Az ukrán exportőrök 2024 első felében 35%-kal növelték áruik fizikai értékesítésének volumenét, a fekete-tengeri tengeri folyosó megnyitásának köszönhetően vált lehetségessé – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnök kormányülésen tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő bejelentette: „Elértük a háború előtti exportszintet.” Mint megjegyezte, Oroszország inváziójának első napjától kezdve mindent elkövetett, hogy blokkolja az ukrán kikötőket a Fekete-tengeren. „Ily módon az ellenség nyomást gyakorolt Ukrajna gazdaságára, ugyanakkor nyomást gyakorolt szövetségeseinkre is, fenyegetve a világ élelmezésbiztonságát” – tette hozzá.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy Ukrajna egyik legnagyobb tavalyi győzelme az ukrán tengeri folyosó megnyitása volt. Szerinte pontosan egy év telt el, és ma már az Ukrajna számára rendkívül fontos eredményeket lehet értékelni. „Idén több mint 2300 hajó lépett be Ukrajna fekete-tengeri kikötőibe. A rakományforgalom meghaladta a 64 millió tonnát. Ukrajnából csaknem 44 millió tonna gabonát exportáltak. Mindez kedvezően hatott gazdaságunk különböző ágazataira és a gazdaságra általában” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Csökkent a mezőgazdasági földterületek értéke Ukrajnában. A hektáronkénti átlagár az ukrán földeken 2024 júniusában 49 143 hrivnya volt.
Az év elején a földárak jelentősen emelkedtek, májusról júniusra viszont csökkenést mutattak a statisztikák.
Kiemelték: az idei legmagasabb értéket márciusban regisztrálták – 50 239 hrivnyát hektáronként. A legolcsóbbat pedig, amikor egy hektárt 43 809 hrivnyáért vesztegettek az ukrán földtulajdonosok.
A legmagasabb árat Ivano-Frankivszk megyében jegyezték: hektáronként 136 730 hrivnyáért. Ezt
Kijev 116 706,
Lemberg 84 798,
Ternopil megye 60 346 hrivnyával
követi.
A legalacsonyabb ellenértéken Szumi megyében kínálták a termőföldet – 29 953 hrivnyáért.
A többi régióban így alakultak az árak:
Mikolajiv – 30 836 hrivnya/hektár
Donyeck – 34 294 hrivnya/hektár
Harkov – 35 281 hrivnya/hektár
Herszon – 35 569 hrivnya/hektár
Dnyipropetrivszk – 35 893 hrivnya/hektár.
Ukrajnában 41 millió hektár termőföld van, sokszorosan több mint Magyarországon (nálunk 5 millió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt), sőt ez a szám összeurópai összehasonlításban is kimagasló. Az ukránok egymagukban akkora területtel rendelkeznek, mint a teljes Európai Unió összes termőföldjeinek mintegy 30 százaléka – mutat az Agrokép. Ez az óriási terület egyúttal kiváló talajadottságokkal is párosul, hiszen jelentős részben úgynevezett csernozjom talajon, magyarul feketeföldön zajlik a termelés, amely nagy százalékban tartalmaz humuszt, foszforsavat, foszfort és ammóniát.
Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőttig szigorú szabályokkal tiltották meg a földek eladását, melynek stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy ez a terület 400 millió ember élelmiszerellátását képes biztosítani.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet nagyfokú bizonytalanságot prognosztizál az orosz–ukrán háború terjedelmét, eredményeit és következményeit illetően – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az S&P sajtóközleményére hivatkozva.
A jelentés szerint „ha a gazdaság elkezd fellendülni, tekintettel a háború által Ukrajna gazdaságában okozott károkra, nem számítunk arra, hogy a reál-GDP a 2027-ig tartó előrejelzési időszakban visszaáll a háború előtti szintre”.
Mint az ügynökség megjegyezte, Ukrajna adósságának átütemezése az orosz katonai agresszió okozta jelentős gazdasági, külső és fiskális nyomás hátterében zajlik. Az orosz csapatok által megszállt területek Ukrajna területének mintegy 15%-át és a háború előtti GDP 8-9%-át teszik ki. Ukrajna lakosságának csaknem egyharmada elmenekült, és mintegy 15%-a elhagyta az országot, és jelenleg külföldön van. „Az ellenségeskedés időtartamától függetlenül a velük kapcsolatos kockázatok valószínűleg még egy ideig fennmaradnak” – tette hozzá a nemzetközi hitelminősítő intézet.
