Negatívra rontotta az eddigi stabilról az Európai Unió pénzügyi válságkezelő alapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF) osztályzati kilátását a Moody’s Ratings.
A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést mindenekelőtt azzal indokolta, hogy a minap negatívra rontotta Franciaország államadósság-kötelezettségeinek osztályzati kilátását is.
A cég hangsúlyozza, hogy Franciaország az EFSF kötvényeinek második legnagyobb garanciavállalója Németország után, és ha a francia szuverén osztályzat a negatív kilátás nyomán a jelenlegi „Aa3”-ról „A1”-re romlana, akkor már nem lenne biztosítható, hogy az EFSF kötvénykibocsátásaira vállalt garanciákat teljes egészében „Aa3” vagy ennél magasabb szuverén besorolású euróövezeti garantőrök fedezzék.
A hitelminősítő ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy Franciaország az EFSF kötvénykötelezettségeinek 33,1 százalékát garantálja.
A Moody’s kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az EFSF lehető legmagasabb, „Aaa” szintű besorolása – amelyet a hitelminősítő a kilátás negatívra rontásával egy időben megerősített – az uniós stabilitási eszköz adósságkötelezettségeinek túlbiztosítottságát tükrözi, és azt, hogy ezeknek a kötelezettségeknek a 100 százalékát továbbra is „Aa3” vagy ennél magasabb szuverén besorolású euróövezeti garantőrök fedezik.
Az EFSF „Aaa” osztályzatát mindemellett alátámasztja a garantőr országok nagyon magas szintű támogatásnyújtási készsége is, tekintettel arra, hogy az eszköz központi szerepet tölt be az euróövezet intézményi keretrendszerén belül, és egy esetleges törlesztési csődhelyzet megítélésbeli és pénzügyi károkat okozna – áll a Moody’s londoni elemzésében.
A hitelminősítő szerint az EFSF további adósprofilbeli erősségei közé tartozik az eszköz nagyon magas színvonalú kezelése és szilárd piaci hozzáférése.
A Moody’s a múlt héten rontotta negatívra az addigi stabilról Franciaország „Aa3” államadósság-kötelezettségeinek besorolását. A cég elsősorban azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy a francia belpolitika szétforgácsolódottsága miatt folytatódik a francia törvényalkotási intézményrendszer működőképességének eróziója, és ez akadályozhatja a kulcsfontosságú szakpolitikai kihívások, köztük a magas államháztartási hiány, az ugyancsak magas államadósságteher és az emelkedő hitelköltségek kormányzati kezelését.
A másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és az S&P Global Ratings az elmúlt hetekben hasonló okokra hivatkozva leminősítette Franciaországot.
Az S&P, amely két hete az addigi „AA mínusz/A-1 plusz”-ról egy fokozattal „A plusz/A1”-re rontotta Franciaország hosszú és rövid futamú szuverén külső és hazai adósságkötelezettségeinek besorolását, a lépést mindenekelőtt azzal a várakozásával indokolta, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért francia államadósságráta 2028 végéig 121 százalékra emelkedik a tavaly mért 112 százalékról.
Leminősítette Franciaországot az S&P Global Ratings, mindenekelőtt azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a költségvetési hiány további jelentős csökkentését célzó intézkedések hiánya miatt a következő években tovább romlanak a francia államadósságfolyamatok.
A döntéssel az eddigi „AA mínusz/A-1 plusz”-ról egy fokozattal „A plusz/A1”-re rontották Franciaország hosszú és rövid futamú szuverén külső és hazai adósság-kötelezettségeinek besorolását, amit nagyrészt az országban uralkodó súlyos politikai bizonytalansággal indokoltak. A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „AA mínusz/A-1 plusz”-ról egy fokozattal „A plusz/A1”-re rontotta Franciaország hosszú és rövid futamú szuverén külső és hazai adósság-kötelezettségeinek besorolását.
Az új – továbbra is elsőrendű – osztályzat kilátása stabil.
Az S&P a leminősítés indoklásában kiemelte azt a várakozását, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért francia államadósság-ráta 2028 végéig 121 százalékra emelkedik a tavaly mért 112 százalékról.
A hitelminősítő szerint a költségvetés kiadási oldalán tapasztalható fegyelem és az erőteljes bevételek hatására a kormány várhatóan tartani tudja az idei évre kitűzött 5,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélt. Az S&P hangsúlyozza ugyanakkor azt a várakozását is, hogy a 2026-ra szóló költségvetési tervezet valószínűsíthető módosításai miatt a deficit a következő három évben is magas marad.
