A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétette júniusi olajpiaci jelentését. Ebből kiderül, hogy összességében a világ olajpiaca kiegyensúlyozott volt, ugyanakkor az egyes szereplők helyzete változhatott.
A világ olajfogyasztása immár naponta 100 millió hordó fölötti, és még növekszik, noha egyre lassuló ütemben. Az új kereslet 70 százalékát Kína adja, miközben a többletkínálatot a nem OPEC-tagok, és a szervezettel nem is együttműködő kitermelők adják.
Változó arányok
Idén az olajkínálat átlagosan napi 1,6 millió hordóval bővült, mégpedig úgy, hogy az OPEC-től független kitermelők 1,9 millió hordóval növelik a kitermelést, az olajexportőrök szervezete és a velük együttműködő országok kitermelés csökken.
Júniusban félmillió hordóval nőtt a napi kínálat, jövőre várhatóan napi 1,2 millió hordó lesz a bővülés, amit teljes egészében az OPEC-től független kitermelők adnak, nem kis részben az USA.
Orosz bevételek
Az orosz olajexport májusról júniusra 600 ezer hordóval 7,3 millió hordóra csökkent, a becsült exportbevétel 1,5 milliárd dollárral 11,8 milliárd dollárra. Ez az összeg immár csak a fele az egy évvel ezelőttinek, ami három tényezőnek köszönhető:
az orosz exportvolumen visszaesésének, ami a szankciók hatása;
a háború kezdete után felszaladó olajár visszaesésének;
és az orosz olaj 25-30 százalékos diszkontjának a Brent típushoz képest, ami megint csak szankciós hatás.
Augusztusban Oroszország vállalása szerint újabb napi 500 ezer hordóval csökkenti az exportot az OPEC+ megegyezés szerint.
Készletek, olajár
A világ kitermelt, de még fel nem használt olajkészlete 19,4 millió hordóval nőtt májusban, a legnagyobb mértékben Kína növelte készleteit. A tengeren, hajókban tárolt mennyiség ugyanakkor 23 millió hordóval csökkent, ami már az OPEC+ kitermelés visszafogásának hatása.
Az előzetes júniusi adatok szerint további 9,2 millió hordós csökkenés következett be. A Brent típus ára átlagosan 75 dollár volt júniusban, míg egy évvel korábban 120 dollár volt az ár.
Kapacitások
Összességében még érdemi, jelenleg igénybe nem vett olyan kitermelési kapacitás van a piacon, amihez nem lenne szükség újabb beruházásra, bővítésre. Messze a legnagyobb lehetőséggel Szaúd-Arábia rendelkezik, amely napi 12,25 millió hordót tudna felszínre hozni, míg most valamivel kevesebb, mint 10 millió a kitermelés, és augusztusban ez is csökkenni fog egymillióval, hogy mérséklődjön a kínálat, és ne essen tovább az ár.
Emellett az Egyesült Arab Emirátusok tudna napi egymillió hordót felszínre hozni a mostani 3,2 millión felül, Irán 800 ezer hordóval tudna növelni, Irak és Oroszország egyaránt nagyjából 600 ezer, Kuvait pedig 300 ezer hordóval.
Így még Oroszország nélkül is napi 5 millió tonnás kapacitás van, így hiányhelyzetet csak erős kitermelés csökkentéssel lehetne előidézni. Mindeközben az USA több mint napi 12 millió hordóval a legnagyobb kitermelő, és folyamatosan növeli a kitermelést.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők OPEC+ csoportja 2024-ben napi 40,46 millió hordó olajat fog termelni.
Erről a 23 országból álló kartell képviselői döntöttek vasárnap bécsi tanácskozásukon.
Számítások szerint ezzel napi 1,393 millió hordóval csökken a csoport napi kitermelése.
A döntést hosszadalmas tárgyalások előzték meg.
A szaúdi állami sajtó vasárnapi tájékoztatása szerint Rijád 2024 végéig meghosszabbítja korábbi kötelezettségvállalását, miszerint napi félmillió hordóval csökkenti olajtermelését. Ezen felül pedig további napi egymillió hordónyi termeléscsökkentést jelentett be júliusra, amit szükség esetén meghosszabbíthat – jelentette be a szunnita királyság energiaügyi minisztere.
Alekszandr Novak, Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettese a nap folyamán közölte, hogy Moszkva szintén 2024 végéig meghosszabbítja napi félmillió hordóval kevesebb olaj kitermelésével kapcsolatos korábbi kötelezettségvállalását.