A mágnások több milliárd dollárnyi osztalékot kaptak, mivel vállalataik újraindították vagy megnövelték a kifizetéseket a Kreml ukrajnai háborúja miatt enyhülő gazdasági bizonytalanság közepette. Az orosz oligarchák 11 milliárd dollárt kerestek a háborún.
Legalább tucatnyi üzletember több mint ezermilliárd rubelt (11,3 milliárd dollár) keresett tavaly és az idei első negyedévben a Bloomberg által nyilvánosan közzétett információkból összeállított osztalékadatok szerint. Az orosz oligarchák közül sokan szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin elnökkel, és vannak köztük olyanok is, akiket szankciókkal sújtottak a harmadik éve tartó háború következtében.
Kik szerepelnek a listán?
A lista élén
Vagit Alekperov, a Lukoil olajipari óriáscég fő részvényese és korábbi elnöke állt mintegy 186 milliárd rubel osztalékkal. Az Egyesült Királyság és Ausztrália szankciókkal sújtotta, de eddig elkerülte az amerikai és az európai uniós büntetéseket.
A Severstal milliárdosa, Alekszej Mordasov és a Novolipetsk Steel tulajdonosa, Vlagyimir Liszin következik 148 milliárd, illetve 121 milliárd rubel osztalékbevétellel. Mordasov amerikai, brit és uniós szankciók hatálya alatt áll, Liszinre nem vonatkoznak jelentősebb korlátozások.
A listán szerepel még Putyin szövetségese, Gennagyij Timcsenko és Tatjana Litvinyenko, utóbbi a PhosAgróban szerzett részesedést még az előtt, hogy férje, Vlagyimir 2023-ban az amerikai szankciós intézkedések hatálya alá került.
Vlagyimir Litvinyenko a Szentpétervári Bányászati Egyetem rektora, ahol Putyin 1997-ben doktorált, és három választáson az elnök kampányfőnöke volt a városban.
Az Egyesült Államok és szövetségesei a 2022. februári invázióra válaszul átfogó szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, ami számos vállalatot arra késztetett, hogy a gazdasági összeomlással kapcsolatos bizonytalanság miatt szüneteltesse az osztalékfizetést. Ezek a félelmek nem igazolódtak be, mivel az orosz gazdaság fokozatosan alkalmazkodott az új feltételekhez, és az exportőrök alternatív piacokat találtak.
A háború kezdetét követő évben bekövetkezett zsugorodás után az orosz gazdaság meredeken fellendült, mivel a kormány masszívan költött a védelmi ipar bővítésére, a hazai vállalkozások szankciókkal szembeni védelmére és a családok szociális támogatására.
A bruttó hazai termék az első negyedévben 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Számos nyersanyagexportőr újraindította az osztalékfizetést, miután átalakította üzleti tevékenységét és átirányította eladásait a kínai, indiai és más feltörekvő országok piacai felé, amelyek nem vezettek be szankciókat az ukrajnai háború miatt.
Számos állami irányítás alatt álló vállalat, például a Gazprom és Oroszország legnagyobb bankja, a Sberbank nem állt le az osztalékfizetéssel, mivel a háború alatt rekordnyereséget termeltek. A Sberbank részvényesei a múlt hónapban rekordösszegű, 752 milliárd rubel osztalékot hagytak jóvá 2023-ra.
Adóemelésektől tartanak az orosz oligarchák
Ennek ellenére az orosz gazdaságnak jelentős problémákkal kell szembenéznie az év második felében és 2025-ben, ami arra késztetheti a kormányt, hogy adót emeljen – mondta a Bloombergnek Chris Weafer, a Macro-Advisory Ltd. vezérigazgatója. Számos vállalkozó azért is belemarkolt az osztalékba, mert nem akarták kockáztatni, hogy az adó vigye el a nyereséget.
Az Egyesült Államok közben fokozta az Oroszországgal „baráti” országok bankjaival szembeni másodlagos szankciókat. A múlt hónapban a moszkvai tőzsdével szembeni amerikai intézkedések oda vezettek, hogy leállították a dollárral és az euróval való kereskedést.