A cég szerint Franciaországban az Ötödik Köztársaság 1958-as megalapítása óta nem volt olyan súlyos politikai bizonytalanság, mint most. Az S&P ennek illusztrálására felidézi, hogy Emmanuel Macron elnök 2022 májusa óta két olyan parlamenttel volt kénytelen együttműködni, amelyben egyik pártnak sincs abszolút többsége, és az országnak három év alatt hat miniszterelnöke volt. Ez példátlan, hiszen a francia törvényhozási választási rendszert éppen úgy tervezték, hogy nagy, stabil többségek kialakulásának kedvezzen, kiiktatva a kis pártokat az első szavazási fordulóban és stratégiai szavazásra ösztönözve a választókat a másodikban – áll az S&P Global elemzésében.
A hitelminősítő szerint ráadásul a mostani helyzetben még egy egyértelmű nemzetgyűlési többség kialakulása esetén sem lenne garancia arra, hogy sikerül kijelölni a hiteles középtávú költségvetési konszolidáció vagy a gazdasági reformok felé vezető utat. A 2027-es elnökválasztás közelsége ugyanis kétségessé teszi bármiféle ilyen stratégia következetes végrehajtását, vagy azt, hogy Franciaország reálisan teljesíteni tudja a 2029-re kitűzött 3 százalékos GDP-arányos deficitcélt – áll az S&P elemzésében.
Franciaországot a múlt hónapban egy másik hitelminősítő, a Fitch Ratings is leminősítette, az addigi „AA mínusz”-ról egy fokozattal „A plusz”-ra rontva a hosszú futamú francia szuverén küladósság-kötelezettségek besorolását. A Fitch szintén azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy a magas deficitek miatt tovább romlanak a francia államadósság-folyamatok.
A Fitch Ratings jelenlegi előrejelzése azt valószínűsíti, hogy a hazai össztermékhez mért francia államadósságráta 2027-ben 121 százalékra emelkedik, és a cég szerint a későbbi évekre sem látszik egyértelmű esély az adósságfolyamatok stabilizálódására.
A Fitch Ratings negatívra rontotta Lengyelország kilátását, elsősorban a növekvő költségvetési kockázatok miatt, miközben az ország adósbesorolását változatlanul hagyta.
A nemzetközi hitelminősítő pénteken módosította Lengyelország kilátását stabilról negatívra, a döntést a közpénzügyek növekvő kockázataival indokolva.
A Fitch a vártnál nagyobb költségvetési hiányra és a hiteles fiskális konszolidációs tervek hiányára figyelmeztetett.
Az elemzés szerint a politikai akadályok késleltethetik a szükséges reformokat a 2027-es parlamenti választásokat megelőző időszakban. A hitelminősítő előrejelzése alapján az államadósság meredekebben emelkedik majd, és 2027-re megközelítheti a GDP 68 százalékát.
A Fitch rámutatott, hogy Karol Nawrocki elnök korai vétói és adóellenessége a mélyülő politikai megosztottságot tükrözik, ami korlátozhatja a koalíció képességét a szigorú költségvetési intézkedések végrehajtására a következő választásokig.
A hitelminősítő hangsúlyozta, hogy az EU-finanszírozás fenntartásához szükséges reformok végrehajtása továbbra is kulcsfontosságú lesz az erős GDP-növekedés fenntartásához a jelenlegi kihívások közepette.
A Fitch ugyanakkor 2025-re és 2026-ra egyaránt 3,2 százalékos reál GDP-növekedést vár, ami meghaladja a 2,3 százalékos társországi mediánt. A növekedést a stabil belföldi fogyasztás és az EU-források erőteljesebb felhasználása támogatja, ellensúlyozva az eurózónára kivetett amerikai vámok negatív hatásait.
Bár Lengyelország diverzifikált gazdasága és EU-tagsága támogatja a jelenlegi besorolást, az adósság stabilizálásának elmulasztása vagy a költségvetési fegyelem romlása leminősítést eredményezhet. A Fitch megerősítette Lengyelország „A-” szintű adósbesorolását.
Leminősítette Ausztriát a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő mindenekelőtt a vártnál sokkal gyengébb osztrák közfinanszírozási és reálgazdasági teljesítménnyel indokolta a lépést.
