akár egy jelentős adóemelés sem kerülhető el.