Az orosz pénzügyminisztérium a múlt hónapban 1,595 ezermilliárd rubelről 2,12 ezermilliárd rubelre, azaz a GDP 1,1 százalékára emelte a 2024-es költségvetési hiányra vonatkozó becslését. Mivel az infláció a 4 százalékos célérték több mint kétszerese, az Orosz Nemzeti Bank még ebben a hónapban akár 200 bázisponttal is megemelheti az irányadó kamatlábat a jelenlegi 16 százalékról.
Az orosz oligarchák számára ugyanakkor az is probléma, hogy hová fektessék be az osztalékukat; a szankciók miatt sokan kénytelenek a hazai piac felé fordulni.
Májusban a magánbefektetők 116,3 milliárd rubelt fektettek be a moszkvai tőzsdén, ami 2024-ben eddigi egyhavi rekord.
Az ipari beruházások az első negyedévben 14,5 százalékkal ugrottak meg az előző év azonos időszakához képest, és rekordot jelentő közel 6 billió rubelre emelkedtek – derült ki a központi bank adataiból. A hazai lehetőségek azonban korlátozottak, elemzők szerint ugyanis túl nagy a bizonytalanság ahhoz, hogy a mágnások nagyobb beruházásokat hajtsanak végre, főleg úgy, hogy magasak a banki kamatok a rubelbetétekre. A legtöbbjük számára tehát az a legbölcsebb megoldás, ha kivárnak – kommentálta a helyzetet Chris Weafer.
Évente mintegy négyezer gyermek marad szülői gondozás nélkül Ukrajnában. A háborúval összefüggésben ez a probléma különösen fontossá vált. Sajnos a gyerekek elveszítik a szüleiket, de egyetlen intézmény sem pótolhatja a gyermeknek a családot, nem biztosíthatja az otthon melegét és kényelmét, gyermekkorát. A mai körülmények között az ukránok egy része úgy dönt, hogy örökbe fogad egy gyereket, míg mások a gyámságot választják. Jelenleg csaknem 46 ezer gyermek él gyámság alatt, vagyis négyből három árva és szülői gondozás nélkül maradt gyermek él ma gyámok családjában.
Emlékeztetünk arra, hogy az állam anyagi támogatást biztosít az ilyen családoknak.
A gyámság alatt álló gyermekek segélyének összege:
6 év alatti gyermekek számára – 6 407,5 UAH (2,5 létminimum az ilyen korú gyermekek esetében);
6 év alatti fogyatékkal élő gyermekek számára – 8970,5 UAH (3,5 létminimum az ilyen korú gyermekek esetében);
6 és 18 év közötti gyermekek számára – 7990 UAH (2,5 létminimum az ilyen korú gyermekek számára);
6 és 18 év közötti fogyatékkal élő gyermek – 11 186 UAH (3,5 létminimum az ilyen korú gyermekek számára).
Ezen anyagi támogatást a gyám kapja, de a pénzösszeg a gyermek tulajdona. Ezt a pénzt vagy a gyermek számlájára utalhatja, amíg az nem tud róla maga rendelkezni, vagy felhasználhatja a gyermek szükségleteinek biztosítására (ebben az esetben a gyám negyedévente jelentést készít az elköltött összegekről).
A segély igénybevételéhez a gyámnak, gondnoknak ennek megfelelő kérelmet kell benyújtania a lakóhelye szerinti szociális védelmi hatóságához.
Az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:
a gyámhatóság, illetve a bíróság gyermek feletti gyámság meghatározásáról szóló határozat másolata;
a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata;
a gyám (gondviselő) és a gyermek lakóhelyének nyilvántartásba vételéről szóló igazolást;
igazolások a gyám vagy gondviselő által a gyermek után kapott nyugdíj, tartásdíj, ösztöndíj, állami segély havi összegéről;
a 18 éven aluli fogyatékkal élő gyermek orvosi vélemény.
Az információkat a Szociálpolitikai Minisztérium sajtószolgálata közölte.
Rengeteg szó esik arról, hogyan nehezíti meg a teljes körű orosz invázió az Ukrajnában élők mindennapjait. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy az ukrán milliárdosok vagyonát mennyire negatívan érinti a háború. Az ukrán Forbes a napokban közölte a leggazdagabb ukránok listáját. A lap kiemelte, hogy a világ leggazdagabb embereit tartalmazó listán ezúttal öt ukrán szerepel, ugyanakkor vagyonuk tavalyhoz képest is jelentős mértékben csökkent. Ha összehasonlítjuk az idei adatokat a korábbi évekével, akkor még rosszabb képet kapunk.
