Ezt az előzetes értékelést tartalmazza a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) tanulmánya – írja a CNN.
Mark Kancian, a CSIS vezető tanácsadója szerint az összeg magában foglalja a lőszerköltségeket, a katonai felszerelések elvesztését és megrongálódását, valamint a katonai bázisokban keletkezett károkat. A számítások ugyanakkor nem tartalmazták a működési költségeket, amelyek már bekerültek a 2026-os pénzügyi évre szóló amerikai védelmi költségvetésbe, amely meghaladja az 1 billió dollárt.
A Pentagon mellett más amerikai ügynökségek is többletköltségeket könyvelhettek el. Többek között a Belbiztonsági és a Veteránügyi Minisztérium költött összesen körülbelül 1 milliárd dollárt.
A háború az amerikai fogyasztókra is hatással volt. Az országban a benzin átlagára gallononként a kevesebb mint 3 dollárról több mint 4 dollárra emelkedett a konfliktus időszakának nagy részében. A Brown Egyetem energiafogyasztási adatait követő adatai szerint minden amerikai háztartás átlagosan 253 dollárral többet költött, mint amennyit háború nélkül költött volna.
A harcok miatt a közel-keleti olajszállítás gyakorlatilag csaknem négy hónapra leállt. A Kpler elemző cég értékelése szerint ez idő alatt a világpiacon körülbelül 1,15 milliárd hordó olaj hiány alakult ki.
Az energiaárak emelkedése az inflációt is felgyorsította az Egyesült Államokban. A Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint az éves inflációs ráta az elmúlt három évben először haladta meg a 4%-ot. Az áremelkedés üteme meghaladta az amerikai átlagkeresetek növekedését, ezért áprilisban és májusban a lakosság reáljövedelme lényegében 2023 óta először csökkent.
A Bloomberg tanulmánya szerint, ha az USA és Kína között háború törne ki Tajvanért, az EU gazdasága a legrosszabb esetben az első évben körülbelül 2 billió dolláros veszteséget szenvedne el – írja az Ukrinform.
Bár Tajvan hagyományosan az Egyesült Államokra, és nem az Európai Unióra támaszkodik a Pekinggel szembeni védelem kapcsán, az európai tisztviselők attól tartanak, hogy Donald Trump amerikai elnök azon vágya, hogy helyreállítsa kapcsolatait Hszi Csin-ping kínai vezetővel, zöld utat adhat Pekingnek a támadáshoz. Idővel ez lehetővé teheti Kína számára, hogy uralja a globális gazdaság egy kritikus részét, és az EU-t a partvonalon hagyja, mivel Tajvan a globális ellátási láncok kulcsfontosságú elemévé vált, a világ legfejlettebb logikai félvezetőinek több mint 60 százalékát gyártva – jegyzi meg a kiadvány.
Jelenleg semmi sem utal arra, hogy Hszi a közeljövőben inváziót tervezne. Egy invázió költségei azonban pusztítóak is lehetnek, és ebből a szempontból az EU nagyobb veszélyben van, mint Peking. Marcin Jerzewski, az Európai Biztonságpolitikai Értékek Központja tajpeji irodájának vezetője szerint Tajvan „veszélyes „vakzóna’” az EU számára.
„Tajvan blokádja még invázió nélkül is komoly európai biztonsági és gazdasági válságot jelentene” – mondta Jerzewski.
A Bloomberg elemzése szerint Németországot fogja a leginkább sújtani a válság, amely gyártásában nagymértékben támaszkodik a tajvani félvezetőkre és a kínai ritkaföldfémekre. Németország gazdasága körülbelül 14%-kal fog csökkeni, ami majdnem kétszerese az Egyesült Államok vagy Kína csökkenésének. Összehasonlításképpen Franciaország GDP-je 6,5%-kal, Olaszországé 8,8%-kal, Spanyolországé pedig 7%-kal csökken.
