A Sahed típusú drónokat gyártó gyárba már idén megérkezhetnek az importált munkások. Az észak-koreaiak legalább 12 órás műszakokban dolgoznak majd, ezer forint alatti órabérért.
Tovább segíti Oroszország háborúját Ukrajna ellen Észak-Korea, mely még az idei évben 12 ezer munkást küldene az egyik tatárföldi dróngyárba az ukrán katonai hírszerzés (GUR) értesülései szerint.
Nem lesznek milliomosok a dróngyárakban dolgozó észak-koreaiak
Október végén az orosz külügyminisztériumban találkoztak a helyi tisztviselők és a munkaerő-kölcsönzést biztosító észak-koreai cég vezetői. Az ukránok azt is tudni vélik, hogy az észak-koreai munkások napi legalább 12 órát dolgoznak majd, óránként 2,5 dollár körüli fizetésért.
Az Alabuga különleges gazdasági övezetben található üzem elsősorban az iráni Sahedeken alapuló csapásmérő drónokat gyárt, ám a termelést nehezíti a munkaerőhiány – írja az ukrán ZN.
Korábban, az orosz oldalon elesett észak-koreai katonákra emlékező ünnepségen Kim Dzsongun észak-koreai vezető a két ország közötti katonai együttműködés fokozását ígérte. Phenjan katonák és munkások mellett lőszerszállítmányokkal is segíti Moszkvát, de 5 ezer utászt is küldött, hogy segítsenek az infrastruktúra helyreállításában.
Bár az észak-koreai katonák csak a kurszki ukrán betörés felszámolásában vettek részt, Ukrajna területére nem hatoltak be, az orosz–ukrán határ közelében jelenleg is állomásozik mintegy 10 ezer észak-koreai katona. A dél-koreai hírszerzés szerint azonban folyamatosan zajlik újabb katonák kiképzése és kiválasztása oroszországi küldetésre.
2024-ben Ukrajnában a munkaerőpiacon emelkedtek a bérek. Egy felmérés eredményei szerint a fő kihívást a munkaerőhiány, a jelöltek fizetési elvárásainak növekedése, a mozgósítás és a munkaerő külföldre való kiáramlása jelentette.
A felmérést 2024. október 7-től november 10-ig végezték el, és az idei év májusától októberig tartó időszakra terjedt ki. A felmérésben 216, a személyzetért felelős szakember vett részt: 39%-uk főosztályvezető, 32%-a középszintű vezető, 24%-a a felső vezetés képviselője, 5%-a junior munkatárs.
Egyre nő a munkavállalók bére
A gazdasági tárca előrejelzése szerint 2024-ben a munkavállalók havi átlagkeresete (bruttó) 20 581 hrivnya, infláció okozta reálnövekedés pedig 12% lesz. A Nemzeti Bank adatai szerint az ukránok reálfizetése az inflációt is figyelembe véve 14%-kal emelkedik, és meghaladja a háború előtti szintet az év végén.
2024-ben az Európai Üzleti Szövetség tagvállalatainak 87%-a megemelte alkalmazottai fizetését. 2025-ben a cégek 88%-a tervezi ezt.
Az Európai Üzleti Szövetség felmérése szerint a cégek 36%-a jelezte fizetésemelési szándékát, de még nem döntött az emelés mértékéről. 5-10%-os emelést tervez a cégek 16%-a, 10-15%-kal – 24%-ka, 15-20%-kal – a vállalatok 11%-ka. A megkérdezett társaságok mindössze 1%-a kész 20%-nál nagyobb fizetésemelésre.
2024-ben a cégek 18%-a 10%-nál kevesebbel, 43%-a 10-15%-kal, 21%-a 15-20%-kal, 5%-a pedig több mint 20%-kal emelte az alkalmazottai bérét.
Munkaerő hiány és állásajánlatok
Ami az állásajánlatokat illeti, 2024-ben a cégek 93%-a teremtett munkahelyeket, ebből 3%-a csak belső jelölteknek és korábbi alkalmazottainak szólt. Ugyanakkor a cégek 7%-a nem teremtett új munkahelyeket. 2025-ben a cégek 46%-a tervez létszámbővítést, 7%-a létszámcsökkentést, 47%-a pedig nem tervezi alkalmazottai létszámának változtatását. A vállalatok többsége (71%) jelentős létszámhiányról számolt be, ami 3%-kal kevesebb, mint a felmérés előző hullámában. A munkaadók 25%-a tapasztal részleges hiányt, és csak a cégek 4%-a nem szembesül a munkaerőhiány problémájával.
