Oroszország nem mérlegeli annak lehetőségét, hogy kilépjen az az OPEC+ csoportból – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságírókkal szerdán Moszkvában.
Peszkovot az Egyesült Arab Emírségek OPEC-ből és OPEC+-ból való kilépéséről szóló döntésével kapcsolatban kérdezték meg erről.
Az Olajexportáló Országok Szervezetét (OPEC) a legnagyobb olajtermelő országok – Venezuela, Irak, Irán, Kuvait és Szaúd-Arábia – kezdeményezésére hozták létre 1960-ban. Az Egyesült Arab Emírségek kilépése után 11 állam marad a szervezetben. Az OPEC+ kibővített formátumnak több más olajtermelő ország, köztük Oroszország is a tagja.
„Üdvözöljük az Abu-Dzabiból érkező nyilatkozatokat, amelyek szerint az Emírségek továbbra is felelősségteljes álláspontot fog képviselni az energiapiacokon, és folytatni fogja a kétoldalú koordinációt” – mondta.
Kifejezte reményét, hogy az OPEC+ az Egyesült Arab Emírségek kilépése után is megmarad. Mint fogalmazott, a világ energiapiacain jelenleg „dúl a vihar”, ezért fontos az a formátum, amely lehetővé teszi az ingadozások minimalizálását és a stabilizálást.
Az OPEC-ből való kilépést az Egyesült Arab Emírségek szuverén döntésének nevezte, amelyet Oroszország tiszteletben tart.
Közölte, hogy Moszkva számít a konstruktív, baráti és hatékony kapcsolatok folytatására Abu-Dzabival, egyebek között az energetikai párbeszéd keretében.
Dmitrij Peszkov azt hangoztatta, hogy a nemzetközi közösség jelenleg küzd az olajhiány következményeivel, amelyet súlyosbítanak az olyan „bűncselekmények”, mint a tuapszei olajfinomító elleni ukrán dróntámadás.
Alekszandr Butyagin régész szabadon bocsátását „bonyolult folyamatként” jellemezte, amelyet, mint fogalmazott, orosz szakszolgálatok sikeresen bonyolítottak és zártak le. Közölte: Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei között egyelőre nem szerepel, hogy fogadja Butyagint.
Az OPEC+ napi 206 ezer hordóval emelné a kitermelési kvótákat májustól, de a többlet a jelenlegi helyzetben nem jut el a piacra, mert a Hormuzi-szoros körüli háborús zavarok visszafogják az exportot. Az olajtermelő országok döntése így inkább jelzés a piac felé, miközben a kínálatból már most napi 12-15 millió hordó esik ki, ami tartósan magas olajárakat vetít előre.
Az OPEC+ vasárnapi egyeztetésén a tagok elvi megállapodásra jutottak a kvóták emeléséről, ugyanakkor a legfontosabb termelők – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak – jelenleg nem képesek növelni a kitermelést. A február vége óta akadozó forgalom a szoros térségében visszafogta az exportot, miközben a régióban olajipari létesítmények is megsérültek rakéta- és dróntámadásokban – írja a Reuters.
A kínálati oldal más szereplői sem tudják ellensúlyozni a kiesést: Oroszország termelését továbbra is szankciók és a háborús károk korlátozzák, így a kartellen belül gyakorlatilag nincs olyan szereplő, mely rövid távon érdemben növelni tudná a kitermelést.
Öböl menti források szerint még a harcok azonnali leállása esetén is hónapokba telne a termelési kapacitások helyreállítása. A piaci szereplők számára nem az a kérdés, hogy technikailag átjárható-e a Hormuzi-szoros, hanem az, hogy vállalható-e a kockázat, ami önmagában is visszafogja a forgalmat.
A kiesés mértéke történelmi: becslések szerint napi 12-15 millió hordó, vagyis a globális kínálat akár 15 százaléka tűnt el a piacról néhány hét alatt. Ez azonnal megjelent az árakban is: a kőolaj jegyzése hordónként közel 120 dollárra emelkedett, és pénzintézeti előrejelzések szerint 150 dollár fölé is ugorhat, ha a fennakadások május közepéig fennmaradnak.