A Forbes nemrég ismét frissítette a világ leggazdagabb embereinek rangsorát. A legfrissebb lista minden értelemben rekordot döntött, ugyanis nemcsak rekordszámú, 2781 ultragazdag embert számoltak idén össze, de ezek összvagyona is jelentős mértékben nőtt.
Miközben 2024-ben szerte a világon 141 szupergazdag ember csatlakozott a milliárdosok klubjához, teljes vagyonuk összesen 14,2 billió dollárra növekedett.
Az idei listán öt ukrán állampolgár szerepel:
Rinat Ahmetov: 4 milliárd dollár (785. hely)
Viktor Pincsuk: 2 milliárd dollár (1623. hely)
Vadim Novinszkij: 1,2 milliárd dollár (2410. hely)
Konsztyantin Zsevaho: 1,2 milliárd dollár (2410. hely)
Hennagyij Boholjubov: 1 milliárd dollár (2692. hely)
Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben eltekintünk az állampolgárságtól, a listán további ukránok fedezhetők fel. A milliárdos ukránok csoportját gazdagítja Olekszij Sevcsenko és Makszim Litvin is, a Grammarly startup társalapítói, ugyanakkor ők kanadai állampolgárként szerepelnek a Forbes ranglistáján. Vagyonukat külön-külön 1,9 milliárd dollárra becsülték.
Összesen több milliárd dollárt veszítettek a háború óta
Bár az imént említett számok hatalmas vagyonról tanúskodnak, az elmúlt évek adatait figyelembe véve az figyelhető meg, hogy a háború kitörése óta brutális mértékben csökken a leggazdagabb ukránok vagyona.
A leggazdagabb ukrán, Rinat Ahmetov csak egyetlen év alatt 1,7 milliárd dollárral lett szegényebb. Azonban ha megnézzük a számos cégben érdekelt ukrán üzletember 2021-es adatait, akkor elmondható, hogy vagyona mintegy 4 milliárd dollárral csökkent. A Metinvest acél- és bányászati vállalat társtulajdonosának vagyonát 2021-ben még 7,6 milliárd amerikai dollárra becsülték.
A lista második helyezettje, Viktor Pincsuk ugyancsak minden évben szegényebb lett 2021 óta. Leonyid Kucsma egykori ukrán elnök veje, a StarLightMedia tulajdonosa ugyan csak 100 millió dollárt bukott egy év alatt, a háború előtt még 2,5 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhetett.
Szerencsésebb helyzetben van Vadim Novinszkij, a Smart Holding tulajdonosa, akinek vagyona 200 millió dollárral redukálódott 2021 óta, de Konsztyantin Zsevaho már kevésbé lehet boldog, ugyanis vagyonának felét bukta el.
A vasérctermelésben érdekelt Ferrexpo tulajdonosa vagyonát 2021-ben 2,4 milliárd dollárra taksálták. Hennagyij Boholjubov, az idei ranglista ötödik helyezettje sem mondhatja el magáról, hogy különösebb sikereket ért volna el anyagilag. A legnagyobb ukrán kereskedelmi bankot is birtokló, több profillal rendelkező Privat Group társtulajdonosa 2021-ben még 1,7 milliárd dollárral rendelkezett, így három év alatt ő is közel vagyona felét veszítette el.
A többi vagyonos ember sincs jobb helyzetben a hadban álló kelet-európai országban. Miközben 2021-ben még Petro Porosenko volt ukrán elnök és Ihor Kolomojszkij médiamágnás is büszkélkedhetett a Forbes listájával, idén már egyikük sem szerepel a leggazdagabb emberek között. 2021-ben egyébként 1,6 milliárd, illetve 1,8 milliárd dollárral rendelkeztek.
Új milliárdos a világranglista élén
A Forbes világranglistájának élén hosszú idő után először állt be változás. 2024-ben a világ leggazdagabb embere Barnard Arnault, a Louis Vuitton luxusmárkát is birtokló LVMH-cégbirodalom vezetője lett. Vagyonát 233 milliárd dollárra becsülték. A korábbi első helyezett, Elon Musk a 195 milliárd dolláros vagyonával a második helyre csúszott. A teljes top 10-es lista a következő:
Barnard Arnault: 233 milliárd dollár,
Elon Musk: 195 milliárd dollár,
Jeff Bezos: 194 milliárd dollár,
Mark Zuckerberg: 177 milliárd dollár,
Larry Ellison: 141 milliárd dollár,
Warren Buffett: 133 milliárd dollár,
Bill Gates: 128 milliárd dollár,
Steve Ballmer: 121 milliárd dollár,
Mukesh Ambani: 116 milliárd dollár,
Larry Page: 114 milliárd dollár.