Emelkedett a nyugdíj kiszámítást befolyásoló átlagbér is
Az ukrán Nyugdíjalap 2024 harmadik negyedévére jóváhagyta a nyugdíjak kiszámításához használt átlagkereset mutatóját. Az év során közel negyedével nőtt az átlagkereset.
A Nyugdíjpénztár adatai szerint az átlagkereset 2024-ben:
január – 14 974,56 hrivnya;
február – 15 267,60 hrivnya;
március – 15 433,98 hrivnya;
április – 16 847,98 hrivnya;
május – 17 178,87 hrivnya;
június – 18 806,63 hrivnya;
július – 17 346,90 hrivnya;
augusztus – 17 001,36 hrivnya;
szeptember – 18 020,86 hrivnya.
2024 szeptemberében az átlagkereset 24,1%-kal nőtt 2023 szeptemberéhez képest (3502,48 hrivnyával). Az infláció ebben az időszakban 8,6% volt.
A nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett átlagkeresetre vonatkozó adatok eltérnek az Állami Statisztikai Szolgálat teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérére vonatkozó adataitól. A Szolgálat adatai szerint 2024 második negyedévében az átlagkereset 20 963,8 hrivnya volt. 2024 harmadik negyedévére vonatkozó adatokat még nem tették közzé.
A Gazdasági Minisztérium frissítette a 2024-es bérnövekedésre vonatkozó előrejelzését. Az alkalmazottak havi átlagkeresete (bruttó) várhatóan 20 581 hrivnya lesz, növekedése pedig az inflációt is figyelembe véve eléri a 12%-ot.
A jegybank előrejelzései szerint 2024-ben a nominális fizetés 21%-kal, a reálbér pedig 14%-kal emelkedik. 2025-ben a névleges fizetés 16%-kal, a reálbér 6,5%-kal emelkedik. 2026-ban a nominálbérek 8,9%-kal, a reálbérek pedig 2,9%-kal nőnek.
Az ukrán munkaerőpiac jelentős változásokon ment keresztül a teljes körű invázió miatt, amely a munkavállalók és a munkáltatók minden kategóriáját érintette. A válság ellenére a piac különböző szegmensei bizonyítják rugalmasságukat, és folyamatosan alkalmazkodnak a realitásokhoz.
Az ország gazdaságát befolyásoló kulcskategóriák közé tartoznak az úgynevezett „gallérok”, amelyeket hagyományosan több csoportra osztanak:
A „fehérgalléros munkások” olyan munkavállalók, akik szellemi munkát végeznek. Ide tartoznak az orvosok, ügyvédek, tanárok, mérnökök, menedzserek és más, az irodákban dolgozó szakemberek. Tevékenységük a tudásra épül, és biztosítja a gazdaság fejlődését.
A „rózsaszín gallérosok” a szolgáltatási szektor alkalmazottai, olyan szakmákat foglal magában, mint az eladók, pincérek, kozmetikusok és fodrászok. Biztosítják a társadalom mindennapi jólétét és kényelmét.
A „kékgalléros munkások” olyan munkavállalók, akik fizikai munkát végeznek az építőipar, a szállítás, a termelés stb. ágazataiban. Alapját képezik az anyagtermelésnek és az infrastruktúra támogatásának, fontos funkciókat töltenek be a gazdaság normális működése szempontjából.
A háborús kihívások ellenére a munkásszakmák képviselői továbbra is fontos szerepet töltenek be az ország gazdaságában, rugalmasságukról és alkalmazkodóképességükről tesznek tanúbizonyságot. Az építőipari munkások, szerelők, járművezetők és hegesztők iránti folyamatos kereslet megerősíti, hogy kritikus fontosságúak az ukrán infrastruktúra helyreállítása és működése szempontjából.
