Nem kell kifizetni a megsemmisült vagyontárgyon lévő hitelt

Elfogadta a parlament azt a törvényjavaslatot, amely a polgárok háború során megsemmisült ingóságain és ingatlanjain lévő jelzálog- és fogyasztói hitelek eltörléséről rendelkezik. 

Ukrajnában december 1-től nem kell a megsemmisült ingóságokra és ingatlanokra felvett hiteleket törleszteni. Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a döntést úgy indokolta, hogy „nem szabad a hitel törlesztését követelni, adósságot fizetni egy már nem létező tulajdonért”.

A Legfelső Tanács 265 képviselője is hasonló véleményen van, ugyanis december 1-jén törvénybe foglalták a háborúban megsérült vagy megsemmisült lakás- és autóhitelek leírását. 

A dokumentum értelmében felfüggesztik az olyan vagyontárgyon lévő kölcsön törlesztési kötelezettségét, amely: az aktív harcok sújtotta vagy az ideiglenesen megszállt területen található, a háború következtében sérült vagy semmisült meg. 

Emellett azonban számos feltételnek is meg kell felelni. Nem elég, ha a tulajdon a háború következtében ment tönkre, az is fontos, hogy az a kölcsönt felvevő és családja egyetlen lakóhelye vagy autója legyen. További kikötés, hogy az adós február 23-i hatállyal nem rendelkezhet más, be nem fizetett tartozással. November 29-i adatok szerint az ukránok 299 642 kártérítési kérelmet nyújtottak be a Gyija állami portálon keresztül a háború következtében megsemmisült és megrongálódott ingatlanok miatt. 

Olena Suljak, a Nép Szolgája párt vezetője Telegram-csatornáján kifejtette, a károk összterülete 20 millió 723 ezer 877 négyzetméter lakótér. Elmondása szerint csak Mariupolból több mint 47 ezer kérelem érkezett közel hárommillió négyzetméternyi lakás megrongálása és megsemmisülése miatt. 

„Sajnos Ukrajnának nem lesz elegendő pénzügyi forrása ekkora mennyiségű tönkrement infrastruktúra helyreállításához. Sok évbe fog telni, amíg több ezer iskolát, óvodát, kórházat, energetikai és közlekedési infrastrukturális létesítményt, lakóházat újjáépítünk” – fejtette ki a témában Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője. Hozzátette, a pénzhiány miatt a szükséges létesítmények mindössze 13 százalékát javítják.

Olena Suljak ugyanakkor hozzátette, a parlament a várostervezési reformról szóló törvénytervezet megvitatására készül, amely új megközelítéseket indítana az építőiparban, biztosítaná a jogsértésekért való felelősségre vonást és hozzájárulna a nyilvános ellenőrzés lefolytatásához. 

Az elképzelések szerint a reform lehetővé tenné az ország újjáépítésére szánt költségvetési és támogatási összegek felhasználásának nyomon követését is. Időközben ugyanis kiderült, hogy a megsemmisült vagyontárgyakon lévő hitelek kompenzálásáért szükséges pénzeszközöket az állam különíti el. A fedezet forrása egyelőre ismeretlen, minden bizonnyal ebben is nemzetközi partnerek támogatására lesz szükség. 

(vg.hu)