A globális GDP több mint 8%-kal csökkenne, ami messze meghaladná a 2009-es pénzügyi válság és a Covid-19 világjárvány hatásait. A világ bizonyos áruk súlyos hiányával is szembesülne, amelyek gyártása Tajvanon koncentrálódik, különösen az olyan orvostechnikai eszközök esetében, mint a pacemakerek és az inzulinpumpák.
Az EU-ban, ahol számos kérdésben általában lassan születnek döntések, mivel a 27 tagállamnak meg kell egyeznie, a Tajvannal kapcsolatos álláspont kialakítása az egyik legnehezebb feladat. Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy a blokk ragaszkodik a Tajvani-szoros két oldala közötti feszültségek békés, párbeszéd útján történő rendezéséhez. Ha Kína úgy dönt, hogy erőszakkal vagy kényszerrel próbálja megváltoztatni a status quó-t, az EU meg fogja védeni érdekeit – tette hozzá a szóvivő.
Tájékozott források elmondása szerint a tajvani európai stratégiai megbeszéléseket gyakran titokban tartják, és néha csak az egyes tagállamokat érintik. A blokk soros elnöki tisztét a jövő hónapig betöltő Ciprus rendszeresen megvétóz minden Tajvannal folytatott megbeszélést, attól tartva, hogy ez precedenst teremtene, amely hatással lehet saját területi vitájára Törökországgal.
Ezeken a találkozókon a tisztviselők gyakorlatokat végeztek, hogy elemezzék a tajvani légtérbe történő fokozódó behatolások forgatókönyveit. A legutóbbi találkozók egyértelművé tették, hogy Európa mennyire felkészületlen erre, mondják a megbeszéléseket ismerő források.
Például az egyik találkozón szimulációt végeztek arról, hogy mi történne, ha Tajvan félvezető exportja a felére csökkenne. Az európaiak biztosak voltak abban, hogy gazdaságuk kibírna egy ilyen csapást, amíg világossá nem vált, hogy Tajvan teljes mértékben az amerikai katonai támogatástól függ, így az USA kapná meg az összes chipet, és Európa üres kézzel maradna.
A konfliktus komoly eszkalációja esetén Európának mindössze órái lennének a reagálásra, és jelenleg nem áll készen ilyen gyors cselekvésre – mondták a források.
A gyakorlatok résztvevői szerint évek óta az európai válasz a deeszkaláció felhívásáról és az Egyesült Államokhoz fordulásról szólt. Ez azonban megváltozott, mióta Trump visszatért hivatalába a kínai politikával kapcsolatos transzatlanti koordináció általános gyengülése közepette.
A következtetések rávilágítanak Trump iráni csapásának egyik legfontosabb tanulságára: az Egyesült Államok feltételeket diktálhat globális ügyekben, de Európa gyakran magasabb árat fizet – jegyzi meg a kiadvány.
Az orosz gazdaság meredeken lassul az ukrán dróntámadások és az elhúzódó háború közepette, miközben Vlagyimir Putyin orosz diktátor a háború alatt az ötödik Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot nyitja meg, növekedési ötleteket keresve – számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség azt írta, hogy Oroszország 3 trillió dolláros, árualapú gazdaságának növekedése tavaly körülbelül 1%-ra lassult – a 2024-es 4,9%-ról –, és 0,2%-kal zsugorodott 2026 első negyedévében. Az idei évre vonatkozó előrejelzés 0,4%. Az orosz tisztviselők a csökkenést a magas kamatlábaknak, a szankcióknak és az erős rubelnek tulajdonítják.
Az orosz finomítók, műtrágyagyártás és kikötők elleni ukrán dróntámadások a Reuters szerint a gazdaság jelentős részét megbénították, és az olajfinomító kapacitás negyedét érintették. Putyin utasította a tisztviselőket, hogy keressék a növekedés helyreállításának módjait, de a vállalkozások szerint ennek legjobb módja az ukrajnai háború befejezése lenne.
„Az orosz tőzsdén tapasztalható növekedés és lelkesedés az ukrajnai, USA közvetítésével zajló béketárgyalásokról szóló minden egyes pozitív hír után rámutat arra, hogy milyennek kellene lennie a valódi válaszuknak” – mondta a Reutersnek egy magas rangú vállalati vezető névtelenséget kérve.
