Array
(
[count_posts] => 9
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTozNTY7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 46278
[content] =>
Az Európai Bizottság kompromisszumos megoldásokat keres az ukrán gabona importjával és a szomszédos országokon keresztüli tranzitjával kapcsolatos problémákra, valamint egyensúlyt keres egyrészt az ukrán gazdaságot támogató intézkedések, másrészt az EU belső piacának stabilitásának érdekei között, jelentette be Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője egy brüsszeli tájékoztatón – írta az Ukrinform tudósítója.
„Ezek összetett kérdések, amelyekre nincs egyszerű megoldás. Ezen megoldások keresésének egyrészt meg kell felelnie az Európai Bizottság azon elkötelezettségének, hogy továbbra is támogassa Ukrajna gazdaságát, beleértve az ország gazdasága szempontjából rendszerszintű mezőgazdasági ágazatot is. Másrészt olyan megoldásokat próbálunk találni, amelyek megvédik az európai piac érzékeny ágazatait, különösen akkor, amikor fennáll a stabilitás megzavarásának veszélye. Ezt az egyensúlyt kell elérnünk” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.
Emlékeztetett arra, hogy múlt kedden a Koordinációs Platform keretében ülést tartottak valamennyi érdekelt fél, köztük az Európai Bizottság, Ukrajna és öt szomszédos ország képviselőinek részvételével. A szóvivő „rendkívül hasznosnak” minősítette a találkozót. A felek többoldalú és kétoldalú szinten is folytatják a kapcsolatokat, hogy tárgyalásokon keresztül kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak.
Az újságírók arra a kérdésére válaszolva, hogy az ukrán határon kialakult helyzet a hazai piac destabilizálódásához vezetett-e, ismét megjegyezte, hogy ez „összetett kérdés”.
„Lengyelország egyoldalú blokádot rendelt el az Ukrajnából származó import ellen, és csak azt lehet kérdezni, hogy ez rendeltetésszerűen működik-e, különös tekintettel arra, hogy a gazdák most blokkolják a határátkelőket. Ami a piacok stabilitását illeti, az Európai Bizottság rendszeresen készít értékeléseket a piac helyzetéről, és azt interneten közzéteszi” – jegyezte meg Olof Gill.
Az oroszországi agrárexport növekedésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy az orosz mezőgazdasági import nem szerepel az Oroszországgal szembeni európai szankciók általános listáján, mivel azt fontosnak tartják a globális élelmezésbiztonság fenntartása szempontjából.
„Egyelőre ragaszkodunk ehhez az állásponthoz. Ha ez megváltozik, értesíteni fogjuk Önöket” – tette hozzá az Európai Bizottság szóvivője.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság kompromisszumos megoldásokat keres az ukrán gabona importjával és a szomszédos országokon keresztüli tranzitjával kapcsolatos problémákra, valamint egyensúlyt keres egyrészt az ukrán gazdaságot támogató intézkedések, másrészt ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1708698540
[modified] => 1708684312
)
[title] => Az Európai Bizottság keresi az egyensúlyt Ukrajna támogatása és az EU piacának védelme között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46278&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46278
[uk] => 46261
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46262
[image] => Array
(
[id] => 46262
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/630-360-1531911993-8371.jpg
[original_lng] => 78309
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/630-360-1531911993-8371-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/630-360-1531911993-8371-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/630-360-1531911993-8371.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/630-360-1531911993-8371.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/630-360-1531911993-8371.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/630-360-1531911993-8371.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/630-360-1531911993-8371.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1708677112:12
[_thumbnail_id] => 46262
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1210
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 356
[2] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => piac
[2] => Ukrajna
)
)
[1] => Array
(
[id] => 26388
[content] =>
Az ungvári belvárosi piacon, közismertebb nevén a „zöld piacon” az év minden szakában friss zöldségek és gyümölcsök széles választékával várják a vásárlókat. Télen a kínálat javarészt import gyümölcsökből, a tavaszi, nyári és őszi időszakban pedig a helyi termelők által megtermelt portékából áll.
Már több mint 220 külföldi cég hagyta el az orosz piacot, és számuk napról napra nő.
