Magyarország, Lengyelország és Szlovákia az EU-s döntés ellenére is korlátozza az ukrán gabona behozatalát. Ukrajna jogi útra tereli a vitát.
Ukrajna úgy döntött, hogy bepereli EU-s szomszédait, azaz Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek betiltása miatt, jelentette be az ország kereskedelmi képviselője. Tarasz Kacska hozzátette, hogy Kijev saját korlátozásokkal fog válaszolni az érintett országoknak – írta meg a Politico.
Miközben immár másfél éve háborúban áll Oroszországgal, Ukrajna a tárgyalóasztal mellett is gyakran harcias álláspontot képvisel. Kijev most azt kifogásolja, hogy az Európai Unió nem tartja be szabadkereskedelmi kötelezettségvállalásait, amikor megálljt parancsol a piacaira öntött ukrán gabonának.
Fontos bebizonyítani, hogy ezek az intézkedések jogilag helytelenek. Emiatt jogi eljárást indítunk – jelentette ki vasárnap este Kacska. Hozzáfűzte, hogy Kijev éppen akkor készül megtorlásra a lengyel export ellen, amikor az ország az október 15-i, sorsdöntő parlamenti választásokra készül.
Bár az Európai Bizottság pénteken úgy döntött, hogy engedélyezi az ukrán gabona értékesítését az Unióban, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia közölte, hogy saját tilalmat vezetnek be az ukrán gabonára, hogy megvédje termelőit, és saját piacát az összeomlástól. Kacska szerint a három ország nyílt dacolása Brüsszellel szemben nem csupán az EU belső ügye, hanem felveti azt, amit az Unió kritikusai a legnagyobb rendszerszintű aggodalomnak neveznek, azaz bízhatnak-e abban a nemzetközi kereskedelmi partnerek, hogy Brüsszel az EU nevében beszél.
Budapest és Varsó rendszerszintű megközelítése, mely szerint figyelmen kívül hagyják az EU-s intézmények álláspontját a kereskedelempolitikában, általában véve problémát jelent majd az Unió számára, mert azt mutatja, hogy nincs egység – emelte ki Kacska.
Kijev a tervek szerint nem az EU-nál, hanem a Kereskedelmi Világszervezetnél fogja beperelni a három országot.
A Naftohaz ukrán állami gázvállalat keresetet nyújtott be a washingtoni bíróságon, amelyben ötmilliárd dollárt követel Oroszországtól, amiért anyagi kár érte őt a Krím félsziget elcsatolása miatt – közölte pénteken a Naftohaz sajtószolgálata.
Az ukrán vállalat hangsúlyozta, hogy amerikai bírósághoz fordult, mivel az Egyesült Államok azon országok közé tartozik, amelyek szankciók hatálya alatt befagyasztották az orosz vagyont.
Olyan kártérítési igényről van szó, amelyet áprilisban ítélt meg az ukrán cégnek a hágai választott bíróság. „A jelenlegi kérelmet az a tény tette lehetővé, hogy az 1958-as New York-i Egyezmény értelmében a vállalatnak joga van elindítani a hágai határozat elismerési és végrehajtási eljárását azon államok területén, ahol az Oroszországi Föderáció vagyoneszközei megtalálhatók” – magyarázta a cég.
A Naftohaz 2016-ban indított jogi eljárást a Krímben található, Oroszország által a félsziget önkényes elcsatolása után kisajátított vagyona miatt. 2019 februárjában a hágai bíróság a Naftohaznak adott igazat, ezt követően több évig tartott a tárgyalás a kártérítés összegének megállapítása érdekében. Oroszország elutasítja a Naftohaz és minden más, a Krímben kárt szenvedett társaság kártérítési követeléseit.
Az Uniper német energetikai konszern beperelte a Gazprom exportot, hogy kompenzálja az idén alulszállított orosz gázból eredő veszteségeit – közölte a vállalat közleményében. Az Uniper a becslések szerint az orosz gáz pótlására legalább 11,6 milliárd eurót költött.
Klaus-Dieter Maubach, az Uniper vezérigazgatója a szerdai düsseldorfi rendezvényen jelentette be: „az Uniper választottbírósági eljárást kezdeményezett az orosz Gazprom export vállalat ellen egy nemzetközi választottbíróságon”.
A Stockholmban tartandó perben az Uniper kártérítést követel a Gazprom exportból június óta nem szállított gázmennyiségek miatt a vállalatnak okozott veszteségekért. Az Uniper arra kényszerül, hogy magasabb áron vásároljon helyettesítő gázt annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a korábban megállapított árak és mennyiségek alapján a fogyasztókkal szemben vállalt ellátási kötelezettségét.
Az Uniper becslése szerint a kiesett orosz gáz pótlására eddig legalább 11,6 milliárd eurót költöttek, ezek a költségek pedig 2024 végéig tovább nőnek.
Jelentős anyagi veszteségünkért kártérítést kérünk ebben az eljárásban. Olyan gázmennyiségekről beszélünk, amelyekről a Gazprommal szerződésben állapodtunk meg, de nem szállítottuk le őket, és amelyek pótlására rendkívül magas piaci áron kellett és kell vásárolnunk – mondta az energiaipari csoport vezérigazgatója.
A Gazprom Export megerősítette, hogy a német Uniper vállalat választottbírósági eljárást kezdeményezett. „Jelenleg tanulmányozzuk a beérkezett követelést, és a jogi keretek között megvédjük érdekeinket. A Gazprom Export nem ismeri el a szerződésszegést és az Uniper kártérítési igényének jogosságát” – közölte az orosz vállalat.
Az Uniper korábban szerződésszegésnek minősítette a Gazprom által bejelentett vis maior gázszállításokat, és ezzel kapcsolatban lehetséges jogi lépéseket jelentett be.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
Az Európai Unió szeptember végéig adott időt a briteknek arra, hogy távolítsák el a belső piacot szabályozó törvénytervezetből azokat a részeket, amelyek sértik az unióval kötött kilépési megállapodást. Ez nem történt meg, így az EU elindította a jogi folyamatot, amely egy évekig tartó pereskedéshez vezethet.
„Arra kértük brit barátainkat, hogy vegyék ki a problémás részeket a belső piaci törvénytervezetből (Internal Market Bill) szeptember végéig. A határidő tegnap lejárt” – közölte az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen még csütörtökön.
Mivel London nem visszakozott, az Európai Bizottság elindította az úgynevezett szabálysértési eljárást, az EU jogi eszközét arra az esetre, amikor egyes tagországok megszegik az unió szabályait. Londonnak most egy hónapja van arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által küldött hivatalos levélre, és még ennél is több ideje van arra, hogy változtasson álláspontján még azelőtt, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerülne.
A per ugyan várhatóan éveket venne igénybe, de súlyos bírságokhoz vezethet. Az EU ráadásul hajthatatlannak tűnik abban a tekintetben, hogy nem hajlandó elfogadni semmilyen új megállapodást addig, amíg London aláássa a kilépési megállapodásban foglaltakat.
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