A kartell több más tagja, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Kuvait, Irak és Algéria – szintén a termelésvisszafogás hatályának meghosszabbításáról döntött 2024 végéig.
Az OPEC+ egyes tagjai áprilisban döntöttek arról, hogy önkéntes alapon – összesen napi 1,66 millió hordóval – csökkentik olajkitermelésüket az év végéig az olajárak stabilizálása érdekében.
Az OPEC+ következő miniszteri szintű találkozóját novemberben tartják majd Bécsben.
Önkéntes alapon csökkentik olajkitermelésüket a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC), valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők (OPEC+) több tagja.
A szaúdi állami sajtó vasárnapi tájékoztatása szerint Rijád napi félmillió hordóval csökkenti olajtermelését májustól az év végéig.
Alekszandr Novak, Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettese a nap folyamán közölte, hogy Moszkva szintén napi félmillió hordóval kevesebb olajat fog kitermelni.
Az Egyesült Arab Emírségek 144 ezer, Kuvait 128 ezer, Irak 211 ezer, Omán 40 ezer, Algéria 48 ezer, Kazahsztán pedig 78 ezer hordóval mérsékli a kitermelt napi mennyiséget 2023 végéig.
A szaúdi energiaügyi minisztérium állásfoglalásában olyan óvintézkedésnek nevezte a királyság lépését, amely a globális olajpiac stabilitását hivatott szolgálni.
„Ez az önkéntes csökkentés óvintézkedésnek számít az OPEC és az OPEC+ 2022. október 5-én tartott 33. miniszteri szintű tanácskozásán elfogadott termelésredukáláson felül” – olvasható a kazah energiaügyi tárca közleményében.
A 13 OPEC-tag mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló csoport, az OPEC+ tavaly döntött arról, hogy novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.
Egyelőre nem változtatnak eddigi kitermelési politikájukon a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők, köztük Oroszország sem – az erről szóló döntés az úgynevezett OPEC+ csoportba tartozó országok online formában tartott tanácskozásán született vasárnap.
Bécsi közlés szerint a 13 OPEC-tag mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló csoport megerősítette októberi határozatát, miszerint novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.
Az OPEC egyik szakbizottsága kéthavonta fogja felülvizsgálni a kitermelési politikát. Amennyiben a piaci helyzet azt indokolttá teszi, haladéktalanul összehívják a szervezet miniszteri szintű tanácskozását. Egyelőre azonban a következő tervbe vett, tárcavezetői szintű ülést 2023. június 4-re tűzték ki.
Az indoklás szerint jelenleg jelentős a bizonytalanság a piacon. Ennek egyik oka a hétfőn hatályba lépő, a tengeri szállítású orosz kőolajra vonatkozó uniós embargó, amely a várakozások szerint az olajárak emelkedését vonja maga után. Az Európai Unió és a G7 csoport szombaton megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról is.
Az OPEC+ december 4-i ülésén napi 500 ezer hordós termelésikvóta-emelésről tárgyalnak – értesült a Wall Street Journal. A szaúdi energiaügyi miniszter cáfolta a tárgyalások hírét.
Ám az amerikai tőzsdei lap szerint feltűnő egybeesés, hogy a tárgyalásokról azt követően szivárogtak ki hírek, hogy a Biden-adminisztráció bejelentette, Szaúd-Arábia koronahercegének mentességet kell élveznie a Washington Post meggyilkolt kolumnistája, Dzsamál Hasogdzsi menyasszonya, és a Hasogdzsi által alapított Democracy for the Arab World Now (DAWN) nevű jogvédő csoport által indított perben. Ez éles fordulatot jelent Biden elnök korábbi szenvedélyes nyilatkozataihoz képest.
Az olajtermelés növelése felülbírálná az OPEC+ októberi döntését, mely novemberre napi 2 millió hordós termeléscsökkentést írt elő.
A Fehér Ház szerint, a termelés csökkentése aláássa az Ukrajnát lerohanó Oroszország elleni globális erőfeszítéseket.
Idén mélypontra jutotta a szaúdi–amerikai kapcsolatok az olajkitermeléssel kapcsolatos nézeteltérések miatt. Bár amerikai tisztviselők némi reménnyel tekintenek a december 4-i OPEC+ találkozóra.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli országok novemberben napi kétmillió hordóval csökkentik kőolaj-termelésüket. Bár az olajországok eddig sem tudták kitölteni kvótáikat, a döntés a WTI és a Brent drágulásához vezethet.
