Az izraeli gazdaság a vártnál erőteljesebben növekedett 2024 harmadik negyedévében, ami részben ellensúlyozza a Hamász palesztin szervezettel tavaly októberben kirobbant gázai konfliktus óta tapasztalt gyengélkedést. A gazdasági teljesítmény javulása ugyanakkor arra utal, hogy a kamatlábak csökkentésére egyelőre nem lehet számítani.
Az izraeli statisztikai hivatal vasárnap közzétett első becslése szerint Izrael GDP-je éves szinten 3,8 százalékkal bővült a július–szeptemberi időszakban.
Ez jelentősen meghaladja a Reuters által készített elemzői felmérésben szereplő 2,9 százalékos várakozást. Az egy főre jutó GDP ugyanebben az időszakban 2,6 százalékkal emelkedett.
A gazdasági növekedés motorja elsősorban a fogyasztói kiadások 8,6 százalékos bővülése, valamint az állóeszköz-beruházások – különösen a lakásépítés – 21,8 százalékos megugrása volt. Az export 1,7 százalékos emelkedése szintén hozzájárult a pozitív eredményhez, ami ellensúlyozta a kormányzati kiadások 10,8 százalékos visszaesését.
Figyelemre méltó, hogy kizárólag az üzleti szektor GDP-je 5,4 százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben. Ez jelentős javulás a második negyedév 0,3 százalékos éves növekedéshez képest.
A gazdasági teljesítmény javulása ellenére az izraeli gazdaságot továbbra is terheli a Gázában zajló konfliktus, amely a Hamász 2023. október 7-i, Dél-Izrael elleni támadása óta tart, és azóta a libanoni Hezbollah elleni összecsapásokra is kiterjedt.
Az infláció továbbra is kihívást jelent az izraeli gazdaságpolitika számára. A pénteken közzétett adatok szerint a fogyasztói árak emelkedésének üteme szeptemberben 3,5 százalékon stagnált, ami meghaladja a kormány által kitűzött 1-3 százalékos éves céltartományt. A kormányzati tisztviselők elsősorban a háborúval összefüggő ellátási problémákat okolják az infláció magas szintjéért, miközben globálisan az áremelkedés üteme többnyire mérséklődik.
Az izraeli jegybank következő kamatdöntő ülésére november 25-én kerül sor. A központi bank januári kamatcsökkentése óta változatlanul hagyta az irányadó rátát, hivatkozva a geopolitikai feszültségekre, a növekvő árnyomásra és a háború miatt lazább költségvetési politikára.
Miközben már lassan egy éve dúlnak a harcok Izrael és a közel-keleti iszlamista alakulatok között, az amerikai hitelminősítő, a Moody’s egyre borúsabban látja a zsidó állam jövőbeni kilátásait – számolt be a Times of Israel.
A szervezet 2024-ben már második alkalommal rontott az izraeli gazdaság hitelminősítésén, ezúttal egyszerre két fokozattal csökkentették a besorolást.
Az intézet A2-ről Baa1-re csökkentette az ország szintjét, valamint negatív kilátásokat fogalmaztak meg.
A Moody’s kifejtette aggodalmait, hogy Jeruzsálemnek a súlyos geopolitikai nehézségek mellett egyre komolyabb belpolitikai nehézségekkel is szembe kell néznie.
A megnövekedett biztonsági kockázatok (társadalmi megfontolásból) miatt már nem számítunk gyors és erős gazdasági fellendülésre, mint a korábbi konfliktusok idején – áll a közleményben. Valamint hozzátették: a késleltetett és lassabb gazdasági fellendülés viszont egy elhúzódó és szélesebb körű katonai hadjárattal együtt tartósabban fogja érinteni az államháztartást, ami a korábbi előrejelzéseinkhez képest tovább tolja ki az államadósságráta stabilizálódásának kilátását.
A Moody’s arra figyelmeztetett, hogy „a geopolitikai kockázat jelentős eszkalálódása Izrael intézményeinek és kormányzásának minőségromlására is utal, amely nem enyhítette teljes mértékben az államadósság hitelmérőit károsító intézkedéseket”.
