Kedden léptek életbe az Egyesült Államok új vámrendelkezései, melynek értelmében 25 százalékos vámot vetnek ki a Kanadából és Mexikóból származó importra, illetve 10 százalékos vámemeléssel sújtják a Kínából érkező termékeket.
Azonban a Fehér Ház egy napra rá közölte, hogy egy hónappal elhalasztja a mexikói és kanadai autóimport esetében a különvám bevezetését, csütörtökön pedig kiderült, hogy Mexikó esetében egy az egyben felfüggesztik a rendelkezést.
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy Claudia Sheinbaum mexikói elnökkel megállapodott abban, hogy Mexikó április 2-ig haladékot kap az USA-ba érkező mexikói termékekre kivetett importvám fizetése alól.
Trump a Truth Social -ön azt írta, az engedmény az elnök asszony iránti tiszteletének a jele:
Nagyon jó a kapcsolatunk, keményen dolgozunk együtt a határon, mind az illegális bevándorlók Egyesült Államokba való belépésének megakadályozása, mind a fentanyl megállítása terén.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök közölte, hogy Mexikó vámokat vet ki az amerikai árukra válaszul az Egyesült Államok 25 százalékos vámtarifájára, számolt be az AP.
Sheinbaum közölte, hogy az új tarifák hatálya alá tartozó áruk listáját március 9-én teszik közzé Mexikóváros központi terén.
Kína, aki ellen az USA szintén megemelte a vámot, azonnal válaszlépést vezetett be, Kanada pedig 21 napon belül vet ki vámot.
Sheinbaum hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ezen lépésének nincs alapja, és felháborodott Washington azon vádjain, hogy a mexikói kábítószer-kereskedők továbbra is működnek a „mexikói kormánnyal fennálló elviselhetetlen kapcsolatok miatt”.
Az államfő úgy véli, az Egyesült Államokban szintén felelősséget kell vállalnia az USA-ban sok halálesetet okozó ópiumfogyasztásért.
Sheinbaum hangsúlyozta, hogy a mexikói vámok bevezetésének célja „semmiképpen sem a gazdasági vagy kereskedelmi konfrontáció elindítása, ami sajnos és sajnálatos módon az ellenkezője annak, amit tennünk kellene”.
„Lehetetlen, hogy ne gondoljanak arra, milyen károkat okoz ez az Egyesült Államok polgárainak és vállalkozásainak az országunkban előállított áruk drágulása miatt. És arról is, hogy milyen károkat fog okozni, ha mindkét államban leáll a munkahelyteremtés. Senkinek nem származik előnye ezen a döntésből”, fogalmazott Sheinbaum.
Donald Trump legalább harminc napos haladékot adott a Kanadára és Mexikóra kivetni tervezett új vámok bevezetésére, ezzel ideiglenesen felfüggesztve a két ország elleni kereskedelmi konfliktus folytatását, amely még elnöksége idején kezdődött – számolt be a Guardianra hivatkozva a Telex.
Az új, átfogó amerikai vámok értelmében Kanada esetében a Kanadából az Egyesült Államokba érkező legtöbb árura 25 százalék vámot kellene fizetni, a kanadai energiatermékekre pedig 10 százalékot (erre válaszul Kanada is 25 százalékos vámot vezetett be Amerikára korábban). A mexikói termékekre Trump hasonlóan 25 százalékos vámot vetett volna ki, emellett 10 százalékos vámmal sújtotta a kínai termékeket is. Kína, Mexikó és Kanada együttesen az USA-ba irányuló import több mint 40 százalékát tette ki tavaly.
A Fehér Ház a vámok bejelentésekor azzal vádolta a mexikói kormányt, hogy szövetségre léptek a mexikói kábítószer-kereskedő szervezetekkel. Claudia Sheinbaum mexikói elnök rágalomnak nevezte Donald Trump erre vonatkozó állításait, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy lépjenek fel az illegális fegyveráramlás ellen, ami a kartellek felfegyverzését célozza. Kína esetében Trump a kelet-ázsiai országból származó fentanil előállítása elleni elégtelen kínai hatósági fellépéssel indokolta az ország ellen kivetett vámokat.
A megemelt vámok miatt szinte biztosan emelkednének az árak az Egyesült Államokban, a dollár pedig erősödhet, utóbbi folyamat már el is kezdődött a január 31-i bejelentés után. Fontos szempont, hogy az Egyesült Államok nyersolaj-importjának két legnagyobb forrása Kanada és Mexikó. Trump vámháborúja ezért a benzinárakon is meglátszódna, ha mégis bevezetné a most felfüggesztett vámokat.
