Oroszország gáztermelése 302 milliárd köbméter volt az idei első hét hónapban, 14,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte az orosz statisztikai hivatal.
Júliusban a gáztermelés 34,3 milliárd köbmétert tett ki, ami 6,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál és 0,9 százalékkal kevesebb júniushoz képest.
A cseppfolyósított földgáz (LNG) termelése a júliussal záródott idei első hét hónapban 4,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál és 18,7 millió tonnát tett ki. Júliusban az LNG-termelés 2,2 millió tonna volt, 7,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 4,3 százalékkal elmaradt júniussal összevetve.
Oroszország gáztermelése tavaly 11,7 százalékkal, 673,8 milliárd köbméterre esett.
Nyikolaj Sulginov orosz energiaügyi miniszter szerint az orosz gáztermelés jelenleg 8-10 százalékkal alacsonyabb a tervezettnél, míg az LNG-termelés idén 32 millió tonnára nő a tavalyi 30 millió tonnáról – írja az MTI.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az orosz gáztermelés tavalyhoz képest 9,2 százalékkal, 610 milliárd köbméterre csökken az idén.
Globális verseny folyik a zöldátálláshoz szükséges alapanyagokért, és Latin-Amerika az eddigieknél nagyobb szerepet akar játszani. A kontinens országai, például Chile, Brazília és Argentína, rendelkeznek a világ egyik legnagyobb tartalékával az érintett ásványkincsekből, így a fehér aranynak is nevezett lítiumból, de ezt ma Kínába exportálják feldolgozásra, ahonnan készterméket vásárolnak vissza.
Az Európai Unió is szorosabb együttműködést szeretne a régióval, hogy kielégíthesse növekvő lítiumszükségleteit, a hét eleji brüsszeli csúcson azonban a részt vevő latin-amerikai vezetők világossá tették, hogy nem elégednek meg többé a kitermelői státusszal.
„Nem akarunk lítiumot eladni Európának… Lítiumos akkumulátorokkal felszerelt autókat akarunk eladni” – erősítette meg Gustavo Martínez Pandiani argentin külügyi államtitkár. „Ez lehetővé teszi számunkra, hogy fejlesszük a saját iparágainkat, a vállalataink hozzáadott értékkel exportáljanak. Ilyenfajta együttműködést akarunk kialakítani” – idézte a politikust a Politico.
A lap emlékeztetett, hogy a régió országai az elmúlt időszakban elkezdtek nagyobb ellenőrzést gyakorolni az ásványkincseik és az ellátási lánc felett: Bolívia az év elején közös latin-amerikai lítiumpolitika kialakítását javasolta, Chile pedig bejelentette, hogy az ágazat államosítását tervezi.
A térség államai ezért az EU-val való együttműködés alapvető feltételéül szabják meg, hogy az ásványkincseket odahaza dolgozzák fel, kialakítva ezzel egy nagy értékű ellátási láncot, amelynek ők a haszonélvezői. A csúcson alá is írtak Chilével egy új partneri megállapodást a „fenntartható nyersanyagértékláncok integrálása érdekében, többek között közös projektfejlesztés révén”.
Ez volt az első alkalom, hogy egyértelműen meghatároztunk egy mechanizmust, amely kiemeli Latin-Amerikát a kitermelői szerepkörből – emelte ki a csúcstalálkozó után Alberto Fernández argentin elnök.
Az EU fontos szerepet szán a zöldátállásban az Argentínát, Chilét és Bolíviát átfogó „lítiumháromszögnek”, ahol a világ ismert készleteinek mintegy fele található. A blokk lítiumszükségletének jelenleg a 78 százalékát Chile biztosítja, és szakértők szerint az európai ellátás szempontjából nem okoz fenyegetést, hogy az érintett országok nagyobb ellenőrzést akarnak a saját vagyonuk felett.
Nincs feltétlenül konfliktus abban, hogy Európa ki akarja építeni saját finomítókapacitását, miközben támogatja az olyan partnerrégiókat, mint Latin-Amerika, hogy ugyanezt tegyék – állítja Chris Heron, az Eurometaux ipari lobbi szóvivője, aki azzal érvel, hogy az ásványok iránti kereslet „olyan nagy, hogy a két félnek együtt kell működnie”.