A Fitch péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „AA plusz”-ról egy fokozattal a továbbra is elsőrendű befektetői szintnek számító „AA”-ra vette vissza Ausztria hosszú távú külső államadósság-kötelezettségeinek besorolását.
Az új szuverén osztályzat kilátása stabil.
A Fitch Ratings a leminősítéshez fűzött indoklásában kiemelte, hogy Ausztria költségvetési és makrogazdasági kilátásai tovább romlottak az előző osztályzati felülvizsgálat óta. A tavalyi államháztartási hiány elérte a hazai össztermék 4,7 százalékát, vagyis jelentősen meghaladta a Fitch Ratings által valószínűsített 3,7 százalékot – áll az elemzésben.
A Fitch szerint a költségvetési elcsúszás fő okai között volt a romló gazdasági környezet és a helyi önkormányzati szinteken tapasztalt túlköltekezés.
A hitelminősítő kiemeli azt is, hogy a GDP-arányos osztrák államadósságráta 2024-ben 81,8 százalék volt, vagyis szintén jelentősen meghaladta a Fitch egy évvel ezelőtti előrejelzését, amely 76,6 százalékos államadósságrátát valószínűsített a tavalyi év egészére.
A cég közölte, hogy ebben a környezetben a GDP-arányos osztrák államadósságráta további növekedésére számít középtávon, és azzal számol, hogy ez az adósságmutató csak valamikor 2027 és 2029 között stabilizálódik 81 százalékon.
A Fitch hangsúlyozza, hogy ez is számottevően magasabb szint lesz a koronavírusjárvány előtt mért 71 százaléknál, és messze meghaladja a cég listáján „AA” besorolással szereplő többi szuverén adós mediánját, amely 48,8 százalék.
A Fitch Ratings kiemeli, hogy 2024 volt a második olyan év egymás után, amikor az osztrák gazdaság teljesítménye visszaesett: a hazai össztermék 1,2 százalékkal csökkent, nagyobb mértékben a Fitch előrejelzésénél, amely 0,9 százalékos visszaesést valószínűsített 2024-re.
Ez azt jelenti, hogy az osztrák gazdaság kibocsátási értéke 3,3 százalékkal alacsonyabb az ukrajnai háború előtti szintnél, és ez a leggyengébb teljesítmény ezen a mércén az Európai Unión belül – áll a Fitch elemzésében.
A hitelminősítő 2025-re stagnálást, jövőre 1,2 százalékos növekedést vár az osztrák gazdaságban.
Megvonta az Egyesült Államoktól a lehetséges legjobb, „Aaa” államadós-osztályzatot a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő mindenekelőtt azzal indokolta a lépést, hogy több mint egy évtizede folyamatosan növekszik az amerikai államadósságráta és a kamatteher, és ma már mindkét mutató jelentősen meghaladja a hasonló besorolású szuverén adósokra jellemző szinteket.
A Moody’s péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok hosszú távú kibocsátói osztályzatát az eddigi „Aaa”-ról egy fokozattal „Aa1”-re rontotta.
A cég ezzel egy időben a besorolás kilátását az eddigi negatívról stabilra módosította.
A Moody’s lépése nyomán a három globális hitelminősítő közül már egyik sem tartja nyilván a lehetséges legjobb besorolásokkal az amerikai államadósság-kötelezettségeket.
A hitelminősítő a növekvő adósságra és a kamatokra hivatkozva hozta meg döntését, ezek ugyanis szerinte „jelentősen magasabbak, mint a hasonlóan besorolt szuveréneknél”.
A Reuters hírügynökség emlékeztet arra, hogy a Moody’s a nagy hitelminősítők közül utolsóként tartotta meg az amerikai államadósságra vonatkozó legjobb, tripla A-s besorolást, bár 2023 végén a szélesebb költségvetési hiány és a magasabb kamatfizetések miatt negatívra rontotta a kilátást.
„Az egymást követő amerikai kormányok és a kongresszus nem tudott megállapodni a nagy éves költségvetési hiány és a növekvő kamatköltségek trendjének megfordítására irányuló intézkedésekről” – közölte a Moody’s.
Ismeretes, általában 18-24 hónapon belül „feloldja” a kilátást, vagyis negatív kilátás esetén vagy visszaállítja azt stabilra, vagy leminősítést hajt végre, így a besorolás frissítése valamikor az idén valószínűsíthető volt.