A Kreml közölte, hogy a tavaly februárban megkezdett béketárgyalásokat felfüggesztették – az Egyesült Államok a közel-keleti háborúra összpontosít. A Reuters szerint velük együtt „befagyasztották” az orosz gazdaságba irányuló több milliárd dollárnyi potenciális amerikai befektetést, valamint a szankciók enyhítéséről szóló tárgyalásokat is. Ez pesszimizmust kelt az üzleti körökben. Egy magas rangú orosz bankár névtelenül nyilatkozva azt mondta a hírügynökségnek, hogy Putyin már tavaly is elszalasztott egy jó lehetőséget egy üzletkötésre, és most a gazdaság az instabilitás jeleit mutatja.
A Szentpétervári Fórum június 3. és 6. között kerül megrendezésre, fő témája a növekedés. Oleg Vjugin, az orosz jegybank korábbi alelnöke azonban a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a kétszámjegyű alapkamat, a háború finanszírozására szolgáló adóemelés és a beruházások csökkenése miatt egyszerűen nincsenek elképzelések a növekedésre. „A kormánynak lényegében semmije sincs, amit fel tudna ajánlani a növekedés helyreállítására” – mondta.
A közel-keleti háború miatti olajár-emelkedés átmeneti hatása a Reuters szerint rövid életű lesz. Ritka nyilvános kritikájában a kommunista párt képviselője, Renat Szulejmenov kijelentette, hogy a gazdaság nem élné túl a „különleges katonai művelet” elhúzódó meghosszabbítását. „Milyen fejlesztésekről, beruházásokról és tőkekiadásokról beszélhetünk? Sem a tankoknak, sem a lövedékeknek nincs fogyasztói értékük: a gazdaság termeli őket, de a lakosság nem tudja elfogyasztani őket” – mondta.
A kiadvány szerint Oroszország – 140 milliós lakosságával, sekély hazai részvény- és hitelpiacaival, valamint külföldi befektetések hiányával – nem támaszkodhat olyan hazai növekedési motorokra, mint India vagy Kína. „A gazdaságnak külső ösztönzőre van szüksége. Ez sem az állami költségvetésből, sem a bankrendszerből nem fog érkezni” – összegezte Mihajlo Matovnikov, az Oscsadbank pénzügyi elemző központjának vezetője.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az orosz gazdaság meredeken lassul az ukrán dróntámadások és az elhúzódó háború közepette, miközben Vlagyimir Putyin orosz diktátor a háború alatt az ötödik Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot nyitja meg, növekedési ötleteket keresve.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780332600
[modified] => 1780325079
)
[title] => Oroszország azért beszél a háború befejezéséről, hogy megmentse a gazdaságát – Reuters
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71516&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71516
[uk] => 71519
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71517
[image] => Array
(
[id] => 71517
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[original_lng] => 28497
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1780316315:8
[_thumbnail_id] => 71517
[_edit_last] => 12
[views_count] => 796
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 108917102000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 33854
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33922
[1] => 1584785
[2] => 33104
[3] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => háború befejezése
[2] => orosz gazdaság
[3] => Oroszország
)
)
[3] => Array
(
[id] => 70799
[content] =>
Az Exxon szerint a piac még nem árazta be teljesen a hormuzi szoros lezárásának hatását.
Az Exxon Mobil vezérigazgatója, Darren Woods arra figyelmeztetett, hogy az olajpiac még nem érzékelte teljes mértékben az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása okozta példátlan ellátási zavar következményeit, ezért a következő időszakban további áremelkedés várható.
A vállalat első negyedéves gyorsjelentését ismertető befektetői konferencián Woods elmondta, hogy a kieső kínálat hatását eddig részben ellensúlyozta az a jelentős mennyiségű, már úton lévő olajszállítmány, amely a háború első hónapjában még eljutott a célállomásokra, emellett a stratégiai kőolajtartalékok felszabadítása és a kereskedelmi készletek csökkentése is tompította a sokkot.
