Az őszi-téli időszak elejére Ukrajna földalatti gáztárolóiban 13,2 milliárd köbméter gázt terveztek felhalmozni, amelyből 4,6 milliárdot importálni terveztek, és október elejére a tárolók már elegendő tartalékkal rendelkeztek a fűtési szezon megkezdéséhez, a kormányzati terv 95–97%-ban teljesült – jelentette ki Szerhij Koreckij, a Naftohaz állami gázipari vállalat igazgatótanácsának elnöke, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint röviddel ezután azonban Oroszország megkezdte a gázinfrastruktúra célzott bombázását, aminek következtében a hazai termelési kapacitás akár 60%-át is leállították. „Elveszíthetjük a hazai termelés jelentős részét. Nem valószínű, hogy télen sikerülni fog teljes mértékben helyreállítani ezeket a létesítményeket” – mondta Mihajlo Szviscso, az ExPro Consulting tanácsadó cég elemzője.
A gázpiac fő szereplője továbbra is az állami tulajdonú Naftohaz vállalat. Leányvállalatai üzemanyagot termelnek, szállítanak és importálnak. Emellett a lakossági fogyasztók fő gázszállítója is. Ukrajna háztartásainak több mint 98%-a a Naftohaztól kap gázt. A vállalat kedvezményes, a piaci áraknál alacsonyabb áron értékesíti a gázt, ezért nem kap profitot a drága import fedezésére. A Naftohaz hitelalapokat is felhasznál importált gáz vásárlására.
„A cég már vont be hiteleket külföldi partnerektől, de most további finanszírozásra lesz szükség” – magyarázta az elemző, hozzátéve, hogy a további finanszírozás összege attól függ, hogy milyen gyorsan tudják helyreállítani a sérült létesítményeket, és hogy folytatódnak-e az újabb támadások.
A szakértő előrejelzése szerint Ukrajnának az év végéig több mint 6 milliárd köbméter gázt kell importálnia, és valószínűleg 2026 első negyedévében is folytatni fogja az importot. A mennyiségek a téli hőmérséklettől, a fogyasztási szinttől és a gáztermelésben okozott károktól függenek. „Ha hideg lesz a tél, a fogyasztás növekedni fog – ez akár egymilliárd köbméterrel is növelheti vagy csökkentheti a gáz mennyiségét. A legrosszabb forgatókönyvekre készülünk” – hangsúlyozta Szviscso.
Októberben a vállalat több mint 370 millió dollárt vont be ukrán és európai bankoktól. „Az év végére várhatóan új pénzügyi támogatási csomag érkezik a partnerektől az import biztosítása érdekében” – mondta az elemző.
Nincsenek technikai korlátozások az import növelésére. Ukrajna jelenleg a rendelkezésre álló kapacitásnak csak egy részét használja ki – körülbelül napi 23 millió köbmétert, és akár 70 millió köbméter importjára is lehetőség van. Van hol gázt vásárolni, a Naftohaz különböző irányokból importál: Szlovákiából, Magyarországról és Lengyelországból.
„Technikailag a kapacitás adott. A kérdés az ár, az emelkedhet. Szlovákia azt tervezi, hogy az orosz tranzit kiesése miatt 70%-kal emeli az Ukrajnába irányuló gáztranzit vámtarifáit. Ez jelentősen növelheti az import költségeit” – tette hozzá Szviscso.
A nehéz helyzet ellenére a gázhiány miatt nem várhatóak nagymértékű korlátozások a gázellátásban – vélte az elemző. Az infrastruktúra elleni csapások miatti a helyi korlátozások kockázata azonban fennáll. „Minden technikai képességünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a gázellátás nagymértékű leállását, még mindig van némi termelés és tartalék a raktárakban” – zárta szavait a szakértő.
Az árampiac szerkezete eltér a gázpiacétól. Az importot magáncégek bonyolítják le, amelyek az európai piacokon vásárolják az áramot, és Ukrajnában értékesítik. Az import mennyisége Ukrajna és az EU-országok közötti árkülönbségtől függ, ami közvetlenül befolyásolja az ilyen vállalatok profitját.
„Ha az ár Ukrajnában magasabb, mint például Szlovákiában vagy Magyarországon, akkor az import nyereségessé válik és növekszik. Ez kereskedelem, és a kereskedőket kizárólag a piaci körülmények irányítják” – mondta Darja Orlova, az ExPro Consulting árampiaci elemzője az rbc.ua hírportálnak adott kommentárjában.