A robota.ua adatai szerint 2024 harmadik negyedévében az ukrajnai „kék” és „rózsaszín galléros” munkavállalók munkaerőpiacán érezhető az aktivitás növekedése. Az új és frissített önéletrajzok száma a fizikai dolgozók körében 10%-kal nőtt a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest, a „rózsaszín gallérosok” esetében pedig 11%-kal.
A háború, a munkaerő külföldre való áramlása és a mozgósítás okozta nehéz gazdasági körülmények ellenére továbbra is nagy a kereslet a képzett munkaerő iránt. Sok iparágban tapasztalható szakemberhiány, ami új lehetőségeket teremt az igényes szakmák elsajátítására készen állók számára.
Janina Szkljarcsuk, a Nova Posta személyzeti és adaptációs főosztályának igazgatója megjegyzi, hogy a munkaerőhiány különösen a nyugati régiókban és a frontközeli területeken szembetűnő. A cég aktívan hajt végre ösztönző programokat a munkavállalók számára, beleértve az életbiztosítást, a jogi és pszichológiai támogatást.
A betöltetlen állások betöltésének folyamata átlagosan 15 naptári napot vesz igénybe. A vállalat modern digitális eszközöket használ a személyzet felkutatására, többek között a Telegram csatornákon megjelenő hirdetéseket, közlemények elhelyezése a Nova Posta alkalmazásban és a fiókokban elhelyezett televíziók képernyőjén. Az aktív munka folyik a hagyományos csatornákon is: álláskereső oldalakon, oktatási intézményekkel és munkaügyi központokkal való együttműködéssel, közlekedési eszközök elhelyezett reklámokkal és az alkalmazottak ismerőseinek munkavállalásra való ösztönzésével.
A munkaerőpiac tíz legkeresettebb szakemberei között 2024-ben a „kék”- és „rózsaszín galléros” munkavállalók dominálnak, többek között:
eladók;
sofőrök;
szakácsok;
katonák;
autójavító műhely alkalmazottai.
Ezek a foglalkozások kritikus fontosságúak egy olyan ország gazdaságának és mindennapi életének fenntartásához, amely a háború körülményei között folytatja a helyreállítást.
Ukrajna kormánya tisztában van a munkás szakmák fontosságával, és aktívan támogatja a szakképzés fejlesztését, ösztönözve a fiatalokat, hogy ezen a területen helyezkedjenek el. A jövőben a „kékgalléros munkások” szerepe nőni fog, hiszen az ország újjáépítéséhez és az infrastrukturális projektek megvalósításához nagyszámú képzett munkaerőre lesz szükség.
Milyen szakmákra lesz a legnagyobb kereslet a háború után?
A lerombolt infrastruktúrális objektumok helyreállítása lesz a fő feladat a háború befejezése után. Továbbra is magas lesz a kereslet az építőipar területén, például kőművesek, vakolók, festők és szerelők iránt. Különösen keresettek lesznek az infrastrukturális létesítmények, például utak, hidak és kommunikációs létesítmények helyreállításával és korszerűsítésével foglalkozó szakemberek. A mezőgazdaság továbbra is az ukrán gazdaság egyik fő ága. A csúcstechnológiás mezőgazdasági termeléshez olyan szakemberekre lesz szükség, akik képesek kezelni a mezőgazdasági gépeket és az automatizált komplexumokat. A növénytermesztés és -védelem terén naprakész tudással rendelkező agronómusok iránt is megnő az igény.
Korlátozott erőforrások mellett a berendezések, az elektronika és a háztartási gépek javítása és karbantartása kiemelt jelentőséget kap. A munkaerőpiacon keresettek lesznek az autójavító szakemberek (autószerelők, villanyszerelők), háztartási gépek, elektronikai cikkek, hegesztők és egyéb mesteremberek. A test- és megjelenés ápolásával kapcsolatos szolgáltatások, így a fodrász, kozmetikus, masszőr szolgáltatás iránti kereslet a háború alatt is stabil. Az ilyen szakmák iránti kereslet a jövőben várhatóan növekedni fog, mivel az emberek igyekeznek visszanyerni lelki egyensúlyukat és javítani fizikai állapotukon.
