A világ 100 legnagyobb hadiipari vállalata 2024-ben inflációval korrigált értéken 5,9 százalékkal, összesen 679 milliárd dollárra növelte fegyver- és katonai szolgáltatási bevételét, ez minden idők legmagasabb értéke – írja az MTI a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) közleménye nyomán.
Az intézet szerint a keresletet elsősorban az ukrajnai és a gázai háború, a globális és regionális geopolitikai feszültségek, valamint a folyamatosan növekvő védelmi kiadások hajtották. Számos vállalat új gyártósorokat indított, gyárakat épített, leányvállalatokat alapított vagy versenytársakat vásárolt fel a megnövekedett igények kielégítésére.
Az összeállításból kiderült, hogy az Egyesült Államok továbbra is dominál: a top 100-ból 39 amerikai cég 334 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el 3,8 százalékos növekedéssel. Az élen változatlanul a Lockheed Martin áll, mögötte az RTX és a Northrop Grumman. Először került be a ranglistára Elon Musk űripari vállalata, a SpaceX a 77. helyen; védelmi bevétele egy év alatt több mint a duplájára, 1,8 milliárd dollárra nőtt.
Európa (Oroszország nélkül) hadiipari bevétele 13 százalékkal 151 milliárd dollárra emelkedett, főként az ukrajnai háború és a Moszkvának tulajdonított növekvő fenyegetés miatt. A négy német tőzsdei védelmi vállalat – a Rheinmetall (20.), a ThyssenKrupp (61.), a Hensoldt (62.), a Diehl (67.) – összesen 36 százalékos növekedéssel 14,9 milliárd dolláros forgalmat ért el.
My Website
Az ukrajnai háború mindkét hadban álló félnél növelte a bevételeket: az ukrán JSC Ukrainian Defense Industry forgalma 41 százalékkal 3 milliárd dollárra, míg az orosz Rostec és United Shipbuilding Corporation együttesen 23 százalékkal 31,2 milliárd dollárra bővült.
Izrael három hadiipari cége a gázai háború miatti nemzetközi kritikák ellenére 16 százalékkal 16,2 milliárd dollárra növelte bevételét; a külföldi érdeklődés továbbra is magas, 2024-ben új nemzetközi szerződéseket kötöttek.
A SIPRI szerint Kína védelmi ipara viszont visszaesést szenvedett el: a kínai cégek bevétele 10 százalékkal csökkent. Az ázsiai-csendes-óceáni térség összességében 1,2 százalékos mínuszt mutatott (130 milliárd dollár), egyedüliként a világon.
A háború következtében az ukrán környezetben okozott kár jelenleg eléri a 108 milliárd eurót. Ukrajnában több mint 9000 környezeti kárt okozó esetet jegyeztek fel az Oroszországi Föderáció agressziója miatt, jelentette be Szvitlana Hrincsuk, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős minisztere az Ukrajna Újjáépítéséről szóló URC-2025 nemzetközi konferencián.
Elmondása szerint Ukrajna teljes területének közel 23%-a még mindig alá van aknázva. A hidraulikus infrastruktúrában keletkezett károkat legalább 746 millió dollárra becsülik, a helyreállításra pedig közel 11 milliárd dollárra van szükség. Az ásványi kincsek hasznosítási szektorában Ukrajna vesztesége – 10,6 billió euró.
Ezenkívül Ukrajna legfontosabb, úgynevezett kritikus ásványkincseinek mintegy 50%-a az Oroszország által megszállt régiókban található.
A miniszter hangsúlyozta, hogy „ezen terror mértéke miatt a környezetvédelem kérdése nem csupán az életminőség kérdése, így a helyreállításra nem a háború után van szükség, Ukrajnának most van rá szüksége”.
Ukrajna a háború harmadik teljes évében próbálja fenntartani gazdasági stabilitását. Ugyanakkor egyre élesebben rajzolódik ki az a pénzügyi realitás, amely szerint a védelemre szánt kiadások teljesen felboríthatják az ukrán költségvetés egyensúlyát.