Ukrajna igénybe veheti a partnerek sürgősségi segítségét is – ez egy ideiglenes villamosenergia-ellátás a rendszer kiegyensúlyozására, amelyet kritikus helyzetekben az NPC Ukrenergo vásárol fel. Az ára azonban magasabb, mint a piaci ár, és az ilyen import lehetősége nem mindig áll rendelkezésre – hangsúlyozta a szakértő.
„Ukrajna az elmúlt napokban már külföldön vásárolt sürgősséggel áramot. De nem támaszkodhatunk erre folyamatosan. Az európai partnerek azt várják tőlünk, hogy kereskedelmi importtal fedezzük a hiányt, nem pedig sürgősségi segélyekkel” – tette hozzá Orlova.
Technikailag Ukrajna akár 2 gigawattnyi energiát is importálhat, de a kikapcsolás ütemtervének bevezetése és a kapacitáshiányról szóló jelentések ellenére ezt a lehetőséget jelenleg nem használják ki teljes mértékben. „Az import valóban megnőtt. Különösen az esti csúcsidőszakokban, amikor a fogyasztás a legnagyobb, de még mindig nem éri el a technikai korlátokat. Vagyis még többet is lehetne importálni” – hangsúlyozta a szakértő.
Jelenleg Ukrajna fő áramszállítói továbbra is Magyarország, Románia és Szlovákia. Az ukrán áramexport gyakorlatilag megszűnt a hatalmas orosz légitámadások és az energetikai infrastruktúra megrongálása után.
„Szeptemberben Ukrajna rekordmennyiségű áramot exportált, de októberben ez a szám minimálisra csökkent. Ehelyett az import nőtt – október első 17 napjában több áramot importáltak, mint egész szeptemberben” – mutatott rá a szakértő. Az orosz légitámadások más módokon is befolyásolják az import mennyiségét. Az infrastruktúra károsodása miatti villamosenergia-átviteli problémák bonyolíthatják az ellátást. „Ha az átviteli rendszer létesítményei vagy a fő hálózatok megsérülnek, az áram egyszerűen nem szállítható” – hangsúlyozta.
Általánosságban elmondható, hogy az import részben kompenzálhatja a támadás utáni kapacitáskiesést, de a mennyisége technikailag és gazdaságilag továbbra is korlátozott. „Minden az energiarendszerben keletkezett károk mértékétől és az Európából érkező áramszállítás lehetőségétől függ” – összegezte Darja Orlova.
Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. szakembere szerint bizonytalan, hogy egyáltalán gazdaságosan ki lehet termelni az ukrán ritkaföldfémkészletet, ugyanis pontos tervezet ismeretei szerint erről sosem készült. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak jelentős importfüggősége van az érintett ásványkincseknél.
„Egyes számítások szerint Ukrajna több millió tonnányi ritkaföldfém-tartalékkal rendelkezik, de bizonytalan, hogy gazdaságosan kitermelhető készletekről van-e szó” – mondta az InfoRádióban Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök levelet írt Donald Trump amerikai elnöknek azzal kapcsolatban, hogy az eredménytelenül zárult washingtoni találkozó után készen áll arra, hogy közösen dolgozzanak a tartós béke elérésén. Az ukrán elnök hangsúlyozta, nagyra értékeli az Egyesült Államok segítségét, és a ritkaföldfémekről szóló megállapodásról is biztosította az elnököt.
Az ukrán ásványkincseknél jelentős az Egyesült Államok importfüggősége. Az Amerikai Földtani Intézet felmérése alapján a lantanoidák esetében 80 százalékos, míg a szkandiumnál és az ittriumnál 100 százalékos a szükséglet – derült ki a Conclude Befektetési Zrt. jelentéséből.
Érdekessége a ritkaföldfémpiacnak, hogy az észak-amerikai bányák kitermelik a ritkaföldfémoxidot, azt átszállíttatják Kínába, ahol megvan a szakértelem a feldolgozásukra, és utána újra importálják az Egyesült Államokba – hangsúlyozta Juhász Kristóf.
Juhász azt is elmondta, hogy utoljára a szovjetek végeztek felszíni kutatást, ami alapján 26 millió tonnás potenciális készletről számoltak be. Pontos üzleti tervek nem készültek, így nem lehet bizonyítani azt, hogy valóban rendelkezésre állnak-e ezek az ásványkincsek.
