Megvonta az Egyesült Államoktól a lehetséges legjobb, „Aaa” államadós-osztályzatot a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő mindenekelőtt azzal indokolta a lépést, hogy több mint egy évtizede folyamatosan növekszik az amerikai államadósságráta és a kamatteher, és ma már mindkét mutató jelentősen meghaladja a hasonló besorolású szuverén adósokra jellemző szinteket.
A Moody’s péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok hosszú távú kibocsátói osztályzatát az eddigi „Aaa”-ról egy fokozattal „Aa1”-re rontotta.
A cég ezzel egy időben a besorolás kilátását az eddigi negatívról stabilra módosította.
A Moody’s lépése nyomán a három globális hitelminősítő közül már egyik sem tartja nyilván a lehetséges legjobb besorolásokkal az amerikai államadósság-kötelezettségeket.
A hitelminősítő a növekvő adósságra és a kamatokra hivatkozva hozta meg döntését, ezek ugyanis szerinte „jelentősen magasabbak, mint a hasonlóan besorolt szuveréneknél”.
A Reuters hírügynökség emlékeztet arra, hogy a Moody’s a nagy hitelminősítők közül utolsóként tartotta meg az amerikai államadósságra vonatkozó legjobb, tripla A-s besorolást, bár 2023 végén a szélesebb költségvetési hiány és a magasabb kamatfizetések miatt negatívra rontotta a kilátást.
„Az egymást követő amerikai kormányok és a kongresszus nem tudott megállapodni a nagy éves költségvetési hiány és a növekvő kamatköltségek trendjének megfordítására irányuló intézkedésekről” – közölte a Moody’s.
Ismeretes, általában 18-24 hónapon belül „feloldja” a kilátást, vagyis negatív kilátás esetén vagy visszaállítja azt stabilra, vagy leminősítést hajt végre, így a besorolás frissítése valamikor az idén valószínűsíthető volt.
Miközben már lassan egy éve dúlnak a harcok Izrael és a közel-keleti iszlamista alakulatok között, az amerikai hitelminősítő, a Moody’s egyre borúsabban látja a zsidó állam jövőbeni kilátásait – számolt be a Times of Israel.
A szervezet 2024-ben már második alkalommal rontott az izraeli gazdaság hitelminősítésén, ezúttal egyszerre két fokozattal csökkentették a besorolást.
Az intézet A2-ről Baa1-re csökkentette az ország szintjét, valamint negatív kilátásokat fogalmaztak meg.
A Moody’s kifejtette aggodalmait, hogy Jeruzsálemnek a súlyos geopolitikai nehézségek mellett egyre komolyabb belpolitikai nehézségekkel is szembe kell néznie.
A megnövekedett biztonsági kockázatok (társadalmi megfontolásból) miatt már nem számítunk gyors és erős gazdasági fellendülésre, mint a korábbi konfliktusok idején – áll a közleményben. Valamint hozzátették: a késleltetett és lassabb gazdasági fellendülés viszont egy elhúzódó és szélesebb körű katonai hadjárattal együtt tartósabban fogja érinteni az államháztartást, ami a korábbi előrejelzéseinkhez képest tovább tolja ki az államadósságráta stabilizálódásának kilátását.
A Moody’s arra figyelmeztetett, hogy „a geopolitikai kockázat jelentős eszkalálódása Izrael intézményeinek és kormányzásának minőségromlására is utal, amely nem enyhítette teljes mértékben az államadósság hitelmérőit károsító intézkedéseket”.
A bejelenés éppen akkor érkezett, amikor az izraeli védelmi erők (IDF) fokozták az összecsapásokat a libanoni terrorszervezettel, a Hezbollahhal. Tavaly október 7-e óta a legnagyobb hitelminősítők, így a Moody’s, az S&P és a Fitch is csökkentette Izrael államadós-besorolását, és negatív kilátást tartott fenn, nyitva hagyva az ajtót további leminősítések előtt.
Attól tartanak ugyanis, hogy romlik a költségvetési helyzet, illetve negatívan alakul a biztonsági helyzet.