Napi kétmillió hordó (bpd) termeléscsökkentésről döntött szerdán novemberre az OPEC+ a Bloomberg tudósítása szerint. Ez a legnagyobb csökkentés a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli, Oroszország vezette országok részéről 2020 óta, amikor a koronavírus-járvány miatt szűkítették drasztikusan a kínálatot.
Délelőtt egyébként már erről a mennyiségről cikkezett a nemzetközi sajtó, miután korábban a napi egymillió hordós csökkentésről szóló hírek tartották magukat.
Talán éppen ezért a híradásokat követően sem a WTI, sem a Brent jegyzése nem ugrott meg jelentős mértékben, sőt mindkettő csökkenni kezdett. Az amerikai WTI valamivel 16 óra után 86,2 dolláron, míg az északi-tengeri Brent 91,7 dolláron állt.
Októberben amúgy az OPEC-országok termelési célkitűzése 26,7 millió bpd, míg az OPEC+ együttműködésben részt vevő, de nem OPEC-tag országok közös célkitűzése 17,2 millió bpd volt.
A kvóták összesen napi kétmillió hordós visszavágása a tényleges kitermelés szintjén jóval kisebb lehet, tekintve, hogy a szövetség a becslések szerint mintegy napi 3,6 millió hordóval eddig elmaradt összesített engedélyezett szintjétől, mivel több ország nem tudta kimeríteni előzetesen kialkudott keretét – írja az Oilprice hírportál.
A legjelentősebb OPEC-tag, azaz Szaúd-Arábia – amely eddig teljesítette termelési céljait – kitermelése a döntés következtében várhatóan több mint 500 ezer bpd-vel eshet vissza.
A Fehér Ház a hírek szerint felhördült a hatalmas kínálatszűkítésre, amelyet állítólag minden eszközzel megpróbált megakadályozni, hiszen egy hónappal a félidős választások előtt a kormányzatnak a benzinár előre látható emelkedése úgy jön, mint egy váratlan lórúgás.
Az OPEC+-országok tisztségviselői már előzetesen hangsúlyozták, hogy az esetleges csökkentés technikai és nem politikai döntés.
Álláspontjukat árnyalják valamelyest az ülésről távozó nigériai olajminiszter mondatai.
Az OPEC 90 dollár körüli árakat akar – mondta Timipre Sylva a találkozó után. Számos tagország erre az árra alapozta 2023-as költségvetését, és az olcsóbb fekete arany destabilizálna egyes gazdaságokat – tette hozzá.
Ennek ellenére a kartell döntése az amerikai hírügynökség szerint meglehetősen kockázatos, mivel újabb sokkot okozhat a világgazdaságban, amely már így is a magas energiaköltségekkel küszködik. Ráadásul esetleg válaszlépéseket válthat ki Washingtonban is.
Az OPEC+ az október 5-i ülésén napi egymillió hordó feletti olajkibocsátás-csökkentést fog fontolóra venni – közölték vasárnap OPEC-források a Reuters hírügynökséggel. Ez a szám kissé meghaladja a múlt héten közölt csökkentésre vonatkozó becsléseket, amelyek 500 ezer és 1 millió hordó között mozogtak.
Az OPEC+, amely az OPEC-országokat és szövetségeseit, például Oroszországot tömöríti, 2020 márciusa óta először ülésezik úgy, hogy tagjai személyesen vesznek részt a bécsi összejövetelen.
„Ez egy olyan találkozó, amely egy nagyon érdekes globális időszakban zajlik” – mondta az egyik Reutersnak nyilatkozó személy.
A termeléscsökkentést a márciusban elért többéves csúcsról lecsúszott olajárak és a piaci volatilitás miatt fontolgatják.
Szaúd-Arábia, az OPEC de facto vezetője augusztusban jelezte először a piac korrekcióját célzó csökkentések lehetőségét.
Az OPEC-nek nem tetszik, hogy két év után először esett vissza negyedéves szinten az olaj ára, ezért az elemzők szerint borítékolható, hogy a jövő héten az olajkitermelés csökkentéséről dönthetnek.
A WTI határidős ára hordónként 81 dollár közelében mozgott pénteken napközben, ami 23 százalékos visszaesést jelent az előző negyedév záróértékéhez mérten.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) vezetői amúgy csütörtökön ismét azt jelezték a piacoknak, hogy tovább emelik a kamatlábakat a száguldó infláció megfékezése érdekében, ami újólag aggodalmat kelt a fekete arany iránti kereslettel kapcsolatban – írja a Bloomberg.