A hírt az ukrán Külügyminisztérium közölte Facebook-oldalán.
„Már több mint 220 vállalat hagyta el az orosz piacot. Számuk napról napra nő. Jelenleg olyan hosszú azoknak a listája, akik felhagytak a munkával Oroszországban, hogy szinte lehetetlenné vált mindet egy szabvány méretű képbe illeszteni” – írták.
Friend from Moscow sends this photo: @JagermeisterUSA is being sold in Russia after being imported via China. pic.twitter.com/MIwU6hlV45
— Julia Ioffe (@juliaioffe) March 8, 2023
[_oembed_time_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] => 1679406748
[_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] => #SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
— NEXTA (@nexta_tv) April 24, 2023
[_oembed_time_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] => 1682969714
[_oembed_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 7 May 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/RwUoR1noSV
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dpkV4CyZVP
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 7, 2023
[_oembed_time_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] => 1684259068
[_oembed_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => #Lithuania's government plans to ban transfer of 65 product types via its territory to #Belarus and #Russia:https://t.co/zZoGOhiyL0
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 16, 2023
[_oembed_time_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => 1687721305
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta ??? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1687721305
[_oembed_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] =>
[_oembed_time_4b1607a79af24e3282d0f1ce7eb5fad1] => 1692957578
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 183
[1] => 356
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Oroszország
[1] => piac
)
)
[3] => Array
(
[id] => 19522
[content] =>
Jelenleg Ausztria számít a legnagyobb sífelszerelés-gyártónak és -exportőrnek az Európai Unióban, de egyre több síléc és hódeszka készül Bulgáriában és Ukrajnában is. A kelet-európai országokban készülő téli sportszerek immár az uniós és a tengerentúli piac jelentős részét lefedik – derül ki az Eurostat nemrég megjelent 2020-as kimutatásából.
Az uniós tagállamok 3,7 millió pár sílécet és hódeszkát exportáltak más uniós országokba 2020-ban. Ugyanebben az évben 1,9 millió pár sílécet és snowboardot értékesítettek az EU-n kívüli országokba – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég közzétett adataiból.
Az EU tagállamaiban 3,5 millió pár sílécet és snowboardot készítettek 2020-ban, ezek csaknem felét – 1,6 millió darabot – Ausztriában.
Nem meglepő módon ezzel Ausztria számít az EU legnagyobb sífelszerelés-gyártójának, az alpesi országban működő sportszergyártók 2,1 millió pár sílécet, illetve hódeszkát adtak el 2020-ban.
Némiképp meglepő viszont, hogy Ausztria után Bulgáriában készül a legtöbb téli sporteszköz (564 700 darab sí és hódeszka) az EU-ban, megelőzve a tekintélyes hegyekkel és síkultúrával rendelkező Franciaországot (551 200 darab). A legnagyobb sífelszerelés-importőrök listájának élén szintén Ausztria áll, Franciaországot és Németországot megelőzve.
Az uniós tagországok legnagyobb külpiaca az Egyesült Államok, a téli sporteszközök több mint egyharmadát – a teljes uniós export 37 százalékát – ott értékesítik. Ezzel az USA megelőzi Svájcot (289 600 db, 15 százalék) és Kanadát (277 900 db, 14,9 százalék).
Az EU-n kívüli országokból származó importot tekintve a sílécek és snowboardok csaknem fele Ukrajnából származik (529 800 darab, a teljes uniós import 48 százaléka), Kína csak északkeleti szomszédunk után következik 328 500 darab téli sporteszközzel (30 százalék).