A védelmi minisztérium túlköltekezése, az amerikai támogatások bizonytalansága és a saját forrásokra való fokozott támaszkodás következményeként egy újabb, 200–500 milliárd hrivnya közötti lyuk tátonghat az ukrán költségvetés egyenlegében. Ez az összeg a GDP 5-11 százalékát is kiteheti.
A helyzet súlyosságára már áprilisban figyelmeztetett Jaroszlav Zseleznyak, az ukrán parlament költségvetési bizottságának egyik tagja, aki szerint a kormány gyakorlatilag előre hozza az év végi kiadásokat, hogy ki tudja fizetni a katonák bérét és biztosítani tudja az alapvető hadi ellátást.
Messze a tervezett fölött a védelmi kiadások összege
A védelmi minisztérium kiadásai messze meghaladják a tervezett kereteket. A kabinet döntése alapján a 2025-re jóváhagyott költségvetésből március végéig több mint 900 milliárd hrivnyát használtak fel, és ennek 64 százaléka a védelemre ment – derül ki az Ukrán Költségvetési Monitoring Központ jelentéséből.
Az amerikai katonai segélyek körüli bizonytalanság csak súlyosbítja a helyzetet. Okszana Markarova, Ukrajna washingtoni nagykövete többször is jelezte, hogy az ukrán kormány nem tekintheti garantáltnak a külföldi támogatásokat, és ezzel párhuzamosan növelnie kell saját katonai finanszírozását.
Ez azt is jelenti, hogy az ország egyre több fegyvert, lőszert és logisztikai eszközt vásárol hazai forrásból, amely eddig elsősorban bérekre és szociális kiadásokra szolgált volna.
Szakértők szerint belső átcsoportosítás és új hitel lehet a megoldás
Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukraine ügyvezető igazgatója az Ukrinform kérdésére kifejtette: „a költségvetési bevételek túlteljesítése valóban látványos, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e.
Az első negyedévben 46 milliárd hrivnyával haladta meg a bevétel a tervezettet, áprilisban újabb 10,4 milliárddal nőtt ez az összeg.
Ez alapvetően kedvező folyamat, de ha a hiány 500 milliárd is lehet, akkor önmagában kevés lesz.”
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
az első öt hónapban 84,2 milliárd hrivnya nyereséget utalt a költségvetésbe,
az évre előirányzott cél csak 63,9 milliárd volt.
Ez a pozitív fejlemény azonban részben egyszeri tétel, figyelmeztetett Andrij Pisnij, az NBU elnöke. Szerinte nem lehet minden évben extraprofitra számítani, az NBU-nak is egyre nagyobb kockázatokkal kell szembenéznie.
Az állampolgárok is beszálltak az ukrán költségvetés finanszírozásába
A belső állampapírpiac is kulcsszerepet játszik a hiány fedezésében. Tarasz Kozak, az Univer Capital elnöke szerint a lakossági kereslet ugrásszerűen nőtt: „az emberek már 92 milliárd hrivnya értékben vásároltak államkötvényt (OVDP), és a nyárra ez a szám elérheti a 100 milliárdot.”
A hozam vonzó: a hrivnyában kibocsátott kötvények 16-17 százalékos éves kamatot kínálnak, és a lakosság adómentesen juthat hozzá a bevételhez.
Azonban Kozak figyelmeztetett, hogy „ezt a tempót nem biztos, hogy a végtelenségig fenn lehet tartani, és a bankok túlzott megadóztatása is ronthatja a befektetési klímát.”
2023-ban és 2024-ben az ukrán állam 50 százalékos társasági adóval sújtotta a bankok profitját, amit ugyan egyszeri intézkedésnek szántak, de 2025-ben is napirenden van. A Center for Economic Strategy (CES) becslései szerint ez a lépés 60-70 milliárd hrivnya extra bevételt hozhat idén.
A gazdaság kifehérítése: sokat várnak tőle, de nem azonnal
A Global Shadow Economy Report 2025 (Ernst & Young) becslése szerint Ukrajna árnyékgazdaságának mérete jelenleg a GDP 19,3 százaléka; a háború előtt 30 százalék felett volt. A pozitív tendencia a logisztika, a posta és a csomagküldés területén látható leginkább, míg a dohány- és szerencsejáték-ipar továbbra is jelentős kockázatot jelent.