Az EU 2035-től betiltja a robbanómotorokat, így a következő években várhatóan nagyszámú elektromos autó jelenik meg az európai utakon, vagyis az egekbe szökik a lítiumion-akkumulátorok iránti kereslet. A leuveni egyetem tanulmánya szerint a lítium iránti igény a 35-szörösére ugrik 2050-re.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a globális lítiumtermelés megháromszorozódott 2015 óta, 2021-re elérte az évi százezer tonnát. Előrejelzések szerint a növekedés továbbra is exponenciális lesz, és gyorsan emelkednek majd az árak is.
Abban azonban a szakértők kételkednek, hogy a latin-amerikai országok képesek lesznek gyorsan létrehozni a saját akkumulátorgyártási kapacitásukat. Michael Schmidt, az ásványkincsekkel foglalkozó német szövetségi ügynökség (Deutsche Rohstoffagentur – DERA) kutatója úgy véli, hogy míg Argentína, Brazília vagy Mexikó megfelelő helyzetben van ehhez, mások, például Chile vagy Bolívia eleinte komoly nehézségekkel néznek majd szembe. A siker szerinte „bizonyos fokig attól függ, van-e már az adott országnak autóipara, kialakult helyi ellátási lánca, hazai felvevőpiaca vagy hozzáférése más piacokhoz”.
Szakértők egyetértenek abban, hogy az EU-nak elsősorban arra kell összpontosítania, hogy együttműködjön a régióval a lítium kibányászásában és piacra juttatásában.
Elméletben nem nehéz biztosítani a megfelelő mennyiségű lítiumot, mert van elegendő belőle a föld alatt, a gyakorlatban azonban tíz év kell ahhoz, hogy a felfedezéstől eljussanak a kitermelésig.
Az EU azzal is tisztában van, hogy az együttműködésnek kölcsönösen előnyösnek kell lennie, másképp nem tudja „elcsábítani” a latin-amerikai országokat Kínától, amelynek már kiépített kapcsolatai vannak a régióban. A CATL által vezetett CBC kínai konzorcium például 1,4 milliárd dollárért fog lítiumot bányászni Bolíviában egy friss megállapodás szerint. A lítiumláz az amerikai autógyártókat sem kerüli el. A lítiumtermelő amerikai Livent és a dél-amerikai székhelyű Allkem már korábban megállapodott, hogy egy globális bányászati vállalatot hoznak létre, és ebbe befektetőként is beszállnak az autógyártók.
A kitermelt tűzifa mennyisége rekordot döntött Ukrajnában, és jelentősen meghaladja a lakossági igényeket – adta hírül az erdészeti erőforrások ügynökség.
A közlemény szerint az erdészetek csaknem 260 ezer köbméter tűzifát termeltek ki országszerte, és további 314 ezer köbméter fa betakarítását tervezik az év utolsó hónapjában.
Az ügynökség első embere, Jurij Bolohovec elmondta, hogy az állami erdészetek tűzifával látják el a keleti és déli országrészeket, és nagy mennyiségű tüzelőanyagot juttatnak el a hadseregnek is.
Nagyon feszült a helyzet az ukrán energiaszektorban. Nem zárhatók ki a legrosszabb forgatókönyvek sem. De az országot ellátjuk tűzifával. Idén az erdészetek mindent megtettek, hogy az ukrán állampolgárok melegen tarthassák otthonukat – ismertette a helyzetet a főosztályvezető.
Ukrajnában 2022 eleje óta már több mint 2,44 millió köbméter tűzifát adtak el, a raktárkészletek november közepén megközelítőleg 187 ezer köbmétert tettek ki. A tervek szerint az év végéig az erdőgazdaságok 1,1 millió köbméter fát értékesítenek.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Az OPEC+ december 4-i ülésén napi 500 ezer hordós termelésikvóta-emelésről tárgyalnak – értesült a Wall Street Journal. A szaúdi energiaügyi miniszter cáfolta a tárgyalások hírét.
