Ha Washington nem hagy fel új vámkorlátozásokkal, Brüsszel kész kompromisszumok nélkül reagálni.
Az Európai Unió válaszul a kivetett vámokra korlátozhatja piaca elérhetőségét az amerikai áruk és vállalatok számára. Brüsszel kemény intézkedéseket fontolgat, beleértve megtiltja az amerikai cégek pályázatokban és uniós finanszírozású projektekben való részvételét, számolt be az El País március 31-én, hétfőn.
Határozott lépésekre készül az Európai Bizottság, miután a Donald Trump-adminisztráció új vámtarifákat jelentett be, amelyek április 2-án lépnek életbe. Washington „kölcsönösnek” nevezi ezeket, de az EU úgy véli, hogy azok jelentősen megzavarják a kereskedelmi egyensúlyt.
Az Egyesült Államok és az EU közötti éves kereskedelem 900 milliárd eurót tesz ki, Európa pedig 235,5 milliárd eurós többlettel rendelkezik. Az új tarifák jelentős csapást mérhetnek az Atlanti-óceán két partja közötti gazdasági kapcsolatokra.
Brüsszel a reakció több lehetőségét is fontolgatja:
ennek megfelelő vámok bevezetése az amerikai termékekre,
az Egyesült Államok hozzáférésének korlátozása az európai pénzpiacokhoz,
megtiltja az amerikai cégeknek, hogy részt vegyenek az uniós állami beszerzésekben.
A kemény retorika ellenére néhány európai főváros, köztük Franciaország, Olaszország és Írország, óvatosságra intenek a nyílt kereskedelmi háború elkerülése érdekében.
Az EU bizonyos engedmények felajánlásával igyekszik fenntartani a párbeszédet az Egyesült Államokkal – például csökkenti az ipari termékekre kivetett vámokat és növeli az amerikai cseppfolyósított gáz importját. Ha azonban Washington nem törli el az új vámkorlátokat, Brüsszel kész kompromisszumok nélkül válaszolni.
Az Európai Bizottság kompromisszumos megoldásokat keres az ukrán gabona importjával és a szomszédos országokon keresztüli tranzitjával kapcsolatos problémákra, valamint egyensúlyt keres egyrészt az ukrán gazdaságot támogató intézkedések, másrészt az EU belső piacának stabilitásának érdekei között, jelentette be Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője egy brüsszeli tájékoztatón – írta az Ukrinform tudósítója.
„Ezek összetett kérdések, amelyekre nincs egyszerű megoldás. Ezen megoldások keresésének egyrészt meg kell felelnie az Európai Bizottság azon elkötelezettségének, hogy továbbra is támogassa Ukrajna gazdaságát, beleértve az ország gazdasága szempontjából rendszerszintű mezőgazdasági ágazatot is. Másrészt olyan megoldásokat próbálunk találni, amelyek megvédik az európai piac érzékeny ágazatait, különösen akkor, amikor fennáll a stabilitás megzavarásának veszélye. Ezt az egyensúlyt kell elérnünk” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.
Emlékeztetett arra, hogy múlt kedden a Koordinációs Platform keretében ülést tartottak valamennyi érdekelt fél, köztük az Európai Bizottság, Ukrajna és öt szomszédos ország képviselőinek részvételével. A szóvivő „rendkívül hasznosnak” minősítette a találkozót. A felek többoldalú és kétoldalú szinten is folytatják a kapcsolatokat, hogy tárgyalásokon keresztül kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak.
Az újságírók arra a kérdésére válaszolva, hogy az ukrán határon kialakult helyzet a hazai piac destabilizálódásához vezetett-e, ismét megjegyezte, hogy ez „összetett kérdés”.
„Lengyelország egyoldalú blokádot rendelt el az Ukrajnából származó import ellen, és csak azt lehet kérdezni, hogy ez rendeltetésszerűen működik-e, különös tekintettel arra, hogy a gazdák most blokkolják a határátkelőket. Ami a piacok stabilitását illeti, az Európai Bizottság rendszeresen készít értékeléseket a piac helyzetéről, és azt interneten közzéteszi” – jegyezte meg Olof Gill.
Az oroszországi agrárexport növekedésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy az orosz mezőgazdasági import nem szerepel az Oroszországgal szembeni európai szankciók általános listáján, mivel azt fontosnak tartják a globális élelmezésbiztonság fenntartása szempontjából.