A Moody’s Ratings több mint egy évtized után, először javított Törökország hitelminősítésén, ami őj mérföldkövet jelentet az ország azon törekvésében, hogy visszatérjen az ortodox gazdaságpolitikához.
A minősítést két fokozattal B1-re javították, B3-ról pozitív kilátással. Törökország továbbra is négy fokozattal a befektetési minősítés alatt van, egy szinten Jordániával és Bangladessel. A lépés az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings felminősítését követi, mivel Törökország visszatérése a hagyományos politikákhoz az infláció fordulatához és a központi bank devizatartalékainak gyors növekedéséhez vezetett .
„A B1-re való felminősítés fő hajtóereje a kormányzás fejlesztése, pontosabban az ortodox monetáris politikához való határozott és egyre jobban megalapozott visszatérés” – mondta a Moody’s a Bloomberg beszámolója szerint. „Ez az első látható eredményeket hozza Törökország jelentős makrogazdasági egyensúlyhiányának csökkentésében.”
Törökország az elmúlt években a világ leggyorsabb áremelkedéseit tapasztalta meg, amikor Recep Tayyip Erdogan elnök eltávolodott a hagyományos gazdaságpolitikától, olcsó hitelekkel, minimálbér-emelésekkel és laza állami finanszírozással kedvezve a növekedésnek. A tavalyi választások után a Mehmet Simsek pénzügyminiszter vezette gazdasági csoport a jegybank irányadó kamatának 8,5 százalékról 50 százalékra emelésével és szigorúbb fiskális politikával igyekezett helyreállítani a stabilitást.
Boom – nagyszerű hír Törökország számára. Ritka eset, hogy dupla fokozatú frissítéseket kap, de azt mutatja, hogy a Moody’s mennyire lemaradt a görbe mögött, és utol kellett érnie a Fitchet és az S&P-t – mondta Tim Ash, az RBC BlueBay Asset Management feltörekvő piacok stratégája. „Megmutatja a Simsek-reformok hatását.”
A Moody’s januárban stabilról pozitívra módosította Törökország hitelkilátásait, a hatóságok által végrehajtott gazdaságpolitikai „döntő változásra” hivatkozva. Az S&P pozitív kilátással egy fokozattal B+-ra, B-re emelte az ország besorolását. A Fitch márciusban pozitív kilátással egy fokozattal feljebb, B+-ra emelte az ország besorolását.
Az általunk megvalósított programnak köszönhetően a Moody’s, amely 11 év után emelte országunk hitelminősítését, megtartotta a kilátást pozitívnak – mutatott rá Simsek az X-en, hozzátéve, hogy a pozitív kilátás további potenciális besorolás-emelésekre utal.
A Moody’s azt várja, hogy a fogyasztói árinfláció decemberre meredeken, 45% alá csökken, amihez hozzájárul a folyamatban lévő belföldi kereslet lassulása és a reálárfolyam felértékelődése. A 2023 és 2022 júliusában bekövetkezett évközi minimálbér-emelések megismétlődése valószínűleg szintén támogatja a dezinflációt a jövőben.
A Moody’s szerint a török infláció 2025-ben 30% körülire lassul, miközben arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya idén a GDP 2,4 százaléka lesz, 2025-ben pedig a GDP 2%-a alatt lesz, a legutóbbi, 2022-es 5% után.
A Moody’s szerint bár a külső sebezhetőségek és a politikai kockázatok csökkentek, továbbra is kulcsfontosságú minősítési korlátok maradnak.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
📌 Moody's Ratings upgraded 🇨🇾Cyprus' ratings by two-notches!!
On 22/11/2024, @moodysratings proceeded with a #double#upgrade of the credit rating of the Republic of 🇨🇾Cyprus, classifying it for the first time since July 2011 in category A of the credit ratings, specifically in… pic.twitter.com/euSbRNzBwY
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael devizában és hazai valutában fennálló adósságkötelezettségeinek „A2” szintű, elsőrendű befektetői besorolásait a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő szerint továbbra is a kockázatok között szerepel a közvetlen katonai konfrontáció Izrael és Irán között.
A péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában a Moody’s kiemeli, hogy Izrael elsőbbségi devizaadósság-kibocsátásainak minősítése továbbra is a lehetséges legjobb, vagyis „Aaa”, tekintettel arra, hogy e kibocsátások mögött az amerikai kormány visszavonhatatlan, igény szerinti garanciavállalása áll.
Az „A2” szuverén besorolás a Moody’s véleménye szerint tükrözi a geopolitikai kockázatokkal szembeni megnövekedett izraeli kitettséget.
A cég közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve azt valószínűsíti, hogy folytatódik a konfliktus Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet között, és folytatódnak az ellenségeskedések Iránnal, valamint az Irán nevében tevékenykedő szerveződésekkel, köztük a Hezbollah libanoni síita milíciával is.
A hitelminősítő szerint az izraeli adósbesorolásra érvényes negatív kilátás a továbbra is lefelé ható kockázatokat tükrözi.
Különösképpen nem elhanyagolható annak kockázata, hogy a helyzet nyílt katonai konfliktussá fajul Izrael és a Hezbollah, vagy közvetlenül Izrael és Irán között – fogalmaz elemzésében a Moody’s Ratings.
A hitelminősítő várakozása szerint az izraeli hazai össztermék (GDP) alig 0,6 százalékkal növekszik az év egészében, de – abból a feltételezésből kiindulva, hogy az ellenségeskedések valamikor az idén véget érnek – jövőre valószínűleg fellendülés kezdődik az izraeli gazdaságban.
A Moody’s kiemeli ugyanakkor, hogy az idei első negyedévben a költségvetési bevételek mindössze 0,3 százalékkal, a kiadások viszont 38 százalékkal nőttek éves összevetésben.
A cég szerint az év során a bevételi és a kiadási oldal is normalizálódik valamelyest, bár a kiadások a belátható jövőben markánsan meghaladják a Hamász tavaly októberi terrortámadása előtt előirányzott szinteket.
Mindezek alapján a Moody’s azzal számol, hogy a hazai össztermékhez mért izraeli államháztartási hiány az idén 7,8 százalék körüli szintre emelkedik, egy százalékponttal magasabbra a hitelminősítő által februárban valószínűsített deficitnél.
A Moody’s februárban egy fokozattal, az addigi „A1”-ről az azóta is érvényes „A2”-re rontotta Izrael devizában és hazai valutában fennálló adósságkötelezettségeinek besorolását.
A cég ezzel egy időben befejezte a tavaly október óta érvényben tartott leminősítési felülvizsgálatot, és további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást állapított meg a most megerősített új osztályzatra.
A besorolás pénteki megerősítéséhez fűzött elemzésében a Moody’s közölte: várakozása szerint a GDP-arányos izraeli államadósság-ráta középtávon hozzávetőleg tíz százalékponttal lesz magasabb a tavaly prognosztizált szintnél.
A Moody’s Ratings megerősítette változatlan az Európai Unió lehetséges legjobb, „Aaa” szintű hosszútávú besorolását. A hitelminősítő szerint a 27 tagország készsége és képessége az Unió pénzügyi támogatására nagyon erőteljes, az EU teljes kötelezettségállománya várhatóan meghaladja idén az 500 milliárd eurót. Megerősítette változatlan stabil kilátással az Európai Unió lehetséges legjobb, „Aaa” szintű hosszú távú besorolását a Moody’s Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemeli:
Az EU elsőrendű osztályzatát alátámasztó legfőbb tényező a 27 tagország nagyon erőteljes készsége és képessége az unió pénzügyi támogatására.
A Moody’s hangsúlyozza: a tagországok erős támogatási képességét jelzi az EU „a1” szintű átlagos súlyozású érdekeltségi osztályzata, amely a világ legmagasabb ilyen jellegű minősítései között van nemzetek feletti szerveződések esetében.
A hitelminősítő szerint az Európai Unió különös mértékben számíthat a magas besorolású tagállamok – köztük Németország (Aaa/stabil), Franciaország (Aa2/stabil) és Hollandia (Aaa/stabil) – pénzügyi támogatására.
A Moody’s megállapítja, hogy a koronavírus-járványra adott válaszintézkedések jelentősen megváltoztatták az EU adósságkibocsátói szerepét és dominanciáját.