A belengetett vámok ellenére két héten belül már ez a harmadik eset, amikor Trump elhalasztja a vámok bevezetését Mexikóval és Kanadával szemben. Justin Trudeau közösségi oldalán most arról írt, hogy Kanada intézkedéseket vezet majd be, hogy megerősítse az Egyesült Államok és Kanada határát. Trudeau egy fentanillal foglalkozó megbízottat is kinevez a határra, külön fókuszálva emellett a kábítószer-csempészetre és a pénzmosásra is. Donald Trump hétfőn arról számolt be, hogy Trudeau mellett Claudia Sheinbaum mexikói elnökkel is pozitívan zárult a vámszabályokról szóló tárgyalása.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Nagyon úgy tűnik, hogy sikerült ideiglenes megoldást nyélbe ütnie északi szomszédjával a közép-amerikai országnak a felizzott vámháborúval kapcsolatosan.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök hétfőn Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy az Egyesült Államok egy hónappal elhalasztja a Mexikóra kivetett vámokat – számolt be a Bloomberg.
„Jó beszélgetést folytattunk Trumppal” – jelentette ki a közösségi médiában közzétett bejegyzésében az elnökasszony, aki szerint egy sor ügyben dűlőre jutottak a telefonhívás során.
A lap szerint a mexikói peso ledolgozta jegyzésében a veszteségeket, és előbb 0,3, majd 0,8 százalékkal erősödött a latin-amerikai politikus megjegyzéseire reagálva.
A New York Times arról adott hírt, hogy az amerikai államfő megerősítette a megállapodás létrejöttét.
Trump kijelentette, hogy egy hónapra felfüggeszti a Mexikóra kiszabott vámokat, de hozzáfűzte, a Kanadára és Kínára kivetett adók még kedden hatályba lépnek.
Jól alakult a politikai eszmecsere
Claudia Sheinbaum azt is elmondta, hogy beszélt Trumpnak a mexikói kormány új plakátkampányáról, amelynek célja, hogy eltántorítsa az embereket az egyik legerősebb szintetikus fájdalomcsillapító, a fentanil használatától.
Claudia Sheinbaum mosolyogva idézte fel, hogy Trump a kampányra úgy reagált, vélhetően annak részleteivel kapcsolatban: küldje el nekem.
Mexikó a Plan Mexico névre keresztelt importhelyettesítési terv kiterjesztésére is összpontosít majd – vetítette előre Sheinbaum a sajtótájékoztatón. A program lényegében arra törekszik, hogy visszafogja az olyan országokból származó importot, mint Kína, és elkezdje előállítani ezeket az árukat a spanyol nyelvű országban, és megerősítse a mexikói iparágakat.
Az elnökasszony elmondása szerint a cél az volt, hogy újjáélesszék a „Made in Mexico” címkét a különféle termékeken.
Sostuvimos una buena conversación con el presidente Trump con mucho respeto a nuestra relación y la soberanía; llegamos a una serie de acuerdos:
1.México reforzará la frontera norte con 10 mil elementos de la Guardia Nacional de forma inmediata, para evitar el tráfico de drogas…
Ugyancsak a Bloomberg írja, hogy Donald Trump a saját platformján leírtak szerint várakozással tekint a további tárgyalási körök elé. Emellett maga is úgy látja, barátságos beszélgetést bonyolítottak le.
Újonnan megkötött megállapodásuk értelmében mindkét ország elkezd dolgozni a kereskedelem és a biztonság terén. Mexikó elnöke közölte, hogy kormánya 10 ezer nemzeti gárdistával erősíti meg az Egyesült Államokkal közös határát.
A friss megegyezés azt is magában foglalja, hogy együttműködnek a kábítószerek Amerikába és a fegyverek Mexikóba áramlásának megfékezésében.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Kína határozottan elutasítja az Egyesült Államok döntését, amely további 10 százalékos vámot ró a Kínából importált árukra, és bejelentette, hogy megfelelő ellenintézkedéseket tesz – közölte vasárnap a kínai kereskedelmi minisztérium. Eközben a vámokkal érintett Kanada és Mexikó vezetői is üzentek Trumpnak – írja a 444.hu..
