A németek 40 százaléka a költségvetési vita közepette az Ukrajnának folyósított segélyek csökkentésében látna lehetőséget takarékosságra – ismertette a Bild című napilap az Insa kutatóintézet felmérését vasárnap.
A megkérdezettek 40 százaléka ezzel felelt arra a kérdésre, hogy „Véleménye szerint a kormánynak hol kell takarékoskodnia?”. A válaszadók 38 százaléka a fejlesztési segélyeket, míg 36 százaléka az alapjövedelmet említette olyan területként, ahol spórolni lehetne. Az emberek összesen tíz lehetőség közül választhattak, és egyszerre többet is megjelölhettek.
A megkérdezettek közül már kevesebben szerettek volna megszorításokat a nyugdíj (6 százalék), a családtámogatások (8 százalék) vagy a gazdasági támogatások (9 százalék) terén.
Ami a védelmi, illetve a német hadseregre fordított kiadások csökkentését illeti, azt a németek 16 százaléka támogatta.
A megkérdezettek 10 százaléka ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy a német kormánynak egyáltalán nem kellene takarékoskodnia.
A német szövetségi kormány júliusban tervezi elfogadni a jövő évi költségvetés tervezetét.
A legfrissebb becslések szerint a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok előreláthatólag 995,2 milliárd euró adóbevétellel terveznek, ami 21,9 milliárddal kevesebb, mint arra tavaly ősszel számítottak. Christian Lindner pénzügyminiszter ennek nyomán ismételten bírálta a német kabinet „túlzó” kiadási kívánságait, hangsúlyozva, hogy belátható időn belül nem lesz pénzügyi mozgástér.
Még jobban kellene takarékoskodni a földgázzal a németországi háztartásokban, a 10 százalékos fogyasztáscsökkentés túl kevés – mondta az ország legnagyobb energiaszolgáltatójának vezetője egy szerdai interjúban.
Leonhard Birnbaum, a 14 millió fogyasztót ellátó E.on vezérigazgatója a Der Spiegel című hírmagazinnak elmondta, hogy nem kell számolni földgázellátási gondokkal Németországban a fűtési szezon végéig, de nem lehet biztosra venni, hogy a következő szezonban sem lesznek gondok, mert a fogyasztás elsősorban a viszonylag enyhe téli időjárás miatt alacsony.
„Nem lehet arra építeni, hogy megint segít majd rajtunk egy meleg tél” – mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy Németországban és egész Európában sokkal nagyobb takarékosságra van szükség.
A németországi ipari fogyasztók az utóbbi hónapokban nagyjából 20 százalékos megtakarítást értek el, de részben a termelés visszafogásával, ez a módszer pedig „nem sokáig működik”, mert hosszabb távon „veszélyezteti a munkahelyeket és a jólétet”.
A háztartások viszont eddig csak mintegy 10 százalékkal csökkentették fogyasztásukat, ami „túl kevés” – mondta Leonhard Birnbaum.
Rámutatott, hogy hamarosan elfogy az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti időkben eltárolt „olcsó gáz”, és az utóbbi hetekben kialakult, megawattóránként 70 eurós nagykereskedelmi ár megközelíti ugyan a háború előtti szintet, de így is annyira magas, hogy „néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottunk volna”, és senki sem tudja, hogy miként alakul a következő időszakban.
Az biztosnak tűnik, hogy a belátható jövőben drága lesz a földgáz, aminek meglesznek a következményei az energiaintenzív ágazatokban. A csővezetéken érkező gáz helyét átveszi a hajóval szállított cseppfolyósított földgáz (LNG), ezért az árak nem süllyednek vissza a háború előtti korszak szintjére – fejtette ki az E.on vezetője, aláhúzva, hogy az átrendeződés hatására Németország egyre nagyobb teret veszít az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.
Így „Európa, és különösen Németország jóléte forog kockán” – mondta Leonhard Birnbaum a Der Spiegelnek.
Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintették a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor Oroszországból közvetlenül nem érkezett Németországba földgáz.
A szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni új beszerzési források bevonásával. A hatóság legutóbbi, keddi jelentése szerint „a németországi gázellátás stabil”, az ellátási helyzet kevésbé feszült, mint a tél elején, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 79,82 százalékos.