Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az ukrán hírszerzés belső orosz dokumentumokhoz jutott, amelyek súlyos problémákra utalnak az orosz gazdaságban – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök jelezte, hogy ez az orosz kormány belső értékelése, amelyet Moszkva megpróbál eltitkolni mind a nemzetközi közösség, mind saját lakossága elől. A beszámolója szerint a romló helyzet egyik fő jele az aktív olajkutak számának csökkenése. Elmondása szerint egyetlen orosz olajtársaságot már mintegy 400 kút bezárására kényszerítettek. „Tekintettel az orosz olajtermelés sajátosságaira, ezek jelentős veszteségek, mivel a kutak újraindítása Oroszországban sokkal nehezebb, mint más olajtermelő országokban” – magyarázta.
A hírszerzési adatok szerint az olajfinomítás Oroszországban idén mindössze néhány hónap alatt legalább 10%-kal csökkent. „Látjuk, hogy az ukrán nagy hatótávolságú szankcióink valóban működnek, és fokozni fogjuk aktív fellépéseink ezen irányát” – hangsúlyozta az államfő.
Zelenszkij külön felhívta a figyelmet az orosz pénzügyi szektor helyzetére. Megjegyezte, hogy 11 orosz bank már teljes felszámolásra készül kritikus problémák miatt, további nyolc pénzintézet pedig olyan nehézségekkel küzd, amelyeket külső támogatás nélkül nem lehet megoldani. Emellett jelentős hiányt jelentett be az orosz szövetségi költségvetésben. „Az idei szövetségi költségvetés hiányadatai is optimisták számunkra, nevezetesen közel 80 milliárd dollár az év ötödik hónapjában, és mindez az orosz regionális költségvetések jelentős részének csődje mellett történt” – tette hozzá.
Az elnök azt is bejelentette, hogy utasította Oleh Luhovszkijt a Külső Hírszerzés vezetőjét, hogy a beérkezett információk egy részét terjessze a nemzetközi partnerek között olyan formátumban, amely nem árt a hírszerzési forrásoknak. Ukrajna elsősorban azt dokumentálta, hogy Oroszország külföldi vállalatokat próbál bevonni a szankciók megkerülésébe és a gazdasági helyzet stabilizálásába. Zelenszkij szerint ezek a kísérletek a megszállt Krím gabonaexportjának megszervezésére, valamint a félsziget egyéb gazdasági kiaknázására irányulnak az Egyesült Államok szervezeteinek részvételével.
„Azt is észleljük, hogy a demokratikus világ országaiból próbálnak befektetéseket és technológiákat bevonni az orosz sarkvidéki olaj- és gázprojektekbe. Tudjuk, hogyan kell ellensúlyozni ezeket. Köszönjük mindenkinek, aki segít! Köszönjük minden ukrán hírszerző tisztünknek” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Oroszország kénytelen volt csökkenteni az olajtermelést áprilisban, miután Ukrajna több dróntámadást is végrehajtott kikötői és olajfinomító infrastruktúra ellen – jelentette a Reuters az iparág forrásaira és saját számításaira hivatkozva.
Az ügynökség forrásai becslése szerint a csökkenés napi 300 000–400 000 hordóval is alacsonyabb lehet az év eleji átlagnál. Ez a legnagyobb havi csökkenés hat év alatt.
Az orosz termelés nagy része Nyugat-Szibéria mezőiről származik, és a mennyiségek csökkenése közvetlenül befolyásolja egy olyan gazdaság jövedelmét, amely nagymértékben függ az energiaszektortól.
A források megjegyezték, hogy az infrastruktúra elleni további támadások és a szezonális javítási munkálatok megnehezítik a stabil ellátás fenntartását, és Moszkvát a termelés korlátozására kényszerítik. Ugyanakkor a veszteségeket részben ellensúlyozzák az Iránnal kapcsolatos feszültségek közepette emelkedő globális olajárak.
Összességében, újságírók becslése szerint, a csökkenés elérheti a napi 500 000-600 000 hordót 2025 végéhez képest.