A járvány miatt megnövekedett munkanélküliség csökkentését célzó uniós program (SURE) 100 milliárd eurós finanszírozása, illetve a járvány következményeinek felszámolására Next Generation EU (NGEU) néven meghirdetett, 800 milliárd euróig terjedő uniós helyreállítási alap az Európai Unió adósságkibocsátásának meredek ívű emelkedéséhez vezetett – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő közölte: várakozása szerint az EU teljes kötelezettségállománya az idén meghaladja az 500 milliárd eurót, ez hozzávetőleg a 2019-ben mért adósságszint tízszerese.
A cég szerint az ellenállóképesség javítására és a kilábalás elősegítésére szolgáló európai uniós pénzügyi eszköz (RRF) 2026-ig tartó alkalmazási időszakának végére valószínűleg 900 milliárd és ezermilliárd euró közötti szintre emelkedik tovább az uniós adósságállomány.
A Moody’s hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság rendkívül hatékonyan irányítja a meredeken emelkedő és tartósan magas összegű adósságkibocsátásokat.
„Az EU 2021 óta évente rendre 100-150 milliárd euró új adósságot bocsát ki, és e kibocsátások iránt változatlanul nagy és sokoldalú befektetői kör tanúsít jelentős érdeklődést” – áll a Moody’s elemzésében.
Jóllehet az EU hitelköltségei a globális kamatfolyamatok erőteljes irányváltása közepette megemelkedtek, az unió továbbra is jelentős adósságmennyiséget tud kibocsátani versenyképes kamatok mellett – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A Moody’s kiemeli, hogy az EU közvetlen hitelkövetelési kitettsége Ukrajnával szemben jelenleg mintegy 30 milliárd euró, és az uniós vezetők februárban további 50 milliárd eurós, 2027-ig folyósítandó hitel- és adománycsomag összeállításáról egyeztek meg.
A hitelek folyósítása egy alacsony hitelképességi minősítésű, háborúban álló szuverén adós számára jelentős pénzügyi kockázattal jár, az EU által Ukrajnának nyújtott hitelek tartalékfedezeti rátája azonban 70 százalék, vagyis igen magas – áll a Moody’s elemzésében.
Nemrégiben egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is megerősítette változatlan stabil kilátással az Európai Unió lehetséges legjobb – e cég módszertanában „AAA”-val jelölt – hosszú távú besorolását. A Fitch szintén azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy az uniós tagországok erőteljesen elkötelezettek az EU pénzügyi támogatása mellett.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az elmaradt orosz földgázszállítások kétharmadát sikerült pótolni elsősorban a korábbinál nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzésével és a Norvégiából vezetéken érkező gázmennyiség növelésével, így Európának a tél végéig szükséges földgáztartaléknál nagyobb készlete van – áll a Moody’s Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett szektorelemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő adatai szerint az európai gáztározók telítettsége 82 százalékos volt 2022 végén; ez 2015 óta a legnagyobb telítettségi arány.
A Moody’s szerint mindez annak köszönhető, hogy az európai kormányok hatékony kínálati és keresleti oldali intézkedéseket tettek, a vállalatok alkalmazkodtak az energiasokkhoz, a tél eddigi szakasza enyhe volt és nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre cseppfolyósított földgáz.
A cég kiemeli, hogy a földgáz ára 80 százalékkal zuhant a tavaly nyáron elért csúcsok óta.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Nagy-Britannia hosszú távú, „Aa3” szintű államadós-osztályzatának kilátását a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő ezzel egy időben megerősítette a brit szuverén kötelezettségek besorolását.