„Egyelőre ragaszkodunk ehhez az állásponthoz. Ha ez megváltozik, értesíteni fogjuk Önöket” – tette hozzá az Európai Bizottság szóvivője.
Az ungvári belvárosi piacon, közismertebb nevén a „zöld piacon” az év minden szakában friss zöldségek és gyümölcsök széles választékával várják a vásárlókat. Télen a kínálat javarészt import gyümölcsökből, a tavaszi, nyári és őszi időszakban pedig a helyi termelők által megtermelt portékából áll.
„Már több mint 220 vállalat hagyta el az orosz piacot. Számuk napról napra nő. Jelenleg olyan hosszú azoknak a listája, akik felhagytak a munkával Oroszországban, hogy szinte lehetetlenné vált mindet egy szabvány méretű képbe illeszteni” – írták.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Jelenleg Ausztria számít a legnagyobb sífelszerelés-gyártónak és -exportőrnek az Európai Unióban, de egyre több síléc és hódeszka készül Bulgáriában és Ukrajnában is. A kelet-európai országokban készülő téli sportszerek immár az uniós és a tengerentúli piac jelentős részét lefedik – derül ki az Eurostat nemrég megjelent 2020-as kimutatásából.
Az uniós tagállamok 3,7 millió pár sílécet és hódeszkát exportáltak más uniós országokba 2020-ban. Ugyanebben az évben 1,9 millió pár sílécet és snowboardot értékesítettek az EU-n kívüli országokba – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég közzétett adataiból.
Az EU tagállamaiban 3,5 millió pár sílécet és snowboardot készítettek 2020-ban, ezek csaknem felét – 1,6 millió darabot – Ausztriában.
Nem meglepő módon ezzel Ausztria számít az EU legnagyobb sífelszerelés-gyártójának, az alpesi országban működő sportszergyártók 2,1 millió pár sílécet, illetve hódeszkát adtak el 2020-ban.
Némiképp meglepő viszont, hogy Ausztria után Bulgáriában készül a legtöbb téli sporteszköz (564 700 darab sí és hódeszka) az EU-ban, megelőzve a tekintélyes hegyekkel és síkultúrával rendelkező Franciaországot (551 200 darab). A legnagyobb sífelszerelés-importőrök listájának élén szintén Ausztria áll, Franciaországot és Németországot megelőzve.
Az uniós tagországok legnagyobb külpiaca az Egyesült Államok, a téli sporteszközök több mint egyharmadát – a teljes uniós export 37 százalékát – ott értékesítik. Ezzel az USA megelőzi Svájcot (289 600 db, 15 százalék) és Kanadát (277 900 db, 14,9 százalék).
Az EU-n kívüli országokból származó importot tekintve a sílécek és snowboardok csaknem fele Ukrajnából származik (529 800 darab, a teljes uniós import 48 százaléka), Kína csak északkeleti szomszédunk után következik 328 500 darab téli sporteszközzel (30 százalék).
Az acélpiacon az USA-ban hiány és rég nem látott áremelkedés alakult ki, ahol most mindenki Joe Biden döntésére vár: megszűnik-e a Donald Trump által bevezetett 25 százalékos büntetővám a kínai acélra?
68 százalékkal magasabbak az acélárak az Egyesült Államokban, mint a globális gazdaságban, miután tavaly augusztus óta 160 százalékkal nőttek az árak az országban. A kínainál pedig kétszer olyan drága az amerikai acél, pedig az ázsiai óriásban is jelentős áremelkedést regisztráltak – írja a Reuters, amely szerint a tavalyi leállás után egyszerre kezdtek el ismét dolgozni a gyárak, ami annyira megnövelte az igényt, hogy óriási hiány keletkezett és elszálltak az árak.
Az amerikai acélgyártók azért is lobbiznak Joe Biden elnöknél, hogy fenntartsa a Donald Trump vezette kormányzat által bevezetett büntetőtarifákat, így helyi terméket vásároljanak a cégek. Csakhogy a 25 százalékos büntetővámmal is megéri Kínából acélt importálni, mert mára akkora lett árkülönbözet – írja a lap.
Ezért aztán 18 százalékkal nőtt az USA acélimportja tavaly. Jelen pillanatban ráadásul nem is csak a tarifák, hanem a logisztikai problémák hátráltatják az importot az Egyesült Államokban, ahol kevés a konténer. Júniusra mégiscsak mindenki az acélimport további növekedésére számít az acéliparban, ha fennmarad az áruhiány a piacon.