Románia immár mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategória alján áll, leminősítésre utaló negatív kilátással.
Stabilról leminősítésre utaló negatívra rontotta Románia adósbesoroláshoz tartozó kilátását a Moody’s – közölte péntekről szombatról virradó éjjel a New York-i székhelyű hitelminősítő. A Moody’s változatlanul hagyta a Baa3 besorolást, mely a befektetésre ajánlott legalacsonyabb szint.
„A kilátások stabilról negatívra történő rontására vonatkozó döntés azt a kockázatot tükrözi, hogy további költségvetési konszolidációs intézkedések hiányában Románia pénzügyi ereje jelentősen gyengülni fog az elkövetkező években” – olvasható a döntés indoklásában.
A Moody’s arra számít, hogy a tavalyi 8,7 százalék után idén 7,7 százalék lesz Románia GDP-arányos költségvetési hiánya, míg az államadósság 2025 végére 59,3, jövőre pedig 62,7 százalékra nő.
Az idei költségvetés tervezetében a bukaresti kormány 7 százalékos deficitcélt határozott meg.
A hitelminősítő előrejelzése szerint a nagy hiteligény és a növekvő kamatterhek miatt jelentősen romlani fognak az államadósság fenntarthatósági paraméterei, míg a kamatoknak az állami bevételekhez viszonyított aránya 2029-re 9 százalék fölé nő.
A Fitch decemberben, a Standard&Poor’s pedig februárban rontotta stabilról negatívra az adósbesoroláshoz tartozó kilátásokat, miközben a befektetésre ajánlott legalacsonyabb kategóriában tartotta Romániát.
A HSBC brókercég az amerikai részvények minősítését „semlegesre” csökkentette, az európai részvények besorolását pedig a britek kivételével „alulsúlyozásról” „túlsúlyozásra” emelte. Az ok a vámháború. A HSBC szerint az Egyesült Államok megingott támogatása a NATO és Ukrajna iránt egy „vízválasztó pillanat” katalizátora Európa számára, de a jelentős német költségvetési ösztönzők is befolyásolják a tőzsdéket.
Míg a Trump-kormányzat gazdaságpolitikai, elsősorban kereskedelmi lépései bizonytalanságot okoztak, addig Európa 1200 000 milliárd dollár értékben önt pénzt a gazdaságba, és Kína is egyre erősebb jeleket mutat a technológiai versenyben. Mindez azzal jár, hogy a befektetők egyre inkább elfordulnak az Egyesült Államoktól – magyarázza a Reuters elemzése.
Alastair Pinder, a HSBC globális részvénystratégája hangsúlyozta, hogy „nem fordulunk negatív irányba az amerikai részvényekkel kapcsolatban – de taktikailag egyelőre máshol látunk jobb lehetőségeket”.
A bank szerint a kissé gyengébb amerikai növekedés előnyös lehet, ha kiváltja a Federal Reserve alkalmazkodását és alacsonyabb kötvényhozamokat eredményez.
Az amerikai részvények semlegesre történő leminősítése ellenére az HSBC továbbra is optimista az amerikai technológiai részvények értékelésével kapcsolatban, mivel a nagy technológiai vállalatok alulteljesítése nagyobb egy részvényre jutó nyereséget (EPS) hoz. A bank kiemelte, hogy az amerikai részvények alapvetően továbbra is erősek, és 2024 negyedik negyedévére 18 százalékos részvényenkénti profitnövekedést vár, ugyanakkor a piac már 2025 első felére a nyereségcsökkenéssel számol.
A bank úgy véli, hogy a részvények közép- és hosszú távú kilátásai akkor javulhatnak, ha a vámhelyzet stabilizálódik, és további költségvetési és deregulációs intézkedéseket vezetnek be az Egyesült Államokban.
Pinder szerint az amerikai részvények árfolyama volatilis lesz a jövőben, főleg az április elején esedékes büntetővámok felülvizsgálata miatt, ugyanakkor a közelmúltbeli európai költségvetési fejlemények és Kína magasabb költségvetési támogatása pozitív elmozdulást jelezhet a globális részvénypiacnak – összegezte az investing.com.
A kereskedelmi háború miatt az S&P 500 a február 19-i rekordjához képest mintegy 6,1 százalékot esett. A Wall Street attól tart, hogy a vámháború erősödése miatt csökkennek a vállalati profitok és az amerikai gazdaság recesszióba süllyed. Donald Trump elnök vasárnap elismerte, hogy a vámintézkedései negatívan érinthetik az amerikai gazdaságot.