Magyarország szintén öt milliárdossal büszkélkedhet
A Forbes mintegy 3 ezer nevet tartalmazó listáján öt magyar nevet lehet felfedezni. A leggazdagabb magyar az elmúlt évekhez hasonlóan Mészáros Lőrinc. A teljes lista:
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Oroszország valószínűleg 211 milliárd dollárt költött arra, hogy felszerelje, telepítse és fenntartsa haderejét az Ukrajna elleni háborúban, számolt be a Reuters egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva – írta az Ukrinform.
„Sokat hallanak arról, hogy milyen fontos, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa további finanszírozást hagyjon jóvá, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát. De azt hiszem, nem beszéltünk annyit azokról a költségekről, amelyeket Oroszországban már elköltött és továbbra is fog” – mondta a tisztviselő újságíróknak.
Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországban nem regisztrálták a várt 1300 milliárd dollárnyi gazdasági növekedést 2026-ig, illetve körülbelül 315 000 orosz katona meghalt vagy megsebesült.
Elmondása szerint Moszkva több mint 10 milliárd dollárt veszített fegyverei eladási szerződéseinek felmondása vagy elhalasztása miatt.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az ukrán parlament szerdán jóváhagyta Rusztem Umerov védelmi miniszter kinevezését, aki többek között arról is beszámolt, hogy a védelmi költségvetés a GDP egyharmadát elviszi. Felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly összegre van szükség a háború folytatásához.
Az Oroszországgal vívott teljes körű háború alatt óriási felelősség a védelmi intézmény vezetése – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Umerov kinevezése kapcsán, s hozzátette, arra számítanak, hogy az új miniszter gyorsan hozzálát feladataihoz, és folytatja a védelmi rendszer reformját.
A 41 éves Umerov 2022 szeptembere óta az ukrajnai Állami Vagyonalapot vezette, és jelentős szerepet játszott kényes háborús tárgyalásokon is, mint például az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás.
„Új, az eddigieknél is fontosabb kihívások várnak ránk. A lehető leghatékonyabban kell működnünk, mert minden órányi késlekedés védelmezőink életébe kerül” – írta a Facebookra feltöltött bejegyzésében, amelyben köszönetét fejezte ki támogatóinak.
A védelmi költségvetés a GDP harmadát teszi ki, ami bármely ország gazdasága számára óriási szám. Csak az idei év végéig további 250 milliárd hrivnyára lesz szükség a katonák juttatásaihoz. És ezek a kiadások napról napra gyarapodnak – emelte ki a Legfelső Tanácsban mondott beszédében Umerov, akit a liga.net helyi hírportál idézett.
Mint mondta, 2021-hez képest majdnem hatszorosára nőttek a védelmi és biztonsági kiadások, míg az ukrán fegyveres erőkre fordított összeg a tízszeresére.
Hangsúlyozta, hogy míg az állami kiadások összesen 3 billió hrivnyát tesznek ki, addig a hadikiadások 1,6 billiót. Mindemellett Ukrajna költségvetési bevételei nem haladják meg az 1,4 billiót. Umerov hozzátette, hogy további több mint 1,5 billió hrivnyára van szükség a küzdelem folytatásához.
Az ukrán költségvetés az idén rekordnagyságú, 38 milliárd dolláros hiánnyal számol. Volodimir Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a Nyugat segít fedezni ezeket a kiadásokat.
Oroszország kikerülése a nyugati légitársaságoknak többletköltséggel jár. Bár a kínaiak és az indiaiak szabadon használhatják az orosz eget, ennek egyre nagyobb ára van.
A világ legnagyobb állama Oroszország szó szerint kapocs kelet és nyugat között: Kínával és Észak-Koreával épp úgy van közös határa, mint Finnországgal vagy Norvégiával.
Már csak emiatt is komoly csapás volt az ázsiai célpontokat érintő nemzetközi járatok jó részére, amikor kipattant az ukrán háború. Hisz emiatt a nyugat és Oroszország kölcsönösen lezárták egymás előtt a légterüket.