A munkás szakmák iránti növekvő kereslet már most magasabb bérekhez és jobb munkakörülményekhez vezet. A munkaadók kénytelenek versenyezni a képzett szakemberekért, vonzóbb feltételeket kínálva számukra. Alina Vahramejeva, a robota.ua a nagyvállalatokkal foglalkozó főosztályának vezetője megjegyezte, hogy a katonai helyzet és a gazdasági instabilitás miatt a „kék galléros” munkavállalók munkaerőpiaca jelentős változásokon megy keresztül. A szakképzett munkaerő iránti kereslet folyamatosan magas, különösen az építőiparban, a gyártóiparban és a logisztikai iparágakban. A munkaképes lakosság mozgósítása azonban bonyolítja a munkaerő-piaci helyzetet.
A vonzerő növelése érdekében az ukrán cégek különféle intézkedéseket tesznek, például javítják a munkakörülményeket (bérek emelése, munkába való szállítás megszervezése, lakásbérlés lehetősége), új csatornákat használnak a jelöltek felkutatására (Messengers Viber és Telegram) a hagyományos álláshirdetések mellett. Viktorija Krasznozson, az UKRLED Aluminium személyzeti igazgatója megjegyezte, hogy a mobilizálás bonyolítja a helyzetet: négy betöltött állásból már két alkalmazottat mozgósítottak. Ez munkaerőhiányhoz vezet, és folyamatosan felül kell vizsgálni a bérekre és a munkakörülményekre vonatkozó ajánlatokat.
Az ukrajnai demográfiai helyzet és különösen a munkaerő-források elérhetősége jelentősen befolyásolja a gazdaságot ma és a jövőben is hatással lesz a növekedés dinamikájára – jelentette ki Tetyana Berezsna gazdasági miniszter-helyettes, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Berezsna elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott megbeszélésen arról számolt be, hogy a háború, az ukránok külföldre távozása és a belső migráció miatt munkaerőhiány és strukturális munkanélküliség van az országban. Míg 2021-ben a hivatalos munkaerőpiacon 11,5 millió munkavállaló volt, addig 2023-ban ez a szám 9 millióra csökkent. „Az előzetes számítások szerint ahhoz, hogy 2030-ra biztosítsuk a GDP 7%-os éves növekedését, további 4,5 millió munkavállalóra van szükségünk” – mutatott rá.
Amint azt Olekszij Szobolev, a gazdasági miniszter első helyettese a megbeszélésen megjegyezte, hogy a GDP 4,1%-kal nőtt hat hónap alatt, az év során pedig 3,5%-os növekedés várható. „Ami a 2025–2027 közötti időszakra vonatkozó előrejelzési makromutatókat illeti, a kormány által nemrégiben jóváhagyott alapforgatókönyv biztonsági tényezőket és egyéb tényezőket egyaránt figyelembe vesz, amelyek egy része a biztonsági helyzetből adódik” – tette hozzá az első gazdasági miniszterhelyettes.
Az évi 7%-os gazdasági növekedéshez Ukrajnának 3,1–4,5 millió embert kell bevonnia a munkaerőpiacba 2032-ig.
Hatékony állami politika nélkül a menekültek hazatérése terén Ukrajna közel 113 milliárd dollárt is elveszíthet a GDP-ből 10 év alatt. Ez mintegy 45 milliárd dolláros adóbevétel-kiesést is jelenthet.
„A számítások szerint az európai országokban élő mintegy 1,42 millió ukrán kényszermenekült, valamint az agresszor országokban tartózkodó 0,7 millió személy a munkaerőpiac szereplői. A felnőtt menekültek többsége 25–49 év közötti nő, akiknek nagyobb része felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és dolgozott a háború előtt” – áll a Gazdaságélénkítő Központ és az EasyBusiness tanulmányában.
Az elemzők megjegyezték, hogy menekültek a hazatérése a gyors és fenntartható gazdasági növekedés biztosítása szempontjából fontos: az évi 7%-os növekedést jelent, mivel 2032-ig Ukrajnának 3,1–4,5 millió embert kell bevonnia a munkaerőpiacra (azt a feltételezést is figyelembe véve, hogy a legtöbb menekült a hazatérést tervezi). Ugyanakkor idővel csökken a menekültek hazatérési vágya a befogadó országokba való beilleszkedésük miatt.