Ám az amerikai tőzsdei lap szerint feltűnő egybeesés, hogy a tárgyalásokról azt követően szivárogtak ki hírek, hogy a Biden-adminisztráció bejelentette, Szaúd-Arábia koronahercegének mentességet kell élveznie a Washington Post meggyilkolt kolumnistája, Dzsamál Hasogdzsi menyasszonya, és a Hasogdzsi által alapított Democracy for the Arab World Now (DAWN) nevű jogvédő csoport által indított perben. Ez éles fordulatot jelent Biden elnök korábbi szenvedélyes nyilatkozataihoz képest.
Az olajtermelés növelése felülbírálná az OPEC+ októberi döntését, mely novemberre napi 2 millió hordós termeléscsökkentést írt elő.
A Fehér Ház szerint, a termelés csökkentése aláássa az Ukrajnát lerohanó Oroszország elleni globális erőfeszítéseket.
Idén mélypontra jutotta a szaúdi–amerikai kapcsolatok az olajkitermeléssel kapcsolatos nézeteltérések miatt. Bár amerikai tisztviselők némi reménnyel tekintenek a december 4-i OPEC+ találkozóra.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli országok novemberben napi kétmillió hordóval csökkentik kőolaj-termelésüket. Bár az olajországok eddig sem tudták kitölteni kvótáikat, a döntés a WTI és a Brent drágulásához vezethet.
Napi kétmillió hordó (bpd) termeléscsökkentésről döntött szerdán novemberre az OPEC+ a Bloomberg tudósítása szerint. Ez a legnagyobb csökkentés a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli, Oroszország vezette országok részéről 2020 óta, amikor a koronavírus-járvány miatt szűkítették drasztikusan a kínálatot.
Délelőtt egyébként már erről a mennyiségről cikkezett a nemzetközi sajtó, miután korábban a napi egymillió hordós csökkentésről szóló hírek tartották magukat.
Talán éppen ezért a híradásokat követően sem a WTI, sem a Brent jegyzése nem ugrott meg jelentős mértékben, sőt mindkettő csökkenni kezdett. Az amerikai WTI valamivel 16 óra után 86,2 dolláron, míg az északi-tengeri Brent 91,7 dolláron állt.
Októberben amúgy az OPEC-országok termelési célkitűzése 26,7 millió bpd, míg az OPEC+ együttműködésben részt vevő, de nem OPEC-tag országok közös célkitűzése 17,2 millió bpd volt.
A kvóták összesen napi kétmillió hordós visszavágása a tényleges kitermelés szintjén jóval kisebb lehet, tekintve, hogy a szövetség a becslések szerint mintegy napi 3,6 millió hordóval eddig elmaradt összesített engedélyezett szintjétől, mivel több ország nem tudta kimeríteni előzetesen kialkudott keretét – írja az Oilprice hírportál.
A legjelentősebb OPEC-tag, azaz Szaúd-Arábia – amely eddig teljesítette termelési céljait – kitermelése a döntés következtében várhatóan több mint 500 ezer bpd-vel eshet vissza.
A Fehér Ház a hírek szerint felhördült a hatalmas kínálatszűkítésre, amelyet állítólag minden eszközzel megpróbált megakadályozni, hiszen egy hónappal a félidős választások előtt a kormányzatnak a benzinár előre látható emelkedése úgy jön, mint egy váratlan lórúgás.
Az OPEC+-országok tisztségviselői már előzetesen hangsúlyozták, hogy az esetleges csökkentés technikai és nem politikai döntés.
Álláspontjukat árnyalják valamelyest az ülésről távozó nigériai olajminiszter mondatai.
Az OPEC 90 dollár körüli árakat akar – mondta Timipre Sylva a találkozó után. Számos tagország erre az árra alapozta 2023-as költségvetését, és az olcsóbb fekete arany destabilizálna egyes gazdaságokat – tette hozzá.
Ennek ellenére a kartell döntése az amerikai hírügynökség szerint meglehetősen kockázatos, mivel újabb sokkot okozhat a világgazdaságban, amely már így is a magas energiaköltségekkel küszködik. Ráadásul esetleg válaszlépéseket válthat ki Washingtonban is.