A bejelenés éppen akkor érkezett, amikor az izraeli védelmi erők (IDF) fokozták az összecsapásokat a libanoni terrorszervezettel, a Hezbollahhal. Tavaly október 7-e óta a legnagyobb hitelminősítők, így a Moody’s, az S&P és a Fitch is csökkentette Izrael államadós-besorolását, és negatív kilátást tartott fenn, nyitva hagyva az ajtót további leminősítések előtt.
Attól tartanak ugyanis, hogy romlik a költségvetési helyzet, illetve negatívan alakul a biztonsági helyzet.
Izrael gazdasága a vártnál jóval kisebb mértékben nőtt 2024 második negyedévében, de a ez valószínűleg nem elég ahhoz, hogy a jövő héten a jegybank csökkentse az alapkamatot, mivel az infláció emelkedik.
A Központi Statisztikai Hivatal vasárnap kiadott első becslése szerint a GDP éves szinten mindössze 1,2 százalékkal bővült az április–júniusi időszakban, ami messze elmarad a Reuters 4,4 százalékos konszenzusától.
Az egy főre jutó GDP pedig 0,4 százalékkal csökkent.
A növekedést a fogyasztói kiadások (12 százalék), az állóeszköz-beruházások (1,1 százalék) és a kormányzati kiadások (8,2 százalék) emelkedése hajtotta, ellensúlyozva az export 8,3 százalékos visszaesését – jelentette a brit hírügynökség.
Az első negyedév jobb lett a vártnál
Az első negyedévi GDP növekedését viszont az előzetes 14,4 százalékról felfelé, éves szinten 17,3 százalékra módosították, ez azonban még mindig nem hozta vissza a 2023. negyedik negyedévi 20,6 százalékos zsugorodást.
A statisztikai hivatal szerint 2024 első fél évében Izrael gazdasága éves szinten 2,5 százalékkal nőtt, szemben a 2023-as év azonos időszakában mért 4,5 százalékos bővüléssel.
„A gazdaság nehezen lábal ki a háborúból, főként a kínálati és nem a keresleti problémák miatt” – mondta az adatokkal kapcsolatban Jonathan Katz, a Leader Capital Markets vezető közgazdásza.
Hiányoznak a palesztin munkások
Megjegyezte, hogy a gázai konfliktus kitörése óta a palesztin munkavállalók hiánya akadályozza a lakásépítési beruházások teljes fellendülését.
A csütörtökön kiadott adatok szerint az inflációs ráta a júniusi 2,9 százalékról 3,2 százalékra emelkedett júliusban, vagyis meghaladja a kormány 1–3 százalékos éves inflációs célját.
Az Izraeli Nemzeti Bank legközelebb augusztus 28-án dönt a kamatokról. Januárban csökkentette, februári, áprilisi, májusi és júliusi üléseken viszont változatlanul hagyta a kamatlábat, a geopolitikai feszültségekre, a növekvő árnyomásra és a háború miatti lazább költségvetési politikára hivatkozva.
„Mivel a gyenge növekedési adatok kínálati és nem keresleti problémákból erednek, várhatóan nem támogatják a kamatcsökkentést, különösen a júliusi fogyasztói árindexben szereplő infláció gyorsulására utaló jelek és a geopolitikai kockázatok magas szintje mellett” – vélekedett Katz.
[type] => post
[excerpt] => Izrael gazdasága a vártnál jóval kisebb mértékben nőtt 2024 második negyedévében, de a ez valószínűleg nem elég ahhoz, hogy a jövő héten a jegybank csökkentse az alapkamatot, mivel az infláció emelkedik.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724088000
[modified] => 1724023337
)
[title] => Az izraeli gazdaság egyre inkább megérzi a háborút
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52296&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52296
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52297
[image] => Array
(
[id] => 52297
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[original_lng] => 133282
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1724012537:12
[_thumbnail_id] => 52297
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1364
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 382
[1] => 428
[2] => 33922
[3] => 11820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => GDP
[2] => háború
[3] => Izrael
)
)
[3] => Array
(
[id] => 52120
[content] =>
Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő „A plusz” szintről „A”-ra rontotta Izrael hitelminősítési besorolását, továbbra is negatív kilátással.