Michael Wilson, a Morgan Stanley részvénystratégája hétfői jegyzete szerint a technológiai részvények átlagát mutató index az év közepéig további 5 százalékkal, 5500 pontra eshet majd az évet 6500 pont magasságában zárhatja, ami 12,7 százalékos emelkedést jelentene az irányadó index legutóbbi záró értékéhez képest. Az elemző volatilitást vár a technológiai részvények értékében.
A HSBC rámutat arra is, hogy a globális vámtérkép összetett, a bevételek rugalmassága régiónként eltérő. Példának hozta fel, hogy egy 10 százalékos vámemelés jelentősen befolyásolná Mexikó bevételeit, míg Kínára csak minimális hatást gyakorolna.
A cég szerint Európában a vállalatok amerikai kitettsége kisebb, mint amennyire a piac azt gondolja. A brókerek arra számítanak, hogy a leendő német kormánykoalíció megszerzi a Bundestag jóváhagyását a fiskális ösztönző intézkedésekhez, ami „segíthet fenntartani az európai részvények lendületét”.
A Fitch után az S&P is negatívra módosította Románia kilátásait. Az S&P jelentése szerint Románia széttagolt és bizonytalan politikai környezete valószínűleg késlelteti az új kormány költségvetési konszolidációs programját.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Románia államadós-osztályzatának kilátását az S&P Global Ratings, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a következő években növekednek a román közfinanszírozást terhelő kockázatok.
A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntéssel egy időben megerősítette a hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált román szuverén adósság „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását.
A „BBB mínusz” osztályzat az S&P módszertanában a befektetésre ajánlott minősítési sáv alsó széle, vagyis ha a cég erről a fokozatról leminősíti a hosszú távú román államadósosztályzatot, Románia ennél a cégnél elveszítené befektetési ajánlású besorolását, és átkerülne a magas hozamú – spekulatív – kategóriába.
A román szuverén osztályzat kilátásának negatívra rontásához fűzött indoklásában a hitelminősítő kiemeli, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért román államháztartási hiány 2020 óta számolt éves átlaga 7,6 százalék, és a GDP-arányos államadósságráta ugyanebben az időszakban 15 százalékponttal emelkedett.
Az S&P Global Ratings közölte: becslése szerint az utóbbi öt év átlagán belül a GDP-arányos román államháztartási deficit tavaly megközelíthette a 8,7 százalékot. A cég hangsúlyozta, hogy saját korábbi előrejelzése 2024-re 7,3 százalékos hiányt valószínűsített.
A vártnál is nagyobb deficit a következő években a S&P várakozásánál is nehezebbé teszi a költségvetési konszolidációt, és bár a román államháztartás bevételei tavaly 10 százalékkal nőttek éves összevetésben, a kiadások ugyanakkor 19 százalékkal emelkedtek – áll a hitelminősítő elemzésében.
Az S&P szerint a magas költségvetési hiány miatt a likvid szuverén eszközöktől megszűrt GDP-arányos államadósságráta a következő három évben folyamatosan emelkedő pályán marad, és 2027-ig átlépi a 60 százalékot.
Az expanzív költségvetési politika nyomán a román folyómérleg-egyenleg hiánya tavaly valószínűleg meghaladta a hazai össztermék 8 százalékát, és várhatóan a 2025–2028 közötti időszakban is 6,9 százalék lesz éves átlagban – áll a hitelminősítő elemzésében.
Az S&P Global Ratings várakozása szerint ebben a környezetben a bruttó külső finanszírozási igény a folyó bevételek és a felhasználható tartalékok 100 százaléka felett marad, bár a nem adóssággeneráló tőkebeáramlások – mindenekelőtt az európai uniós folyósítások és a közvetlen külföldi befektetések – a folyómérleg-hiány 50 százalékát fedezhetik a következő években.
Miközben már lassan egy éve dúlnak a harcok Izrael és a közel-keleti iszlamista alakulatok között, az amerikai hitelminősítő, a Moody’s egyre borúsabban látja a zsidó állam jövőbeni kilátásait – számolt be a Times of Israel.
A szervezet 2024-ben már második alkalommal rontott az izraeli gazdaság hitelminősítésén, ezúttal egyszerre két fokozattal csökkentették a besorolást.