A Moody’s a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést azzal indokolta, hogy a gyengülő növekedési kilátások és a magas infláció környezetében kiszámíthatatlanabbá vált a brit kormány szakpolitikai döntéshozatala. A hitelminősítő az indokok között említette azt a véleményét is, hogy kockázatok terhelik a brit közfinanszírozás adósságtűrő kapacitásait a valószínűleg még tovább emelkedő hitelfinanszírozási igény miatt. A Moody’s felidézi az azóta menesztett brit pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng által szeptember 23-án előterjesztett hatalmas, 45 milliárd font értékű adócsökkentési programot, amelyet a csomagterv ismertetése utáni példátlan piaci felfordulás miatt nem sokkal később vissza kellett vonni. Az ügybe belebukott Liz Truss brit miniszterelnök is, aki a héten bejelentette lemondását, miután a fedezetlen adócsomag beterjesztése nyomán kitört pénzügyi zűrzavar miatt a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója ellene fordult. A Moody’s pénteki elemzése szerint ez az eseménysorozat is az államháztartást érintő szakpolitikai döntéshozatal már évek óta gyengülő kiszámíthatóságának újabb megnyilvánulása. Az epizód a brit belpolitikai környezet erősödő polarizációját és kiszámíthatóságának romlását is illusztrálja – fogalmaz a hitelminősítő. A Moody’s előrejelzése szerint ebben a helyzetben a brit hazai össztermék (GDP) reálnövekedése – amely már az idei év eleje óta lassul – tovább gyengül a következő negyedévekben, és a 2023-2024-es időszakban mindössze 0,3 százalék lesz éves átlagban. A hitelminősítő várakozása szerint a brit gazdaság növekedési üteme 2026 előtt nem tér vissza a 1,5 százalékos potenciális ütemre. A gyenge növekedési kilátások és a Moody’s által vártnál valószínűsíthetően nagyobb államháztartási hiány a következő években folyamatosan 100 százalék felett tartja a GDP-arányos államháztartási hiányt, és ugyanezek a tényezők növelik az adósságpályát terhelő kockázatokat is – áll a hitelminősítő elemzésében. A Moody’s mindemellett azzal számol, hogy a következő hat hónapban 11 százalékhoz közeli szinten tetőzik az éves összevetésű brit infláció. Az elmúlt napokban a másik két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings is leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását, jórészt ugyanazokkal az indokokkal, amelyeket a Moody’s is felsorolt a brit osztályzati kilátás rontásához fűzött elemzésében.
Szlovákia, Csehország és Olaszország hitelbesorolását is negatív, tehát leminősítést valószínűsítő kilátással látta el a Moody’s hitelminősítő. A lépések elsősorban az európai energiaválságra reflektálnak.
A Szlovákiára vonatkozó kilátás stabilról negatívra történő megváltoztatása az ország Oroszországtól való jelentős energiafüggőségét tükrözi – szól az indoklás. Tekintettel Szlovákia nagy ipari szektorára és az Európai Unióba való integráltságára, az Oroszországból érkező gázszállítások tartós csökkenése jelentősen gyengítheti az ország gazdaságát, ami viszont negatívan hatna Szlovákia államháztartására, és súlyosbítaná a már meglévő strukturális kihívásokat, például a népesség elöregedését. A szlovák hosszú lejáratú, devizában denominált államadósságának besorolása A2.
Olaszország esetében a Baa3 besorolás kapott negatív kilátást. Indoklásában a Moody’s kiemeli, hogy míg a növekedés és a költségvetési fejlemények 2021-ben és 2022 elején pozitív meglepetéseket okoztak, az utóbbi időben az olasz hitelprofilra vonatkozó kockázatok egyre inkább felhalmozódtak az ukrajnai orosz invázió gazdasági hatása és a belpolitikai fejlemények (az újabb kormányválság) miatt. Mindkettőnek lényeges hitelezési kihatásai lehetnek:
a politikai környezet akadályozza a strukturális reformok végrehajtását, beleértve az Olaszország nemzeti helyreállítási és rugalmassági tervében (NRRP) foglaltakat is;
az energiaellátási kihívások gyengítik a gazdasági kilátásokat;
a költségvetési erejét tovább gyengíti a lassú növekedés, a magasabb finanszírozási költségek és a potenciálisan gyengébb költségvetési fegyelem.