A szakértő hozzátette, hogy az egyetlen jelenleg ritkaföldfémet melléktermékként kitermelő bánya Melitopol területén található, ami pillanatnyilag orosz megszállás alatt álló térség.
Megállapodhatott Ukrajna és az Egyesült Államok az előbbi területén fellelhető ásványkincsekről, kiemelten a ritkaföldfémekről – írja a BBC News. A felek még nem írták alá a megegyezést.
Megállapodott az Egyesült Államokkal az ukrán ásványkincsekről Kijev, közölte a Kyiv Independent az ukrán elnöki hivatalra hivatkozva. A Financial Timesarról számolt be, hogy Ukrajna kedvezőbb feltételeket biztosított, és nem kért cserébe biztonsági garanciákat az Egyesült Államoktól. Zelenszkij ukrán elnök várhatóan a következő hetekben utazik Washingtonba aláírni a megegyezést.
A megállapodás szerint Ukrajna létrehoz egy alapot, amelybe az állami tulajdonban lévő ásványkincsek – köztük az olaj és a földgáz – eladásából származó bevételek 50 százalékát fizeti majd be, és az alap ukrajnai projektekbe fog befektetni.
A megállapodás nem terjed ki a már működő cégek – így például a Naftohaz és az Ukrnafta – olaj- és gázkitermelésére.
Ukrajna javaslatot tett az EU-nak a ritkaföldfémek közös bányászatára, amelyek lelőhelyei a területén vannak, urán-, lítium- és titánlelőhelyekről van szó – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Politico című brüsszeli–amerikai internetes kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő hangsúlyozta: ha az EU-tagországok beleegyeznek Ukrajna csatlakozásába, nemcsak kiterjesztett határokat kapnak, hanem megbízható pajzsot is – az ukrán hadsereget. Hangsúlyozta a pénzügyi összetevőt is. Emlékeztetett arra, hogy az EU számára kritikus 30 ásványból 22 Ukrajna tulajdonában van. Ukrajna az első helyen áll Európában az uránkészletek tekintetében – tette hozzá. „Nemcsak saját energiaszükségletünket tudjuk fedezni, hanem uránt exportálni is, elsősorban az atomenergia iránti növekvő uniós kereslet mellett” – mutatott rá.
Smihal kiemelte: ráadásul Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb lítiumkészleteivel. Mint megjegyezte, 2021-ben 460 ezer tonna lítium-karbonátot használtak fel a világon, 2030-ra pedig 6 millió tonnára nő a kereslet. Ukrajna kész olyan vegyes vállalatok létrehozására, amelyek stratégiai előnyt biztosítanak az EU-nak.
„Ukrajna a világ élvonalába tartozik a titánkészletek tekintetében. A feltárt készleteknek mindössze 10%-át aknázzák ki, így teljes mértékben pótolni tudjuk az orosz titánimportot az európai ipar számára, beleértve a védelmi szektort is” – mondta a miniszterelnök. „Ukrajna újjáépítése egyben esély arra is, hogy Európa együtt növekedjen Ukrajnával. Több száz milliárd eurós beruházás új termelést és munkahelyeket teremt Ukrajnában és az uniós országokban egyaránt” – szögezte le Denisz Smihal.
Oroszország gáztermelése 302 milliárd köbméter volt az idei első hét hónapban, 14,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte az orosz statisztikai hivatal.
Júliusban a gáztermelés 34,3 milliárd köbmétert tett ki, ami 6,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál és 0,9 százalékkal kevesebb júniushoz képest.
A cseppfolyósított földgáz (LNG) termelése a júliussal záródott idei első hét hónapban 4,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál és 18,7 millió tonnát tett ki. Júliusban az LNG-termelés 2,2 millió tonna volt, 7,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 4,3 százalékkal elmaradt júniussal összevetve.
Oroszország gáztermelése tavaly 11,7 százalékkal, 673,8 milliárd köbméterre esett.
Nyikolaj Sulginov orosz energiaügyi miniszter szerint az orosz gáztermelés jelenleg 8-10 százalékkal alacsonyabb a tervezettnél, míg az LNG-termelés idén 32 millió tonnára nő a tavalyi 30 millió tonnáról – írja az MTI.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az orosz gáztermelés tavalyhoz képest 9,2 százalékkal, 610 milliárd köbméterre csökken az idén.