Ebben a helyzetben a mostani kvótaemelés inkább politikai és piaci üzenet. Az OPEC+ azt próbálja jelezni, hogy készen áll a kínálat növelésére, amint helyreáll a szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül. A tényleges hatás azonban addig elmarad, amíg a fizikai ellátási útvonalak nem működnek, így a következő hetekben továbbra is a kínálati szűkösség és az árak emelkedése határozhatja meg a piacot.
Az oroszok napra pontosan megmondták, mikor fogy el az üzemanyag Európából
Az Európai Unió üzemanyag-tartalékai körülbelül április 20-ra teljesen kiürülhetnek – állítja Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója, egyben az orosz elnök különmegbízottja. A politikus szerint a Hormuzi-szoroson keresztül érkező utolsó olajszállítmányok április 11-ig jutnak el Európába. Szerinte ezt követően a tartalékok várhatóan elfogynak, és onnantól kezdve reálissá válhat a benzin- és dízelhiány kialakulása.
Hozzátette: az EU energiaellátása különösen sebezhetővé vált a korábbi döntések következtében.
Dmitrijev előrejelzése a Közel-Keleten zajló feszültségek és a Hormuzi-szoros lezárása miatt született.
Brüsszel ugyanakkor saját számításokkal készül a lehetséges válságra. Az Európai Unió naponta körülbelül 10,5 millió hordó olajat fogyaszt, ami a globális kereslet mintegy 10 százalékát teszi ki. Ebből Németország napi 2,3 millió, Franciaország 1,6 millió, Olaszország pedig 1,3 millió hordót használ el. Az uniós vészhelyzeti olajtartalékok jelenleg mintegy 100 millió hordót tesznek ki.
Ez a nettó import 90 napjára vagy a teljes fogyasztás nagyjából 61 napjára lenne elegendő. A nagyobb tagállamok saját készletei is jelentősek: Franciaország 120 millió, Németország 110 millió, Olaszország 76 millió hordót tárol. Március 11-én az International Energy Agency (IEA) koordinált akciójában az EU országai összesen 91,7 millió hordót bocsátottak ki a nemzetközi tartalékokból.
Az olajárak kedden csökkentek, mivel az OPEC+ várható kitermelésnövelése és az iraki Kurdisztánból Törökországon át újrainduló export növelte a piaci aggodalmakat a túlkínálat miatt.
A Reuters jelentése szerint a novemberi szállítású Brent határidős jegyzése 84 centtel, hordónként 67,13 dollárra csökkent, az amerikai WTI pedig 62,68 dolláron állt, 77 centtel kevesebben az előző árnál.
OPEC+ források szerint a következő találkozón várhatóan legalább napi 137 ezer hordóval növelhetik a kitermelést.
Az OPEC+ tagjai az olajtermelés szeptemberi növeléséről állapodtak meg, amit az motivál, hogy a csoport visszaszerezze a globális nyersolajpiacokon való részesedését. Az olajpiaci helyzetet bonyolítja Donald Trump amerikai elnök Moszkvával szembeni vámfenyegetése.
Szaúd-Arábia és partnerei megállapodtak abban, hogy a jövő hónapban napi 548 000 hordóval növelik kitermelésüket. Ezzel befejeződik a nyolc tag által 2023-ban végrehajtott 2,2 millió hordós csökkentés visszavonása, és magában foglalja az Egyesült Arab Emírségek által fokozatosan bevezetett extra juttatást is. December végéig felülvizsgálják a mintegy 1,66 millió hordós termelés-visszafogást is – mondta a Bloomberg beszámolója szerint az egyik küldött. A nagyobb kínálat elvben lejjebb nyomhatja az olajárakat, amelyekre azonban jelenleg erőse felhajtó tényezők is hatnak.
A legutóbbi emelés megkoronázza az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) és partnerei drámai elmozdulását az árak védelméről a kitermelés bővítésére, ami segített lefedni az olaj és benzin határidős ügyleteket a geopolitikai feszültségek és az erős szezonális kereslet közepette.
Ez megkönnyebbülést jelentett a járművezetőknek és győzelmet Donald Trump amerikai elnöknek.
A felgyorsult növekedés hozzájárult a globális kínálati többletre vonatkozó várakozásokhoz az év hátralevő részében.