A Hamász elleni háború októberi kezdete óta a Fitch a harmadik hitelminősítő, amely rontotta az ország besorolását, amit a gázai háború folytatódása, a megnövekedett geopolitikai kockázatok és a több fronton folytatott katonai műveletek hatásával indokolt.
A Fitch előrejelzése szerint belátható időn belül újabb leminősítés következhet. „A gázai konfliktus eltarthat 2025-ig is, és azzal a veszéllyel jár, hogy más frontokra is kiterjed. Ráadásul emberi veszteségeket, jelentős további katonai kiadásokat, az infrastruktúra tönkretételét, valamint a gazdasági tevékenység és a befektetések tartósabb károsodását eredményezheti, mely Izrael hitelképességi mutatóinak további romlásához vezethet” – indokolták döntésüket.
A hitelminősítő arra számít, hogy 2024-ben a költségvetési hiány eléri a GDP 7,8 százalékát Izraelben, noha a költségvetési hiánycélnak 6,6 százalékot irányoztak elő. A Fitch szakemberei szerint a hiány növekedését követően Izrael államadóssága idén a GDP 70 százalékára, jövő év végére pedig 72 százalékára emelkedik. A koronavírus-járvány idején a mutató 71 százalék volt.
A Fitch utolsóként rontotta Izrael besorolását a három hitelminősítő közül; a háború kezdete óta a Moody’s és az S&P már korábban leminősítette az izraeli kormány kötvényeit.
A Moody’s februárban „A2”-re (a Fitch A besorolásának megfelelő szintre) csökkentette a besorolást, szintén negatív kilátással. Áprilisban az S&P a korábbi magasabb, „AA mínusz” besorolásról „A pluszra” rontotta értékelését, negatív kilátással.
Becalel Szmotrics pénzügyminiszter a háború miatt természetesnek nevezte a leminősítést. „Izrael gazdasága erős, helyesen és felelősségteljesen irányítjuk. A gazdasági mutatók a gazdaság erejét és a piacok nagy bizalmát mutatják. Minden fronton megnyerjük a háborút, helyreállítjuk a biztonságot és a növekedés útjára emeljük a gazdaságot a háborúból” – ígérte Szmotrics.
Izrael hitelbesorolása az elmúlt évekig folyamatosan javult: az S&P 2018 nyarán „AA mínuszra” emelte értékelését. A Moody’s és a Fitch nem követte az S&P-t, és egy fokozattal lejjebb, „A pluszban” hagyta a mutatót.
Izrael élelmezésbiztonságának erősítése érdekében Avi Dichter mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter vészhelyzeti búzaellátási megállapodást kötött Bukarestben román hivatali partnerével, Florin Barbuval – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség a vendég minisztert idéző izraeli TPS hírszolgálatra hivatkozva.
A búzáért cserébe Izrael mezőgazdasági technológiát és szakértelmet biztosít Romániának.
„A jelenlegi globális bizonytalanság és a térségünkben tapasztalható súlyos geopolitikai konfliktusok idején ez a közös érdekeken alapuló megállapodás újabb importcsatornát biztosít Izrael számára, különösen vészhelyzetekben” – idézte Avi Dichtert a hírügynökség.
A Romániával kötött megállapodás az Üzbegisztánnal, Azerbajdzsánnal és Marokkóval kötött hasonló egyezmények után jött létre.
Az izraeli mezőgazdasági miniszter bukaresti látogatása alkalmából Silviu Vexler parlamenti képviselővel, a romániai zsidó közösségek szövetségének elnökével, és Románia-Izrael Kereskedelmi és Iparkamara vezetőivel is találkozott.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael devizában és hazai valutában fennálló adósságkötelezettségeinek „A2” szintű, elsőrendű befektetői besorolásait a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő szerint továbbra is a kockázatok között szerepel a közvetlen katonai konfrontáció Izrael és Irán között.
A péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában a Moody’s kiemeli, hogy Izrael elsőbbségi devizaadósság-kibocsátásainak minősítése továbbra is a lehetséges legjobb, vagyis „Aaa”, tekintettel arra, hogy e kibocsátások mögött az amerikai kormány visszavonhatatlan, igény szerinti garanciavállalása áll.
Az „A2” szuverén besorolás a Moody’s véleménye szerint tükrözi a geopolitikai kockázatokkal szembeni megnövekedett izraeli kitettséget.
A cég közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve azt valószínűsíti, hogy folytatódik a konfliktus Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet között, és folytatódnak az ellenségeskedések Iránnal, valamint az Irán nevében tevékenykedő szerveződésekkel, köztük a Hezbollah libanoni síita milíciával is.
A hitelminősítő szerint az izraeli adósbesorolásra érvényes negatív kilátás a továbbra is lefelé ható kockázatokat tükrözi.
Különösképpen nem elhanyagolható annak kockázata, hogy a helyzet nyílt katonai konfliktussá fajul Izrael és a Hezbollah, vagy közvetlenül Izrael és Irán között – fogalmaz elemzésében a Moody’s Ratings.
A hitelminősítő várakozása szerint az izraeli hazai össztermék (GDP) alig 0,6 százalékkal növekszik az év egészében, de – abból a feltételezésből kiindulva, hogy az ellenségeskedések valamikor az idén véget érnek – jövőre valószínűleg fellendülés kezdődik az izraeli gazdaságban.
A Moody’s kiemeli ugyanakkor, hogy az idei első negyedévben a költségvetési bevételek mindössze 0,3 százalékkal, a kiadások viszont 38 százalékkal nőttek éves összevetésben.
A cég szerint az év során a bevételi és a kiadási oldal is normalizálódik valamelyest, bár a kiadások a belátható jövőben markánsan meghaladják a Hamász tavaly októberi terrortámadása előtt előirányzott szinteket.
Mindezek alapján a Moody’s azzal számol, hogy a hazai össztermékhez mért izraeli államháztartási hiány az idén 7,8 százalék körüli szintre emelkedik, egy százalékponttal magasabbra a hitelminősítő által februárban valószínűsített deficitnél.
A Moody’s februárban egy fokozattal, az addigi „A1”-ről az azóta is érvényes „A2”-re rontotta Izrael devizában és hazai valutában fennálló adósságkötelezettségeinek besorolását.
A cég ezzel egy időben befejezte a tavaly október óta érvényben tartott leminősítési felülvizsgálatot, és további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást állapított meg a most megerősített új osztályzatra.
A besorolás pénteki megerősítéséhez fűzött elemzésében a Moody’s közölte: várakozása szerint a GDP-arányos izraeli államadósság-ráta középtávon hozzávetőleg tíz százalékponttal lesz magasabb a tavaly prognosztizált szintnél.
Törökország úgy döntött, leállítja a kereskedelmet Izraellel a gázai offenzíva miatt. A BBC azt írja, hogy a török kereskedelmi minisztérium szerint az intézkedések mindaddig érvényben lesznek, amíg Izrael nem engedélyezi a segélyek „megszakítás nélküli és megfelelő bejutását” Gázába. A két ország közötti kereskedelem tavaly közel 7 milliárd dolláros piacot jelentett.
Izrael külügyminisztere erre válaszul azzal vádolta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy diktátorként viselkedik. Israel Katz az X-en azt mondta, hogy Erdogan „nem veszi figyelembe a török nép és üzletemberek érdekeit, és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat”. Hozzátette: utasította a külügyminisztériumot, hogy keressen alternatívákat a Törökországgal folytatott kereskedelemre, a helyi termelésre és a más országokból származó importra összpontosítva.
Törökország közleménye szerint a felfüggesztés minden termékre vonatkozik. „Törökország szigorúan és határozottan végrehajtja ezeket az új intézkedéseket, amíg az izraeli kormány meg nem engedi a humanitárius segélyek megszakítás nélküli és megfelelő bejutását Gázába.”