Globális verseny folyik a zöldátálláshoz szükséges alapanyagokért, és Latin-Amerika az eddigieknél nagyobb szerepet akar játszani. A kontinens országai, például Chile, Brazília és Argentína, rendelkeznek a világ egyik legnagyobb tartalékával az érintett ásványkincsekből, így a fehér aranynak is nevezett lítiumból, de ezt ma Kínába exportálják feldolgozásra, ahonnan készterméket vásárolnak vissza.
Az Európai Unió is szorosabb együttműködést szeretne a régióval, hogy kielégíthesse növekvő lítiumszükségleteit, a hét eleji brüsszeli csúcson azonban a részt vevő latin-amerikai vezetők világossá tették, hogy nem elégednek meg többé a kitermelői státusszal.
„Nem akarunk lítiumot eladni Európának… Lítiumos akkumulátorokkal felszerelt autókat akarunk eladni” – erősítette meg Gustavo Martínez Pandiani argentin külügyi államtitkár. „Ez lehetővé teszi számunkra, hogy fejlesszük a saját iparágainkat, a vállalataink hozzáadott értékkel exportáljanak. Ilyenfajta együttműködést akarunk kialakítani” – idézte a politikust a Politico.
A lap emlékeztetett, hogy a régió országai az elmúlt időszakban elkezdtek nagyobb ellenőrzést gyakorolni az ásványkincseik és az ellátási lánc felett: Bolívia az év elején közös latin-amerikai lítiumpolitika kialakítását javasolta, Chile pedig bejelentette, hogy az ágazat államosítását tervezi.
A térség államai ezért az EU-val való együttműködés alapvető feltételéül szabják meg, hogy az ásványkincseket odahaza dolgozzák fel, kialakítva ezzel egy nagy értékű ellátási láncot, amelynek ők a haszonélvezői. A csúcson alá is írtak Chilével egy új partneri megállapodást a „fenntartható nyersanyagértékláncok integrálása érdekében, többek között közös projektfejlesztés révén”.
Ez volt az első alkalom, hogy egyértelműen meghatároztunk egy mechanizmust, amely kiemeli Latin-Amerikát a kitermelői szerepkörből – emelte ki a csúcstalálkozó után Alberto Fernández argentin elnök.
Az EU fontos szerepet szán a zöldátállásban az Argentínát, Chilét és Bolíviát átfogó „lítiumháromszögnek”, ahol a világ ismert készleteinek mintegy fele található. A blokk lítiumszükségletének jelenleg a 78 százalékát Chile biztosítja, és szakértők szerint az európai ellátás szempontjából nem okoz fenyegetést, hogy az érintett országok nagyobb ellenőrzést akarnak a saját vagyonuk felett.
Nincs feltétlenül konfliktus abban, hogy Európa ki akarja építeni saját finomítókapacitását, miközben támogatja az olyan partnerrégiókat, mint Latin-Amerika, hogy ugyanezt tegyék – állítja Chris Heron, az Eurometaux ipari lobbi szóvivője, aki azzal érvel, hogy az ásványok iránti kereslet „olyan nagy, hogy a két félnek együtt kell működnie”.
Az EU 2035-től betiltja a robbanómotorokat, így a következő években várhatóan nagyszámú elektromos autó jelenik meg az európai utakon, vagyis az egekbe szökik a lítiumion-akkumulátorok iránti kereslet. A leuveni egyetem tanulmánya szerint a lítium iránti igény a 35-szörösére ugrik 2050-re.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a globális lítiumtermelés megháromszorozódott 2015 óta, 2021-re elérte az évi százezer tonnát. Előrejelzések szerint a növekedés továbbra is exponenciális lesz, és gyorsan emelkednek majd az árak is.
Abban azonban a szakértők kételkednek, hogy a latin-amerikai országok képesek lesznek gyorsan létrehozni a saját akkumulátorgyártási kapacitásukat. Michael Schmidt, az ásványkincsekkel foglalkozó német szövetségi ügynökség (Deutsche Rohstoffagentur – DERA) kutatója úgy véli, hogy míg Argentína, Brazília vagy Mexikó megfelelő helyzetben van ehhez, mások, például Chile vagy Bolívia eleinte komoly nehézségekkel néznek majd szembe. A siker szerinte „bizonyos fokig attól függ, van-e már az adott országnak autóipara, kialakult helyi ellátási lánca, hazai felvevőpiaca vagy hozzáférése más piacokhoz”.
