A németek 40 százaléka a költségvetési vita közepette az Ukrajnának folyósított segélyek csökkentésében látna lehetőséget takarékosságra – ismertette a Bild című napilap az Insa kutatóintézet felmérését vasárnap.
A megkérdezettek 40 százaléka ezzel felelt arra a kérdésre, hogy „Véleménye szerint a kormánynak hol kell takarékoskodnia?”. A válaszadók 38 százaléka a fejlesztési segélyeket, míg 36 százaléka az alapjövedelmet említette olyan területként, ahol spórolni lehetne. Az emberek összesen tíz lehetőség közül választhattak, és egyszerre többet is megjelölhettek.
A megkérdezettek közül már kevesebben szerettek volna megszorításokat a nyugdíj (6 százalék), a családtámogatások (8 százalék) vagy a gazdasági támogatások (9 százalék) terén.
Ami a védelmi, illetve a német hadseregre fordított kiadások csökkentését illeti, azt a németek 16 százaléka támogatta.
A megkérdezettek 10 százaléka ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy a német kormánynak egyáltalán nem kellene takarékoskodnia.
A német szövetségi kormány júliusban tervezi elfogadni a jövő évi költségvetés tervezetét.
A legfrissebb becslések szerint a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok előreláthatólag 995,2 milliárd euró adóbevétellel terveznek, ami 21,9 milliárddal kevesebb, mint arra tavaly ősszel számítottak. Christian Lindner pénzügyminiszter ennek nyomán ismételten bírálta a német kabinet „túlzó” kiadási kívánságait, hangsúlyozva, hogy belátható időn belül nem lesz pénzügyi mozgástér.
Az uniós vezetők az EU félidős költségvetési felülvizsgálatáról szóló legújabb javaslatot vitatták meg, amely 17 milliárd eurónyi támogatást és 33 milliárd eurónyi költségvetésen kívüli hitelt tartalmazott volna Kijev számára.
Charles Michel, a tanács elnöke legutóbbi költségvetési javaslatában 22,5 milliárd euróról 21 milliárd euróra csökkentette a tagállamoktól kért friss finanszírozás összegét, s ezzel állítólag meg is győzte a főként észak-európaiakból álló „fukar”, a költségvetési fegyelem mellett érvelő államokat.
A kiszivárgott információk szerint a kormányfők kisebb csoportokra oszlottak, hogy kompromisszumot találjanak – ez szinte már hagyomány a brüsszeli késő esti csúcstalálkozókon, a mostani például péntek hajnali 3-kor ért véget.
A politikusok végül abban maradtak, hogy januárban, egy újabb csúcstalálkozón folytatják az ukrán alap és az uniós költségvetés átalakításáról szóló vitát. Mark Rutte holland miniszterelnök közölte: „Intenzíven tárgyaltunk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a legjobb, ha adunk még egy kis időt.”