Vannak gondok, már most is Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a források idővel kimerülnek, és amennyiben a szoros tartósan zárva marad, az árak elkerülhetetlenül emelkedni fognak.
„Nyilvánvaló, hogy ha megnézzük a világ olaj- és földgázellátásában bekövetkezett példátlan fennakadást, a piac még nem látta ennek a teljes hatását” fogalmazott Woods, majd hozzátette „További következmények jönnek, ha a szoros zárva marad.”
Az olaj határidős jegyzései Az olaj határidős jegyzései rendkívül ingadozóan alakultak a konfliktus kezdete óta, mivel az eszkaláció veszélye rendszeresen felfelé hajtotta az árakat, míg a békével kapcsolatos remények hirtelen visszaeséseket okoztak, majd a ciklus újraindult.
Pénteken az amerikai nyersolaj ára több mint három százalékkal 101,38 dollárra csökkent hordónként, a Brent jegyzése pedig mintegy két százalékkal 108 dollárra esett. Woods szerint ezek a szintek inkább az elmúlt évtized történelmi átlagaival állnak összhangban, mintsem a Közel-Keleten kialakult ellátási zavar mértékével, ami arra utal, hogy a piac még nem árazta be teljesen a kínálati kockázatot – írja a CNBC.
A Perzsa-öbölből induló olajszállítások A vezérigazgató úgy számol, a Perzsa-öbölből induló olajszállítások egy-két hónappal a szoros újranyitása után térhetnek vissza a megszokott rendbe, mivel a tankhajókat át kell irányítani, a felhalmozódott szállítási torlódást fel kell dolgozni, és időbe telik, amíg a hajók elérik rendeltetési helyüket.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus lezárulta után a kormányoknak és az iparági szereplőknek újra kell tölteniük stratégiai és kereskedelmi készleteiket, amennyiben azok kimerülnek, ami további keresletet generálhat és felfelé hajthatja az árakat.
Csúnya vége lehet ennek Az Exxon közölte, ha a Hormuzi-szoros a második negyedév végéig zárva marad, közel-keleti kitermelése napi 750 ezer hordóval maradhat el a 2025-ös szinttől, miközben a finomítókhoz irányuló globális szállítási volumene három százalékkal csökkenhet a 2025 negyedik negyedévéhez képest. Woods a CNBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a szoros lezárása az Exxon teljes termelésének mintegy 15 százalékát érinti.
További problémát jelent, hogy iráni támadások következtében Katar cseppfolyósított földgáz exportlétesítményében két olyan termelési egység is megrongálódott, amelyekben az Exxon tulajdonrésszel rendelkezik, és ezek 2025-ben a vállalat upstream termelésének mintegy három százalékát adták.
A befektetők mindeközben óvatosan reagáltak a fejleményekre, mivel a társaság részvényei a napközbeni kereskedésben körülbelül egy százalékkal gyengültek, jóllehet az olaj ára a háború kezdete óta csütörtökig bezárólag mintegy 57 százalékkal emelkedett, miközben az Exxon árfolyama összességében stagnált.
A Világbank 80-100 milliárd dolláros segélyt mozgósíthat az USA, Irán és Izrael közötti háború által súlyosan sújtott közel-keleti országok számára. A bank körülbelül 15 hónapon belül előkészítheti és eloszthatja a forrásokat, jelentette be Ajay Banga, a Világbank vezetője, írta a The Guardian.
Banga elmondása szerint a finanszírozás 20-25 milliárd dollárt tartalmazna, amelyhez az országok a válságkezelési ablakon keresztül férhetnének hozzá, ami az összeg 10 százaléka. További 30-40 milliárd dollár válhatna elérhetővé az országok számára a meglévő programok átcsoportosításával. Ha azonban a háború ezen túl is folytatódik, a Világbanknak további finanszírozást kell keresnie a 80-100 milliárd dolláros határ eléréséhez. A Világbanknak ezután a mérlegéhez és a tartalékaihoz kell fordulnia – mondta a Világbank vezetője a Bretton Woods-i Bizottság által szervezett rendezvényen.