Január 31-én New York-i idő szerint valamivel délután kettő előtt a Fehér Ház bejelentette, hogy február 1-jétől tényleg vámokkal sújtják Kínát, Kanadát és Mexikót. Ez a három ország az Egyesült Államok három legnagyobb külkereskedelmi partnere. Karoline Leavitt szóvivő bejelentése szerint Kínára 10, míg a két szomszédjára 25-25 százalékos vámot vetnek ki. Trump egyebek mellett azzal az ígérettel kampányolt, hogy átfogó vámokat fog kivetni a legnagyobb külkereskedelmi partnereikre, sőt, a most bejelentettnél magasabb vámtarifákat is emlegetett. Hivatali idejének első két hete azonban bizonytalanságot keltett azzal kapcsolatban, hogy vajon végig fogja-e csinálni, és egyes vezetők azt találgatták, hogy fenyegetései csak arra szolgálnak, hogy befolyást szerezzen magának.
Donald Trump amerikai elnök egyoldalú lépése súlyosan sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat; ez a lépés nemcsak a saját problémáját nem oldja meg, hanem megzavarja a két ország közötti normális gazdasági és kereskedelmi együttműködést is
– idézték a kínai minisztérium szóvivőjét a közleményben.
Hozzátették, hogy az Egyesült Államok „téves intézkedésére” válaszul Kína panaszt fog benyújtani a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), és „megfelelő ellenintézkedéseket fog tenni jogai és érdekei határozott védelme érdekében”.
A minisztérium közleményében sürgette továbbá az amerikai felet, hogy „objektívan és racionálisan kezelje a fentanilhoz kapcsolódó kérdéseket, ahelyett, hogy gyakran vámokkal fenyegetne más országokat”.
A Kínára kivetett vám indoka az volt, hogy a kelet-ázsiai országból származó kábítószer, a fentanil előállítása ellen nem lépnek fel kellően a kínai hatóságok, ami komoly problémát jelent az Egyesült Államokban.
„A fentanil az Egyesült Államok problémája. A kínai fél kiterjedt kábítószer-ellenes együttműködést folytatott az amerikai oldallal, és figyelemre méltó eredményeket ért ért el” – fogalmazott korábban Mao Ning, a kínai külügyi tárca szóvivője.
Kanada és Mexikó
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szombat este televíziós beszédet tartott, amelyben konkrét intézkedéseket jelentett be, amivel visszavágnak a kivetett adók miatt, köztük egy 25 százalékos vámot, amelyet fokozatosan vezetnek be 155 milliárd dollár értékű amerikai termékre.
Trudeau szerint Trump ezzel veszélyezteti az amerikai fogyasztók és iparágak hozzáférését a nagyon szükséges kanadai kritikus ásványi anyagokhoz és erőforrásokhoz, köztük az olajhoz, az energiához és a fához. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy Kanada tartományaival együttműködve felülvizsgálja az Egyesült Államokkal folytatott üzleteket.
„A Kanada elleni vámok veszélybe sodorják a munkahelyeket, és potenciálisan bezárhatják az amerikai autó-összeszerelő üzemeket és más gyártóüzemeket. Emelni fogják az önök költségeit, beleértve az élelmiszereket az élelmiszerboltban és az üzemanyag árakat. Akadályozni fogják az önök hozzáférését az USA biztonsága szempontjából létfontosságú áruk, például a nikkel, a kálium, az urán, az acél és az alumínium megfizethető ellátásához” – üzent Trudeau az amerikaiaknak.
A kanadai miniszterelnök szerint Trump megsérti ezzel azt a kereskedelmi egyezményt (USMCA), amelyet néhány évvel ezelőtt Mexikóval együtt írtak alá.
Kezdetként keddtől Kanada 25 százalékos vámot vet ki a Kanadába érkező 30 milliárd dollár értékű amerikai árukra. A vámokat három héten belül 125 milliárd dollár értékű amerikai importra is kivetik.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök közölte, hogy utasította gazdasági miniszterét, hogy a mexikói érdekek védelmében tarifális és nem tarifális intézkedéseket vezessen be az Egyesült Államokkal szemben.
Sheinbaum szerint országának „hideg fejjel” és tervezett megtorló válaszlépésekkel kell válaszolnia. „Amikor más nemzetekkel tárgyalunk, amikor más nemzetekhez beszélünk, akkor azt mi mindig emelt fővel tesszük, soha nem lehajtott fejjel” – mondta.
Trump hivatala szerint a kínai tisztviselők nem akadályozták meg, hogy kábítószert szállítsanak Mexikóba, és azokat a kartellek kezébe jussanak. Azt is állította, hogy a mexikói drogkereskedők „tűrhetetlen szövetséget kötöttek a mexikói kormánnyal”.