A vasárnapi döntés, amely megerősíti az elvi megállapodást, amelyről először a Bloomberg számolt be szombaton, akkor született meg, amikor Trump elnök fokozza a diplomáciai nyomást az OPEC+ társvezetőjére, Oroszországra. (Az OPEC + a globális nyersolajpiac jobb ellenőrzése céljából 2016 végén alakult OPEC-tagokból és más olajtermelő országokból.)
Az oroszokkal szembeni nyomás része, hogy Trump másodlagos vámokkal fenyegette meg Moszkvát olajfogyasztóival szemben, hacsak nem lesz gyors tűzszünet az ukrajnai háborúban.
Az orosz olaj szállításának megszakadása a nyersolaj árának felhajtásával fenyegetne, és ellentétes lenne Trump ismételt felhívásával az olcsóbb olaj iránt, mivel a FED-et, az amerikai központi jegybankot a kamatlábak csökkentésére kényszeríti.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes csütörtökön ritka látogatást tett Rijádban, hogy megvitassa az „országok közötti együttműködést” Abdulaziz bin Salman szaúd-arábiai energiaügyi miniszterrel. A két ország közel egy évtizeddel ezelőtti létrehozása óta közösen vezeti az OPEC+-t.
A tengeri útvonalon főként India felé csökkennek a szállítások. Az export vissszaesésének hátterében új szankciók éppúgy lehetnek, mint az orosz vállalások az OPEC+ irányába.
Az orosz tengeri olajexport július óta legnagyobbat esett, mivel a szállítások két hónapos mélypontra süllyedtek, főként az India felé tartó szállítások csökkenése miatt. A négyhetes átlag a november 24-én véget érő időszakban napi 150 ezer hordóval csökkent, még úgy is, hogy a heti adatok javultak valamelyest.
India vett most sokkal kevesebb orosz olajat
A szállítások főként a nyugati kikötőkben zuhantak, ahol az elmúlt két hétben mintegy 25 százalékkal maradtak el a múlt havitól. A múlt héten feltehetően karbantartás miatt öt napig szünetelt a nyersanyag rakodása Novorosszijszk kikötőjében. Mivel a nyugati kikötőkből a tankerhajók főként Indiába viszik az olajat, a balti, északi-tengeri és fekete-tengeri forgalom csökkenése az Indiába tartó szállítások visszaesését jelzi – írja a Bloomberg.
A november 24-ig tartó időszakban napi 1 millió hordó alá csökkentek a szállítások, ami még a kikötők karbantartását figyelembe véve is drasztikus csökkenés, ami legalább napi 500 ezer hordóval marad el az október közepéig tartó négyhetes időszak átlagától.
Az export csökkenése az OPEC+ olajminisztereinek vasárnapi gyűlése előtt következett be, így az akár annak a jele is lehet, hogy Oroszország igyekszik éledbe léptetni azokat a kompenzációs csökkentéseket a találkozó előtt, melyekre a korábbi túltermelés miatt kényszerült. Az olajkartell feltehetően harmadjára is elhalasztja a termelés decemberre ütemezett bővítését, ahogy azt tette októberben és novemberben is.
Mindeközben Nagy-Britannia két újabb orosz biztosító ellen vezetett be szankciókat, mely három másik társasághoz csatlakozik a feketelistán. Ezek közül négy olyan is van, melyeket India elfogad, mint az országba tartó tankerek biztosítóját. A brit hatóságok további 30 tankerhajó ellen is bevezettek friss szankciókat, melyek közül 14 szerepelt már korábban az amerikai vagy európai szankciós listán.
A november 24-én véget ért héten 20,5 millió hordónyi olajat töltöttek fel az orosz kikötőkben 27 tankerre, szemben az egy héttel korábbi 19,8 millió hordóval, melyet 26 tanker szállított el.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétette júniusi olajpiaci jelentését. Ebből kiderül, hogy összességében a világ olajpiaca kiegyensúlyozott volt, ugyanakkor az egyes szereplők helyzete változhatott.
A világ olajfogyasztása immár naponta 100 millió hordó fölötti, és még növekszik, noha egyre lassuló ütemben. Az új kereslet 70 százalékát Kína adja, miközben a többletkínálatot a nem OPEC-tagok, és a szervezettel nem is együttműködő kitermelők adják.