[type] => post
[excerpt] => Egyre több síléc és hódeszka készül Bulgáriában és Ukrajnában is. A kelet-európai országokban készülő téli sportszerek immár az uniós és a tengerentúli piac jelentős részét lefedik.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1644431580
[modified] => 1644427603
)
[title] => Egyre erősebb téli sportszergyártásban Bulgária és Ukrajna
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=19522&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19522
[uk] => 19616
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 19524
[image] => Array
(
[id] => 19524
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/sielessidivatshutterstock1829784854-scaled-1.jpg
[original_lng] => 423645
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/sielessidivatshutterstock1829784854-scaled-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/sielessidivatshutterstock1829784854-scaled-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/sielessidivatshutterstock1829784854-scaled-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/sielessidivatshutterstock1829784854-scaled-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/sielessidivatshutterstock1829784854-scaled-1-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/sielessidivatshutterstock1829784854-scaled-1-2048x1366.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/sielessidivatshutterstock1829784854-scaled-1.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1644599395:3
[_thumbnail_id] => 19524
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 2696
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] =>
[_oembed_time_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] => 1644399451
[_oembed_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] =>
[_oembed_time_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] => 1644399451
[translation_required_done] => 1
[_oembed_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] =>
[_oembed_time_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] => 1658654201
[_oembed_6fb2451f5b2616a05c3bc5d6deb62280] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 356
[1] => 33375
[2] => 3638
)
[tags_name] => Array
(
[0] => piac
[1] => sportszergyártás
[2] => terjeszkedés
)
)
[4] => Array
(
[id] => 10678
[content] =>
Az acélpiacon az USA-ban hiány és rég nem látott áremelkedés alakult ki, ahol most mindenki Joe Biden döntésére vár: megszűnik-e a Donald Trump által bevezetett 25 százalékos büntetővám a kínai acélra?
68 százalékkal magasabbak az acélárak az Egyesült Államokban, mint a globális gazdaságban, miután tavaly augusztus óta 160 százalékkal nőttek az árak az országban. A kínainál pedig kétszer olyan drága az amerikai acél, pedig az ázsiai óriásban is jelentős áremelkedést regisztráltak – írja a Reuters, amely szerint a tavalyi leállás után egyszerre kezdtek el ismét dolgozni a gyárak, ami annyira megnövelte az igényt, hogy óriási hiány keletkezett és elszálltak az árak.
Az amerikai acélgyártók azért is lobbiznak Joe Biden elnöknél, hogy fenntartsa a Donald Trump vezette kormányzat által bevezetett büntetőtarifákat, így helyi terméket vásároljanak a cégek. Csakhogy a 25 százalékos büntetővámmal is megéri Kínából acélt importálni, mert mára akkora lett árkülönbözet – írja a lap.
Ezért aztán 18 százalékkal nőtt az USA acélimportja tavaly. Jelen pillanatban ráadásul nem is csak a tarifák, hanem a logisztikai problémák hátráltatják az importot az Egyesült Államokban, ahol kevés a konténer. Júniusra mégiscsak mindenki az acélimport további növekedésére számít az acéliparban, ha fennmarad az áruhiány a piacon.
Persze nem mindenki jár rosszul: az acélgyártók részvényeinek értéke 65 százalékkal nőtt a tőzsdén múlt augusztus óta, sőt a Fitch tőzsdeminősítő szerint az USA acélgyártó cégei 45 százalékos profitrátát értek el januárban, így nagyon valószínű, hogy ez a negyedév az eddigi legjobb profitot hozza az amerikai acélgyártóknak.
[type] => post
[excerpt] => Az acélpiacon az USA-ban hiány és rég nem látott áremelkedés alakult ki, ahol most mindenki Joe Biden döntésére vár: megszűnik-e a Donald Trump által bevezetett 25 százalékos büntetővám a kínai acélra?