A palagáz kitermelésére 2019 óta van érvényben a moratórium Nagy-Britanniában. A szigetország csütörtökön hivatalosan is feloldotta a tilalmat. Érvelése szerint a jelenlegi időkben az energiaellátás megerősítése abszolút prioritást élvez.
Az energiaárak az egekbe szöktek az ukrajnai háborút és a brüsszeli szankciókat követően. Nincs ez másképp az unióból kilépett Nagy-Britannia esetében sem, ahol októbertől 80 százalékkal emelkedik a fogyasztók energiaköltsége.
A brit miniszterelnök, Liz Truss szeptember elején arról tájékoztatott, hogy ott engedélyezi a kormány a kőzetrepesztéses palagáz-kitermelést, ahol a közösségek azt támogatják – számolt be a Reuters.
A palagáz nem sokat segít az elszálló energiaárak enyhítésében ezen a télen, mivel az iparág kialakításához évekre van szükség, ugyanakkor a hazai termelés növelése érdekében minden energiaforrást fel kell tárni – mondta Jacob Rees-Mogg üzleti és energiaügyi miniszter csütörtökön, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „helyes döntés, hogy feloldottuk a szünetet, annak érdekében hogy kiaknázzuk az ország minden lehetséges erőforrását”.
A környezetvédő csoportok és egyes helyi közösségek korábban ellenezték a palagáz-kitermelést, mivel az iparági szabályozó hatóság szerint nem lehet megjósolni az eljárás által kiváltott földrengések nagyságát.
A technológia által okozott legnagyobb 2,3-es erősségű földrengést 2011-ben regisztrálták az észak-angliai Blackpoolban egy telephelyen. Ezt követően vezetett be a kormány egy olyan rendszert, amely felfüggeszti a munkálatokat, ha a Richter-skála szerint 0,5-es vagy annál nagyobb szeizmikus aktivitást észlelnek.
A felfedezés Európának is lehetőséget ad arra, hogy tovább függetlenedhessen az orosz gázszállításoktól.
Ismét egy nagy gázmezőt tártak fel Ciprustól délre – jelentette be hétfőn a nicosiai kormány energiaügyi minisztere, Natasa Pileidu. A RIK közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a felfedezést az olasz-francia ENI-Total konzorcium tette kutatási munkálatai során.
A miniszter szerint a gázmező mintegy hetvenmilliárd köbméter, jó minőségű földgázt tartalmazhat.
Az olasz ENI energiaszolgáltató közleményében egy 2287 méteres mélységben, Ciprustól mintegy 160 kilométerre délre történt fontos felfedezésről beszélt. Az olasz La Repubblica napilap jó hírként értékelte ezt az olasz energiapolitika számára. Hírügynökségek hangsúlyozták, hogy ez Európának is lehetőséget nyújt arra, hogy tovább függetlenedhessen az orosz gázszállításoktól.
A kitermelés megkezdésére azonban még egy évig várni kell.
Az amerikai Noble Energy cég már 2011-ben talált nagy gázmezőket a mostani helyszíntől keletre, Ciprus kizárólagos gazdasági övezetében. Ugyanakkor egyebek között az ásványkincsek kitermelése miatt Ciprusnak súlyos viszálya alakult ki a szomszédos Törökországgal.
Ciprus az 1974-es török invázió óta megosztott sziget, északon a csak Törökország által elismert, törökök lakta Észak-ciprusi Török Köztársasággal, délen pedig a túlnyomó részben ciprusi görögök lakta Ciprusi Köztársasággal. A Ciprusi Köztársaság és az Észak-ciprusi Török Köztársaság között minimális az együttműködés, az ENSZ közvetítésével zajló béketárgyalások sorra zátonyra futottak. Ankara pedig a vita rendezéséig elzárkózik a térségben lévő földgázmezők feltárásához és kiaknázásához szükséges engedély megadásától.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ kedden úgy döntött, hogy februárban napi 400 ezer hordóval növeli az olajtermelést – áll az OPEC sajtóközleményében.
A 23 országból álló szövetség tagjai úgy vélik, hogy tovább nő a kőolaj iránti kereslet a világon a koronavírus új változata, az omikron terjedése ellenére.