Kuvait csökkenti az olajkitermelését és a finomítói kapacitásait, mivel kitermelést, mivel a Hormuzi-szoros továbbra is blokkolt – írta meg a Bloomberg szombaton egy hivatalos tájékoztatásra hivatkozva.
A döntést világosan az „Iráni Iszlám Köztársaság Kuvait állam elleni folyamatos agressziójával” magyarázták, beleértve Irán fenyegetéseit Hormuzi-szorosnál a hajók biztonságos áthaladásával szemben.
Mindezt a 7. óriásvállalat közölte.
Olajkitermelés: itt a második olajhatalom, ami leáll
A kitermelés csökkentése szombat kora reggel megkezdődött, körülbelül napi 100 ezer hordóval.
Várhatóan vasárnapra ez csaknem megháromszorozódik, tehát már 300 hordóról lesz szó. „A további fokozatos csökkentések a tárolók telítettségétől és a Hormuzi-szoros helyzetétől függenek” – mondta el egy, a terveket közvetlenül ismerő forrás, aki neve elhallgatását kérte a részletek bizalmas jellege miatt.
Az egy hete tartó közel-keleti háború gyakorlatilag teljesen megbénította a Hormuzi-szoros hajóforgalmát, ami akadályozza az exportot, és hozzájárult ahhoz, hogy az olajárak több mint két éve nem látott csúcsra, hordónként majdnem 93 dollárig emelkedjenek.
Irak már a hét elején megkezdte a termelés visszafogását, mivel a tárolótartályok megteltek, míg Szaúd-Arábia leállította legnagyobb finomítóját, Katar pedig dróntámadások után bezárta a világ legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-exportáló (LNG) üzemét.
A Kuwait Petroleum vis maiort (force majeure) jelentett be az olaj- és finomítói termékek értékesítésére vonatkozóan. Ez egy olyan jogi záradék, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalat ne teljesítse szerződéses kötelezettségeit rajta kívül álló körülmények miatt. A Bloomberghez eljutott a szóban forgó tájékoztató.
Kuvait igazi olajnagyhatalom. Az arab ország januárban naponta körülbelül 2,57 millió hordó olajat termelt.
Az ellátás egyetlen kivezető útvonala a Hormuzi-szoroson keresztül vezet. Szaúd-Arábia, a régió legnagyobb termelője viszont nyersolajkészleteinek egy részét már átirányította erről az útvonalról a Vörös-tenger partján fekvő Janbu felé.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Kuvait már korábban megkezdte visszafogni a finomítóit, mert nem volt már hol tárolnia a termékeket, a tartályok ugyanis megteltek. A Kpler szerint az országban lévő tárolók nagyjából 12 nap alatt teljesen megtelnek, míg más források, például a JPMorgan elemzése szerint 18 nap van hátra, ha nem sikerül újraindítani az exportot.
Az ország üzemei – az Al-Zour, a Mina Al-Ahmadi és a Mina Abdullah – együttesen napi körülbelül 1,4 millió hordós kapacitással rendelkeznek. Az Al-Zour a Közel-Kelet egyik legnagyobb olajfeldolgozó létesítménye.
Kuvaitot – öböl menti szomszédaihoz hasonlóan – súlyos iráni rakéta- és dróntámadások érték a régióban pusztító háborúban. Az amerikai nagykövetséget több találat is érte, csakúgy, mint az amerikai csapatoknak otthont adó Ali Al-Salem légibázist és az ország fő utasszállító repülőterét.
Igaz, ezekért az iráni elnök éppen ma bocsánatot kért és ígéretet tett rá, hogy Irán nem folytatja ezeket a támadásokat, csak ha védekezést szolgálnak.
Mindenesetre Kuvait vezetése fontolgatja, hogy tovább szűkíti termelési és finomítási kapacitását és mindössze a belföldi fogyasztás fedezésére fog szorítkozni. A végleges döntés napokon belül várható.
A JPMorgan Chase & Co. elemzői arra figyelmeztettek, hogy ha a Hormuzi-szoros több mint 25 napig zárva marad, a legnagyobb Perzsa-öböl menti országok kifogynak az olajtárolók kapacitásából, és kénytelenek lesznek leállítani a termelést.