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1614277560
[modified] => 1614274506
)
[title] => Acélhiány – újabb gond az amerikai gazdaságnak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=10678&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10678
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 10679
[image] => Array
(
[id] => 10679
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/acel.jpg
[original_lng] => 53729
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/acel-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/acel-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/acel-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/acel.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/acel.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/acel.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/acel.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1614267306:12
[_thumbnail_id] => 10679
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2435
[_oembed_5393ee0684a790dfa31ee988c40a075c] => Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
— U.S. Embassy Kyiv (@USEmbassyKyiv) November 19, 2020
[_oembed_time_5393ee0684a790dfa31ee988c40a075c] => 1614209749
[translation_required_done] => 1
[_oembed_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] =>
[_oembed_time_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] => 1614416525
[_oembed_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] =>
[_oembed_time_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] => 1614416525
[_oembed_f1c651521a23192aa682d554a7247a77] =>
[_oembed_time_f1c651521a23192aa682d554a7247a77] => 1623878696
[_oembed_1c30ef17c1c281d78432c2339db6efaf] =>
[_oembed_time_1c30ef17c1c281d78432c2339db6efaf] => 1624933896
[_oembed_b8e4ccaff48659e5c7754aa82d2b471c] => The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
— The New York Times (@nytimes) June 8, 2021
[_oembed_time_b8e4ccaff48659e5c7754aa82d2b471c] => 1624933896
[_oembed_bf1f569cea0ef2d1fe6f90e4d3f782f5] => Hyperinflation is going to change everything. It’s happening.
— jack⚡️ (@jack) October 23, 2021
[_oembed_time_bf1f569cea0ef2d1fe6f90e4d3f782f5] => 1636066916
[_oembed_49dedeb534dcb7dd068f19a631c2171b] => The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
— President Biden (@POTUS) October 14, 2021
[_oembed_time_49dedeb534dcb7dd068f19a631c2171b] => 1636066916
[_oembed_0b5dd557f905852872ce980466ef257f] => We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9 pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
— General Electric (@generalelectric) November 9, 2021
[_oembed_time_0b5dd557f905852872ce980466ef257f] => 1638045328
[_oembed_86e98d7db2180325d8864444fb6841f8] => Today, the House will proudly pass our government funding legislation, which includes $13.6 billion in assistance for Ukraine.
We will also pass our strong, bipartisan bill to ban Russian oil and energy products and taking further actions to diminish Russia’s economy.
— Nancy Pelosi (@SpeakerPelosi) March 10, 2022
[_oembed_time_86e98d7db2180325d8864444fb6841f8] => 1647880158
[_oembed_02d5e3990d28c3371786f4100daec543] => The Gross Domestic Product (GDP) in the United States contracted 1.40 percent in the first quarter of 2022 over the previous quarter. https://t.co/sUMfkn31hz pic.twitter.com/FXznpmJdge
— Trading Economics (@tEconomics) April 28, 2022
[_oembed_time_02d5e3990d28c3371786f4100daec543] => 1651947317
[_oembed_58b7843af5f752d2dfac348815684b07] =>
[_oembed_time_58b7843af5f752d2dfac348815684b07] => 1653046297
[_oembed_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] =>
[_oembed_time_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] => 1659289921
[_oembed_08f6d32588f677fc838858bfe12581a6] => President Biden is building an economy from the bottom up and the middle out – with more reasons for optimism this year. pic.twitter.com/1SHGkSNsrY
— The White House (@WhiteHouse) January 19, 2023
[_oembed_time_08f6d32588f677fc838858bfe12581a6] => 1676125250
[_oembed_c48f22deb6cfd3bf073fdca44e42ec23] => markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
— Janet Sharp (@janet_sharp008) April 15, 2023
[_oembed_time_c48f22deb6cfd3bf073fdca44e42ec23] => 1682928801
[_oembed_278e68d32552c9e39b090bbe253a0c44] => More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Z pic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
— The New York Times (@nytimes) October 4, 2023
[_oembed_time_278e68d32552c9e39b090bbe253a0c44] => 1697961692
[_oembed_84dcd965a4a5d9d8d5ad982b6b5b85ec] => UAW members, your president stands with you. pic.twitter.com/nD9Bc0NGDi
— President Biden (@POTUS) September 26, 2023
[_oembed_time_84dcd965a4a5d9d8d5ad982b6b5b85ec] => 1697961693
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 11410
[1] => 356
[2] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => acél hiány
[1] => piac
[2] => USA
)
)
[5] => Array
(
[id] => 8367
[content] =>
Újabb, ezúttal egy sajátos gazdasági konfliktus árnyékolhatja be India és Pakisztán történelmileg amúgy is feszült viszonyát.