Változó arányok
Idén az olajkínálat átlagosan napi 1,6 millió hordóval bővült, mégpedig úgy, hogy az OPEC-től független kitermelők 1,9 millió hordóval növelik a kitermelést, az olajexportőrök szervezete és a velük együttműködő országok kitermelés csökken.
Júniusban félmillió hordóval nőtt a napi kínálat, jövőre várhatóan napi 1,2 millió hordó lesz a bővülés, amit teljes egészében az OPEC-től független kitermelők adnak, nem kis részben az USA.
Orosz bevételek
Az orosz olajexport májusról júniusra 600 ezer hordóval 7,3 millió hordóra csökkent, a becsült exportbevétel 1,5 milliárd dollárral 11,8 milliárd dollárra. Ez az összeg immár csak a fele az egy évvel ezelőttinek, ami három tényezőnek köszönhető:
az orosz exportvolumen visszaesésének, ami a szankciók hatása;
a háború kezdete után felszaladó olajár visszaesésének;
és az orosz olaj 25-30 százalékos diszkontjának a Brent típushoz képest, ami megint csak szankciós hatás.
Augusztusban Oroszország vállalása szerint újabb napi 500 ezer hordóval csökkenti az exportot az OPEC+ megegyezés szerint.
Készletek, olajár
A világ kitermelt, de még fel nem használt olajkészlete 19,4 millió hordóval nőtt májusban, a legnagyobb mértékben Kína növelte készleteit. A tengeren, hajókban tárolt mennyiség ugyanakkor 23 millió hordóval csökkent, ami már az OPEC+ kitermelés visszafogásának hatása.
Az előzetes júniusi adatok szerint további 9,2 millió hordós csökkenés következett be. A Brent típus ára átlagosan 75 dollár volt júniusban, míg egy évvel korábban 120 dollár volt az ár.
Kapacitások
Összességében még érdemi, jelenleg igénybe nem vett olyan kitermelési kapacitás van a piacon, amihez nem lenne szükség újabb beruházásra, bővítésre. Messze a legnagyobb lehetőséggel Szaúd-Arábia rendelkezik, amely napi 12,25 millió hordót tudna felszínre hozni, míg most valamivel kevesebb, mint 10 millió a kitermelés, és augusztusban ez is csökkenni fog egymillióval, hogy mérséklődjön a kínálat, és ne essen tovább az ár.
Emellett az Egyesült Arab Emirátusok tudna napi egymillió hordót felszínre hozni a mostani 3,2 millión felül, Irán 800 ezer hordóval tudna növelni, Irak és Oroszország egyaránt nagyjából 600 ezer, Kuvait pedig 300 ezer hordóval.
Így még Oroszország nélkül is napi 5 millió tonnás kapacitás van, így hiányhelyzetet csak erős kitermelés csökkentéssel lehetne előidézni. Mindeközben az USA több mint napi 12 millió hordóval a legnagyobb kitermelő, és folyamatosan növeli a kitermelést.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők OPEC+ csoportja 2024-ben napi 40,46 millió hordó olajat fog termelni.
Erről a 23 országból álló kartell képviselői döntöttek vasárnap bécsi tanácskozásukon.
Számítások szerint ezzel napi 1,393 millió hordóval csökken a csoport napi kitermelése.
A döntést hosszadalmas tárgyalások előzték meg.
A szaúdi állami sajtó vasárnapi tájékoztatása szerint Rijád 2024 végéig meghosszabbítja korábbi kötelezettségvállalását, miszerint napi félmillió hordóval csökkenti olajtermelését. Ezen felül pedig további napi egymillió hordónyi termeléscsökkentést jelentett be júliusra, amit szükség esetén meghosszabbíthat – jelentette be a szunnita királyság energiaügyi minisztere.
Alekszandr Novak, Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettese a nap folyamán közölte, hogy Moszkva szintén 2024 végéig meghosszabbítja napi félmillió hordóval kevesebb olaj kitermelésével kapcsolatos korábbi kötelezettségvállalását.
A kartell több más tagja, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Kuvait, Irak és Algéria – szintén a termelésvisszafogás hatályának meghosszabbításáról döntött 2024 végéig.