Szakértők egyetértenek abban, hogy az EU-nak elsősorban arra kell összpontosítania, hogy együttműködjön a régióval a lítium kibányászásában és piacra juttatásában.
Elméletben nem nehéz biztosítani a megfelelő mennyiségű lítiumot, mert van elegendő belőle a föld alatt, a gyakorlatban azonban tíz év kell ahhoz, hogy a felfedezéstől eljussanak a kitermelésig.
Az EU azzal is tisztában van, hogy az együttműködésnek kölcsönösen előnyösnek kell lennie, másképp nem tudja „elcsábítani” a latin-amerikai országokat Kínától, amelynek már kiépített kapcsolatai vannak a régióban. A CATL által vezetett CBC kínai konzorcium például 1,4 milliárd dollárért fog lítiumot bányászni Bolíviában egy friss megállapodás szerint. A lítiumláz az amerikai autógyártókat sem kerüli el. A lítiumtermelő amerikai Livent és a dél-amerikai székhelyű Allkem már korábban megállapodott, hogy egy globális bányászati vállalatot hoznak létre, és ebbe befektetőként is beszállnak az autógyártók.
A kitermelt tűzifa mennyisége rekordot döntött Ukrajnában, és jelentősen meghaladja a lakossági igényeket – adta hírül az erdészeti erőforrások ügynökség.
A közlemény szerint az erdészetek csaknem 260 ezer köbméter tűzifát termeltek ki országszerte, és további 314 ezer köbméter fa betakarítását tervezik az év utolsó hónapjában.
Az ügynökség első embere, Jurij Bolohovec elmondta, hogy az állami erdészetek tűzifával látják el a keleti és déli országrészeket, és nagy mennyiségű tüzelőanyagot juttatnak el a hadseregnek is.
Nagyon feszült a helyzet az ukrán energiaszektorban. Nem zárhatók ki a legrosszabb forgatókönyvek sem. De az országot ellátjuk tűzifával. Idén az erdészetek mindent megtettek, hogy az ukrán állampolgárok melegen tarthassák otthonukat – ismertette a helyzetet a főosztályvezető.
Ukrajnában 2022 eleje óta már több mint 2,44 millió köbméter tűzifát adtak el, a raktárkészletek november közepén megközelítőleg 187 ezer köbmétert tettek ki. A tervek szerint az év végéig az erdőgazdaságok 1,1 millió köbméter fát értékesítenek.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Az OPEC+ december 4-i ülésén napi 500 ezer hordós termelésikvóta-emelésről tárgyalnak – értesült a Wall Street Journal. A szaúdi energiaügyi miniszter cáfolta a tárgyalások hírét.
Ám az amerikai tőzsdei lap szerint feltűnő egybeesés, hogy a tárgyalásokról azt követően szivárogtak ki hírek, hogy a Biden-adminisztráció bejelentette, Szaúd-Arábia koronahercegének mentességet kell élveznie a Washington Post meggyilkolt kolumnistája, Dzsamál Hasogdzsi menyasszonya, és a Hasogdzsi által alapított Democracy for the Arab World Now (DAWN) nevű jogvédő csoport által indított perben. Ez éles fordulatot jelent Biden elnök korábbi szenvedélyes nyilatkozataihoz képest.
Az olajtermelés növelése felülbírálná az OPEC+ októberi döntését, mely novemberre napi 2 millió hordós termeléscsökkentést írt elő.
A Fehér Ház szerint, a termelés csökkentése aláássa az Ukrajnát lerohanó Oroszország elleni globális erőfeszítéseket.
Idén mélypontra jutotta a szaúdi–amerikai kapcsolatok az olajkitermeléssel kapcsolatos nézeteltérések miatt. Bár amerikai tisztviselők némi reménnyel tekintenek a december 4-i OPEC+ találkozóra.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli országok novemberben napi kétmillió hordóval csökkentik kőolaj-termelésüket. Bár az olajországok eddig sem tudták kitölteni kvótáikat, a döntés a WTI és a Brent drágulásához vezethet.
Napi kétmillió hordó (bpd) termeléscsökkentésről döntött szerdán novemberre az OPEC+ a Bloomberg tudósítása szerint. Ez a legnagyobb csökkentés a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli, Oroszország vezette országok részéről 2020 óta, amikor a koronavírus-járvány miatt szűkítették drasztikusan a kínálatot.