Komoly kereskedelmi konfliktusba kerülhet egymással India és Pakisztán, melynek tárgya a basmati rizs. A tét pedig nem kicsi, ugyanis, ha India kizárólagos jogot szerzene az elnevezés fölött, akkor ezzel lényegében egyeduralkodóvá válna az Európai Unióban, amely jelenleg a leggyorsabban növekvő rizsexport piac a két ország számára – írja az Asia Times.
Hagyományos rizsfajta a kereskedelmi konfliktus oka
A basmati rizs egy aromás rizsfajta, melyet hagyományosan Dél-Ázsiában fogyasztanak, azonban mára nemzetközileg ismert és közkedvelt lett. A termelői piacot pedig India és Pakisztán uralja, ők látják el a Közel-Keletet, az EU-t és az Egyesült Államokat is azzal.
Az indiai vezetés azonban most azért harcol, hogy az EU-ban saját magának ismertesse el a basmati rizs védjegyét, ami ha sikerrel zárul, akár a világ más tájain is kizárólagosságot hozhat Indiának a kereskedelemben. India a teljes globális basmati rizs kereskedelem 65 százalékát, míg Pakisztán a 35 százalékát bonyolítja jelenleg.
Új-Delhi előnye tehát tetemes, azonban az EU-ba irányuló pakisztáni export több mint duplájára nőtt az elmúlt három évben – a 2017-ben mért 120 ezer tonnáról 2019-re 300 ezer tonnára.
India egyébként azért harcol, hogy elfogadtassa, a basmati rizs megnevezést csak olyan rizsre lehessen használni, melyet az ország bizonyos területén termesztenek. Az ilyen követelések ügyében, nemzetközi szinten, a Szellemi Tulajdon Világszervezete az illetékes.
Az iparági elemzők úgy számolnak, hogy amennyiben India megszerzi a kizárólagos jogot a basmati rizs elnevezés fölött, az rendkívül súlyosan érintetné a pakisztáni termelőket és kereskedőket. Pakisztán munkaerőpiacának ugyanis több mint 40 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, miközben az ország étkezési gabonatermesztésének nagyjából 20 százalékát a rizs adja.
A fentiek mellett az is látható, hogy India teljes 2019-20-as rizstermelése 102 millió tonna volt, ami magában foglal 7,5 millió tonna basmati típus rizst is. Az ország eközben 4,4 millió tonna basmati rizst exportált ebben a szezonban, amihez jött még 9,9 millió tonna egyéb rizsfajta is.
Ugyanebben az időszakban Pakisztán rizstermelése 7,4 tonna volt, amiből 2,4 millió volt basmati rizs. A koronavírus-járvány közepén az ország összesen 4,2 millió tonna rizst exportált – amiből 900.000 tonna volt basmati rizs.
Az országnak a basmati rizs exportjából évi 800 millió – 1 milliárd dollárd bevétele származik, így sok helyi termelőt valósággal sokkolt az, hogy India kizárólagosságot szerezne az árura – derül ki a beszámolókból.
Továbbá a pakisztáni növekedés ütemét jól mutatja, hogy a 2019–20-as szezonban az ország basmati rizs exportja 28 százalékkal bővült a megelőző évhez képest.
Jogi csatározás indulhat az EU-s piac miatt
Azt pakisztáni kommentárok is elismerik: jelentős érdeksérelmet és súlyos kereskedelmi fenyegetést jelent az ország számára India törekvése a basmati rizs kapcsán. Többen közülük úgy vélik, Iszlámábád megkésve reagál a piaci fenyegetésre, és a kormánynak sokkal határozottabb lépéseket kellene tennie a saját érdekeik védelmére.
Idén februárban a pakisztáni szenátus elfogadta a földrajzi eredetjelzésekről szóló átfogó törvényt, melynek egyik folyományaként létrehozzák a földrajzi jelzésekkel foglalkozó adatbázist a régióspecifikus áruk és termékek nyilvántartására és azok védelmének elősegítésére. Egyes sajtóértesülések szerint pedig a pakisztáni kormány hamarosan kiválasztja valamelyik, az ügyet elvállalni hajlandó nemzetközi ügyvédi iroda egyikét, akik az EU-ban Pakisztánt képviselik majd a basmati rizs kapcsán. A pakisztáni miniszterelnök kereskedelmi tanácsadója nemrég azt nyilatkozta a helyi médiának, részletes állásfoglalást dolgoztak ki kérdésben, amelyet hamarosan az Európai Bizottság elé tárnak.