A Guardian megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalap kijelentette, hogy az iráni háború további eszkalációja globális recessziót idézhet elő.
Mint ismeretes, az iráni háborúba bevont közel-keleti országok között szerepel Kuvait, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Jordánia.
Irán elkezdte támadni az amerikai létesítményeket ezekben az országokban, bár valójában nem korlátozódott erre, és azzal vádolta a közel-keleti országokat, hogy lehetőséget biztosítanak az Egyesült Államoknak Teherán megtámadására.
Meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államok és Izrael között Iránnal vívott háború jelentősen befolyásolta az energiaárakat, és hosszú távú válsággal fenyegeti a világgazdaságot.
A teljes körű háború kezdete óta 83 vezető ukrán tisztségviselő 108 külföldi ingatlant – lakásokat, házakat, telkeket – vásárolt 20 országban, legtöbben a feleségük, férjük vagy gyermekeik nevére, a 108 ingatlanból 25-öt 2025-ben vásároltak – közölte kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Miközben Ukrajna háborúban áll, több vezető ukrán tisztségviselő külföldön fektet be soknégyzetméteres ingatlanokba. 2025 áprilisának elején az Ukrajinszka Pravda hírportál megtalálta Jurij Korjavcsenkov parlamenti képviselő, Zelenszkij Kvartal 95 színtársulata Juzik művésznévre hallgató tagja feleségének a spanyolországi lakását. Alapterülete 91 négyzetméter, ára több mint 6,5 millió hrivnya, a vásárlás dátuma 2025. január 10. Csak azután jelentette be a lakást, hogy az újságírók írtak róla, és ez még csak a kezdet volt.
A hírportál úgy döntött, hogy kideríti, vajon a képviselő egyedül van-e a döntésével. A szerkesztőség több mint 51 ezer, 2025-re vonatkozó vagyonbevallást elemzett, amelyeket bírák, ügyészek, rendőrök, parlamenti képviselők, vámtisztek, valamint A és B kategóriájú köztisztviselők nyújtottak be. A cél az, hogy megtalálják mindazokat, akik – akár egyedül, akár családtagjaikon keresztül – 2022 februárja óta vásároltak ingatlant külföldön. A bérlők és azok, akik tulajdonjog nélküli lakást használnak, nem kerültek be a mintába. Csak a valódi tulajdonosok vettek részt benne.
Az eredmény: 83 tisztviselő 108, 2022 februárja után vásárolt külföldi ingatlant jelentett be. Lakások, házak, telkek 20 országban. Legtöbben feleségük, férjük vagy gyermekeik nevére regisztrálták az ingatlant, és bejelentették a Korrupció Megelőzéséért Felelős Nemzeti Ügynökségnek (NAKZ). Néhányan csak azután jelentették be az ingatlant, hogy az újságírók írtak a leletről, mint például Korjavcsenkov esetében. A 108 ingatlanból 25-öt 2025-ben vásároltak.
Olekszandra Prudnyikova, Harkiv megye Derhacsivszkiji Körzeti Bíróságának bírája szintén bejelentette spanyolországi ingatlanját. 2025 szeptemberében a lánya vásárolt egy 104 négyzetméteres lakást. A becsült értéket nem tüntették fel a nyilatkozatban.
Olha Lunyova, a Dnyiprovszkiji Körzeti Bíróság donyecki lakcímmel rendelkező bírája két lakást jelentett be: egy törökországit és egy franciaországit. Az utóbbi több mint 10 millió hrivnyába került.