1949-ben Törökország volt az első muszlim többségű ország, amely elismerte Izrael állam létezését. A kapcsolat azonban az elmúlt évtizedekben megromlott.
2010-ben Törökország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Izraellel, miután 10 palesztinbarát török aktivista meghalt az izraeli kommandósokkal folytatott összecsapásokban. A kapcsolatot 2016-ban helyreállították, de két évvel később mindkét ország kiutasította a másik vezető diplomatáit, mert vita alakult ki amiatt, hogy Izrael palesztinokat gyilkol-e, vagy sem.
Erdogan a tavaly október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadás óta egyre élesebben bírálja Izraelt. Januárban azt mondta, hogy a katonai offenzíva, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök erre válaszul indított, „nem kisebb, mint amit Hitler vitt véghez”. Netanjahu azt válaszolta, hogy „Erdogan, aki népirtást követ el a kurdok ellen, és aki világrekordot tart az uralmát ellenző újságírók bebörtönzésében, az utolsó ember, aki erkölcsről prédikálhat nekünk”.
A Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő az Izrael hosszú távú adósbesorolását AA mínuszról A pluszra rontotta. Az adósbesorolás csökkentését azzal indokolták, hogy az államháztartási hiány az előrejelzések szerint 2024-ben elérheti a GDP 8 százalékát Izraelben.
„Az államháztartás hiányának növekedésére számítunk, elsősorban a védelmi kiadások emelkedése miatt”- közölte a cég, és negatívnak határozta meg az előrejelzését is. Hozzátették: „számos kockázata lehet az eszkalációnak, amely magában foglal egy jelentős, közvetlen és folyamatos katonai konfliktust Iránnal”.
A leminősítést azzal indokolták, hogy a cég előrejelzései szerint Izrael államháztartási hiánya a GDP 8 százalékára emelkedik 2024-ben, főként a megnövekedett védelmi kiadások eredményeként.
Az előrejelzés negatív kilátása annak a kockázatát jelzi, hogy a Hamász elleni gázai háború és a libanoni, Irán támogatta Hezbollah milíciával fennálló harcok súlyosabban érinthetik Izrael gazdaságát, mint ahogyan arra jelenleg számítanak.
Az ország történetének leghosszabb ideje tartó háborúja a gazdaság egészen durva mélyrepülését hozta magával. A fogyasztás hatalmasat zuhant, míg a beruházások szinte teljesen elpárologtak a háború kitörése óta.
Fél évvel a Hamász terrortámadása és ezzel Izrael és a terrorszervezet közötti háború kitörése után a zsidó állam gazdasága sem úszta meg komoly sérülések nélkül.
Az Al-Dzsazíra becslése szerint csak a közvetlen károk 56 milliárd dollárra rúgnak, főként a hadjárat költsége és az érintett állampolgároknak és katonáknak nyújtott juttatások miatt. Az ország statisztikai hivatala szerint a tavalyi év utolsó három hónapjában 19,4 százalékkal volt alacsonyabb az ország gazdaságának a kibocsátása, mint egy évvel korábban. Hasonló zuhanásra utoljára a koronavírus-járvány idején volt példa.
Mi áll a zuhanás hátterében?
A megdöbbentő mértékű visszaesésben kulcsszerepet játszott a magánszektor fogyasztásának mélyrepülése, amely 26,9 százalékot tett ki, miközben a beruházások szintje gyakorlatilag lenullázódott, 67 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – írja a Middle East Eye.
A háború hatására mintegy 200 ezer izraelinek is el kellett hagynia otthonát a libanoni határ mentén és a Gázai övezet közelében. A helyzeten az sem segít, hogy mintegy 300 ezer tartalékost hívtak be, miközben a palesztinok sem dolgozhatnak most az országban, így a munkaerőpiacról is százezrek hiányoznak. Mindemellett nem meglepő az export 18,3 százalékos visszaesése sem.
Az izraeli gazdaság büszkeségének számító technológiai szektor azonban annak ellenére talpon tudott maradni, hogy az iparági beruházások 58 százalékot zuhantak. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy az izraeli részvénypiac sem rogyott térdre, és a TA-125 izraeli tőzsdeindex az október végi 1600 alatti értékről mára 2000 pont fölé erősödött. Egyes iparági szereplők szerint a geopolitikai feszültségek a szektorba irányuló beruházások megugrását hozhatják a közeljövőben.