Dmitro Bojarcsuk szerint a kifehérítés nem csak adóellenőrzést jelenthet. Mint kifejtette, ha a legális működés sokkal drágább, mint a szürkezóna, akkor a vállalkozók egy része visszamenekül oda. A valódi megoldás a szabályozási terhek csökkentése lenne.
Jöhet az adóemelés?
Az IMF elemzői szerint az áfa 1 százalékpontos emelése évi 30-40 milliárd hrivnya pluszbevételt jelentene, de ez politikailag rendkívül kényes lépés. Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke szerint „sem ebben a parlamenti ciklusban, sem 2025-ben nem lesz adóemelés. Előbb a hatékonysági és korrupciós problémákat kell megoldani, különösen a vámhatóságnál és a gazdasági bűnüldözésben.”
Az IMF azonban nem zárja ki az adóemelés szükségességét 2026-tól, főleg ha a háborús helyzet elhúzódik.
A költségvetési tanácsadó testület szerint „az Ukrajnára nehezedő pénzügyi nyomás strukturálisan is új adópolitikát igényelhet a következő évekre.”
Ukrajna költségvetési helyzete tehát a 2025-ös év közepére stabilnak tűnik, ám a felszín alatt óriási feszültségek húzódnak. A védelemre fordított kiadások messze meghaladják a tervezettet, és a hiányzó összegek előteremtése rendkívüli erőfeszítéseket kíván. Szakértők szerint az eddig megtett lépések nem elegendőek, külső hitelekre és hosszú távú adóreformokra is szükség lesz. Ha pedig a háború tovább húzódik, akár egy jelentős adóemelés sem kerülhető el.
Évekbe fog telni Ukrajna ökoszisztémáinak helyreállítása a háború után, mindenekelőtt az erdők regenerálódása legalább 70 évig tart majd – jelentette ki Jakiv Gyiduh ökológus és geobotanikus az rbc.ua hírportálnak írt cikkében.
A jelentés szerint a szakember elmondta, hogy a környezet háború utáni helyreállítása rendkívül összetett folyamat, amely nemcsak időt, hanem jelentős erőfeszítéseket is igényel a pusztulást szenvedett ökoszisztémák helyreállításához. Szerinte az ökoszisztéma különböző összetevőinek más-más időre van szükségük a helyreállításhoz, és sok közülük soha nem térhet vissza korábbi állapotába. Az erdőterületek esetében az optimista előrejelzések szerint legalább 70 év szükséges a teljes helyreállításhoz, míg a füves ökoszisztémák 10-50 éven belül képesek helyreállni – tette hozzá.
Ha azonban a talaj megsemmisül, vagy a természetes képződmények, például a sziklák elpusztulnak, lehetetlen lesz helyreállítani őket. Előfordulhat, hogy élettelenek maradnak, nem tudják fenntartani a korábbi biológiai sokféleséget. Már a csernobili zóna példája is egyértelműen bizonyítja ezt. Ahol a sugárzási szint megengedi, ott fokozatosan helyreáll a természet, de vannak olyan területek is, ahol olyan magas a sugárzási szint, hogy még most is lakhatatlanok.
Az ukrajnai háború sokféle pusztítást hagy maga után, és a különböző ökoszisztémák eltérő érzékenységgel és ellenállással rendelkeznek ezekkel a hatásokkal szemben. A háború negatív hatásai különböző szakaszokban és formákban jelentkeznek, és egyes ökoszisztémák visszafordíthatatlan változások miatt elveszíthetik értéküket.
A közvetett befolyás ugyanilyen fontos. Jelenleg Ukrajnában jelentős területeken bányásznak, és az aknamentesítés folyamata több tíz évig is eltarthat. Ez idő alatt hatalmas mezőgazdasági területek maradnak használhatatlanok.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma ismét elkészítette az orosz–ukrán háborúval foglalkozó szokásos jelentését, melyben ezúttal az orosz inflációs adatokkal, valamint az egyre magasabb kamatlábak civil szférára gyakorolt hatásaival foglalkoztak.