Az ügyészek sem sokkal maradnak le. Ivan Taraszov, a Harkiv Megyei Ügyészség első helyettes vezetője egy 67 négyzetméteres ausztriai lakást jelentett be, amelyet felesége 2025 márciusában vásárolt. A lakás becsült értéke közel 12 millió hrivnya, azaz több mint 280 ezer dollár. Összehasonlításképpen: egy ügyész átlagos hivatalos fizetése Ukrajnában körülbelül havi 65 ezer hrivnya. Több mint tizenöt évbe telne, ha valaki minden fillért félretenne a fizetéséből a lakásra. Egy másik ügyész, a vinnicai Tetyana Tracsuk 2025 februárjában saját pénzéből vásárolt egy 27 négyzetméteres lakást Lengyelországban.
Szemléltető példákat könnyű találni azok között, akik a határbiztonságért felelősek. A teljes körű háború első hónapjaiban Petro Parobok, a lembergi vámhivatal helyettes vezetője 123 négyzetméteres ingatlant vásárolt Spanyolországban. A becsült értéket nem tüntették fel a nyilatkozatban. Kollégája, Oleh Melnik, az Állami Vámszolgálat igazgatóhelyettese 2023-ban közel 1,8 millió hrivnyáért vásárolt egy 63 négyzetméteres lakást Bulgáriában. A vámtisztek, akiknek feladata a határátlépő áruk ellenőrzése, maguk is aktívan mozgatják a pénzt a határokon át.
Ha a leleteket elhelyezkedés szerint bontjuk, akkor az abszolút vezető helyen a bírák állnak: 108 ingatlanból 41 Justitia szolgáihoz vagy családtagjaikhoz tartozik. Ez a mintában szereplő ingatlanok szinte minden másodika. A legszembetűnőbb példák Zinevics bíró (27 millió hrivnya) és Dupljak bíró (13 millió hrivnya). Mindketten a kijevi kereskedelmi bíróság tagjai, lakóhelyük az Egyesült Államokban található.
Az országok közül Bulgária az első (28 ingatlan), Spanyolország a második (16), Lengyelország pedig a harmadik (14). Bulgária népszerűsége a viszonylag alacsony ingatlanárak és az ukrán határ közelsége miatt van. Spanyolország hagyományos választás azok számára, akik állandó letelepedésen gondolkodnak. A listán szerepel még Törökország (11), az USA (7) és Románia (8).
A 108 ingatlan pontosan annyi, amennyit a tisztviselők bejelentettek. Nem tudni, hogy mennyi külföldi ingatlan maradt az NAZK nyilvántartásán kívül. A bevallások őszinteséget követelnek meg, de az NAZK nem ellenőrzi azokat. Ukrajna nem kapja meg automatikusan a tulajdonosok adatait más országok nyilvántartásaiból. A valódi mérték csak akkor válna ismertté, ha a nyomozók összehasonlítanák az ukrán bevallásokat a külföldi ingatlan-nyilvántartásokkal, de a NAZK-on belüli korrupciós botrányok után kevés remény van egy ilyen áttörésre.
A Vállalkozástámogatási Tanács első ülését Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője elnökletével tartották. A hivatal vezetője az üzleti képviselőkkel folytatott beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a gazdasági fejlődés és a magánszektor támogatása ugyanolyan kritikus tényezők a győzelemhez, mint a front fegyverekkel való ellátása.
Kirilo Budanov szerint az erős gazdaság nem a háború befejezésének és a győzelemnek az automatikus következménye – hanem annak kötelező összetevője. Végül is Ukrajna jelenleg globális versenyben van a tőkéért, a beruházásokért és az emberi erőforrásokért.
„A vállalkozói tevékenység támogatásának kérdése nem a kényelemről szól, hanem az állam versenyképességéről, mert az erős gazdaság nem a győzelem következménye, hanem ennek a győzelemnek az egyik fő összetevője. Ma nemcsak a gazdaság stabilizálására kell gondolnunk, hanem közösen kell modellt alkotnunk annak további fejlődéséhez” – mondta az Elnöki Hivatal vezetője.
Budanov hangsúlyozta, hogy az ukrán üzleti élet már a nyugati piacra való belépés folyamatában van. Ez új szabványokat és követelményeket, valamint komoly kihívásokat is hoz magával. Az államfő feladatának azt nevezte, hogy új bürokratikus akadályok helyett lehetőségeket teremtsen az üzleti élet számára.