Bár a szorost hivatalosan még nem zárták le, a hajótulajdonosok a rakétatámadások miatt leállították a tankerforgalmat. A szoroson keresztüli export február 28-án napi 4 millió hordóra esett vissza. Ez a mennyiség általában négyszerese ennek.
Az Egyesült Államok és Izrael a múlt hétvégén támadást indított Irán ellen, amire válaszul rakéták özönét lőtték ki több ország, köztük Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Bahrein ellen. Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az amerikai erők addig folytatják Irán bombázását, amíg el nem érik céljaikat. A régió hét termelője – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irak, Kuvait, Katar, Omán és Irán – korlátozott mennyiségű olajtárolóval rendelkezik, amelyeket jelenleg nem lehet exportálni. A jelenlegi termelési szintek mellett a föld feletti tárolók 22 napon belül megtelnének.
Ezenkívül körülbelül 60 üres tartályhajó van az Öbölben, amelyek további 50 millió hordó befogadására képesek. Ez további három-négy napos haladékot ad. 25-26 nap elteltével az olajat nem lesz hol fizikailag tárolni.
A Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből induló alternatív csővezetékek nem rendelkeznek elegendő kapacitással ahhoz, hogy kompenzálják a tengeri útvonal lezárását.
Fontos megjegyezni, hogy az Irán elleni új amerikai és izraeli csapások fokozták a feszültséget a Közel-Keleten, és megnövelték a tétet a globális energiapiacokon, mivel a stratégiailag fontos Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajó-forgalom a zavarok jeleit mutatja.
Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az olajárak valószínűleg jelentősen emelkedni fognak, ha a konfliktus néhány napnál tovább tart, és ha az Iszlám Forradalmi Gárda a Trump elnök gazdasági sebezhetőségének kihasználásán alapuló túlélési stratégiát választ. A legutóbbi támadások valószínűleg szélesebb körű regionális hatással bírtak, mint a júniusi műveletek, és a jelentések szerint súlyosabb veszteségeket okoztak Irán vezetésének. Az olajárakra gyakorolt végső következmények most Teherán következő lépésétől függenek.
Irán már támadásokat hajtott végre amerikai bázisok ellen a régióban, valamint támadásokat indított nagyobb repülőterek, kikötők és nevezetességek ellen az Öböl-menti országokban. Az olajpiacok különösen a Hormuzi-szorosra, egy keskeny tengeri folyosóra koncentrálnak, amelyen a világ olajkészleteinek mintegy 20%-a halad át. A tartályhajó-forgalom az útvonalon már jelentősen csökkent, ami aggodalmat kelt az ellátási zavarok miatt.
Az elemzők megjegyezték, hogy bár az Iszlám Forradalmi Gárda fizikailag nem biztos, hogy képes lesz lezárni a Hormuzi-szorost, kis hajókat, tengeri aknákat, drónokat és rakétákat használhat, hogy a biztosítókat és az üzemeltetőket arra kényszerítse, hogy kerüljék az útvonalat, amíg le nem állnak a harcok.
Az általános helyzet korlátozza az OPEC azon képességét is, hogy tompítsa a piacokra nehezedő csapást. A legtöbb OPEC+ termelő már közel kapacitáson működik, így Szaúd-Arábia a jelentős tartalékkapacitás fő tulajdonosa. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a további olajkészleteknek korlátozott hatása lesz, ha a kulcsfontosságú tengeri útvonalak elérhetetlenné válnak.
A magasabb olajárak azonban végül ösztönözhetik az OPEC-en kívüli termelés növelését, de időbe telik, mire az a mennyiség megjelenik a piacon.
Az olajkitermelés visszaesése az Egyesült Államok Rosznyefty és a Lukoil elleni szankcióinak következménye – véli a Német Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet.
Oroszország olajtermelése 2025 végére 512 millió tonnát tett ki – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az Energiapolitika című folyóiratban megjelent cikkében, amelyről a The Moscow Times számolt be.
Adatai szerint az olajkitermelés immár harmadik éve folyamatosan csökken: 2024-ben 516 millió tonna volt, 2023-ban 530 millió tonna, 2022-ben pedig 535 millió tonna.