„Míg a kényszermenekültek 7-10%-a már úgy döntött, hogy külföldön marad, a többsége jelenleg hajlik a hazatérésre. Az idő múlásával egyre többen vállalnak munkát: csak 2022 augusztusa és 2023 januárja között a menekültek hozzávetőleg 17%-a talált munkát vagy kezdett el tanfolyamra járni” – áll a tanulmányban.
A tanulmány adatai szerint a menekültek legnagyobb része a győzelem után szeretne hazatérni. Számukra a legfőbb probléma a biztonság kérdése, mivel akik már hazatértek, nehéz körülményekkel szembesültek.
A tanulmány szerint ugyanakkor a harci övezetből elmenekültek legszívesebben biztonságosabb régiókba térnének vissza, ahol biztosítva vannak a lakhatás, foglalkoztatás és az anyagi támogatás.
Az ukránok hazatérésének másik fontos tényezője a munkavállalás lehetősége.
„A különböző felmérések eredményei szerint a jól megfizetett munka elérhetősége és a viszonylag magasabb életszínvonal Ukrajnában hozzájárul majd honfitársaink visszatéréséhez. Az idő múlásával azonban egyre több munkaképes ukrán állampolgár talál külföldön munkát, ami nem kedvez hazatérési szándéknak, különösen a magasan képzett szakemberek körében” – áll a tanulmányban.
Az Ukrajnából elmenekült, Hollandiában menedékre lelt munkaképes felnőttek 83 százaléka talált munkát – közölte a Dutch News angol nyelvű holland hírportálra hivatkozva.
A hírportál az illetékes holland munkaügyi hivatal (UWV) adataira hivatkozva közölte, mintegy 46 ezer bejelentés érkezett olyan munkáltatóktól, akik az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ukrán állampolgárokat vettek fel. Jelenleg mintegy 55 ezer munkaképes korú ukrán menekült él Hollandiában.
A menekültek többsége Amszterdamban és Hágában telepedett le. Legtöbbjük munkaközvetítő ügynökségeken keresztül talált munkát, és főként a vendéglátás területén helyezkedett el.
Az ukrajnai menekültek mentesülnek több holland szabály alól is
Az UWV szerint az ukránok munkaerőpiaci integrációja sokkal gyorsabb, mint más menedékkérőké. Ez elsősorban az ukrajnai menekültek különleges státuszával magyarázható, illetve azzal, hogy az ukrán menekültek legtöbbje az Európai Unió által az ukrajnai háború miatt biztosított ideiglenes védelemre regisztrált. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz.
Az ukrajnai menekültek mentesülnek azon holland szabályok alól, amelyek a menekültek esetében tiltják, hogy az országba érkezésüket követő első hat hónapban munkát vállaljanak. Más menekültekkel ellentétben az ukrán állampolgárok anélkül is dolgozhatnak Hollandiában, hogy a munkaszerződés aláírása előtt hivatalos engedélyt kapnának a munkaügyi hivataltól – adta hírül az MTI.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Olaf Scholz kancellár kormánya azt szeretné, ha több bevándorló venne részt az ország gazdasági életében. Az ellenzék bírál, a jogvédő szervezetek szerint a törvényjavaslat nem megy eléggé messzire.
130 ezer bevándorlónak adná meg a tartózkodás jogát egy évre a törvénytervezet, amelyet a kormánypártok készítenek elő Németországban. Olyan migránsok kapnának tartózkodási engedélyt, akik már több mint öt éve az ország területén élnek a Duldung eredményeképp. A Duldung azt jelenti, hogy a hatóságok tolerálják a jelenlétüket Németországban.
„Olyan ország vagyunk, ahova nagyon sokfelől érkeznek bevándorlók. Azt szeretnénk, hogy jól integráljuk őket” – írta Twitteren Németország belügyminisztere. Nancy Fraeser így folytatta: „az elmúlt 16 évben adminisztráltuk a bevándorlókat sokszor vonakodva, most viszont aktívan akarom befolyásolni a bevándorlást és a bevándorlók integrációját a német társadalomba.”
Az elmúlt 16 évben a kereszténydemokrata Angela Merkel volt a kancellár Németországban.