A közösségi médiában erre Sheinbaum úgy reagált: „Határozottan visszautasítjuk a Fehér Ház rágalmait, miszerint a mexikói kormány bűnszervezetekkel szövetkezik”. Azt javasolta, hogy hozzanak létre egy munkacsoportot Trumppal a Mexikóval kapcsolatos problémák leküzdésére, mondván: „A problémákat nem lehet vámok kivetésével megoldani”.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Donald Trump megválasztott elnök kampánya során gyakran fenyegetőzött, hogy több országra is vámot vet ki, az illegális bevándorlással és a kábítószerekkel kapcsolatos aggályaira hivatkozva.
Donald Trump megválasztott elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy az illegális bevándorlás és a kábítószer elleni fellépés első napján új vámokat vet ki Kínára, Kanadára és Mexikóra.
Trump bejelentette, hogy 25%-os adót vet ki minden Kanadából és Mexikóból az országba belépő termékre, és további 10%-os vámot vet ki a Kínából származó árukra az Egyesült Államok elnökeként betöltött első lépései között.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb áruimportőre, a legfrissebb népszámlálási adatok szerint Mexikó, Kína és Kanada a három legnagyobb beszállító.
A fenyegetett vámok – ha végrehajtják – azt kockáztatják, hogy az élelmiszerek, az autók és más áruk árai emelkednek az Egyesült Államokban.
Trump a Truth Social honlapján közzétett bejegyzésében fenyegette meg a fenyegetést, ahol új gazdaságpolitikája magyarázataként az Egyesült Államokba vándorló emberek beáramlására mutatott rá.
„Január 20-án, a sok első végrehajtói rendeletem egyikeként aláírok minden szükséges dokumentumot, hogy Mexikónak és Kanadának 25%-os vámot számítsak ki az Egyesült Államokba érkező ÖSSZES termékre, és annak nevetséges nyílt határaira” – írta.
Trump azt mondta, hogy a vámok mindaddig érvényben maradnak, amíg „a kábítószerek, különösen a fentanil, és minden illegális idegen megállítják hazánk megszállását”.
Hozzátette, hogy Mexikó és Kanada meg tudja oldani azt a problémát, hogy „az emberek átözönlődnek Mexikón és Kanadán, és soha nem látott szintre emelik a bűnözést és a kábítószereket”.
Trump Kínát hibáztatja Trump Kínát hibáztatta az Egyesült Államokban kialakult fentanil-kábítószer-válságért is, mondván, hogy „sok megbeszélést folytatott Kínával az Egyesült Államokba szállított hatalmas mennyiségű kábítószerről, különösen a fentanilról – de hiába”.
A megválasztott elnök kijelentette, hogy amíg Kína le nem állítja a kábítószer-küldést az Egyesült Államokba, addig „a további vámokon felül további 10%-os vámot számít fel Kínának az Amerikai Egyesült Államokba érkező termékeikre”.
A washingtoni kínai nagykövetség hétfőn azt közölte a posztra, hogy mindkét oldalon vesztesek lennének, ha az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúba keveredne.
„A Kína és az Egyesült Államok gazdasági és kereskedelmi együttműködése kölcsönösen előnyös természetű” – nyilatkozta Liu Pengyu, a nagykövetség szóvivője az X-en.
Nem világos, hogy Trump átvészeli-e a vámokkal való fenyegetést. Kincstári titkárra jelöltje, Scott Bessent több alkalommal is kijelentette, hogy a tarifák a tárgyalások eszközei.
A Fox News múlt héten megjelent közleményében Bessent kijelentette, hogy a vámok „hasznos eszközt jelentenek az elnök külpolitikai céljainak eléréséhez”.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy Trump magasabb vámokat szab ki. Első ciklusában más országok saját vámokkal vágtak vissza. Kanada például 2018-ban több milliárd új vámot jelentett be az Egyesült Államokkal szemben, válaszul a kanadai acélra és alumíniumra kivetett adókra.
A múlt héten egy magas rangú kínai kereskedelmi tisztviselő azt mondta, hogy a kínai exportra kivetett magasabb vámok visszaütnének az Egyesült Államokban, mivel megemelnék a hazai fogyasztói árakat.
Wang Shouwen kereskedelmi miniszterhelyettes azt is elmondta, hogy Kína gazdasága képes kezelni az ilyen „külső sokkok” hatását.
Noha a megválasztott elnök nem tett említést Európáról, a kampány során többször javasolta , hogy 10 százalékos vámot vessen ki az Egyesült Államokba exportált európai uniós árukra, ami alaposan megzavarná az EU és az USA közötti kereskedelmet.
A Tesla új gyárat épít, ezúttal Mexikó északi részén, Monterrey városában, amivel az elektromos járműgyártó az Egyesült Államokon kívüli terjeszkedését akarja megalapozni. Az országgal kötött üzlet értéke elérheti az 1 milliárd dollárt – számolt be a Reutersre hivatkozva az VilágGazdaság.