Ennek eredményeként a termelési volumen 2009 óta nem látott szintre esett vissza, amikor Oroszország 494,2 millió tonna olajat termelt ki. Még a pandémiás válság évében, 2020-ban is valamivel magasabb volt a kitermelés – 512,7 millió tonna.
A kormány éves terve 520 millió tonnás termelésnövekedéssel számolt. Ezt az OPEC+ megállapodás is lehetővé tette volna, amelynek keretében Oroszország kvótája napi 8,98-ról 9,57 millió hordóra emelkedett.
A gyakorlatban azonban az év végére az orosz olajvállalatok csupán napi 9,33 millió hordót termeltek, decemberben pedig a kitermelés a várakozásokkal ellentétben hirtelen és jelentősen visszaesett, napi 250 ezer hordóval.
A visszaesést az Egyesült Államok Rosznyefty és Lukoil elleni szankciói okozták, amelyek aláásták az Indiába és Kínába irányuló exportot – állítja Janis Kluge, a Német Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet szakértője.
Az OPEC+ tagjai az olajtermelés szeptemberi növeléséről állapodtak meg, amit az motivál, hogy a csoport visszaszerezze a globális nyersolajpiacokon való részesedését. Az olajpiaci helyzetet bonyolítja Donald Trump amerikai elnök Moszkvával szembeni vámfenyegetése.
Szaúd-Arábia és partnerei megállapodtak abban, hogy a jövő hónapban napi 548 000 hordóval növelik kitermelésüket. Ezzel befejeződik a nyolc tag által 2023-ban végrehajtott 2,2 millió hordós csökkentés visszavonása, és magában foglalja az Egyesült Arab Emírségek által fokozatosan bevezetett extra juttatást is. December végéig felülvizsgálják a mintegy 1,66 millió hordós termelés-visszafogást is – mondta a Bloomberg beszámolója szerint az egyik küldött. A nagyobb kínálat elvben lejjebb nyomhatja az olajárakat, amelyekre azonban jelenleg erőse felhajtó tényezők is hatnak.
A legutóbbi emelés megkoronázza az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) és partnerei drámai elmozdulását az árak védelméről a kitermelés bővítésére, ami segített lefedni az olaj és benzin határidős ügyleteket a geopolitikai feszültségek és az erős szezonális kereslet közepette.
Ez megkönnyebbülést jelentett a járművezetőknek és győzelmet Donald Trump amerikai elnöknek.
A felgyorsult növekedés hozzájárult a globális kínálati többletre vonatkozó várakozásokhoz az év hátralevő részében.
A vasárnapi döntés, amely megerősíti az elvi megállapodást, amelyről először a Bloomberg számolt be szombaton, akkor született meg, amikor Trump elnök fokozza a diplomáciai nyomást az OPEC+ társvezetőjére, Oroszországra. (Az OPEC + a globális nyersolajpiac jobb ellenőrzése céljából 2016 végén alakult OPEC-tagokból és más olajtermelő országokból.)
Az oroszokkal szembeni nyomás része, hogy Trump másodlagos vámokkal fenyegette meg Moszkvát olajfogyasztóival szemben, hacsak nem lesz gyors tűzszünet az ukrajnai háborúban.
Az orosz olaj szállításának megszakadása a nyersolaj árának felhajtásával fenyegetne, és ellentétes lenne Trump ismételt felhívásával az olcsóbb olaj iránt, mivel a FED-et, az amerikai központi jegybankot a kamatlábak csökkentésére kényszeríti.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes csütörtökön ritka látogatást tett Rijádban, hogy megvitassa az „országok közötti együttműködést” Abdulaziz bin Salman szaúd-arábiai energiaügyi miniszterrel. A két ország közel egy évtizeddel ezelőtti létrehozása óta közösen vezeti az OPEC+-t.
Az elmúlt hónapban az OPEC napi 27,02 millió hordó olajat termelt ki, ami közel 270 ezer hordóval több, mint májusban.
Júniusban az Olajexportáló Országok Szervezete (OPEC) növelte kitermelését, elsősorban Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek révén – számolt be róla a Reuters pénteken, július 4-én.