A hírszerzés három pontban foglalta össze meglátásait:
Az inflációs nyomás miatt nagyon valószínű, hogy Oroszország 2025-ben az előzetesen tervezettnél több pénzt fog fektetni a védelmi iparba.
Szinte teljesen biztos, hogy az infláció magasabb lesz 2025-ben az Orosz Központi Bank által előre jelzett 4%-nál, függetlenül attól, hogy Moszkva igyekezett a kamatlábak 7,5%-ról 21%-ra növelésével 2024 decemberében alacsonyan tartani azt. Az inflációs ráta a tavalyi évben ráadásul valószínűleg magasabb volt, mint amit a Központi Bank hivatalosan közölt.
A vállalkozásokra nehezedő nyomás a magas kamatlábak miatt az idei évben tovább fog nőni. A vállalatok fizetésképtelensége valószínűleg főleg a civil szférát fogja érinteni, így az orosz gazdaság egyre nagyobb arányban lesz kénytelen a hadiiparra támaszkodni.
Az ukrajnai és a gázai háború, valamint más fegyveres konfliktusok hatására tavaly jelentős mértékben emelkedtek a világ száz legnagyobb fegyvergyártó vállalatának eladási mutatói – olvasható a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentésében.
A kimutatás szerint 2023-ban, az előző évi csökkenést követően a vizsgált száz vállalat összes bevétele, amely a katonai termékek és szolgáltatások belföldi és külföldi megrendelőknek történő értékesítéséből származik, mintegy 4,2 százalékkal 632 milliárd dollárra emelkedett.
A jelentés rámutat, hogy a fegyverek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében a fegyvergyártók fokozták termelésüket, eladásaik emelkedő tendenciája pedig feltehetően 2024-ben is folytatódott.
A globális fegyvereladások csaknem felét lebonyolító amerikai székhelyű fegyvergyártó vállalatok bevétele 2,5 százalékos növekedés mellett 317 milliárd dollárra emelkedett, míg a top 100-as listán szereplő négy német fegyvergyártó cég összesen 7,5 százalékos növekedést ért el 10,7 milliárd dollárral.
Az elemzés emellett az oroszországi és közel-keleti fegyvergyártó cégek tavalyi hozamának szintén jelentős emelkedésére is rávilágít.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői megújították az Oroszország Ukrajna elleni háborújának időtartamára vonatkozó előrejelzést, az intenzív harcok befejezésének határidejét egy évvel elhalasztották – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az IMF-fel kötött memorandumra hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumot megállapította: „A frissített alapforgatókönyv szerint a háború 2025 utolsó negyedévében ér véget, aminek erős gátló hatása lesz, de Ukrajna képes lesz fenntartani a mérsékelt (gazdasági) növekedést.” Júniusban az IMF az alapforgatókönyv szerint a háború végét 2024 végére prognosztizálta, a háború 2025 végi befejeződése pedig negatív előrejelzést tartalmazott az alaptól.
Az alapforgatókönyv általában azt feltételezi, hogy a háború hatása a biztonsági helyzet miatt már csökkent gazdasági aktivitású területekre összpontosul. Míg a fellendülés hatására a növekedés továbbra is pozitív marad, egy hosszabb háború negatív hatást vetít előre a gazdasági teljesítményre a tartósabb bizonytalanság, a munkaerőhiány, a védelemhez és javításhoz kapcsolódó importnyomás, valamint a népességdinamika miatt – áll a memorandumban.
A reál-GDP növekedését 2024-ben 3%-os szinten prognosztizálják. A növekedés valószínűleg mérséklődik a harmadik negyedévben, a korai betakarítás és az erőteljes export ellensúlyozza az energiahiány negatív hatását. A negyedik negyedévben tovább lassul a gazdaság a fűtési szezonban megnövekedett kereslet miatt növekvő energiahiány miatt – jósolja az IMF.