Az izraeli gazdaság zuhanása és a hadikiadások értelemszerűen a költségvetési hiánynak sem tesznek jót, így a Fitch hitelminősítő szerint annak mértéke az izraeli gazdaság 6,8 százalékát teheti ki idén, míg az ország államadóssága a GDP 65,7 százalékára duzzadhat. A hitelminősítő negatív kilátásokat jelez az izraeli gazdaság számára. A Moody’s februárban ennél is továbbment, és le is minősítette az ország adósbesorolását A1-ről A2-re, negatív kilátások mellett.
Egy izraeli felmérésre válaszolva a megkérdezettek mintegy ötöde számolt be anyagi helyzetének nagy vagy nagyon nagy mértékű romlásáról tavaly novemberben.
Az ország építőipara heti szinten veszít 650 millió dollárt egy Al-Dzsazíra jelentés szerint, miközben az ingatlaneladások is 30 éves mélyponton vannak.
A fogyasztás bezuhanása miatt ugyanakkor továbbra is mérséklődik az infláció, mely februárban éves szinten 2,5 százalék volt, miközben a sékel árfolyama is közel van a háború kitörése előtti szinthez, tehát vissza tudott erősödni a harcok kirobbanása után elszenvedett gyengülés után.
Az izraeli építkezések gyakorlatilag leálltak a Hamász októberi terrortámadása után, amely miatt biztonsági okokból megvonták a munkavállalási engedélyeket a palesztinoktól.
Ciszjordániából mintegy kétszázezer, a Gázai-övezetből 18 500 ember ingázott naponta dolgozni Izraelbe, ezt azonban többé nem tehetik meg, ami gazdasági szempontból súlyos csapás mindkét fél számára.
Az izraeli építőipar nagyban támaszkodott a palesztinokra, akik közül 80 ezren végezték a legnehezebb munkákat az építkezéseken. A Reuters helyszíni beszámolója szerint most vannak olyan építkezések, ahol az eddigi 125 ember helyett mindössze ketten-hárman téblábolnak, és próbálják elvégezni, amit csak tudnak.
Munka nélkül nincs megélhetés
A palesztinok Izraelben többszörösét keresték meg annak, amit otthon kaphattak volna, ha egyáltalán volt munkaalkalom. „Jól dolgoztam, minden renden volt. A munkámtól függtünk, mivel nincsen más bevételi forrás” – nyilatkozta a hírügynökségnek egyikük, Mohammed Dabúsz, aki éveken keresztül járt át a határon építkezéseken dolgozni.
A bérek kiesése tovább súlyosbítja a gázai háború és a ciszjordániai zavargások gazdasági hatásait. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) e heti jelentése szerint a munkanélküliség Ciszjordániában és Gázában 50 százalék fölé emelkedett, és összesen félmillió munkahely szűnt meg.
Izrael sem ússza meg
Izraelben 2023 végére 95 százalékkal zuhant a lakásépítések volumene, ami nagyban hozzájárult a gazdasági aktivitás 19 százalékos zsugorodásához.
A munkaerőhiány ugyan más szektorokat is érint, például a mezőgazdaságot vagy a szolgáltatóipart, ám egyiket sem annyira, mint az építőipart, amely az ötszázmilliárd dollár értékű gazdaság 6 százalékát teszi ki.
A helyzet ugyan részben az Ázsiából érkező vendégmunkásoknak köszönhetően mostanra némileg javult, de az építkezések 40 százalékán még mindig áll a munka.
Ez 2-3 százalékkal fogja visszavetni a teljes gazdaságot, attól függően, hogy milyen ütemben érkeznek a külföldi vendégmunkások – mondta a hírügynökségnek Adi Brender, a Bank of Israel kutatási vezetője.
Az építkezések leállítása súlyosbítja a lakáshiányt, ami hozzájárul az inflációhoz.