Ki kaphat Duldungot? Általában olyanok, akiknek a tartózkodási kérését elutasítják, viszont igazolni tudják: nem térhetnek vissza abba az országba, ahonnan jöttek, mert ott veszélybe kerülne az életük. Sok diák is ilyen engedéllyel tanul Németországban. Ez azt jelenti, hogy annak lejártával el kell hagynia az országot. Most ez a fenyegetés szűnne meg, mert az érintett bevándorlócsoportok megkapnák a tartózkodási engedélyt.
Egyéves próbaidő
A törvényjavaslat szerint, ha valaki már öt éve él Németországban a Duldung birtokában, akkor egyéves tartózkodási engedélyt kap. Ezalatt kell bizonyítania, hogy komolyan integrálódni akar a német társadalomba: legális munkát vállal, németül tanul, stb. Azok a migránsok természetesen nem pályázhatnak, akik csalni próbáltak a bevándorlási kérvényekkel vagy akik bűncselekményeket követtek el – esetleg hamis papírokkal. Az enyhe bűncselekményeket nem veszik figyelembe, és azokat sem, amelyeket fiatalkorúként követtek el.
„Németország modern bevándorló ország lesz. A tartózkodási engedély megadásával mintegy 135 ezer ember számára teremtünk lehetőséget az integrációra” – írta Twitteren a migránsok ügyeivel foglalkozó kormánybiztos, Reem Alabali-Radovan.
Az ellenzék sietett bírálni a törvényjavaslatot. A kereszténydemokraták szóvivője szerint ez a kormányzati elképzelés „masszív ösztönzést jelenhet az illegális bevándorlásra”.
A Zöld párt egyik vezető politikusa védelmébe vette a törvényjavaslatot mondván „új lehetőségeket teremtünk az emberek számára. A modern bevándorlási törvény pontrendszeren alapszik. Ezért érthető, hogy ez a törvényjavaslat átveszi a szakképzett munkaerő bevándorlásáról szóló törvény idevonatkozó passzusait” – jelentette ki Omid Nouripour, aki arra célzott, hogy a német iparban nagy a szakmunkáshiány, amelyet ily módon is enyhíteni szeretnének.
A menekültek jogvédő szervezetei üdvözölték a kormány elképzeléseit, de szerintük többet is tehetnének az integráció érdekében. Arra utalnak, hogy az egyéves próbaidő túlságosan is rövid lehet. Ha pedig valaki nem teljesíti a próbaidő előírásait, akkor visszaesik a Duldung hatálya alá, vagyis elvben kiutasíthatóvá válik újra.
A nehéz gazdasági helyzet fokozhatja a próbaidősök gondjait, hiszen lehet, hogy nem könnyen találnak állást a recesszió idején.
A bevándorlók integrációjáért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott a közszolgálati Deutsche Wellenek, hogy „ez még csak az első mérföldkő. További lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy a migránsokat integráljuk a német társadalomba. Ezeknek a lépéseknek egy részére már az idén várható.”
A posztszovjet térségre alapvetően is jellemző a népesség fogyása, Ukrajnában azonban ez a tendencia elképesztő méreteket ölt. Ennek egyik oka, hogy a kelet-ukrajnai háború sújtotta területek gyakorlatilag kiürültek. A másik, hogy 2014 óta jelentősen javultak Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatai, aminek eredményeként vízummentesség lépett életbe a két fél között. Ez megindította az ukrán munkaerő áramlását az uniós piacokra, ennek pedig Lengyelország az egyik legnagyobb haszonélvezője.
Meglepően hangzik, de egy esetleges orosz–ukrán fegyveres konfliktusnak is a lengyelek lehetnek a legnagyobb nyertesei. Ennek oka, hogy elég hosszú Ukrajna és Lengyelország közös határa, a legtöbb menekült vélhetően Lengyelországba érkezne, és ott telepedne le. A bevándorlók többsége is Ukrajnából érkezett 2018 és 2020 között, azonban a ténylegesen munkát vállaló ukránok száma egymillió körül lehet varsói becslések szerint.
A különbségek meghatározók minden egyes szektorban a keresetek terén. Az építőiparban 387, a vendéglátásban 354, az iparban 295, a kereskedelemben 269, a szállítmányozásban 224 százaléka az ukrán béreknek a lengyel.