Egy pakisztáni, kisvállalkozásokat és mezőgazdasági termelőket tömörítő érdekképviseleti szövetség elnöke pedig azt nyilatkozta: Indiának nincs olyan érv a birtokában, amivel saját védjegyeként ismertetheti el a basmati rizst, mert az EU jelenleg India és Pakisztán szomszédos nemzeteinek közös örökségeként” tekinti a rizsfélét, azóta, hogy 1947-ben India kikerült a brit gyarmatbirodalomból.
Az ügyben pedig további érdekes előzményt jelent, hogy India korábban tulajdonképpen már elismerte Pakisztán jogát is a basmati rizsre, mégpedig az 1990-es évek végén. Ekkor ugyanis a két ország együttesen akadályozta meg, hogy egy texasi székhelyű cég, a RiceTec, egy bonyolult jogi procedúra eredményeként, magához ragadja a basmati rizs szabadalmi jogait az Egyesült Államokban.
[type] => post
[excerpt] => Újabb, ezúttal egy sajátos gazdasági konfliktus árnyékolhatja be India és Pakisztán történelmileg amúgy is feszült viszonyát.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1606133280
[modified] => 1606083469
)
[title] => A basmati rizs okozott újabb konfliktust két atomhatalom között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=8367&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 8367
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 8370
[image] => Array
(
[id] => 8370
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg
[original_lng] => 51953
[original_w] => 800
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3-768x461.jpg
[width] => 768
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg
[width] => 800
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg
[width] => 800
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg
[width] => 800
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/rizs3.jpg
[width] => 800
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1606076269:12
[_thumbnail_id] => 8370
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3226
[_oembed_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] =>
[_oembed_time_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] => 1606126084
[_oembed_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] =>
[_oembed_time_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] => 1606126085
[_oembed_965bb89df27aa343ea5d273074c1b9f9] => 3. Food protectionism is on the rise=> increases the odds of a sticky global inflationary environment.
India will limit sugar exports as a precautionary measure to safeguard its own supplies, after banning wheat sales just over a week ago.
— Kelvin Wong, CFTe (@KelvinSCWong) May 25, 2022
[_oembed_time_965bb89df27aa343ea5d273074c1b9f9] => 1654072947
[_oembed_c6e51a07c3bbc11435d33c16fc9d8285] =>
[_oembed_time_c6e51a07c3bbc11435d33c16fc9d8285] => 1654072947
[_oembed_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] =>
[_oembed_time_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] => 1658648667
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 7429
[1] => 7431
[2] => 3622
[3] => 7430
[4] => 356
)
[tags_name] => Array
(
[0] => atomhatalom
[1] => basmati rizs
[2] => India
[3] => Pakisztán
[4] => piac
)
)
[6] => Array
(
[id] => 3747
[content] =>
Az Ukrán Miniszteri Kabinet engedélyezte, hogy május elsején megnyissák az élelmiszerpiacokat. Országos viszonylatban ez mintegy ezer piacot jelent. Az erre vonatkozó helyi döntéseket a területileg illetékes Állami Fogyasztóvédelmi Szolgálat fogja meghozni.
A piacok csak az egészségügyi szabályok szigorú betartása mellett tarthatnak nyitva. Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium a Gazdasági Minisztériummal közösen dolgozta ki az élelmiszer forgalmazással foglalkozó egységek működési feltételeit. Ungváron a rendkívüli helyzet likvidálásáért felelős osztály vezetőjének utasítása alapján határozták meg a kereskedelemi tevékenység rendjét. A megyeközpontban ez 12 piacot érint.