A beszámoló szerint júniusban az OPEC 27,02 millió hordó olajat termelt ki naponta, ami csaknem 270 ezer hordóval több, mint az előző hónapban. A legnagyobb növekedést Szaúd-Arábia produkálta.
A nyolc OPEC+ tagállam közötti megállapodás értelmében – amely a júniusi termelésre vonatkozott – öt OPEC-tag (Algéria, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek) napi 313 ezer hordóval növelhette volna kitermelését, mielőtt az Irak, Kuvait és az Emírségek számára előírt kompenzációs korlátozások hatályba léptek volna.
A tényleges növekedés azonban csak napi 267 ezer hordó volt, ebből 200 ezer hordó Szaúd-Arábiára jutott, amely ennek ellenére még mindig a kvótája alatt termel.
Irak, amelyre nyomás nehezedik az OPEC+ kvóták betartása érdekében, eközben csökkentette a kitermelést.
Az Egyesült Arab Emírségek napi 100 ezer hordóval növelte a kitermelést, de még így is a kvótájuk alatt maradtak az OPEC+ megállapodás szerint.
Az olajkitermelés csökkentéséről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin elnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg – közölte szerdán honlapján a Kreml.
A moszkvai tájékoztatás szerint a felek megállapították, hogy az olajtermelés csökkentéséről elért megállapodások, valamint a nyersanyagellátás korlátozására vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalások biztosítják a globális energiapiac stabilitását. A két vezető méltatta az OPEC+ csoportban folytatott együttműködését.
„A trónörökös köszönetét fejezte ki az orosz félnek, amiért következetesen támogatta Szaúd-Arábia csatlakozását a BRICS-hez” – közölte a Kreml sajtószolgálata. Putyin gratulált Rijád csatlakozásához, és beszámolt a BRICS jövő évi orosz soros elnökségének prioritásairól.
A tárgyalópartnerek emellett megvitatták a kereskedelem és a gazdaság, a közlekedés és a logisztika, valamint a befektetés területén való együttműködés elmélyítését, és megállapodtak a legfelső szintű kommunikáció folytatásban.
Szaúd-Arábia az Egyesült Arab Emírségekkel, Iránnal, Argentínával, Egyiptommal és Etiópiával együtt hivatalos meghívást kapott a BRICS-hez való csatlakozásra a tömörülés augusztus 22-24-én Johannesburgban megtartott csúcstalálkozóján. Az új belépők teljes jogú tagsága 2024. január 1-jén kezdődik.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétette júniusi olajpiaci jelentését. Ebből kiderül, hogy összességében a világ olajpiaca kiegyensúlyozott volt, ugyanakkor az egyes szereplők helyzete változhatott.
A világ olajfogyasztása immár naponta 100 millió hordó fölötti, és még növekszik, noha egyre lassuló ütemben. Az új kereslet 70 százalékát Kína adja, miközben a többletkínálatot a nem OPEC-tagok, és a szervezettel nem is együttműködő kitermelők adják.
Változó arányok
Idén az olajkínálat átlagosan napi 1,6 millió hordóval bővült, mégpedig úgy, hogy az OPEC-től független kitermelők 1,9 millió hordóval növelik a kitermelést, az olajexportőrök szervezete és a velük együttműködő országok kitermelés csökken.
Júniusban félmillió hordóval nőtt a napi kínálat, jövőre várhatóan napi 1,2 millió hordó lesz a bővülés, amit teljes egészében az OPEC-től független kitermelők adnak, nem kis részben az USA.
Orosz bevételek
Az orosz olajexport májusról júniusra 600 ezer hordóval 7,3 millió hordóra csökkent, a becsült exportbevétel 1,5 milliárd dollárral 11,8 milliárd dollárra. Ez az összeg immár csak a fele az egy évvel ezelőttinek, ami három tényezőnek köszönhető:
az orosz exportvolumen visszaesésének, ami a szankciók hatása;
a háború kezdete után felszaladó olajár visszaesésének;
és az orosz olaj 25-30 százalékos diszkontjának a Brent típushoz képest, ami megint csak szankciós hatás.