A miniszterek nem sokat tanakodtak, valamivel több mint fél óra után már meg is hozták a döntést. A miniszterek következő ülésére február 2-án kerül sor.
A keddi döntés hatására emelkedett a kőolaj ára.
Az omikronról szóló első híradások novemberi megjelenésekor a kőolaj ára drasztikusan csökkent, de később emelkedni kezdett, mert nem befolyásolta komolyabban az olajkeresletet – emlékeztettek szakértők.
Az eredeti tervekhez képest a kitermelés fokozását fontolgatja a megemelkedett kereslet miatt az olajkartell és erről is születhet döntés a jövő héten – írja belső forrásokra hivatkozva a Reuters.
Az OPEC+ (az olajtermelő országokat tömörítő OPEC Oroszországgal kibővített szövetsége) júliusban döntött róla, hogy napi 400 ezer hordóval növeli kitermelését. A Reutersnek szivárogtató források szerint viszont jövő héten arról születhet döntés, hogy ezt a szintet megemelik.
Az olaj iránt a világgazdaság kilábalásával rendkívül megnőtt a kereslet, ami súrlódásokat okozott, hiszen az olajkartell 2020 áprilisában visszafogta a termelést, és a kereslet robbanására lassan reagáltak. Az olaj ára így elszállt, gondot okozva az importőr országoknak.
India például arról panaszkodott, hogy amennyiben nem növelik a termelést a helyzet megoldása érdekében, az gyorsítani fogja az átmenetet a zöld energiafelhasználás irányába. India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre.
A Reuters forrása szerint akár 800 ezer hordóval is növelhetik a napi termelést, de azt sem lehet kizárni, hogy a kartell végül az eredeti menetrendhez ragaszkodik. Amennyiben úgy dönt az OPEC+, hogy fokozza a kibocsátást, annak leghamarabb novemberben lehet hatása, az októberi kitermelésről ugyanis már döntöttek.
Kifogyhat a jelenlegi technológiákkal gazdaságosan kitermelhető kőolaj Oroszországban, ahol évtizedek óta ez volt a legfőbb exportcikk – nyilatkozta a Bányászati Erőforrások hivatalának vezetője az Rt.com-nak.
„A gazdaságosan kiaknázható kőolaj mezők 20-21 évig tarthatnak ki” – kongatta meg a vészharangot Jevgenyij Petrov, aki gyorsan hozzátette, hogy van még bőven olaj Nyugat-Szibériában, de a jelenlegi technológiákkal ezt nem lehet gazdaságosan kitermelni, ezért most kellene rubelmilliárdokat befektetni az új olajkitermelési technológiákba.
Januárban mélypontra esett vissza az olajkitermelés Oroszországban, mert a pandémia miatt a világpiac igényei is radikálisan csökkentek. Ennek következtében az olajárak is padlót fogtak. Most más a helyzet, mert a pandémia utáni nyitást követően a világgazdaság gyorsabban állt helyre, mint ahogy azt jósolták.
Csökken az olaj és a gáz szerepe az orosz gazdaságban
Az első félévben az energia szektor mindössze a 15 százalékát adta a GDP-nek míg korábban jóval magasabb volt a részesedése. A csökkentés meglehetősen gyors, hiszen tavaly még csaknem 20 százalékos volt az energiaszektor részesedése. Jelentős részben a vegyipar és a nehézipar vette át az olaj és a földgáz kitermelés szerepét – írja az Rt.com.
Áttérés a zöld energiára
Alighogy kijöttek a féléves számok, az orosz kormány több munkacsoportot állított fel, melyek mind azt tanulmányozzák, hogy miképp lehet gyorsan és gazdaságosan áttérni a hagyományos energiahordozókról a zöld energiára.
Andrej Belouszov miniszterelnök-helyettes vezeti ezt a programot, amely azt mutatja, hogy a legfelső vezetés milyen nagy figyelmet fordít most már erre. Nem könnyű problémát kell megoldania ugyanis Oroszországnak: eddig a hagyományos energiahordozók exportja volt az egyik legfőbb alapja a gazdaság fejlődésének, ezentúl viszont a világ áttérése a zöld energiára egyre inkább fenyegetést jelent.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