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrán Miniszteri Kabinet engedélyezte, hogy május elsején megnyissák az élelmiszerpiacokat.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1588411920
[modified] => 1588411525
)
[title] => Május 1-től nyithatnak a piacok (videó)
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=3747&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3747
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 3748
[image] => Array
(
[id] => 3748
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/piac.jpg
[original_lng] => 203725
[original_w] => 1496
[original_h] => 842
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/piac-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/piac-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/piac-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/piac-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/piac.jpg
[width] => 1496
[height] => 842
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/piac.jpg
[width] => 1496
[height] => 842
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/piac.jpg
[width] => 1496
[height] => 842
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1588400725:10
[_thumbnail_id] => 3748
[_oembed_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] =>
[_oembed_time_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] => 1588400724
[_edit_last] => 10
[views_count] => 9468
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_451576868c10e98d9677a6a5b3e106b6] =>
[_oembed_time_451576868c10e98d9677a6a5b3e106b6] => 1588401125
[_oembed_bad032e3dc032e950c914c0364af7c8e] =>
[_oembed_time_bad032e3dc032e950c914c0364af7c8e] => 1588412837
[_oembed_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] =>
[_oembed_time_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] => 1592380421
[_oembed_9addf13884e8b262176f52a13afbbcce] =>
[_oembed_time_9addf13884e8b262176f52a13afbbcce] => 1593760104
[_oembed_180f622dfb2c3e9b87532c459d296036] =>
[_oembed_time_180f622dfb2c3e9b87532c459d296036] => 1615536806
[_oembed_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] =>
[_oembed_time_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] => 1658422599
[_oembed_0c517a8b136f076eef9af2112c44df68] => {{unknown}}
[_oembed_6fb2451f5b2616a05c3bc5d6deb62280] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 31
[4] => 33
[5] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kárpátalja
[4] => Ukrajna
[5] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 1667
[1] => 356
)
[tags_name] => Array
(
[0] => karantén
[1] => piac
)
)
[7] => Array
(
[id] => 3652
[content] =>
Az utóbbi napok gazdatüntetéseinek hatására az ukrán kormány úgy döntött, hogy a héten mégis megnyitja a termelői piacokat. Mindezt viszont rendkívül szigorú intézkedések mellett fogják megtenni: kötelező a maszk és a távolságtartás, a kézfertőtlenítés és a lázmérés a bejáratoknál. Ukrajnában péntekig 281 ilyen piac megnyitását tervezik.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 1, 2022
[_oembed_time_dece0907a5bba66477cd821f74af401d] => 1665907521
[_oembed_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] => ?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
— Mark Rutte (@MinPres) December 23, 2022
[_oembed_time_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] => 1672231009
[_oembed_fa27fef5e87125031ada9e78cfbda183] => Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 25, 2022
[_oembed_time_fa27fef5e87125031ada9e78cfbda183] => 1672231009
[_oembed_9987bb9f96fb2202cafff44ef6bc3c92] => {{unknown}}
[_oembed_cba51abce12cb234555458482f7a8423] => I met with Kenya’s President @WilliamsRuto.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
We discussed the critical issue of food security,… pic.twitter.com/sxfGj3CLnk
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 15, 2024
[_oembed_time_cba51abce12cb234555458482f7a8423] => 1719926541
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 1717
[4] => 49
[5] => 31
[6] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => COVID-19 HU
[4] => Hírek
[5] => Kárpátalja
[6] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 1667
[1] => 356
[2] => 891
)
[tags_name] => Array
(
[0] => karantén
[1] => piac
[2] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[8] => Array
(
[id] => 484
[content] =>
A tőzsdén jegyzett 100 legértékesebb vállalat rangsorán a szaúdi Aramco vette át a vezető helyet. A világ legnagyobb olajtermelőjének papírjait csak idén decemberben vezették be a börzére, és máris olyan társaságokat szorított hátrébb, mint a Microsoft és az Apple, amelyek egészen addig vezették a listát.
A 10-es rangsorban egyébként a már említett Aramcón és két
kínai cégen kívül kizárólag amerikai vállalatok vannak felsorolva, és a 100-as
listára is csak 5 európai cég fért be, három svájci és két német.