Ágazat
Ukrajna (euróban)
Lengyelország (euróban)
Százalékos arány (lengyel/ukrán)
Építőipar
228
1100
387%
Vendéglátás
183
831
354%
Ipar
275
1089
295%
Kereskedelem
291
1074
269%
Szállítmányozás
300
973
224%
Amellett, hogy az ukrán termékenységi ráta a legalacsonyabb Európában, egészen pontosan 1,20, a fiatalok népességen belüli alacsony arányát csak tovább rontja az a tény, hogy a kivándorló munkaerő nagy része szintén ehhez a korosztályhoz tartozik.
A másik, hogy jelenleg több mint 77 ezer ukrán hallgató tanul külföldi egyetemeken. Jelentős részük viszont a megszerzett tudást nem a hazájában tervezi kamatoztatni. Ezt erősíti meg az a felmérés is, amely szerint az ukrán fiatalok egyharmada készül elhagyni az országot.
A külföldre áramló humán tőkének az oktatás szempontjából is Lengyelország a legnagyobb nyertese. A külföldön tanuló ukrán hallgatóknak ugyanis majdnem a fele, körülbelül 35 ezer fiatal tanul lengyel egyetemeken.
Ukrajna egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai terméket nézve, a rendszerváltáskor Ukrajna még egy szinten volt Lengyelországgal. Ehhez képest ma Lengyelország Közép-Kelet-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, míg Ukrajna jellemzően Moldovával versenyez az „Európa legszegényebb országa” címért.
Demográfiai problémákkal azonban nemcsak a posztszovjet térség, hanem a legtöbb közép-európai ország is küzd.
A május 4-i adatok szerint Ukrajnában 456 800 fő az állástalanok száma, ami 48 százalékkal több a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor 308 300 munkanélkülit tartottak nyilván – közölte kedden az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, adta hírül a biz.liga.net üzleti hírportál.
A hivatal
jelentése szerint a karantén kezdete, azaz március 12-e óta 156 ezer személyt
vettek munkanélküliként nyilvántartásba. Ugyanezen idő alatt az üres
álláshelyek száma a gazdaság visszaesése miatt 53 ezerre csökkent, ami majdnem
60 %-kal kevesebb, mint 2019 májusában volt.
A foglalkoztatási
szolgálat adatai szerint jelenleg a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a
kereskedelemben és a szolgáltatási szférában (élelmiszerbolti eladó, pénztáros,
szakács, takarító, gépkocsivezető, rakodómunkás, raktárvezető), a logisztikában
(futár, gépkocsivezető, rakodómunkás, raktárvezető), a szociális segélyezés
terén (ápoló, szociális munkás) és a biztonsági szférában (éjjeliőr) mutatkozik
munkaerőigény. Ugyancsak keresnek könyvelőket, szakmai tapasztalattal
rendelkező orvosokat, könyvviteli szakembereket, nyilvántartókat. Igény
mutatkozik olyan szakemberekre is, mint az elektromos- és oxigénhegesztők,
útépítők, lakatos-szerelők, villanyszerelők.
„Pusztító” hatású
lehet Skóciában a brit kormány által felvázolt jövőbeni bevándorlási
szabályozás – mondta vasárnap a skót miniszterelnök. Nicola Sturgeon a BBC
televíziónak nyilatkozva kijelentette: demográfiai helyzete miatt Skóciának
továbbra is szüksége van a külföldi munkavállalókra.
Sturgeon vasárnap hivatalos levelet is küldött az ügyben
Boris Johnson brit miniszterelnöknek. Ebben kifejtette: a skót üzleti
munkáltatók fele, a szociális ellátást nyújtó szervezetek 90 százaléka nem
tudja teljesíteni az új brit bevándorlási rendszer által a külföldi
munkavállalók alkalmazásához megszabott éves bérminimumot.
A konzervatív párti brit kormány az Európai Unióból és az
unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes, pontozásos elbírálásra
alapuló bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság január
31-i megszűnése után kezdődött 11 havi átmeneti időszak lejártával, vagyis 2021
januárjától, minimum 25 600 font (több mint 10 millió forint) éves
javadalmazást előírva a külföldiek alkalmazásának engedélyezéséhez.