Az IMF 3-4 GW-ra becsüli a téli energiahiányt, ami „egyezik a többi érdekelt fél becslésével”, miközben a rakétatámadások és a szezonális tényezők miatti negatív kockázatok érvényesülnek – áll a memorandumban. Az infláció decemberre továbbra is 9%-ra emelkedik, ami a termelői árak (főleg energiavezérelt) és a munkaerőköltségek meredek emelkedését tükrözi.
A reál GDP fellendülése lassabb lesz (a 2,5-3,5%, 2-3 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél) a hosszabb háború miatt. Az infláció az év végére 7,5%-ra csökken, ahogy a kiadási nyomás enyhül. A folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan 27,1 milliárd dollárra (a GDP 14,3%-ára) nőhet a tartós importigények, a munkaerőhiány exporttermelésre gyakorolt hatása és a visszafogott támogatások miatt, amelyet a stabil hajózás, a magántranszferek, valamint adósság átstrukturálása.
Az IMF előrejelzése szerint a háború utáni kilábalást egy hosszabb háború sebei lassítják, de a középtávú kilátások erős reformterven és az EU-csatlakozás felé vezető úton, valamint a részleges újjáépítésen alapulnak. A háború utáni kibocsátás visszafogottabb fellendülése a frissített alapállapotban a menekültek lassabb visszatérését tükrözi, ami nagyobb hosszú távú népességfogyáshoz vezet.
Az ukrán‒magyar határszakaszon 6 714-en léptek be Magyarországra szombaton, a román‒magyar határszakaszon belépők közül pedig 12 488-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Olaf Sholz kancellár az új IRIS-T légvédelmi rakéták hadrendbe állításakor azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy megszegte a fegyverzetkorlátozási megállapodásokat.
Az első Iris-T rendszert a Hamburg közeli Todendorfban, szerdán állították hadrendbe – számolt be a a The Defence Post. Az eseményen Olaf Sholz kancellár arról beszélt, hogy Oroszország évek óta gyorsított ütemben fegyverkezik, és főleg a rakéták, illetve a cirkáló-rakéták számát növeli.
Ezek közül jó néhányat a Kalinyingrádi exklávé területére telepítettek az oroszok, ami alig 530 kilométerre található Berlintől. Vlagyimir Putyin ezzel megszegte a fegyverzetkorlátozási megállapodásokat ‒ hangoztatta a kancellár. Olaf Sholz úgy fogalmazott: „Bűnös hanyagság lenne, ha ezt válasz nélkül hagynánk.”
Azt is mondta, hogy az új Iris-T üteg a közös európai légvédelmi rendszer része. (A Sky Shield Initiative elnevezésű, 2022-ben indított programhoz eddig már 22 állam, köztük Magyarország is csatlakozott.) A Bundeswehr hat Iris-T SLM-rendszert rendelt, 950 millió euróért a Diehl Defence vállalattól, amelyeket 2027 májusáig kell leszállítani. Ez a légvédelmi rendszer az egyik legkorszerűbb és eddig csak az ukrán hadsereg használta. Berlin, mint Kijev a második legnagyobb támogatója, már négy Iris-T SLM rendszert szállított Ukrajnának, és további nyolcat ígért.
Az Ukrajnába küldött Iris-T rendszerek teherautóra szerelt kilövőállásairól 40 kilométer távolságban lévő légi célok ellen is lehet rakétákat indítani. A német kancellár Todendorfban azt mondta: „Ukrajnában az Iris-T eddig több mint 250 rakétát, drónt és cirkálórakétát lőtt le, ezzel számtalan életet megmentve.” Ugyanakkor Olaf Scholz azt is sürgette: Európa ne csak a védelmi rendszereit fejlessze, hanem növelje a precíziós rakétáinak számát is, „hogy Oroszországhoz képest ezen a stratégiailag fontos területen se maradjon veszélyes szakadék”.
A kancellár hangsúlyozta: „A legfőbb feladatunk az, hogy biztosítsuk a békét és megakadályozzuk a háborút. Nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy minden ellenünk irányuló fegyveres agresszió súlyos következményekkel járna a támadóra is.”