A rangsort közzétevő német Handelsblatt gazdasági folyóirat
értékelése szerint az európai vállalatok – a németeket is beleértve – egyre
inkább tért veszítenek, míg a digitális üzleti modelleket alkalmazó amerikai
társaságok megértik az idő szavát. A jelenleg legtöbbet érő 100 tőzsdei cégből
56 az Egyesült Államokban van bejegyezve. Az általuk kínált áruk és
szolgáltatások egész iparágakat forradalmasítanak és hatalmas profitot
generálnak, míg az európai vállalatok gyakran még mindig ott tartanak, hogy a
meggyőző piaci modellt keresik.
(euronews.hu)
[type] => post
[excerpt] => A tőzsdén jegyzett 100 legértékesebb vállalat rangsorán a szaúdi Aramco vette át a vezető helyet. A világ legnagyobb olajtermelőjének papírjait csak idén decemberben vezették be a börzére, és máris olyan társaságokat szorított hátrébb, mint a Micr...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1577468186
[modified] => 1577468187
)
[title] => Gazdasági lemaradásban az európai cégek
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=484&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 484
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 486
[image] => Array
(
[id] => 486
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/szaudi_amarco.jpg
[original_lng] => 79284
[original_w] => 774
[original_h] => 479
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/szaudi_amarco-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/szaudi_amarco-300x186.jpg
[width] => 300
[height] => 186
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/szaudi_amarco-768x475.jpg
[width] => 768
[height] => 475
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/szaudi_amarco.jpg
[width] => 774
[height] => 479
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/szaudi_amarco.jpg
[width] => 774
[height] => 479
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/szaudi_amarco.jpg
[width] => 774
[height] => 479
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/szaudi_amarco.jpg
[width] => 774
[height] => 479
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1577460988:12
[_thumbnail_id] => 486
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3129
[_oembed_197bf5910cecf4173acb2a12d8043753] =>
[_oembed_time_197bf5910cecf4173acb2a12d8043753] => 1587494474
[_oembed_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] =>
[_oembed_time_9f850d083b356e89da8816126c72a2d1] => 1590837372
[_oembed_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] =>
[_oembed_time_1f8a31c7a0d32a1bde357da863483618] => 1592625841
[_oembed_4ee482c7c56df4d55dc74e103eb625d1] =>
[_oembed_time_4ee482c7c56df4d55dc74e103eb625d1] => 1610030519
[_oembed_34fcf913adba767036742fec275a27b8] =>
[_oembed_time_34fcf913adba767036742fec275a27b8] => 1618931488
[_oembed_eb32cb1217e10f82cdc6a58e0c0dd389] =>
[_oembed_time_eb32cb1217e10f82cdc6a58e0c0dd389] => 1654241827
[_oembed_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] =>
[_oembed_time_0419931da7a3cecb69bd4de63b7fa0f6] => 1658822137
[_oembed_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 7/11
観音崎
LNG船
SEISHU MARU
勢州丸 pic.twitter.com/M3spODzMAh
— uni蔵 (@andavamas) July 11, 2020
[_oembed_time_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 1672158336
[_oembed_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] =>
[_oembed_time_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] => 1672158336
[_oembed_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 'LNG Force'
When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak @PortOfRotterdam @GateterminalBV @RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
— Portpictures.nl (@Portpictures_NL) August 6, 2022
[_oembed_time_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 1672158336
[_oembed_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => ⚡️Russian media: Gazprom reduces gas export to EU via Ukraine by 15%.
Gazprom recorded a gas transit flow of 42.5 million cubic meters from Russia to the EU through Ukraine's Sumy Oblast on March 24.
On March 25, the volume fell to 36.2 million cubic meters, according to RBC.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 25, 2023
[_oembed_time_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => 1680851551
[_oembed_85f1ede77ac278f7442e4a96e19eb9c4] => .@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
— EU Council TV News (@EUCouncilTVNews) March 19, 2023
[_oembed_time_85f1ede77ac278f7442e4a96e19eb9c4] => 1680851552
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 49
[1] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Hírek
[1] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 258
[1] => 355
[2] => 356
[3] => 354
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => gazdasági fejlődés
[2] => piac
[3] => tőzsde
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 356
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 356
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
piac (1 Oldal)