„Az ukrán üzleti élet már ma is a nyugati piacra való fokozatos belépés körülményei között működik, új szabályokkal, szabványokkal, követelményekkel és sajnos új kihívásokkal. A mi feladatunk pedig az, hogy biztosítsuk, hogy ez a folyamat új lehetőségeket nyisson meg az üzleti élet számára, és ne teremtsen további akadályokat” – jegyezte meg.
Emlékeztetünk arra, hogy egy nappal korábban Kirilo Budanov megnevezte első lépéseit a Vállalkozástámogatási Tanács elnökeként – írja az unian.ua.
Jócskán csökkenti költségeit Oroszország egyik legnagyobb munkáltatója. Az orosz vasúttársaság a háború miatt volt kénytelen megtenni ezt a lépést.
Az állami tulajdonú Orosz Vasutak igazgatótanácsa 713,6 milliárd rubelben (9,15 milliárd dollárban) hagyta jóvá a 2026-os kiadásokat, szemben az idei 890,9 milliárd rubellel – közölte a vállalat hétfőn.
Az orosz kormány folyamatosan tárgyal az ország legnagyobb munkaadójának megsegítésére, amely 4 billió rubeles (50,8 milliárd dolláros) adósságot halmozott fel az orosz gazdaság hirtelen lassulása okozta bevételcsökkenés miatt. Ennek legfőbb oka a háború.
Az Orosz Vasutak közleménye szerint a jóváhagyott kiadásokból 531,4 milliárd rubelt az infrastruktúra és a biztonság fenntartására, további 161,7 milliárd rubelt vasúti kocsik vásárlására, 120 milliárd rubelt pedig a Moszkva és Szentpétervár közötti nagy sebességű vasútvonal építésére költenek – derült ki a Reuters cikkéből.
Andrej Kosztyin, az Orosz Vasutak legnagyobb hitelezőjének és Oroszország második legnagyobb bankjának, a VTB-nek a vezérigazgatója a Reutersnek adott interjúban elmondta, hogy a befektetések magas szinten tartása az adósságátstrukturálással kapcsolatos megbeszélések egyik legfontosabb témája.
Az Orosz Vasutak 2025-ös kiadásai, amelyek kulcsfontosságúak a vállalat beszállítói számára, továbbra is nagyon alacsony szinten vannak az előző évi rekordhoz képest, amikor elérték az 1,5 billió rubelt.
Hetente egyeztetnek az orosz vasút megmentéséről
A cégvezető szerint a legnagyobb orosz foglalkoztató kisegítéséről hetente egyeztetnek a kormánnyal, és a tárgyalásoknak része az ország központi bankja is. Erre szükség is van, hiszen
a második legnagyobb orosz bank vezetője a hitelek átrendezését attól teszi függővé, hogy az orosz jegybank ebben az esetben ne követeljen meg pótlólagos tartalékokat a hitelezőktől.
A jegybank az idei évben már engedélyezte a vállalati adósság átszervezését a kötelező tartalék emelése nélkül, amennyiben a törlesztések időben megtörténnek és a cégek egy hároméves pénzügyi tervet is letesznek az asztalra. Kosztin szerint ezt a megoldást kellene a jövő évre is meghosszabbítani a vasút megmentése érdekében.
Hihetetlen mértékű adóssághegyet halmozott fel a bajba jutott vállalat
Az orosz gazdaságban kulcsszerepet játszó vasút mintegy 4000 milliárd rubel (közel 17 ezer milliárd forint) adósságot halmozott fel, ám a VTB hajlandó például halasztott fizetésekkel és más módokon segíteni a bajba jutott vállalaton. Ugyanakkor a hitelezők azt a javaslatot elvetették, hogy 400 milliárd rubel adósságért cserébe a vasúttársaság részvényeit kapják meg.