Persze nem mindenki jár rosszul: az acélgyártók részvényeinek értéke 65 százalékkal nőtt a tőzsdén múlt augusztus óta, sőt a Fitch tőzsdeminősítő szerint az USA acélgyártó cégei 45 százalékos profitrátát értek el januárban, így nagyon valószínű, hogy ez a negyedév az eddigi legjobb profitot hozza az amerikai acélgyártóknak.
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Újabb, ezúttal egy sajátos gazdasági konfliktus árnyékolhatja be India és Pakisztán történelmileg amúgy is feszült viszonyát.
Komoly kereskedelmi konfliktusba kerülhet egymással India és Pakisztán, melynek tárgya a basmati rizs. A tét pedig nem kicsi, ugyanis, ha India kizárólagos jogot szerzene az elnevezés fölött, akkor ezzel lényegében egyeduralkodóvá válna az Európai Unióban, amely jelenleg a leggyorsabban növekvő rizsexport piac a két ország számára – írja az Asia Times.
Hagyományos rizsfajta a kereskedelmi konfliktus oka
A basmati rizs egy aromás rizsfajta, melyet hagyományosan Dél-Ázsiában fogyasztanak, azonban mára nemzetközileg ismert és közkedvelt lett. A termelői piacot pedig India és Pakisztán uralja, ők látják el a Közel-Keletet, az EU-t és az Egyesült Államokat is azzal.
Az indiai vezetés azonban most azért harcol, hogy az EU-ban saját magának ismertesse el a basmati rizs védjegyét, ami ha sikerrel zárul, akár a világ más tájain is kizárólagosságot hozhat Indiának a kereskedelemben. India a teljes globális basmati rizs kereskedelem 65 százalékát, míg Pakisztán a 35 százalékát bonyolítja jelenleg.
Új-Delhi előnye tehát tetemes, azonban az EU-ba irányuló pakisztáni export több mint duplájára nőtt az elmúlt három évben – a 2017-ben mért 120 ezer tonnáról 2019-re 300 ezer tonnára.
India egyébként azért harcol, hogy elfogadtassa, a basmati rizs megnevezést csak olyan rizsre lehessen használni, melyet az ország bizonyos területén termesztenek. Az ilyen követelések ügyében, nemzetközi szinten, a Szellemi Tulajdon Világszervezete az illetékes.
Az iparági elemzők úgy számolnak, hogy amennyiben India megszerzi a kizárólagos jogot a basmati rizs elnevezés fölött, az rendkívül súlyosan érintetné a pakisztáni termelőket és kereskedőket. Pakisztán munkaerőpiacának ugyanis több mint 40 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, miközben az ország étkezési gabonatermesztésének nagyjából 20 százalékát a rizs adja.
A fentiek mellett az is látható, hogy India teljes 2019-20-as rizstermelése 102 millió tonna volt, ami magában foglal 7,5 millió tonna basmati típus rizst is. Az ország eközben 4,4 millió tonna basmati rizst exportált ebben a szezonban, amihez jött még 9,9 millió tonna egyéb rizsfajta is.
Ugyanebben az időszakban Pakisztán rizstermelése 7,4 tonna volt, amiből 2,4 millió volt basmati rizs. A koronavírus-járvány közepén az ország összesen 4,2 millió tonna rizst exportált – amiből 900.000 tonna volt basmati rizs.
Az országnak a basmati rizs exportjából évi 800 millió – 1 milliárd dollárd bevétele származik, így sok helyi termelőt valósággal sokkolt az, hogy India kizárólagosságot szerezne az árura – derül ki a beszámolókból.
Továbbá a pakisztáni növekedés ütemét jól mutatja, hogy a 2019–20-as szezonban az ország basmati rizs exportja 28 százalékkal bővült a megelőző évhez képest.
Jogi csatározás indulhat az EU-s piac miatt
Azt pakisztáni kommentárok is elismerik: jelentős érdeksérelmet és súlyos kereskedelmi fenyegetést jelent az ország számára India törekvése a basmati rizs kapcsán. Többen közülük úgy vélik, Iszlámábád megkésve reagál a piaci fenyegetésre, és a kormánynak sokkal határozottabb lépéseket kellene tennie a saját érdekeik védelmére.