Az OPEC+ egyes tagjai áprilisban döntöttek arról, hogy önkéntes alapon – összesen napi 1,66 millió hordóval – csökkentik olajkitermelésüket az év végéig az olajárak stabilizálása érdekében.
Az OPEC+ következő miniszteri szintű találkozóját novemberben tartják majd Bécsben.
Önkéntes alapon csökkentik olajkitermelésüket a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC), valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők (OPEC+) több tagja.
A szaúdi állami sajtó vasárnapi tájékoztatása szerint Rijád napi félmillió hordóval csökkenti olajtermelését májustól az év végéig.
Alekszandr Novak, Oroszország energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettese a nap folyamán közölte, hogy Moszkva szintén napi félmillió hordóval kevesebb olajat fog kitermelni.
Az Egyesült Arab Emírségek 144 ezer, Kuvait 128 ezer, Irak 211 ezer, Omán 40 ezer, Algéria 48 ezer, Kazahsztán pedig 78 ezer hordóval mérsékli a kitermelt napi mennyiséget 2023 végéig.
A szaúdi energiaügyi minisztérium állásfoglalásában olyan óvintézkedésnek nevezte a királyság lépését, amely a globális olajpiac stabilitását hivatott szolgálni.
„Ez az önkéntes csökkentés óvintézkedésnek számít az OPEC és az OPEC+ 2022. október 5-én tartott 33. miniszteri szintű tanácskozásán elfogadott termelésredukáláson felül” – olvasható a kazah energiaügyi tárca közleményében.
A 13 OPEC-tag mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló csoport, az OPEC+ tavaly döntött arról, hogy novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.
Egyelőre nem változtatnak eddigi kitermelési politikájukon a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők, köztük Oroszország sem – az erről szóló döntés az úgynevezett OPEC+ csoportba tartozó országok online formában tartott tanácskozásán született vasárnap.
Bécsi közlés szerint a 13 OPEC-tag mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló csoport megerősítette októberi határozatát, miszerint novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.
Az OPEC egyik szakbizottsága kéthavonta fogja felülvizsgálni a kitermelési politikát. Amennyiben a piaci helyzet azt indokolttá teszi, haladéktalanul összehívják a szervezet miniszteri szintű tanácskozását. Egyelőre azonban a következő tervbe vett, tárcavezetői szintű ülést 2023. június 4-re tűzték ki.
Az indoklás szerint jelenleg jelentős a bizonytalanság a piacon. Ennek egyik oka a hétfőn hatályba lépő, a tengeri szállítású orosz kőolajra vonatkozó uniós embargó, amely a várakozások szerint az olajárak emelkedését vonja maga után. Az Európai Unió és a G7 csoport szombaton megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról is.
Az OPEC+ december 4-i ülésén napi 500 ezer hordós termelésikvóta-emelésről tárgyalnak – értesült a Wall Street Journal. A szaúdi energiaügyi miniszter cáfolta a tárgyalások hírét.
Ám az amerikai tőzsdei lap szerint feltűnő egybeesés, hogy a tárgyalásokról azt követően szivárogtak ki hírek, hogy a Biden-adminisztráció bejelentette, Szaúd-Arábia koronahercegének mentességet kell élveznie a Washington Post meggyilkolt kolumnistája, Dzsamál Hasogdzsi menyasszonya, és a Hasogdzsi által alapított Democracy for the Arab World Now (DAWN) nevű jogvédő csoport által indított perben. Ez éles fordulatot jelent Biden elnök korábbi szenvedélyes nyilatkozataihoz képest.
Az olajtermelés növelése felülbírálná az OPEC+ októberi döntését, mely novemberre napi 2 millió hordós termeléscsökkentést írt elő.
A Fehér Ház szerint, a termelés csökkentése aláássa az Ukrajnát lerohanó Oroszország elleni globális erőfeszítéseket.
Idén mélypontra jutotta a szaúdi–amerikai kapcsolatok az olajkitermeléssel kapcsolatos nézeteltérések miatt. Bár amerikai tisztviselők némi reménnyel tekintenek a december 4-i OPEC+ találkozóra.