Az emelés a Fed szerint elkerülhetetlen, a dollár ugyanis szeptemberben is bivalyerős volt, s persze mindez folyamatosan nyomást gyakorolt az olaj árazására.
Visszaveszi olajkitermelését az augusztusi szintre az OPEC+. Ezzel az intézkedéssel naponta 100 ezer hordóval kevesebb kőolajat termelhetnek a tagországok.
A dokumentumban az is szerepel, hogy az OPEC+-országok miniszterei bármikor szervezhetnek gyűlést, hogy időben reagálhassanak a piaci helyzetre. A következő OPEC+-találkozót október 5-én tartják.
Korábban a kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning azt mondta, hogy Peking ellenzi a G7-országok azon döntését, hogy plafont írnak elő az orosz olaj árára, és abban reménykedik, hogy megváltozik a csoport álláspontja ebben a kérdésben.
Oroszország egyelőre nem támogatja az olajtermelés csökkentését, és egyelőre az a valószínűbb, hogy az OPEC+ hétfői ülésén változatlan szinten tartja a kitermelési célokat – írta előzetesében a The Wall Street Journal vasárnap.
A termeléscsökkentéssel szembeni orosz ellenállás okozhat feszültséget a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és Moszkva vezette között: Szaúd-Arábia, a csoport legnagyobb exportőre nemrég felvetette, hogy a szövetség fontolóra vehetné a termelés csökkentését. Olyan OPEC-tagok, mint a Kongói Köztársaság, Szudán és Egyenlítői-Guinea nyitottak az ötletre, mivel már most is kapacitásaik határán vannak, az olajárak az elmúlt hetekben pedig jelentősen csökkentek.
Augusztus elején 103 dollár volt a Brent típus hordónkénti ára, múlt pénteken pedig csak 93, azaz közel 10 százalékkal alacsonyabb.
Oroszország azonban attól tart, hogy a termeléscsökkentés azt jelentené a piaci szereplőknek, hogy a kínálat meghaladja a globális keresletet, ez pedig csökkentené az oroszok befolyását az olyan országokkal szemben, amelyek még mindig vásárolják tőlük a kőolajat. Aggodalmuk nem alaptalan, az OPEC friss prognózisa szerint a globális olajkínálat idén és jövőre mintegy napi 900 000 hordó olajjal haladja meg a keresletet, ami negatív az árakra nézve.
Oroszország és más országok tisztviselői szerint a számok félrevezetőek, mert azt feltételezik, hogy minden OPEC+ tag a megállapodásukban megengedett teljes mennyiséget kitermeli majd, valójában az OPEC+ tagok az elmúlt hónapokban napi 3 millió hordóval maradtak el a kitűzött céltól.
Noha az OPEC+ csak minimálisan, napi 100 ezer hordóval növelte kitermelési kvótáit, az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) legfrissebb adatai mégis lejtőre küldték az olajárakat – írja a Reuters.
A hírek hatására az északi-tengeri Brent ára 96,78 dolláros szinten zárt, míg az amerikai WTI árak 90 dollár környékére, február vége óta nem látott szintekre süllyedtek.
A következő havi Brent szállítások és a hathónapos határidős ügyletek közötti prémium is három hónapja nem látott szintre süllyedt, az ellátással kapcsolatos aggodalmak halványulását jelezve.
A WTI esetében ugyanez a prémium négy hónapja volt ennyire csekély. Az amerikai olajkészletek váratlan emelkedését a kivitel csökkenése és finomítók alacsonyabb kibocsátása hajtotta, de a benzinkészletek is nőttek a csökkenő igény hatására.
Az elmúlt héten az EIA szerint 4,5 millió hordóval nőttek az olajkészletek, miközben az elemzők 600 ezer hordós csökkenést vártak. A benzin esetében 200 ezer hordós növekedés áll szemben a szakértők által becsült 1,6 millió hordós csökkenéssel. Ugyanakkor az olajkartell és szövetségesei, mint például Oroszország által létrehozott OPEC+ napi 100 ezer hordóval tervez többet termelni.
Az OPEC+ napi 200 ezer hordóval, napi 800 ezer hordóra csökkentette a kínálat és a kereslet közötti különbséget. Az árakat valószínűleg lefelé húzta az is, hogy iráni és amerikai tisztviselők jelezték, Bécsbe utaznak, hogy ismét tárgyaljanak a perzsa ország atomprogramjáról.