„Az egész Tesla vállalat Mexikóba érkezik és egy óriási gyárat fognak építeni, az akkumulátorfejlesztésről szóló közös beruházásunkról pedig továbbra is tárgyalunk” – jelentette be Andres Manuel Lopez Obrador, az ország elnöke.
A kezdeti beruházás értéke körülbelül 1 milliárd dollár lesz, a további fázisok alatt azonban a kiadások akár a 10 milliárdot is elérhetik.
A Monterreyben felépülő üzem bejelentése végleg eloszlatta azokat az aggodalmakat, miszerint a terület vízhiánya miatt a beruházás csak komoly feltételek mellett jönne létre. A hírek lendületet adnak Mexikónak, amely azon dolgozik, hogy a koronavírus-járvány miatt Ázsiából Észak-Amerikába visszatérő befektetések új központjává váljon, ezzel jelentősen megnövelve a hazai fejlesztéseket.
Mexikó 2022-ben az évek óta legmagasabb közvetlen külföldi befektetést könyvelhette el, mivel a vállalkozások kihasználták az alacsonyabb költségű és képzett munkaerőt, valamint az USA-val kötött szabadkereskedelmi megállapodást, amely az országot az autóipar globális központjává tette.
Az Egyesült Államokba szállított, mexikói gyártású elektromos autók az iparági tisztviselők szerint jogosultak a Biden-kormány által az elektromos autók elterjedésének ösztönzésére nyújtott támogatásra. A vállalatnak az USA-n belül Kaliforniában és Texasban, Németországban Berlinben, valamint Kínában Sanghajban vannak autógyárai.
Az elmúlt időszak egyik legnagyobb olajpiaci bejelentése a mexikói Pemexhez kapcsolódik. A cég ugyanis a héten közölte, kb. 600 millió hordónyi olaj található azon a mezőn, amelyet nemrég feltártak. Ez pedig különösen jó hír az állami vállalat számára, mivel a Pemex a világ legeladósodottabb olajtársasága.
Rendkívüli bejelentést tett a mexikói Petroleos Mexicanos (Pemex) állami tulajdonban lévő olajtársaság. A vállalat az elmúlt időszakban a világ leginkább eladósodott olajcégeként volt ismert, azonban csütörtökön közölték, hatalmas olajmezőt találtak.
A vállalat vezetője, Octavio Romero Oropeza már március 14-én jelezte egy interjúban, hogy óriási olajmezőt tártak föl Mexikó Tabasco államában. A pontos méretet akkor még nem árulta el, csak annyit, hogy felveszi a versenyt a Quesqui nevű olajmezővel, amely Mexikó legfontosabb olajpiaci feltárása volt 1987 óta.
Aztán március 18-án, csütörtökön, meg is érkeztek a pontos adatok. Romero akkor közölte, 5-600 millió hordónyi olajat rejthet a terület, és a cég úgy tervez, hogy 2021 végén már közel napi 2 millió hordós kitermelésre lesznek képesek – írja a Reuters. A Pemex jelenleg nagyjából napi 1,7 millió hordó olajat termel. Viszonyításként: 2021 első negyedévében a napi átlagos olajfelhasználás globálisan 97 millió hordó körül mozgott.
Ez pedig igen komoly lépés volna a Pemex számára, mivel a cég olajkitermelése már tizenhat egymást követő évben folyamatosan csökken. Az állandósult lejtmenet pedig azt eredményezte, hogy a Pemex a világ leginkább eladósodott olajtársasága lett.
A cég saját közlése szerint tavaly év végén a teljes pénzügyi adósságuk 113,2 milliárd dolláron állt, még annak ellenére is, hogy a mexikói kormány jelentős támogatásokat nyújtott a vállalatnak.
Most azonban a Pemex újabb segítséget kap, ugyanis a mexikói kormány lényegében átvállalja a cég rendszeres adósságkifizetéseit erre az évre. A Pemex úgynevezett adósságamortizációs kifizetéseinek összege 2021-re meghaladja a 6 milliárd dollárt.
A kormány döntése azért is érdekes, mert mindeközben Mexikó költségvetési hiánya várhatóan a GDP 4,1 százalékára bővül majd az idei évben, és a Pemexnek nyújtott támogatások csak még jobban növelik a hiányt – mondták még februárban a Moody’s elemzői.
A hitelminősítőnél úgy számoltak, hogy a Pemexnek csak ebben az évben nagyjából 14,7 milliárd dolláros állami segítségre lesz szüksége.