Délelőtt egyébként már erről a mennyiségről cikkezett a nemzetközi sajtó, miután korábban a napi egymillió hordós csökkentésről szóló hírek tartották magukat.
Talán éppen ezért a híradásokat követően sem a WTI, sem a Brent jegyzése nem ugrott meg jelentős mértékben, sőt mindkettő csökkenni kezdett. Az amerikai WTI valamivel 16 óra után 86,2 dolláron, míg az északi-tengeri Brent 91,7 dolláron állt.
Októberben amúgy az OPEC-országok termelési célkitűzése 26,7 millió bpd, míg az OPEC+ együttműködésben részt vevő, de nem OPEC-tag országok közös célkitűzése 17,2 millió bpd volt.
A kvóták összesen napi kétmillió hordós visszavágása a tényleges kitermelés szintjén jóval kisebb lehet, tekintve, hogy a szövetség a becslések szerint mintegy napi 3,6 millió hordóval eddig elmaradt összesített engedélyezett szintjétől, mivel több ország nem tudta kimeríteni előzetesen kialkudott keretét – írja az Oilprice hírportál.
A legjelentősebb OPEC-tag, azaz Szaúd-Arábia – amely eddig teljesítette termelési céljait – kitermelése a döntés következtében várhatóan több mint 500 ezer bpd-vel eshet vissza.
A Fehér Ház a hírek szerint felhördült a hatalmas kínálatszűkítésre, amelyet állítólag minden eszközzel megpróbált megakadályozni, hiszen egy hónappal a félidős választások előtt a kormányzatnak a benzinár előre látható emelkedése úgy jön, mint egy váratlan lórúgás.
Az OPEC+-országok tisztségviselői már előzetesen hangsúlyozták, hogy az esetleges csökkentés technikai és nem politikai döntés.
Álláspontjukat árnyalják valamelyest az ülésről távozó nigériai olajminiszter mondatai.
Az OPEC 90 dollár körüli árakat akar – mondta Timipre Sylva a találkozó után. Számos tagország erre az árra alapozta 2023-as költségvetését, és az olcsóbb fekete arany destabilizálna egyes gazdaságokat – tette hozzá.
Ennek ellenére a kartell döntése az amerikai hírügynökség szerint meglehetősen kockázatos, mivel újabb sokkot okozhat a világgazdaságban, amely már így is a magas energiaköltségekkel küszködik. Ráadásul esetleg válaszlépéseket válthat ki Washingtonban is.
A palagáz kitermelésére 2019 óta van érvényben a moratórium Nagy-Britanniában. A szigetország csütörtökön hivatalosan is feloldotta a tilalmat. Érvelése szerint a jelenlegi időkben az energiaellátás megerősítése abszolút prioritást élvez.
Az energiaárak az egekbe szöktek az ukrajnai háborút és a brüsszeli szankciókat követően. Nincs ez másképp az unióból kilépett Nagy-Britannia esetében sem, ahol októbertől 80 százalékkal emelkedik a fogyasztók energiaköltsége.
A brit miniszterelnök, Liz Truss szeptember elején arról tájékoztatott, hogy ott engedélyezi a kormány a kőzetrepesztéses palagáz-kitermelést, ahol a közösségek azt támogatják – számolt be a Reuters.
A palagáz nem sokat segít az elszálló energiaárak enyhítésében ezen a télen, mivel az iparág kialakításához évekre van szükség, ugyanakkor a hazai termelés növelése érdekében minden energiaforrást fel kell tárni – mondta Jacob Rees-Mogg üzleti és energiaügyi miniszter csütörtökön, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „helyes döntés, hogy feloldottuk a szünetet, annak érdekében hogy kiaknázzuk az ország minden lehetséges erőforrását”.
A környezetvédő csoportok és egyes helyi közösségek korábban ellenezték a palagáz-kitermelést, mivel az iparági szabályozó hatóság szerint nem lehet megjósolni az eljárás által kiváltott földrengések nagyságát.
A technológia által okozott legnagyobb 2,3-es erősségű földrengést 2011-ben regisztrálták az észak-angliai Blackpoolban egy telephelyen. Ezt követően vezetett be a kormány egy olyan rendszert, amely felfüggeszti a munkálatokat, ha a Richter-skála szerint 0,5-es vagy annál nagyobb szeizmikus aktivitást észlelnek.