Csehországban az A3 minősítést fenyegeti veszély. A döntés azt tükrözi, hogy megnövekedett a kockázata annak, hogy tartós és súlyos gázellátási zavarok lépnek fel, ami korlátozásokhoz vezethet, és mély recesszióba taszíthatja az ország gazdaságát. Ez negatív hatással lehet a trendnövekedésre és a költségvetési mutatók lényeges gyengülését okozhatja.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
A Moody’s hitelminősítő megerősítette, hogy Oroszország valóban csődbe került, miután tegnap lejárt a kötvényesek 100 millió dollárnyi hozamkifizetésének határideje, ezt pedig nem tudták teljesíteni – írja a Forbes.
Most már hivatalos, hogy a nyugati szankciók következtében Oroszország fizetésképtelenné vált. Tegnap járt le 100 millió dollárnyi hozamkifizetés határideje, ezt viszont nem tudta teljesíteni az ország. A csődhelyzet már „hivatalos”, ugyanis ezt a hitelminősítők mondják ki. Az orosz kormány egyébként tagadja, hogy csődbe került volna, szerintük megvan a kifizetések fedezete, de a szankciók miatt nincs módjuk teljesíteni ezeket.
Oroszország szempontjából a csődhelyzet azt jelenti, hogy Moszkva nem lesz képes külföldi forrásokat bevonni az államadósság finanszírozásába. Helyette belföldi adósságot tudnak kibocsátani, az orosz bankok pedig felvásárolják ezeket a rubel-papírokat. A rekordmagas energiaáraknak köszönhetően viszont továbbra is magasak az orosz állam bevételei, ezt igyekszik most csökkenteni az EU az olajembargóval.
Megerősítette változatlan stabil kilátással a balti köztársaságok és Lengyelország államadós-besorolásait pénteken a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő a döntések indoklásában kiemelte: alacsonynak tartja annak a kockázatát, hogy az ukrajnai háború a négy ország bármelyikére hagyományos hadviselés formájában átterjedjen.
A Moody’s péntek éjjeli londoni bejelentése szerint a megerősítési döntések Észtország „A1”, Litvánia és Lengyelország „A2”, illetve Lettország „A3” szintű szuverén osztályzatára vonatkoznak. A hitelminősítő a besorolások megerősítéséhez fűzött elemzéseiben hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázióval mind a négy országban megnőttek a geopolitikai kockázatok. Emiatt a Moody’s a három balti gazdaság politikai kockázati besorolását – az egyik olyan részosztályzatot, amely azt méri, hogy az egyes szuverén adósok milyen mértékben érzékenyek az eseménykockázatokra – az eddigi „baa”-ról „ba”-ra gyengítette. A cég kiemeli ugyanakkor azt a véleményét, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán megnövekedett geopolitikai kockázatok és az e kockázatokat övező, ugyancsak erősödő bizonytalanságok közepette is alacsony annak a valószínűsége, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus hagyományos hadviselés formájában átterjedjen a balti köztársaságra és Lengyelországra. A hitelminősítő szerint ezt a kockázatot számottevően csökkenti a NATO által a szövetség kölcsönös védelmi záradéka alapján nyújtott teljes biztonsági garancia, és az, hogy a NATO az Ukrajna elleni orosz támadás óta megerősítette katonai jelenlétét a balti térségben, valamint más közép- és kelet-európai országokban. A balti országok és Lengyelország esetében a Moody’s szerint nagyobb a nem hagyományos vagy hibrid eszközökkel elkövethető támadások valószínűsége; ezek közé tartozhatnak a kibertámadások, a dezinformációs kampányok, a szabotázsakciók vagy társadalmi nyugtalanság szítása. Az ilyen hibrid támadások azonban önmagukban sokkal kisebb valószínűséggel gyakorolnának érdemi negatív hatást ezeknek az országoknak a szuverén adósminőségi profiljára, mint egy hagyományos fegyveres támadás – áll a Moody’s pénteki elemzéseiben. A cég a három balti köztársaságban gyenge, de pozitív gazdasági növekedést vár az idén: alapeseti előrejelzése Litvániában a hazai össztermék (GDP) 1,4 százalékos, Észtországban 0,6 százalékos, Lettországban 1,3 százalékos növekedését valószínűsíti 2022-re. Lengyelországban a Moody’s prognózisa 2022-ben és 2023-ban egyaránt robusztus, 3 százalék körüli GDP-bővüléssel számol.