Júliusban Washington és Berlin bejelentette, hogy 2026-ban megkezdik a nagy hatótávolságú amerikai rakéták, köztük a Tomahawk cirkálórakéták németországi telepítését.
Húsz új projekt fut egyetlen pennsylvaniai üzemben.
Próbálja kielégíteni a növekvő igényeket az a pennsylvaniai gyár, ahol többek között Ukrajna számára is létfontosságú lőszert készítenek. Eddig 50 százalékkal sikerült növelni a termelést, és újabb kapacitásokat is beindítanak hamarosan.
Ukrajnának nagy szüksége van 155 milliméteres lövegekre
A scrantoni lőszergyár modernizálása 400 millió dollárba került, és kormányzati tisztségviselők számoltak be róla az AP amerikai hírügynökségnek. (Egy dollár 352,6 forint.) Az üzemben 907 kilogrammos acélrudakat vágnak és kovácsolnak 155 milliméteres lövedékekké, amelyeket aztán Iowába szállítanak, ahol robbanóanyaggal töltik meg és gyújtózsinórral látják el. A lövegek nagy része aztán az ukrajnai frontokra kerül, ahol nagyon nagy szükség van rájuk.
Ontják az üzemek a lövegeket
A hírügynökség tudósítása szerint a scrantoni, valamint két közeli másik üzem a korábbi havi 24 ezerről 36 ezerre növelte a termelést. Újabb három gyártósor van fejlesztés alatt, amelyek lehetővé teszik, hogy a scrantoni létesítmény a jövőben még több kritikus fontosságú lőszert állítson elő.
Richard Hansen, az amerikai hadsereget képviseli a gyárban. Elmondta, hogy egyelőre szinte kizárólag a 155 milliméteres lövegekre koncentrálnak, mindent megtesznek, hogy teljesítsék a Pentagon által kitűzött célt.
Az amerikai védelmi tárca hivatalosa adatok szerint több mint hárommillió 155 milliméteres löveget küldött Ukrajnába az orosz invázió kezdete óta, és ezek a Fehér Ház által a hónap elején bejelentett újabb 125 millió dolláros fegyvercsomagban is szerepelnek.
Vasúti műhelyből lőszergyár
A scrantoni üzemet a 20. század elején eredetileg mozdonyok javítására hozták létre, de a hadsereg megvette és átalakította nagy kaliberű tüzérségi lőszerek gyártására alkalmas üzemmé a koreai háború idején.
Jelenleg az amerikai kormány a tulajdonosa, és a General Dynamics működteti.
Most az üzem történetének egyik legnagyobb korszerűsítésének a felénél tartanak, körülbelül húsz projekt van folyamatban. A bejáráson bemutattak például az újságíróknak az egyik új gyártósoron egy olyan új gépet, amelyik három réginek a munkáját végzi majd el, így maximalizálni lehet a 46 ezer négyzetméteres alapterületű gyár helykihasználását.
Kézzel ellenőrzik a minőséget
Az üzem mintegy 300 embert foglalkoztat, akik közül többen már évtizedek óta ott dolgoznak, működtetik azokat a berendezéseket, amelyek az acélt vágják, 1093 Celsius-fokra melegítik, valamint kovácsolják, megmunkálják, mossák és festik a kész héjakat. Minden egyes lépésnél kézzel ellenőrzik, hogy minden töltény megfeleljen az előírásoknak.
„Azt akarjuk, hogy a lövedék oda menjen, ahová irányítjuk – mondta Hansen. – Azt akarjuk, hogy olyan messzire menjen, amennyire csak szükségünk van rá, hogy elvégezze a feladatát. Életek függenek attól, hogy ez a lövedék pontosan azt teszi-e, amit mi akarunk, hogy tegyen a terepen” – tette hozzá.
Az Európai Unió is felpörgette a lőszergyártást Kijev számára, bár nem tudta teljesíteni az eredeti tervet, hogy márciusig biztosítson egymillió darabot. A tervek szerint azonban az év végéig túl is teljesítik a tervet – igaz, nem nagyon, csak 1,1 millió darabbal.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