Kosztin a Reuters számára elmondta, ennek fő oka, hogy a hitelek részvényre cserélése bonyolult a bankok szempontjából, ráadásul a hasonló részvénybefektetéseket a bankok felügyeletét ellátó jegybank sem nézi jó szemmel, így a hitelezők tőkehelyzete szempontjából ez nagy kihívást jelentene. A legnagyobb bankok tehát egy ilyen csere ellen vannak.
2025-ben Oroszország az Ukrajna elleni háborúra közel 20 százalékkal többet költött, mint amennyit az állami költségvetés előirányzott – közölte a Dezinformáció Elleni Központ (CPD) a Telegramon.
Az orosz védelmi minisztérium becslése szerint a teljes kiadás 15,9 billió rubelre vagy a GDP 7,3 százalékára fog rúgni. Ez 2,4 billió rubellel több, mint amennyit a költségvetésben terveztek. Az állam hetente átlagosan 213 milliárd rubelt költ a háborúra – áll a közleményben.
A CPD hozzátette, hogy a Kreml a költségvetési hiány és a csökkenő olaj- és gázbevételek ellenére is csak növeli a katonai kiadásokat, ami a birodalmi ambíciók prioritását jelzi az állam gazdasági stabilitásával szemben.
„A régiók felelősek a vállalkozók fizetéséért, az elhunytak családjainak kártalanításáért, a sebesültek ellátásáért, a protézisekért és a temetésekért. Sok szövetségi tagállam számára ez elviselhetetlen pénzügyi terhet jelent” – jegyzi meg a CPD.
A világ 100 legnagyobb hadiipari vállalata 2024-ben inflációval korrigált értéken 5,9 százalékkal, összesen 679 milliárd dollárra növelte fegyver- és katonai szolgáltatási bevételét, ez minden idők legmagasabb értéke – írja az MTI a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) közleménye nyomán.
Az intézet szerint a keresletet elsősorban az ukrajnai és a gázai háború, a globális és regionális geopolitikai feszültségek, valamint a folyamatosan növekvő védelmi kiadások hajtották. Számos vállalat új gyártósorokat indított, gyárakat épített, leányvállalatokat alapított vagy versenytársakat vásárolt fel a megnövekedett igények kielégítésére.
Az összeállításból kiderült, hogy az Egyesült Államok továbbra is dominál: a top 100-ból 39 amerikai cég 334 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el 3,8 százalékos növekedéssel. Az élen változatlanul a Lockheed Martin áll, mögötte az RTX és a Northrop Grumman. Először került be a ranglistára Elon Musk űripari vállalata, a SpaceX a 77. helyen; védelmi bevétele egy év alatt több mint a duplájára, 1,8 milliárd dollárra nőtt.
Európa (Oroszország nélkül) hadiipari bevétele 13 százalékkal 151 milliárd dollárra emelkedett, főként az ukrajnai háború és a Moszkvának tulajdonított növekvő fenyegetés miatt. A négy német tőzsdei védelmi vállalat – a Rheinmetall (20.), a ThyssenKrupp (61.), a Hensoldt (62.), a Diehl (67.) – összesen 36 százalékos növekedéssel 14,9 milliárd dolláros forgalmat ért el.
My Website
Az ukrajnai háború mindkét hadban álló félnél növelte a bevételeket: az ukrán JSC Ukrainian Defense Industry forgalma 41 százalékkal 3 milliárd dollárra, míg az orosz Rostec és United Shipbuilding Corporation együttesen 23 százalékkal 31,2 milliárd dollárra bővült.
Izrael három hadiipari cége a gázai háború miatti nemzetközi kritikák ellenére 16 százalékkal 16,2 milliárd dollárra növelte bevételét; a külföldi érdeklődés továbbra is magas, 2024-ben új nemzetközi szerződéseket kötöttek.
A SIPRI szerint Kína védelmi ipara viszont visszaesést szenvedett el: a kínai cégek bevétele 10 százalékkal csökkent. Az ázsiai-csendes-óceáni térség összességében 1,2 százalékos mínuszt mutatott (130 milliárd dollár), egyedüliként a világon.