Augusztusban Oroszország vállalása szerint újabb napi 500 ezer hordóval csökkenti az exportot az OPEC+ megegyezés szerint.
Készletek, olajár
A világ kitermelt, de még fel nem használt olajkészlete 19,4 millió hordóval nőtt májusban, a legnagyobb mértékben Kína növelte készleteit. A tengeren, hajókban tárolt mennyiség ugyanakkor 23 millió hordóval csökkent, ami már az OPEC+ kitermelés visszafogásának hatása.
Az előzetes júniusi adatok szerint további 9,2 millió hordós csökkenés következett be. A Brent típus ára átlagosan 75 dollár volt júniusban, míg egy évvel korábban 120 dollár volt az ár.
Kapacitások
Összességében még érdemi, jelenleg igénybe nem vett olyan kitermelési kapacitás van a piacon, amihez nem lenne szükség újabb beruházásra, bővítésre. Messze a legnagyobb lehetőséggel Szaúd-Arábia rendelkezik, amely napi 12,25 millió hordót tudna felszínre hozni, míg most valamivel kevesebb, mint 10 millió a kitermelés, és augusztusban ez is csökkenni fog egymillióval, hogy mérséklődjön a kínálat, és ne essen tovább az ár.
Emellett az Egyesült Arab Emirátusok tudna napi egymillió hordót felszínre hozni a mostani 3,2 millión felül, Irán 800 ezer hordóval tudna növelni, Irak és Oroszország egyaránt nagyjából 600 ezer, Kuvait pedig 300 ezer hordóval.
Így még Oroszország nélkül is napi 5 millió tonnás kapacitás van, így hiányhelyzetet csak erős kitermelés csökkentéssel lehetne előidézni. Mindeközben az USA több mint napi 12 millió hordóval a legnagyobb kitermelő, és folyamatosan növeli a kitermelést.
Májusban közel 36 százalékkal csökkentek az orosz állam olaj- és gázbevételi az előző év azonos időszakához képest és 12 százalékkal maradtak el az előző havi értéktől – közölte az orosz pénzügyminisztérium hétfőn. Az állam adóbevételeinek mintegy felét az olaj- és gázszektor adja Oroszországban.
Oroszország szénhidrogénből származó bevétele májusban az előző évi 886 milliárd rubelről 570,7 milliárd rubelre csökkent a múlt hónapban. Az olajcégek nyereségadójából áprilisban 185,4 milliárd rubel folyt be, míg májusban a befizetések ütemezésének sajátosságai miatt ez 5,4 milliárd rubelre apadt.
A bányajáradékokból befolyó összeg éves összevetésben negyedével csökkent és 704 milliárd rubelt tett ki, az exportvámokból származó bevételek a vizsgált időszakban 74 százalékkal 66,1 milliárd rubelre csökkentek – számolt be a Reuters.
A tervezett éves deficitet már áprilisban túllépték
A háború miatt emelkedő kiadások (+26,3 százalék év/év) és a csökkenő gáz- és olajbevételek (-52,3 százalék év/év) eredőjeként az orosz költségvetés hiánya az év első négy hónapjában 3424 milliárd rubelt (42,2 milliárd dollár) tett ki, amely meghaladja az egész évre tervezett deficitet.
A bázisidőszakban még 1164 milliárd rubel többlettel zárt a büdzsé – derült ki az orosz pénzügyminisztérium oldalán található táblázatból.
Tavaly a második fél évben a drámai egyenlegromlás hatására az orosz költségvetés az ország modern kori történelmének legnagyobb hiányával, 3300 milliárd rubellel zárt.
A költségvetésből a finomító vállalatoknak az olaj fordított jövedéki adójából származó támogatások 91 milliárd rubelre emelkedtek az áprilisi 79,3 milliárd rubelről, míg a finomítóknak a „csillapítási mechanizmus” keretében történő kifizetések – amelyet azért vezettek be, hogy megakadályozzák, hogy a vállalatok tőkét kovácsoljanak a magas üzemanyag-exportárakból, és hogy megvédjék a hazai piacot – 103,5 milliárd rubelre csökkentek az áprilisi 107,2 milliárd rubelről.