Idén februárban a pakisztáni szenátus elfogadta a földrajzi eredetjelzésekről szóló átfogó törvényt, melynek egyik folyományaként létrehozzák a földrajzi jelzésekkel foglalkozó adatbázist a régióspecifikus áruk és termékek nyilvántartására és azok védelmének elősegítésére. Egyes sajtóértesülések szerint pedig a pakisztáni kormány hamarosan kiválasztja valamelyik, az ügyet elvállalni hajlandó nemzetközi ügyvédi iroda egyikét, akik az EU-ban Pakisztánt képviselik majd a basmati rizs kapcsán. A pakisztáni miniszterelnök kereskedelmi tanácsadója nemrég azt nyilatkozta a helyi médiának, részletes állásfoglalást dolgoztak ki kérdésben, amelyet hamarosan az Európai Bizottság elé tárnak.
Egy pakisztáni, kisvállalkozásokat és mezőgazdasági termelőket tömörítő érdekképviseleti szövetség elnöke pedig azt nyilatkozta: Indiának nincs olyan érv a birtokában, amivel saját védjegyeként ismertetheti el a basmati rizst, mert az EU jelenleg India és Pakisztán szomszédos nemzeteinek közös örökségeként” tekinti a rizsfélét, azóta, hogy 1947-ben India kikerült a brit gyarmatbirodalomból.
Az ügyben pedig további érdekes előzményt jelent, hogy India korábban tulajdonképpen már elismerte Pakisztán jogát is a basmati rizsre, mégpedig az 1990-es évek végén. Ekkor ugyanis a két ország együttesen akadályozta meg, hogy egy texasi székhelyű cég, a RiceTec, egy bonyolult jogi procedúra eredményeként, magához ragadja a basmati rizs szabadalmi jogait az Egyesült Államokban.
Az Ukrán Miniszteri Kabinet engedélyezte, hogy május elsején megnyissák az élelmiszerpiacokat. Országos viszonylatban ez mintegy ezer piacot jelent. Az erre vonatkozó helyi döntéseket a területileg illetékes Állami Fogyasztóvédelmi Szolgálat fogja meghozni.
https://youtu.be/teoY_iOF__Q
A piacok csak az egészségügyi szabályok szigorú betartása mellett tarthatnak nyitva. Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium a Gazdasági Minisztériummal közösen dolgozta ki az élelmiszer forgalmazással foglalkozó egységek működési feltételeit. Ungváron a rendkívüli helyzet likvidálásáért felelős osztály vezetőjének utasítása alapján határozták meg a kereskedelemi tevékenység rendjét. A megyeközpontban ez 12 piacot érint.
Az utóbbi napok gazdatüntetéseinek hatására az ukrán kormány úgy döntött, hogy a héten mégis megnyitja a termelői piacokat. Mindezt viszont rendkívül szigorú intézkedések mellett fogják megtenni: kötelező a maszk és a távolságtartás, a kézfertőtlenítés és a lázmérés a bejáratoknál. Ukrajnában péntekig 281 ilyen piac megnyitását tervezik.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
A tőzsdén jegyzett 100 legértékesebb vállalat rangsorán a szaúdi Aramco vette át a vezető helyet. A világ legnagyobb olajtermelőjének papírjait csak idén decemberben vezették be a börzére, és máris olyan társaságokat szorított hátrébb, mint a Microsoft és az Apple, amelyek egészen addig vezették a listát.
A 10-es rangsorban egyébként a már említett Aramcón és két
kínai cégen kívül kizárólag amerikai vállalatok vannak felsorolva, és a 100-as
listára is csak 5 európai cég fért be, három svájci és két német.
A rangsort közzétevő német Handelsblatt gazdasági folyóirat
értékelése szerint az európai vállalatok – a németeket is beleértve – egyre
inkább tért veszítenek, míg a digitális üzleti modelleket alkalmazó amerikai
társaságok megértik az idő szavát. A jelenleg legtöbbet érő 100 tőzsdei cégből
56 az Egyesült Államokban van bejegyezve. Az általuk kínált áruk és
szolgáltatások egész iparágakat forradalmasítanak és hatalmas profitot
generálnak, míg az európai vállalatok gyakran még mindig ott tartanak, hogy a
meggyőző piaci modellt keresik.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