Az intézet A2-ről Baa1-re csökkentette az ország szintjét, valamint negatív kilátásokat fogalmaztak meg.
A Moody’s kifejtette aggodalmait, hogy Jeruzsálemnek a súlyos geopolitikai nehézségek mellett egyre komolyabb belpolitikai nehézségekkel is szembe kell néznie.
A megnövekedett biztonsági kockázatok (társadalmi megfontolásból) miatt már nem számítunk gyors és erős gazdasági fellendülésre, mint a korábbi konfliktusok idején – áll a közleményben. Valamint hozzátették: a késleltetett és lassabb gazdasági fellendülés viszont egy elhúzódó és szélesebb körű katonai hadjárattal együtt tartósabban fogja érinteni az államháztartást, ami a korábbi előrejelzéseinkhez képest tovább tolja ki az államadósságráta stabilizálódásának kilátását.
A Moody’s arra figyelmeztetett, hogy „a geopolitikai kockázat jelentős eszkalálódása Izrael intézményeinek és kormányzásának minőségromlására is utal, amely nem enyhítette teljes mértékben az államadósság hitelmérőit károsító intézkedéseket”.
A bejelenés éppen akkor érkezett, amikor az izraeli védelmi erők (IDF) fokozták az összecsapásokat a libanoni terrorszervezettel, a Hezbollahhal. Tavaly október 7-e óta a legnagyobb hitelminősítők, így a Moody’s, az S&P és a Fitch is csökkentette Izrael államadós-besorolását, és negatív kilátást tartott fenn, nyitva hagyva az ajtót további leminősítések előtt.
Attól tartanak ugyanis, hogy romlik a költségvetési helyzet, illetve negatívan alakul a biztonsági helyzet.
Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő „A plusz” szintről „A”-ra rontotta Izrael hitelminősítési besorolását, továbbra is negatív kilátással.
A Hamász elleni háború októberi kezdete óta a Fitch a harmadik hitelminősítő, amely rontotta az ország besorolását, amit a gázai háború folytatódása, a megnövekedett geopolitikai kockázatok és a több fronton folytatott katonai műveletek hatásával indokolt.
A Fitch előrejelzése szerint belátható időn belül újabb leminősítés következhet. „A gázai konfliktus eltarthat 2025-ig is, és azzal a veszéllyel jár, hogy más frontokra is kiterjed. Ráadásul emberi veszteségeket, jelentős további katonai kiadásokat, az infrastruktúra tönkretételét, valamint a gazdasági tevékenység és a befektetések tartósabb károsodását eredményezheti, mely Izrael hitelképességi mutatóinak további romlásához vezethet” – indokolták döntésüket.
A hitelminősítő arra számít, hogy 2024-ben a költségvetési hiány eléri a GDP 7,8 százalékát Izraelben, noha a költségvetési hiánycélnak 6,6 százalékot irányoztak elő. A Fitch szakemberei szerint a hiány növekedését követően Izrael államadóssága idén a GDP 70 százalékára, jövő év végére pedig 72 százalékára emelkedik. A koronavírus-járvány idején a mutató 71 százalék volt.
A Fitch utolsóként rontotta Izrael besorolását a három hitelminősítő közül; a háború kezdete óta a Moody’s és az S&P már korábban leminősítette az izraeli kormány kötvényeit.
A Moody’s februárban „A2”-re (a Fitch A besorolásának megfelelő szintre) csökkentette a besorolást, szintén negatív kilátással. Áprilisban az S&P a korábbi magasabb, „AA mínusz” besorolásról „A pluszra” rontotta értékelését, negatív kilátással.
Becalel Szmotrics pénzügyminiszter a háború miatt természetesnek nevezte a leminősítést. „Izrael gazdasága erős, helyesen és felelősségteljesen irányítjuk. A gazdasági mutatók a gazdaság erejét és a piacok nagy bizalmát mutatják. Minden fronton megnyerjük a háborút, helyreállítjuk a biztonságot és a növekedés útjára emeljük a gazdaságot a háborúból” – ígérte Szmotrics.
Izrael hitelbesorolása az elmúlt évekig folyamatosan javult: az S&P 2018 nyarán „AA mínuszra” emelte értékelését. A Moody’s és a Fitch nem követte az S&P-t, és egy fokozattal lejjebb, „A pluszban” hagyta a mutatót.