Az európai, kanadai és észak-amerikai légitársaságok sokszor hosszas kerülőutakat kell tegyenek, hogy ne érintsék az ország légterét. A hosszabb járatok több üzemanyagot égetnek el, ami persze magasabb költségekkel is jár.
Az Air France-KLM vezére Ben Smith amiatt panaszkodott korábban, hogy az orosz légtér kiesése miatt egy Párizsból Szöulba tartó gép repülési ideje a korábbiakhoz képest három órával nőtt meg.
Tavaly a Virgin Atlantic például épp az orosz légtér lezárását okolta, amiért be kellett zárja a hongkongi működését.
Bár az oroszok őket nem tiltották ki, néhány ázsiai légitársaság, például a Korean Air és a Japan Airlines is úgy döntött, hogy kerülni fogják az orosz területeket. A kitérők miatt azonban komoly problémákba ütköztek. Már csak azért is, mert ki van szabva, hogy a személyzet egy gépen maximum mennyit dolgozhat egyhuzamban.
Azért, hogy be tudják tartani az előírásokat volt, volt hogy egy New Yorkból Szöulba tartó járatnak Tokióban le kellett szállnia, csak hogy pihenőidőt tartsanak.
Ugyanis az Észak-Amerikába tartó ázsiai gépek jó része is az Északi-sarkvidék felé megy és onnan közelítik meg mondjuk az Egyesült Államokat. A hongkongi Cathay Pacific egy ideig próbálta kerülni ezt az útvonalat, de végül bedobták a törülközőt és újra elkezdték használni az orosz légteret.
Előnyt élveznek az indiai és a kínai légitársaságok, amelyek repülhetnek Oroszország felett. Bár ezzel a lehetőséggel közülük se él az összes.
A FlightAware adataiból kiderül, hogy a legújabb járatok, amelyeket Kína indított az USA-ba már a nyugati társaikhoz hasonlóan kerülőúton közlekednek, sejthetően amerikai nyomásra.
Most, hogy egyre nehezebben tudja finanszírozni Moszkva az ukrán inváziót, már a légtér használatnak is jobban megkéri az árát. Nemrég derült ki, hogy az átrepülés díja 20 százalékkal növekszik. Ezt a költséget az Oroszország szemszögéből a szövetséges vagy semleges országok légitársaságaira vetik ki.
Ez a lépés olyan cégeket is érint, mint az Emirates, a Qatar Airways, az Air India, a Turkish Airlines, vagy az Ethiopian Cargo.
A háború előtt egyébként évente nagyjából 1,7 milliárd dollár folyt be a Kremlhez, abból, hogy a társaságok használták az orosz légteret.
Viszont az orosz helyzet ellenére is a légiközlekedés roppant élénk a világban. Az iparág globális szinten idén újra nyereséges.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség számai alapján a társaságok idén már 4,35 milliárd utast fognak szállítani. Ez az adat már megközelíti a koronavírus-járvány előtti 2019-es 4,54 milliárdos szintet.
A korábbi becsléseket az ágazat az előrejelzések szerint túl fogja szárnyalni. Decemberben még arra számítottak, hogy 4,7 milliárd dolláros nettó nyereségre fognak szert tenni a légitársaságok, a nyáron a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség viszont ennek már a dupláját jósolta az idei évre.
A megszállók csaknem 40 ezer tonna gabonában tettek kárt az Odessza megyei izmaili kikötő raktáraira és silóira mért csapásokkal – közölte Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes, újjáépítési, közösség-, terület- és infrastruktúrafejlesztési miniszter, akit a dengi.ua idéz.
Tájékoztatása szerint ezt a gabonát afrikai országoknak, Kínának és Izraelnek szánták.
„Az oroszok gabonaraktárakat és silókat támadtak meg, csaknem 40 ezer tonna gabonában tettek kárt, amire Afrika országaiban, Kínában, Izraelben számítottak” – mondta Kubrakov.
Közölte azt is, hogy az ukrán gabonát az elkövetkező években más ország nem tudja pótolni. Ez az oka szerinte annak, hogy az ellátási láncokban fellépő bármilyen zavar hiányt és áremelkedést okoz, ami a világon minden embert érint.
Korábban arról számoltak be, hogy drágul a búza, miután az Oroszországi Föderáció csapást mért Reni kikötőjére.
